News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A sakkjáték új szépségeit fedezhetjük fel a mesterséges intelligenciákkal

A volt sakkvilágbajnok a szupergéppel szövetkezett

Link másolása

hirdetés

A sakk igazi szerelmesei számára ez az ősidők óta kedvelt „királyi játék” nem csupán egy nemes eszközökkel vívott csata a világos és sötét bábuk vezetői között, hanem egy csodálatos agytorna, az előre gondolkodás, a cseles hálószövés izgalma. Egyszerre működik benne a kérlelhetetlen logika és a végtelen fantázia. Nincsen, nem volt és nem is lesz soha két teljesen egyforma játszma, és még olyanok is tudnak egymásnak meglepetést okozni, akik évtizedek óta rendszeresen játszanak egymás ellen.

Nem véletlen, hogy a történelem legnagyobb elméi között sok volt a kiváló sakkjátékos. Csak néhány név: William Shakespeare, Isaac Newton, Ludwig van Beethoven, I.Napóleon, Winston Churchill, Albert Einstein, Charlie Chaplin.

De a számítógép-tudomány is más lett volna nélküle: a legendás angol kódfejtő, Alan Touring ugyan nem volt jó sakkozó, de meggyőződése volt, hogy a sakk a legjobb kiindulópont a mesterséges intelligencia-kutatásokhoz, Neumann János pedig az 1950-es években, miközben a princetoni egyetemen a számítógépeknek a modern hadviselésben betöltendő szerepén dolgozott, megalkotta a MiniMax algoritmust, amely az alapja lett a később egyre népszerűbbé vált sakkautomatáknak.

A bostoni Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) szerkesztett gép még csak amatőr sakkozókat tudott megverni, 1967-ben azonban Richard Greenblatt gépe már eredményesen szerepelt egy középiskolás versenyen. Ez azonban még mindig legfeljebb 60%-a volt annak a tudásnak, ami egy sakknagymester fejében volt.

A sakkgépek ugrásszerű fejlődése az 1980-as években kezdődött, párhuzamosan a személyi számítógépek terjedésével.

hirdetés

Bár már 1980-ban megrendezték a mikrokomputerek sakk-világbajnokságát, kizárólag gépek közreműködésével, és megjelentek az olyan, amatőröknek szánt sakkautomaták, amelyeket különböző szintekre lehetett beállítani, csak 1988-ban következett be a nagy fordulat: az IBM Deep Thought-ja volt az első sakkautomata, amely aktív nagymestert győzött le a dán Bent Larsen személyében. Egy évvel később azonban a masina nem bírt a világbajnok Garri Kaszparovval. A nagy visszavágóra 1997-ben került sor, addigra a már Deep Blue névre átkeresztelt komputer képes volt másodperceként 200 millió sakk-állást felmérni. A New York-ban rendezett hat játszmából álló mérkőzés-sorozatot Kaszparov 3,5-2,5 arányban elveszítette. „Egyes lépéseknél olyan volt, mintha Istennel játszanék” – mondta az elkeseredett világbajnok, és veresége a közvéleményben is erősítette a mesterséges intelligenciákkal szembeni félelmeket.

A Kaszparovot 2000-ben végleg kiütő Vlagyimir Kramnyik sem úszta meg, hogy kiálljon egy számítógép ellen. A német Deep Fritz-cel szemben 2002-ben döntetlenre végzett, négy évvel később azonban neki is meg kellett hajolnia a gépi tudással szemben. Kramnyik tavaly vonult vissza a versenyzéstől, és most éppen ő az, aki azon munkálkodik, hogy visszaadják a sakknak emberi szépségét, művészetét – a világ legerősebb sakk-komputerével együttműködve – írja a Wired.

