hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A természet és mi is felépülhetünk a tömegturizmus okozta károkból

Maga a turizmus soha nem lesz teljesen fenntartható, de fenntarthatóbb lehet. Több nemzetközi jó példa bizonyítja, hogy mértékletességgel, önkorlátozással, súlyosabb esetben pedig teljes lezárásokkal képesek vagyunk időt adni a természetnek, hogy helyrehozza azt a pusztítást, amit mi okoztunk.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2021. július 18.


Link másolása

hirdetés

A globális tömegturizmus egyszerre okozója és elszenvedője a klímaváltozásnak: az emberiség üvegházhatású-gázkibocsátásainak 5-8%-áért felel, pusztítja a természetes élőhelyeket, hozzájárul a talajerózióhoz, a levegő- és vízszennyezéshez, valamint a veszélyeztetett fajokra is nyomást gyakorol, csökkentheti a biodiverzitást. Maga a turizmus soha nem lesz teljesen fenntartható, de fenntarthatóbb lehet. Több nemzetközi jó példa bizonyítja, hogy mértékletességgel, önkorlátozással, súlyosabb esetben pedig teljes lezárásokkal képesek vagyunk időt adni a természetnek, hogy helyrehozza azt a pusztítást, amit mi okoztunk. Erre azért is szükségünk van, mert a biztonságosan és kiszámíthatóan újratermelődő természetes erőforrások nélkül nemcsak a turizmus van veszélyben, hanem mi is - olvasható a Másfélfok cikkében.

Sokan talán még nem is gondoltunk bele igazán, hogy a turizmusnak mennyi környezeti hatása van. Ide sorolható a közlekedéshez szükséges infrastruktúra (repterek, közlekedési utak, buszpályaudvarok, vasútállomások, kikötők), a szálláslehetőségek (üdülők, hotelek) és a különböző szolgáltatások (éttermek, üzletek, szórakozóhelyek) okozta szennyezés, területigény. Hazai példaként említhetjük a Balatont, ahol körbeépítettük a tavat, jelentősen csökkentve így a természetes partvonalakat, nádasokat; leszűkítve az állatok életterét, vízhez jutásának lehetőségét.

A turizmus egyszerre okozója és elszenvedője a klímaváltozásnak.

A globális üvegházhatású-gázkibocsátás (különböző módszertanoktól és mérésektől függően) kb. 5-8%-áért felel, ugyanakkor pont a kedvezőtlen éghajlat vagy a szélsőséges időjárási események miatt csökkenhet is egy-egy korábban népszerű terület látogatottsága. Vagy lehetetlenül el ideiglenesen, esetleg teljesen a jövőben, mint a síturizmus.

A fenntartható turizmus számol a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal, figyelembe véve a látogatók, az ipar, a környezet és a befogadó közösségek igényeit. A Turisztikai Világszervezet 2005-ben 12 pontban fogalmazta meg a fenntartható turizmus céljait. Ez tartalmazza többek között

• a biológiai diverzitás és a természetes élőhelyek megőrzését,

hirdetés

• az erőforrások hatékony használatát (beleértve a nem megújuló erőforrások minimalizálását),

• a víz- és levegőszennyezés visszaszorítását.

A hosszútávú fenntarthatósághoz egyensúlyban kell lennie a gazdasági-, a társadalmi-kulturális és a környezeti fenntarthatóságnak.

A legfőbb kihívásokat a természetes és kulturális források megőrzése, a negatív hatások (pl. hulladéktermelés) minimalizálása, a helyi közösség jólétének elősegítése, a szezonalitás csökkentése és a turizmushoz köthető utazások környezeti hatásainak mérséklése jelenti.

Önkorlátozás és együttműködés a helyiekkel

Nemcsak vendéglátóként, de utazóként is fontos a tudatosság. Tudatos utazóként legyünk nyitottak, mutassunk tiszteletet más kultúrák iránt, óvjuk a természeti környezetet és figyeljünk a művészeti-régészeti-kulturális örökségekre. Továbbá ajánlott ismerni a helyi szokásokat és törvényeket, valamint előzetesen tájékozódni az egészségügyi helyzetről. Hazánkban is megjelent a fenntartható turizmus iránti igény, a lakosság 50-60%-a számára a környezettudatosság is szemponttá vált.

A fenntartható turizmus egy példájaként a Feröer-szigeteket emeljük ki, ahol 2025-re tűztek ki megvalósítandó, konkrét célokat. Ennek értelmében tudatos turistákat várnak, akik szívesen lépnek kapcsolatba a helyiekkel és vesznek részt autentikus élményekben, valamint hajlandóak fizetni a szolgáltatásért. Az ideérkező hajók méretét korlátozni szeretnék, továbbá a teljes területre és az egész évre szeretnék kiterjeszteni a látogatásokat, hogy az időben és térben ne koncentrálódjon. 2019 tavaszán (egy pilot projekt keretében) a világ minden tájáról jelentkező önkéntesek segítették a legnépszerűbb turistacélpontok helyreállítását a szigeten. Azaz ily módon a turisták részt vehettek a turizmus káros hatásainak ellensúlyozásában.

Ljubljana a világelsők között van a fenntartható turizmust tekintve: 2016-ban elnyerte az Európa Zöld Fővárosa díjat. A turisták gyalog vagy elektromos vonattal fedezhetik fel a látnivalókat a város központjában, ugyanis az 2008 óta autómentes övezet. A zöld területek aránya is kimagasló (542 m2 jut egy lakosra) és az élővilágra is figyelnek: mintegy 4500 méhkaptár található a szlovén fővárosban. A tömegközlekedés fenntarthatóságán erőteljesen dolgoznak, többek között elektromos autók közösségi használata is elérhető, valamint kifejezetten biciklibarát a város. A hotelekben és éttermekben a helyben termelt élelmiszereket használjak fel elsődlegesen. Szeretnék elérni, hogy ne legyen szezonfüggő a turizmus – ennek érdekében a legforgalmasabb időszakokon kívül szerveznek eseményeket, ilyen például a novemberi gourmet fesztivál.

Ljubljana, Szlovénia - Fotó: Pixabay

Luang Prabang-ban, Laoszban, a műanyaghulladék csökkentését célozták meg: a víz üvegpalackban kapható és a kis samponos dobozokat újratölthető kerámiára cserélték le. Vízadagolókat telepítettek, így ösztönözve a turistákat, hogy újratöltsék palackjaikat, ahelyett, hogy újat vennének. Amennyiben lehetséges, a helyi termelőktől szerzik be az élelmiszert és takarító kampányok is zajlanak a turisták bevonásával.

A világon több helyen elterjedt már a turizmusban a megújuló energiaforrások alkalmazása, az újrahasznosítás és a helyi gazdaságokból származó élelmiszer alapanyagok felhasználása.

Ha nincs önkorlátozás, akkor lezárás kell a természet érdekében

Jelentősen fellendült a turizmus a thaiföldi Maya Bay-en miután bemutatták a Part című filmet. Becslések szerint naponta 5000 látogatója volt a területnek, aminek katasztrofális következményei lettek: a korallzátonyok kb. 80%-a elpusztult a hajózásból eredő szennyezés, a szemetelés és a naptejekből származó, vízbe kerülő anyagok miatt.

A természetes környezet helyreállításának érdekében 2018 júniusában a hatóságok lezárták ezt az ikonikus területet. Korallzátonyokat ültettek át Maya Bay-be, amik sikeresen növekednek (a helyreállást visszavetette egy hőhullám, ami miatt több korall, különösen a sekélyebb vízben, kifehéredett), bár évtizedekbe fog még kerülni, amire teljesen érettek lesznek. Jó hír, hogy a természet helyreállni látszik, újra élőlények jelentek meg, a feketeúszójú szirticápák is visszatértek a területre. A tervek szerint idővel újra látogathatják majd a turisták Maya Bay-t, de a látogatók száma nem haladhatja meg az 1200-at naponta.

Maya-öböl, Thaiföld - Fotó: Pixabay

Nem Maya Bay az egyetlen terület, amelyet a természet helyreállításának érdekében elzártak a turisták elől: ilyen a Fülöp-szigeteki Boracay szigete is. De például Amszterdamban, Velencében, Barcelonában és Komodón is problémát jelent a tömegturizmus, amit különböző módszerekkel igyekeznek mérsékelni.

A Földközi-tenger térsége kedvelt turistacélpont Európában és világszinten egyaránt. A kedvező gazdasági hatások mellett ennek azonban árnyoldala is van: ez az egyik olyan tengeri környezet, amely leginkább ki van téve a szennyezésnek. A Földközi-tengerben aggasztó a mikroműanyagok magas koncentrációja és általában a műanyagszennyezés, amely komoly veszélyt jelent az állatvilágra nézve. Ennek okai között szerepel a hiányos hulladékgazdálkodás több part menti országban, a folyók (Nílus, Pó, Ebro, Ceyhan, Seyhan) szemétszállítása, a helyi lakosok hulladéktermelése, de a nyári turistaszezon is, amely 40%-os növekedést jelent a tenger szemétterheltségében. A hulladéktermelés és vízszennyezés mellett a part menti urbanizáció, a természetes- és kulturális örökség károsodása is problémát jelent, ezért már elkezdtek megoldásokat keresni, hogy a természetes környezet ne romoljon tovább a tömegturizmus miatt. Ilyen például a tér- és időbeli koncentrálódás csökkentése, a körforgásos gazdaságon, hagyományokon alapuló üzletek támogatása. Dubrovnikban maximalizálták a naponta kikötő tengerjáró turistahajók számát, Görögországban pedig környezetbarátabb helyi közlekedésre biztosítanak lehetőségeket.

A természet képes helyreállni, ha hagyjuk

A turizmus csak egy példa arra, mi okozhatja természetes környezetünk leromlását, és hogy önmérséklettel vagy lezárásokkal hogyan tudunk időt adni a természetnek a megújulásra. A fenti példák az élet más területein is sikerrel alkalmazhatóak. Ilyen tevékenység a túlhalászás is, amivel ha felhagyunk, helyreállhat a terület élővilága, ahogyan ezt a délkelet-ázsiai Raja Ampat szigetcsoport környékén tapasztalhatták. Az intenzív, kontrollálatlan halászat következtében a cápák és nagyobb ragadozó halak eltűntek, ezáltal pedig a korallok is veszélybe kerültek. A cápák ugyanis kulcsfontosságú szereplők az óceán koralljainak túlélése szempontjából: azokkal a ragadozó halakkal táplálkoznak, amelyek eleségét olyan kisebb halak jelentik, amelyek segítik megszabadítani a korallokat a hínártól és parazitáktól.

Raja, Ampat, Indonézia - Fotó: Pixabay

2007-ben teljes védettség alá kerültek a szigetcsoport körüli vizek, amelynek eredményeként az ökológiai rendszer elkezdett helyreállni. Több mint 25-ször annyi cápa van most a területen, mint egy évtizeddel ezelőtt. Megjelentek a teknősök, ráják, tisztogatóhalak, így a korallok is ellenállóbbak lettek. Visszatért az élet a partokra – meglepő, de

a Föld ezen részén a védettségnek és a lezárásoknak köszönhetően nő a biodiverzitás.

Háromszor több hal van most a területen, amely a helyi halászoknak is jó hír, hiszen kisebb erőfeszítéssel bőségesebb a zsákmányuk.

A mezőgazdasági termelés miatti felszínhasználat megváltozása is jelentősen hozzájárul a természetes élőhelyek csökkenéséhez. Viszont bizakodásra adhat okot, hogy ilyen szempontból is találhatunk néhány pozitív példát.

Nigériában a földművelőkkel megismertettek egy mezőgazdasági eljárást az 1980-as években, miszerint nem pusztítják a fákat, hanem segítik a fenntartásukat (Farmer-Managed Natural Regeneration). A kezdeti figyelemfelhívó kampány egy ösztönző programmá nőtte ki magát. Ennek eredményeként magasabb lett a terméshozam, hiszen a fák megkötik a talajban levő nitrogént, szabályozzák a talaj nedvességtartalmát és csökkentik a talajeróziót. Továbbá árnyékot biztosítanak (ez különösen a napsugárzásra érzékeny növények esetében jelentős) és a falvak számára is védelmet jelentenek a széllel és a napfénnyel szemben.

Az 1980-as évekre Costa Rica erdős területeinek jelentős része elpusztult, elsősorban az állattenyészés miatt. Az 1990-es években a kormány fizetett a földbirtokosoknak az új erdők telepítéséért vagy azért, ha szabadon hagyták a területet, hogy természetesen épüljenek vissza az erdők. Az intézkedés következtében a 2010-es évekre Costa Rica területének 50%-át helyreállt erdők borítják.

A fenti néhány eredményes példa talán ösztönzést adhat, hogy a gondokat ne túlélni, hanem megoldani akarjuk. A természet számára elegendő regenerációs idő biztosításával helyrehozhatjuk a pusztítást, amit mi okoztunk. Mértékletességgel és egy kis odafigyeléssel pedig elkerülhetjük, hogy megismétlődjenek a korábban tapasztalt „rossz gyakorlatok”.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Begerjedt szexrobotok támadhatnak a felhasználókra a jövőben a tudósok szerint

A robotok irányítását adott esetben akár a kiberbűnözők is átvehetik.
Fotó: ABC News/YouTube - szmo.hu
2021. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

Korábban már felmerült a probléma, hogy a szexrobotok nem minden esetben adhatnak valódi beleegyezést, ha az emberek rendeltetésszerűen használják őket.

Most azonban a dilemma fordítottja hozta lázba a tudósokat: mi a helyzet, ha a robotok üldözik a vágyaikkal az őket megrendelő embereket, akik nem minden esetben kaphatóak az aktusra? Még az sem kizárt, hogy a begerjedt gépek a jövőben megtámadhatják a felhasználót - írja a Daily Star.

“Felmerül az emberi beleegyezés kérdése is: mi történik, ha a robot kezdeményez együttlétet, amibe az emberi fél nem egyezik bele?” - tette fel a kérdést Dr. David Levy, a Szerelem és szex robotokkal: az ember-robot kapcsolatok evolúciója című könyv szerzője.

A szexrobotok ma már beszélgetni is képesek a tulajdonosaikkal, sőt, saját személyiséget is formálhatnak. A következő évtizedekben még ennél is nagyobb fokú fejlődést láthatunk majd a képességeikben, és a szakértő szerint az sem kizárt, hogy öntudatra ébrednek.

“Ősrégi kérdés, mi történik, ha a robotok az ember ellen fordulnak. Ez már a sci-fi műfaj hajnalán felmerült. Személy szerint nem gondolom, hogy teljesen elrugaszkodott elképzelés lenne” - mondja Dr. Levy.

hirdetés

Az már februárban felmerült, hogy a szexrobotok irányítását adott esetben a kiberbűnözők is átvehetik. A hongkongi ONC ügyvédi iroda a Lexology-ban jelentetett meg cikket azzal kapcsolatban, hogy a szexrobotok épp olyan veszélyt jelenthetnek, mint a mesterséges intelligencia által irányított haditechnológia.

“A modern robotok, köztük a szexbotok meghekkelése még nagyobb előnyökkel járhat a támadó számára, mint ha például a telefonunkat vagy a számítógépünket vonná irányítás alá. A hackerek teljesen átvehetik a kontrollt a robot keze, lába, esetleg egyéb csatolt részei fölött, amik lehetnek például kések vagy hegesztőeszközök is” - írta a szerzők által idézett Dr. Nick Patterson.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

„Törékenynek látszik a Föld az űrből nézve” - Egymilliárd dollárt adományoz Jeff Bezos természetvédelmi projektekre

A világ leggazdagabb embere összesen 10 milliárd dollárt szán a bolygó megmentésére, most kiderült, mire költi az első 1 milliárdot.

Link másolása

hirdetés

Egymillió dollárt ajánlott fel az Amazon alapítója különböző természetvédelmi projektekre - írja a Guardian.

Jeff Bezos júliusban repült az űrbe űrcége, a Blue Origin űrhajójával. Ez volt az első alkalom, hogy a New Shephard embereket szállított a világűrbe, és Bezos is most először repült a Föld felett.

Az utazás nagyon tanulságos volt a világ leggazdagabb embere számára. Elmondása szerint akkor eszmélt rá igazán, hogy milyen törékeny a bolygónk, amikor az űrből nézett le a Földre.

A természet az, ami életben tart minket, és törékeny. Erre emlékeztetett is, amikor júliusban a Blue Originnel az űrben jártam. Hallottam már korábban, hogy máshogy nézel majd a világra, ha az űrből láttad a Földet, de nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz. Innen, lentről nézve a világ és az atmoszféra hatalmasnak és stabilnak tűnik, de ha az űrből nézel vissza a Földre, az atmoszféra vékonynak, a világ pedig végesnek tűnik. Mindkettő gyönyörű, de törékeny

- fogalmazott Bezos.

Talán ezért is döntött úgy, hogy ő is hozzá akar járulni a bolygó megmentéséhez. Tavaly februárban bejelentette, hogy 200 milliárd dolláros vagyonából 10 milliárdot adományoz 2030-ig olyan projektekre, amelyek a Föld megóvását szolgálják.

hirdetés
Most pedig úgy döntött, hogy ebből az összegből 1 milliárd dollárt olyan területekre költ a Bezos Earth Fund jótékonysági alapon keresztül, amelyek rendkívül fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. Ilyen például a Kongói-medence, a trópusi Andok régió és a trópusi Csendes-óceán. A pénzt a védett területek bővítésére, helyreállítására, és az őslakosok, a helyi közösségek élőhelyének védelmére költik.

Bezos szerint ez csak az első lépés a környezetvédelmi alapja három részből álló természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztéma helyreállítását és az élelmiszer-rendszer átalakítását is célul tűzte ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Paradicsom, bazsalikom, eper: növénytermesztés egy négyzetméteren a lakásban

Ma már bárki megtermelheti a számára elegendő zöldségeket otthon. Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen.

Link másolása

hirdetés

A Nébih idén tavasszal készült felmérése szerint a válaszadók harmada egészségesebben igyekszik táplálkozni, tudatosan figyel a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Az elmúlt egy évben nőtt a hidropóniás rendszerek iránti érdeklődés is, a talaj nélküli növénytermesztés ugyanis lehetővé teszi, hogy valaki a panellakásban termessze meg a számára szükséges zöldségeket.

A koronavírus járvány felforgatta a mindennapokat, változtak az emberek étkezési és vásárlási szokásai. Ez derül ki a Nébih idén tavasszal készült Karanténkutatásából, amely szerint tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Nem annyira meglepő ennek fényében, hogy megnőtt az érdeklődés a hidropónia, vagyis a talaj nélküli, vízkeringetéses növénytermesztési rendszer iránt.

"A nagyvárosokban élők is egyre nyitottabbak a természetes megoldások felé, egyre többen keresik a lehetőséget arra, hogy saját maguk termeljenek zöldségeket, gyümölcsöket” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rácz Gréta hidropónia szakértő, a Green Drops Farm Kft. alapítója.

Jó megoldás lehet a hidropónia

A hidropónikus rendszerek lényege, hogy a növénytermesztéshez nem szükséges talaj használata, a növények gyökere tápoldattal gazdagított, oxigénben dús vízbe ér, így jutnak hozzá a szükséges tápanyaghoz és oxigénhez, ugyanakkor meg is tisztítják a vizet, ami ezáltal újrafelhasználható.

"A hidropónia rendkívüliségét az adja, hogy bár kizárólag vizet használ, mégis jóval kevesebb vízre van szükség, mint amennyit az öntözéshez használnánk a földben való termesztés során. A hagyományos kerti locsoláshoz képest a hidropóniával drasztikusan, akár 90-95 százalékkal csökkenthető a vízfogyasztás" – mondta Rácz Gréta, aki az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy az egészséges életmódra való törekvés, a környezettudatosság előtérbe kerülésével hazánkban is megnőtt az érdeklődés a hidropónia iránt.

hirdetés
A módszer nagy előnye, hogy növényvédőszer-mentesen lehet megtermelni az általunk fogyasztott zöldségeket, nem kell tartani kártevőktől sem, és a termőközeg minősége sem befolyásolja a termést, ami termőföldes termelés esetén viszont nagyon is meghatározó.

Rácz elmondta, a hidropónikus termelés során a magok speciális termőközegben, mezőgazdasági kőzetgyapotban fejlődnek palántákká, ezeket kell aztán a hidropónikus rendszerbe elhelyezni. Ráadásul egy kisebb panellakásban is van lehetőség növénytermesztésre, elég, ha van egy négyzetméternyi szabad terület.

"Mi hidropónikus tornyokat fejlesztünk, amik rendkívül helytakarékosak: a berendezés típusától, a szintek számától függően akár 1 négyzetméteren 50-70, sőt 100 növényt termeszhetünk" – mondta. A rendszer kiépítésének költsége leginkább a háztartás méretétől függ, és attól is, hogy hová szeretnénk helyezni a rendszert: az erkélyre, vagy beltérre, esetleg mozgatható hidropóniára vágyunk-e. Az is befolyásolja az árat, hogy magunk szeretnénk-e kialakítani, vagy már egy kész hidropónikus berendezést veszünk.

A piacon több cég is foglalkozik hidropóniás rendszerek kiépítésével, a Green Dropsnál egy egy szintes berendezés néhány 10 ezer forintos befektetéssel elérhető, ami 10 növény neveléséhez biztosít helyet, a tetején pedig további 20 mikrozöld termelhető.

Ha megfelelő termelési körülményeket biztosítunk, akkor egy rendszer beszerzése után gyakorlatilag egész évben lehet termelni, ehhez viszont fontos, hogy állandó hőmérsékletet tudjunk biztosítani.

Vagyis, aki a melegebb hónapokban az erkélyen „kertészkedik”, annak az őszi lehűléskor érdemes átköltöztetni a rendszert a lakásba.

Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen, ilyen például a mángold, a citromfű, a menta, a bazsalikom, az oregano, a rukkola, különböző salátafélék, a paradicsom vagy akár az eper.

Jó alternatíva a mezőgazdasági kisüzemek, nagy volumenű termelők számára is

A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárás jelentős kihívás elé állítja a mezőgazdasági szereplőket. Számukra is jó alternatíva lehet a hidropónikus rendszerek használata, hiszen így nem kell tartani a kártevőktől, nem kell öntözőrendszert kiépíteni, nem okoz gondot az aszály, a viharok, és egész évben tervezetten és kiszámító módon lehet termelni, ráadásul környezettudatosan és energiahatékonyan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Autógumikkal teli szeméttelep helyén épülhet környezetbarát zöld város Kuvaitban

Ma már a terület tiszta, miután összegyűjtötték az autógumikat, hogy megkezdődhessen az építkezés. A projekt részét képezik olyan zöld technológiák, amelyek ma a régióban még példátlannak számítanak.
Fotó: euronews/air.tv - szmo.hu
2021. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

Végre felszámolta Kuvait azt a szemétlerakót, ahol 42 millió használt autógumi-abroncs hevert a sivatagban - írja a goodnewsnetwork.

A lerakó helyén zöld, környezetbarát öko-város épülhet a helyiek legnagyobb megkönnyebbülésére, akik eddig a gumiégetés miatt gomolygó füsttől szenvedtek.

A város a fenntarthatóság és a turizmus jegyében épül, és a tervek szerint 25 ezer otthonnak ad majd otthont. Mindez része azoknak a fejlesztési terveknek, amelyekkel a Perzsa-öböl felkészül az olaj utáni világkorszakra.

Első lépésben kitakarították a Salmiya nevű területet, ami a lakosság körében csak “gumihegy” néven volt ismert. Itt kaptak helyet az autógumik annak az egymillió autónak a lenyomataként, amelyek az elmúlt egy évtizedben lepték el Kuvait útjait.

Az EPSCO Globális Kereskedelmi részlege 2021 januárjában nyitott feldolgozóüzemet a gumik számára, ahol feldarabolják, majd lakásokban és játszótereken használatos padló anyagaként hasznosítják újra, végül a környező országokba exportálhatják őket.

hirdetés

A telep helyén a Dél-Saad Al-Abdullah Város kap majd helyet, ami zöld megoldásaival új korszak kezdetét jelenti a közel-keleti ország számára.

“Továbblépünk egy nehéz időszakból, amely óriási környezeti kockázattal járt. Ma már a terület tiszta, miután összegyűjtötték az autógumikat, hogy megkezdődhessen az építkezés” - árulta el az olajminiszter Mohammed al-Fares.

A 3,3 milliárd eurós projekt 30 évet vesz majd igénybe, és olyan zöld technológiák is a részét képezik, amelyek ma a régióban még példátlannak számítanak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: