EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Akinek pozítív a tesztje, azonnal kezdje el az alapkezelést” – Pusztai Erzsébet szerint nem szabad késlekedni

A favipiravir minden patikában ott van, és receptre ingyenesen kiváltható. De az infektológus szerint probléma, hogy napokig kell várni a tesztre, és csak utána írják fel. Pedig az idő rengeteget számít.


"Minél hamarabb kezdjük el kezelni a fertőzést, annál valószínűbb, hogy sikerül kivédeni a súlyosbodást." - mondja Dr.Pusztai Erzsébet infektológus, a V21 csoport tagja.

"Akinek pozítív a tesztje, az kezdje el az alapkezelést, mert nem tudhatja, hogy 2-3 nap múlva beindul-e egy súlyosabb folyamat. Nem érdemes arra várni, hogy talán nem leszek súlyosabb beteg, azonnal kezelni kell."

Megelőzésre Pusztai Erzsébet elsősorban a D-vitamint ajánlja. "Napi akár 4000 nemzetközi egységet. Egyértelműen kimutatták, hogy a legsúlyosabb Covid esetek nagy része súlyosan D-vitamin hiányos. Spanyolországban volt olyan vizsgálat, amivel ki tudták mutatni, hogy óriási adag D-vitaminnal javítani tudtak a betegek állapotán."

Hasznos lehet még a C-vitamin, a szelén, a cink, és egyéb a szervezet védekezését támogató anyagok.

"Az Aszpirin protect szedését is javaslom, ami megakadályozza a vérlemezkék összecsapódását, ezzel csökkenti a pici erekben a trombózis kialakulásának kockázatát. Ezeket fertőződés esetén a legkorábbi időszaktól kezdve érdemes szedni, és a tünetek megszűnése után még legalább tíz napig folytatni a későbbi trombózis és embólia elkerülése érdekében."

Van még egy-két olyan szer, ami segíthet a vírus ellen. "Ilyen a Famotidin (Quamatel) és a Melatonin, amit este kell bevenni. Nem az alaphatásuk miatt, hanem mert van egy bizonyos támadáspontjuk, ahol akadályozzák a vírusnak valamelyik következményét. Köhögés elen az ambroxolt javasolják."

Pusztai Ezsébet azt mondja, a járvány kezdetén jó lett volna, ha lett volna olyan gyógyszer, amelyik gátolja a szervezetben a vírus szaporodását. "Ha találtunk volna ilyet, nagyon gyorsan meg lehetett volna fékezni a járványt. Ezért kezdtek el mindenféle más olyan gyógyszert kipróbálni a Covid ellen, amit korábban más vírusfertőzés ellen fejleszettek ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség védőoltásra."

Sokféle próbálkozás volt. Az eredetileg ebola ellen kifejlesztet remdesivirről lehetett talán elsőként hallani. "Mára kiderült, hogy nem hat. A WHO már kijelentette, hogy ne használják, mert egyrészt drága, másrészt sok a mellékhatása, és nincs igazán előnye. A favipiravirnak a későbbi fázisban, már súlyosabb állapotban való alkalmazásáról ugyanilyen tanulmányok vannak, tehát nem lehet kimutatni előnyös hatást. Ahol azonban még remélhetünk javulást, az a nagyon korai fázisban való alkalmazás, tehát rögtön a tünetek megjelenése után."

A favipiravirt Japánban engedélyezték előszőr vírusfertőzések kezelésére 2014-ben. Jelenleg Magyarországon ez az a gyógyszer, ami elérhető, hiszen már a háziorvosok is felírhatják a Covid-19-cel fertőzött betegek részére.

A gyógyszer minden patikában ott van, és receptre ingyenesen kiváltható. Akinek pozítív lesz a tesztje, vagy még csak enyhe, esetleg mérsékelt tüneteket tapasztal, annak segíthet a legtöbbet. A betegség korai szakaszában megakadályozhatja annak elhatalmasodását.

Terhesség alatt, gyermekvállalás előtt viszont még férfiaknak sem ajánlott.

"Pozitív tesztnél lehet már szedni és kell szedni. Az az egyik baj Magyarországon, hogy sokszor a tünetek megjelenése után még napokat várnak a tesztre. Ezek alatt a napok alatt már szedni kéne a gyógyszert."

Pusztai Erzsébet szerint jelenleg úgy néz ki, hogy nem létezik olyan gyógyszer, amely mindenkinek jó lenne a Sars-Cov-2 ellen, így az immunerősítőkkel való védekezés, a maszkviselés és a távolságtartás az, amit megtehetünk saját és mások védelme érdekében.

Magyarországon még mindig akadnak olyanok, akikre rá kell szólni egy élelmiszerboltban, hogy legyen szíves maszkot húzni. Pedig a tünetek megjelenése előtt már 2-3 nappal is fertőz a Coviddal megfertőződött beteg, attól függetlenül, hogy a tünetek még napokig nem jelenkeznek. Ráadásul mindenkiben más sebességgel szaporodik a vírus. A bejutást követően a vírus terjedése a szervezetben elindul, majd amikor elegendő számú vírus képződik, akkor a nyálkahártyáról is elkezdenek kiürülni a vírusok. Ekkor már fertőz a beteg.

A vírus a nyálkahártyára tapadva bejut annak sejtjeibe és ott elkezd szaporodni, majd a sejtekből egyre több és több vírus szaporodik fel, elárasztva az egész szervezetet. A koronavírus a kis erekben okoz gyulladást, legtöbbször a tüdőben. Ennek a tüdőgyulladásnak a röntgenképe pedig teljesen más, mint a hagyományos tüdőgyulladásoké. "A tüdőben lévő számtalan kis éren keresztül zajlik az oxigéncsere és ezeknek a kapilárisoknak a falában alakul ki a gyulladás. Ezek a kis erecskék záródnak el, ezzel megakadályozva, hogy az oxigén anyagcsere megtörténjen a szervezetben. Tulajdonképpen lezárja a normális oxigén ellátást a szervezetben. Ezért olyan nagyon súlyos, ha nagy felületen alakul ki." - magyarázza Pusztai Erzsébet.

"Ha az illető megússza kisebb felületű fertőzéssel a tüdőben, akkor még nem okoz olyan súlyos problémát. De később fokozni kell az oxigénellátást, nagyobb nyomású oxigénnel kell lélegeztetni a beteget, majd a legvégső esetben már csak gépi lélegeztetéssel megkísérelni azt, hogy ezen a csökkent tüdőfelületen keresztül elegendő oxigénhez jusson a szervezet. Ráadásul nem kizárólag a tüdőben okoz gyulladást, hanem már szervekben is."

A vírusról egyre többet tudunk, azt már biztosan, hogy sokkal súlyosabb problémákat okoz, mint az eddig ismert vírusok. Kiütéseket, vese- máj, agy- és szívkárosodást is okozhat. Rengeteg kísérlet folyik a betegség utóhatását, a poszt-Covid panaszokat illetően is.

"Még enyhe formában lezajlott Covid fertőzés után is 30%-ban maradnak hosszú távon, gyakran hónapokon át panaszok. Az pedig nagyon sok. Még nem ismerjük az alapját ezeknek a panaszoknak. Megfigyelték, hogy bizonyos fajta károsodás bárhol kialakulhat a szervezetben. Nem tudják még, hogy ezeknek az utóhatásoknak mekkora része tűnik el, és létezik-e olyan, amelyik maradandó lesz."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A fiatal felnőttek körében egyre gyakoribb vastagbélrák összefüggésben állhat egy itthon is használt gyomirtóval
Egy új kutatás egy elterjedt gyomirtóval hozta összefüggésbe a korai kezdetű vastagbélrák növekvő esetszámait. A felfedezés azért is jelentős, mert a betegség mára a fiatalok körében vezető daganatos halálokká vált.


Egy új spanyol kutatás szerint egy évtizedek óta széles körben használt gyomirtó, a picloram összefüggésbe hozható a fiatal felnőtteket egyre nagyobb arányban sújtó vastagbélrákkal. A barcelonai Vall d’Hebron Onkológiai Intézet kutatói

a szervezetben hagyott, úgynevezett epigenetikai ujjlenyomatokat vizsgálva találtak erős jelet a vegyszer és a betegség között

írja a New York Post cikke alapján az AOL. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány megfigyelésen alapul, tehát oksági kapcsolatot nem bizonyít, de új irányt jelöl ki a jelenség megértésében.

A felfedezés azért különösen jelentős, mert a korai kezdetű vastagbélrák esetszáma világszerte riasztóan emelkedik. Az Egyesült Államokban ma már minden ötödik diagnózis 55 év alatti beteget érint, és a kór a fiatalok körében a daganatos halálozás egyik vezető okává vált.

A helyzet Magyarországon is súlyos: nálunk a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási aránya a világon.

A szakértők szerint a fiataloknál négy tünet – a székelési szokások megváltozása, a véres széklet, a hasi diszkomfort és a megmagyarázhatatlan fogyás – esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

A spanyol kutatók a szervezetünk mélyén rejlő nyomokat keresték, azokat a kémiai módosításokat, amelyek a génjeink működését befolyásolják anélkül, hogy magát a DNS-szöveget megváltoztatnák. José A. Seoane, a tanulmány vezető szerzője egy sajtóközleményben egy hasonlattal magyarázta a jelenséget. Ha a genomot egy könyvnek képzeljük,

az epigenetikai jelek nem változtatják meg a szöveget, de úgy működnek, mint a post-it cetlik vagy jelölések, amelyek megmutatják, mely fejezeteket kell elolvasni, és melyeket kell kihagyni.

A kutatók a dohányzás és az étrend ismert kockázatai mellett egyértelmű jelet találtak a picloram nevű gyomirtónak való kitettségre is, különösen a fiatalabb betegeknél. Azt is megfigyelték, hogy a magasabb növényvédőszer-terheléssel összefüggő daganatokban kevesebb mutáció fordult elő az APC génben. Ez a gén normális esetben fékként működik a sejtszaporodásban, sérülése a vastagbélrák egyik legkorábbi lépése.

A felfedezés arra utal, hogy a vegyszer egy másik útvonalon is elősegítheti a rák kialakulását.

A picloramot az 1960-as évek közepe óta használják fás szárú növények és kétszikű gyomok irtására legelőkön, erdőkben, valamint utak és vasútvonalak mentén. A vegyszer rendkívül tartós, a talajban akár több mint három évig is aktív maradhat. Míg az Egyesült Államokban lakossági felhasználása nem engedélyezett, az

Európai Unióban jóváhagyott hatóanyagnak számít, és Magyarországon is több, picloramot tartalmazó készítmény van forgalomban.

Bár az amerikai kutatók azt találták, hogy ahol több picloramot használnak, ott több a vastagbélrákos eset, ez csupán egy statisztikai összefüggés, nem bizonyíték. Más onkológiai intézetek szakértői is óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy a pontos biológiai mechanizmusok feltárásához további vizsgálatokra van szükség.

A kutatók szerint ha a további vizsgálatok megerősítik az oksági kapcsolatot, a kormánynak szabályozási lépéseket kell tennie. José A. Seoane a Medical News Todaynek nyilatkozva elmondta: Az emberek tisztában vannak vele, hogy az étrend összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel, a dohányzás pedig a tüdőrákkal. A picloram bonyolultabb, mert ha az oksági elemzés megerősíti eredményeinket, akkor nagy valószínűséggel ezt a kormányoknak kellene szabályozniuk.

A megelőzés érdekében az American Cancer Society jelenleg 45 éves kortól javasolja a rendszeres vastagbélszűrést.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Naponta 8 energiaitalt ivott, sztrókot kapott egy fitt, ötvenes férfi – Hiába kezelték, végül egy kérdésnek köszönhette a gyógyulást
Egy egyébként egészséges, nottinghami férfi agyának mélyén elzáródott egy ér, miután extrém mennyiségű koffeint fogyasztott. Az orvosok csak később jöttek rá a valódi okra, miután a vérnyomása a gyógyszeres kezelés ellenére is magas maradt.


Egy egyébként fitt, ötvenes éveiben járó angol férfi élete egyik pillanatról a másikra változott meg, amikor hirtelen zsibbadni kezdett a bal oldala, és bizonytalanná vált a mozgása. A kórházban megdöbbentő, 254/150-es vérnyomást mértek nála, ami már a hipertenzív krízis kategóriájába esik. Az eset nemcsak egyedi orvosi rejtély, hanem komoly figyelmeztetés is.

A nottinghami férfi története rávilágít, hogy a túlzott energiaital-fogyasztás milyen súlyos, de akár visszafordítható károkat okozhat – írta a Live Science.

A férfinál elvégzett neurológiai vizsgálatok megerősítették a bal oldali zsibbadást és a mozgáskoordinációs zavarokat. A képalkotó vizsgálatok egy jobb oldali, úgynevezett lakunáris sztrókot mutattak ki az agy mélyén, ami az érzékelésért és mozgásért felelős talamuszban okozott szövetelhalást. Emellett felmerült a gyanúja egy ritka állapotnak, ami az agyi erek hirtelen görcsös összehúzódásával jár.

A férfit a kórházban fizioterápiával, foglalkozásterápiával, valamint vérhígítóval, koleszterin- és vérnyomáscsökkentőkkel kezelték. Három hónap elteltével a mozgása sokat javult, de a vérnyomása a gyógyszerek ellenére is makacsul magas maradt. Az orvosai ekkor kérdeztek rá részletesebben az életmódjára, és kiderült, hogy a férfi naponta átlagosan nyolc doboz „nagy hatású” energiaitalt ivott meg. Ez napi 1,2 gramm koffeint jelentett, ami a biztonságosnak tartott felnőtt adag háromszorosa.

A beteg maga is elismerte, hogy nem volt tudatában a veszélynek: „Nyilván nem voltam tisztában azzal, milyen veszélyeket okozott nekem az energiaitalok fogyasztása. Még 8 év után is megmaradt a zsibbadás a bal oldalon: a kezem és ujjaim, a lábam és a lábujjaim területén”.

Azonnal javasolták neki az italok elhagyását, az eredmény pedig drámai volt: a vérnyomása gyorsan normalizálódott, és három héten belül az összes felírt gyógyszerét elhagyhatta. Az orvosai feljegyzései is a gyors és teljes javulást igazolták.

„A 3 és 6 hónapos további kontrollon a hipertónia teljes rendeződését láttuk, és a sztrókból is teljesen felépült, a munkába pedig visszatérhetett” – áll a jelentésben.

Nyolc évvel az eset után a férfinak nem volt újabb sztrókja, bár az első agyi infarktusból maradt némi zsibbadás a bal oldalán.

Az esettanulmány szerzői szerint a magas koffeinszint mellett az energiaitalok egyéb összetevői, mint a taurin, a guarana és a magas cukortartalom is hozzájárulhattak az erek görcséhez és a vérnyomás extrém megemelkedéséhez.

Az eset tanulságát az orvosok így foglalták össze: „Az egészségügyi szakembereknek érdemes célzottan rákérdezniük az energiaital-fogyasztásra azoknál a fiatal betegeknél, akik sztrókkal vagy megmagyarázhatatlan hipertóniával jelentkeznek”.

A téma Magyarországon is rendkívül aktuális, miután az Országgyűlés nemrég törvényt fogadott el, amely megtiltja az energiaitalok értékesítését a 18 éven aluliak számára. Zacher Gábor toxikológus szerint azonban a tiltás önmagában nem elég, mert a fiatalok más koffeinforrásokhoz továbbra is hozzájuthatnak, ezért a felvilágosítás kulcsfontosságú.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Végre találtak fegyvert egy olyan vírus ellen, ami a lakosság 95 százalékában ott lapul – A transzplantáltaknak ez az életet jelentheti
A seattle-i Fred Hutch kutatóinak új antitestje állatkísérletekben sikeresen hatástalanította az Epstein–Barr vírust. Ezzel megelőzhetővé válhat, hogy a transzplantált betegeknél csökkenteni kelljen a kilökődésgátló gyógyszereket.


A transzplantáción átesett beteg számára az új szerv az élet ígérete, de az immunrendszer mesterséges elnyomása egyben egy láthatatlan időzített bombát is élesít. A szervezetben évtizedek óta csendben megbúvó, ártalmatlannak hitt vírusok ilyenkor vérszemet kaphatnak, és a legyengült védekezőképességet kihasználva halálos támadásba lendülhetnek.

Amerikai kutatók most egy olyan precíziós fegyvert fejlesztettek, amely hatástalaníthatja az egyik leggyakoribb ilyen kórokozót, az Epstein–Barr vírust, reményt adva ezzel évente több tízezer betegnek. A seattle-i Fred Hutch Cancer Center tudósai egy olyan, emberi eredetű antitestet azonosítottak, amely laboratóriumi kísérletekben teljes védelmet nyújtott a fertőzéssel szemben. Ha az eredményeket a klinikai vizsgálatok is megerősítik,

az áttörés nemcsak a transzplantáltak életét változtathatja meg, hanem új utat nyithat a vírussal összefüggő daganatos és autoimmun betegségek megelőzésében is.

Az Epstein–Barr vírus a bolygó egyik legelterjedtebb kórokozója. Felnőttkorra a népesség 90–95 százaléka átesik a fertőzésen, amely utána egy életre a szervezetben marad. Legtöbbször a „csókbetegségként” ismert mononukleózist okozza, de szerepet játszhat bizonyos limfómák, sőt, a sclerosis multiplex kialakulásában is. A tudomány mai állása szerint nincs ellene védőoltás vagy specifikus megelőző terápia, ami különösen a legyengült immunrendszerű betegeket teszi sebezhetővé.

A Fred Hutch csapata éppen ezért vette célba a vírust, eredményeiket pedig a rangos Cell Reports Medicine folyóiratban publikálták. A kutatásuk azért számít mérföldkőnek, mert nem egy állati eredetű, majd „emberiesített” ellenanyaggal dolgoztak, hanem egy eleve emberi antitestgéneket hordozó egértörzsből izoláltak teljesen humán szerkezetű molekulákat. A kutatás vezetője, Andrew McGuire biokémikus szerint a siker korántsem volt magától értetődő.

„Különösen nagy kihívást jelentett olyan emberi antitesteket találni, amelyek megakadályozzák, hogy az Epstein–Barr vírus megfertőzze az immunsejtjeinket, mert más vírusokkal ellentétben az EBV szinte minden B‑sejtünkhöz képes kötődni”

– nyilatkozta McGuire a Fred Hutch közleménye szerint, magyar fordításban.

A kutatók a vírus két kulcsfontosságú felszíni fehérjéjét célozták: a gp350-et, amely a sejthez való „dokkolásért” felelős, és a gp42-t, amely a B‑sejtbe való bejutás „kulcsa”. A kísérletek során egyértelműen kiderült, hogy a gp42 blokkolása a vírus Achilles-sarka. Míg a gp350-et célzó antitest csak részleges védelmet nyújtott, addig a gp42-t semlegesítő változat teljesen megakadályozta a fertőzést.

Ez a stratégia egyfajta molekuláris pajzsként működik: az antitest rátapad a vírus behatolásért felelős részére, így az képtelenné válik bejutni a célsejtbe.

A felfedezés erejét az állatkísérletek adatai támasztják alá. A vizsgálatokhoz olyan speciális, úgynevezett humanizált egereket használtak, amelyek emberi őssejteknek köszönhetően az emberéhez hasonló immunrendszert építenek fel. Az állatokat előkezelték az antitesttel, majd 24 órával később egy standardizált dózisú, fertőzőképes Epstein–Barr vírussal tették ki őket kihívásnak. Az eredmények magukért beszéltek: a gp42-ellenes antitesttel kezelt egerek lépében később egyáltalán nem mutattak ki vírus DNS-t, míg a kontrollcsoport tagjai megfertőződtek.

Ez a precíziós védelem különösen a transzplantált betegek számára hozhat gyökeres változást. Náluk az immunszuppresszív kezelés miatt gyakran újraaktiválódik a lappangó EBV, ami egy súlyos, sokszor halálos szövődményhez, a poszttranszplantációs limfoproliferatív betegséghez (PTLD) vezethet. Ez lényegében egy, a vírus által kiváltott limfóma. A jelenlegi gyakorlat szerint az orvosok folyamatosan figyelik a vírusszintet, és ha az veszélyesen megemelkedik, csökkentik az immunszuppressziót – kockáztatva ezzel a beültetett szerv kilökődését –, vagy rituximab-terápiát alkalmaznak. Rachel Bender Ignacio, a Fred Hutch infektológusa a probléma klinikai súlyára hívta fel a figyelmet.

„A poszttranszplantációs limfoproliferatív rendellenességek, amelyek többsége EBV-vel összefüggő limfóma, a szervátültetés utáni megbetegedések és halálozás gyakori okai” – hangsúlyozta a szakember.

Az új antitest egy célzott megelőző csapást tehet lehetővé, amely elvileg anélkül fojtja el a vírus szaporodását, hogy a beteg alapkezelését veszélyeztetné.

A biztató eredmények ellenére fontos józanul értékelni a helyzetet. A kutatás még preklinikai fázisban van, és bár a humanizált egérmodell a legfejlettebb eszköz az EBV tanulmányozására, nem ad tökéletes másolatot az emberi szervezetben zajló folyamatokról. Nyitott kérdés marad, hogy az antitest milyen dózisban, mennyi ideig nyújtana védelmet emberekben, és hogy ismételt adagolás esetén kivált-e immunreakciót.

A tudományos közösség ugyanakkor nem tétlenkedik, a mostani fejlesztés egy szélesebb, EBV-ellenes kutatási hullám része. Világszerte több laboratóriumban dolgoznak kísérleti vakcinákon, és nemrégiben egy másik kutatócsoport egy olyan antitestet írt le a Nature tudományos folyóiratban, amely a herpeszvírusok egy közös pontját támadva az EBV mellett más kórokozók ellen is hatásosnak bizonyult állatkísérletekben.

A Fred Hutch csapata már szellemi tulajdonvédelmi bejelentést tett az azonosított antitestekre, és egy ipari partnerrel, valamint tudományos együttműködőkkel dolgozik a klinikai fejlesztésen, amelynek első lépése egy egészséges önkénteseken végzett biztonságossági vizsgálat lehet.

„Lendületet kaptunk, hogy a felfedezésünkből olyan terápiát fejlesszünk, amely óriási változást hozna a transzplantáción áteső betegek számára” – tette hozzá McGuire.

Mivel az Epstein–Barr vírus globálisan elterjedt, a mostani felfedezés Magyarországon is releváns lehet. Amennyiben az új antitest sikeresen veszi a klinikai vizsgálatok akadályait, és elérhetővé válik, a hazai orvosok is egy hatékony megelőző eszközt kaphatnak a kezükbe a PTLD elleni küzdelemben.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 29.



Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.

Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.

A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.

Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.

Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.

Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.

A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.

A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk