Ma már nagyon nehéz egy 14-15 évesnek azt mondani, hogy tanulj, mert akkor jó munkád lesz
Az UNICEF Magyarország szerdán a Gyermekek Világnapja alkalmából nagyszabású, egész napos, rengeteg beszélgetést és programot magában foglaló eseményt szervezett Budapesten az Akvárium Klubban. Olyan témák mellett, mint a gyermekkori traumák, gyerekbarát települések, online bántalmazás, pozitív szülőség, munka és anyaság vagy épp az élménypedagógia, többek között az alternatív neveléssel kapcsolatban is be lehetett ülni egy kerekasztalra.
Ennek résztvevői Kókayné Lányi Marietta, a Gyermekek Házának vezetője, Kepes-Végh Júlia, a pozitív fegyelmezés módszer oktatója, Niedermüller Anna, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium munkatársa, a most megalakult általános iskola vezetője, Orsós János, a Dr. Ámbédkar iskola fenntartója, Waldorf-pedagógus, Halácsy Péter, a Prezi és egyben a Budapest School alapítója voltak, a szakemberek Ónody-Molnár Dóra újságíró moderálásával beszélgettek, legelőször is arról, hogyan indultak el a hagyományos keretektől eltérő úton.
Kókayné Lányi Marietta, mint az egyik legkorábbi alapítású magyar alternatív iskola irányítója elmondta: nagyjából 30 éve, az indulásukkor egy nagyon jó történelmi pillanatot sikerült elkapniuk. „A rendszerváltás idején mindenki szerette volna a maga területén a világot jobbá, emberközpontúbbá tenni. Szerencsés helyzetben voltunk, megjelentek a reformpedagógiák Magyarországon, elindult az első Waldorf-óvoda Solymáron, elindultak alternatív osztályok is, amiket meg lehetett ismerni. Sőt, az akkori művelődési minisztériumnak még egy háttérintézménye is volt, ami közoktatás-fejlesztési alap néven futott. Ekkor kezdtek el a máshogy gondolkodó pedagógusok mocorogni, utakat keresgélni. Volt rá lehetőség, sőt biztatás.” Amikor a Gyermekek Háza megalakult, leginkább a saját iskolai tapasztalataikból táplálkozva alkották meg az irányelveket.
Egy célt fogalmaztak meg: minden gyerek számára elfogadást, biztonságot, szeretetet nyújtó iskolát létrehozni.
Az AKG hasonló helyzetben és okok miatt indult el 30 évvel ezelőtt, vette át a szót Niedermüller Anna. Jó öt éve merült fel az az igény, főleg korábbi végzett diákokban, hogy szeretnék a gyerekeiket már kisiskolás korban is olyen közegben taníttatni, mint amilyenben ők lehettek a gimnáziumban. Ez volt az egyik prózai oka, hogy elkezdtek gondolkodni az általános iskolán, de ettől függetlenül is érezték a világ kihívását, miszerint újfajta módszerek, újfajta megközelítések kellenek már általános iskolában is.
Halácsy Péter mindenkit megmosolyogtatott azzal a mondatával, miszerint
„én nem akartam alternatív iskolát csinálni, most sem akarok.”
A Budapest School gondolata abból az alapproblémából formálódott, hogy a családjukban nőttek a gyerekek, a szülők pedig látták, hogy óriási sorban állások vannak az iskoláknál. Halácsy szerint sokkal több iskolára lenne szükség. „Mindenki modern iskolát akar csinálni, mindenki azt szeretné, hogy az ő gyerekének legyen a legjobb. Mi azon a szervezeten dolgozunk, ami létre tudja hozni, hogy a tanárok tudjanak dönteni. De
én nem mondom meg nekik, milyen módszert alkalmazzanak, milyen könyveket olvassanak. Legfeljebb azt mondom: addig olvass könyvet, amíg a gyereknek nem jó.
Az volt a cél, hogy egy modern szervezetet hozzunk létre, ami támogatja a gyerekek tanárait abban, hogy tudják azt csinálni, amit amúgy is szeretnének. Imádnak a gyerekekkel lenni, ehhez én nem is kellek.”