A hét éven át világelső orosz nagymester úgy látja, hogy az utóbbi időben kevesebb a kreativitás a sakkban, és ezért részben a számítógépeket okolja, amelyeknek megnyitás- és védelem tárát az éljátékosok kívülről tudják. Éppen ezért fogott össze az Alphabet mesterséges intelligencia-laboratóriumával, a DeepMind-dal, amelynek „emberfeletti” játékszoftverét, az AlphaZerót kilenc olyan sakkvariáció megtanulására programozták, amelyek a sakkozókat újszerű válaszlépésekre ösztönzik

Nenad Tomasev, a DeepMind kutatója úgy véli: már vége annak a korszaknak, amikor a sakkautomatákat azzal a céllal alkották meg, hogy legyőzzék az embereket. A jövő útja a közös kreatív kutatás.

Az AlphaZero 2017-ben bemutatta, hogy képes mind sakkban, mind a kínai Go és a japán Sogi játékban legyőzni a világ legjobb számítógépes játékosait. Kramnyik szerint ezek az eredmények új távlatokat nyithatnak a sakk előtt, amennyiben az emberek hajlandók néhány kisebb változtatásra a bevett szabályokon. A játék gépies memorizálása ellen találta ki a volt amerikai világbajnok Bobby Fischer Random Chess, más néven Chess960 játékrendszerét, amelyben a gyalogokat az évezredes hagyomány, a tiszteket viszont tetszés szerint állítják fel. Az idén szeptemberben az amerikai bajnokságot így játszották, többek között Kaszparov és jelenlegi világbajnok Magnus Carlsen részvételével.

Az AlphaZero a tanulást szinte a nulláról kezdi, csak a sakk szabályait táplálták belé, valamint a kísérletezésre és a győzelemre való ösztönzést. Kezdetben még azt sem tudja, hogy le lehetne ütni az ellenfél figuráit. Ulrich Paquet, a DeepMind másik kutatója bevallotta, hogy amikor a gép elkezdett játszani, majd elsüllyedt szégyenében, de aztán egyre izgalmasabb volt látni a fejlődését. Ahogy órákon át játszik egyre erősebb önmagával, egyre okosabb lesz, és egyesek szerint természetesebb is, mint a korábbi sakkautomaták. E folyamatban újra felfedezi a sakk évszázadokon át felhalmozott ötleteit, és hozzáteszi saját ötleteit. Matthew Sadler angol nagymester szerint az AlphaZero játszmái olyanok, „mintha felfedeznénk a múlt egyik nagy játékosának titkos noteszát.”

A szoftver által tesztelt alternatív változatok között van a Kramnyik által is szorgalmazott sáncolás nélküli sakk, amelyben nincs lehetőség a király elrejtésére szilárd gyalog-védőfal mögé.

A világbajnok szerint a sáncolás is a fantázia kárára megy és ezzel magyarázható, hogy a sakkversenyeken olyan magas a döntetlenek aránya, mivel a játékosok elsősorban a biztonságra törekszenek. Az idén januárban Indiában rendeztek egy tornát ezzel a szabállyal, és a 27 lejátszott partiból csak három végződött döntetlennel. Öt olyan variánst is kipróbáltak, amely a gyalogok mozgását változtatta meg. Ilyen a „torpedó sakk”, amelyben a gyalogok nemcsak elsőre léphetnek előre két mezőt, hanem végig a parti során, de kísérleteztek azzal is, hogy a „legkisebb értékű” figurák nemcsak előre, hanem oldalra is mozoghattak.

A DeepMind mérnökei kíváncsian várták Kramnyik véleményét. A világbajnok számára szinte gyermeki öröm volt nézni, ahogy az AlphaZero alkalmazkodott az új szabályokhoz. „Három lépés után az ember azt sem tudja, hogyan folytassa” – lelkendezett. A sáncolás nélküli sakkban számos új modell született a király biztonságba helyezésére. Egy jóval extrémebb változat, amelyben egy játékos leütheti saját figuráit is, még több lehetőséget ad a játékosnak az áldozatra, amely mindig is az elegáns és a bátor játék védjegyének számított.

Kramnyik reméli, hogy az AlphaZero kalandozásait hamarosan kipróbálják a legkülönbözőbb szintű sakkozók. „Ez a mi ajándékunk a sakk világának” – mondta az orosz nagymester, aki szerint emberek és gépek együttműködésével még szélesebb lehet a játék mind érzelmi, mind technikai élményeinek tárháza.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: