A Putyint fenyegető Trump nem tudná az oroszokkal kereskedő Magyarországot különállóan megvámolni - mondja Tábor Áron

Magyar Péter a 444 stúdiójában adott interjút, ahol a kormányzás első 44 napjáról, a Tisztítótűz nevű művelet részleteiről és az Orbán-rendszer összeomlásának okairól is beszélt.

A kormányfő szerint bár Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta neki, hogy könnyebb lesz kormányozni, mint Orbán Viktor ellen kampányolni, ezt egyelőre nem érzi. Úgy látja, a 16 év Fidesz-kormányzás után rengeteg munka van, és az ügyek sűrűsége, mélysége még őt is meglepte.

A kormányfő szerint a mostani egy más típusú nehézség, mint ellenzékben lenni, de ezt „édes nehézségnek” tartja, mert a felelősség és a lehetőség is az övék. Elmondása szerint be kell bizonyítaniuk, hogy a politika lehet másmilyen.

Arra a kérdésre, hogy számított-e nagyobb ellenállásra a korábbi hatalmi gépezet részéről, Magyar Péter felidézte, egy korábbi, a Partizánnak adott interjúját, amikor azt mondta, az Orbán-rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.

Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy ki fognak kapni, de ennek ellenére hazudtak a saját szavazóiknak. Úgy látja, amíg nem vállalnak felelősséget az ipari méretű korrupcióért és az ország eladósításáért, addig nincs kiút a számukra.

Orbán Viktor viselkedését pedig egy kavicsot dobáló kisfiúéhoz hasonlította.

– tette hozzá.

Az interjúban szóba került a Tisza Párt belső működése is. Magyar Péter megerősítette, hogy egy frakcióülésen valóban lehetőséget adott a képviselőknek, hogy jelezzék, ha ellenvetésük van Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatban. Elmondása szerint náluk így működik a frakció, mert a Fideszzel ellentétben nem ölték ki a párton belüli demokráciát. „Itt nálunk ilyen nem lesz, tehát nyugodtan bárki kérdezhet, kritizálhat” – mondta. Állítása szerint a képviselők mernek vele vitatkozni, és ez így van rendjén.

Ruff Bálint és Tóth Péter szerepéről azt mondta, mindketten a háttérmunkában, a szervezésben és a kormányzati feladatok összehangolásában vesznek részt, és ügyelnek arra, hogy „tisztán menjenek a dolgok”. Szerinte Tóth Péternek speciális viszonya van a képviselőkkel, mivel mindenkit személyesen ismer.

A kormányfő részletesen beszélt a hétfőn bejelentett Tisztítótűz-műveletről is. Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását azzal indokolta, hogy az államfő nem testesítette meg a nemzeti egységet, és semmit nem tett abból, ami a feladata lett volna. „Semmilyen módon nem tartott ellen a jogállam lebontásának” – mondta. A következő köztársasági elnöknek szerinte az lesz a garancia, hogy látja, mi az, amit biztosan nem szabad csinálni.

Az Alkotmánybíróság átalakításával kapcsolatban elmondta, a 70 év feletti bírák nyugdíjazásával a korábbi szabályokat állítják vissza, nem pedig a testület elfoglalása a cél. Polt Péter menesztését viszont elkerülhetetlennek nevezte.

A maffia tagjának azokat tekinti, akik aktívan részt vettek a lopásokban, a közpénzlenyúlásokban és az állami vagyon kiszervezésében. Azt mondta, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak kell majd megállapítania a felelősséget. Szerinte a hivatal azért szükséges, mert a meglévő szervek nem horizontálisan gondolkodtak. „Kell egy horizontális, mindent látó és átfogó, értékelő, elemző és utána nyomozó szerv” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a tisztítótűz lángjai elérik-e Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet és Rogán Antalt, azt válaszolta, jogászként nem prejudikál. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az alacsonyabb szinten lévő érintettek nem fogják elvinni a balhét a vezetők helyett.

Saját korábbi szerepvállalásairól is beszélt. A Magyar Bankholding létrejöttével kapcsolatban azt mondta, a felügyelőbizottságban nem kerültek szóba a visszaélésekre utaló részletek, de ha beidézik, áll a vizsgálat elé. A Diákhitel Központnál betöltött pozíciójáról azt állította, azért jött el, mert a Balásy-féle kommunikációs szerződéseket vállalhatatlannak tartotta.

A közmédia átalakításának csúszását azzal indokolta, hogy a háttérben tárgyalások folytak a vezetés békés távozásáról, ami végül nem valósult meg.

A közelgő Pride felvonulásról azt mondta, a résztvevők nem szegik meg a törvényt, mert a rendőrség – a tavalyi évvel ellentétben – tudomásul vette a bejelentést. Kijelentette, a gyülekezési jog korlátozása hiba volt a Fidesz részéről.

„Amíg jogszabályt nem sértenek, amíg mondjuk tiltott önkényuralmi jelkép nincsen, vagy olyan megjelenítés nincs, ami káros lehet, vagy jogszabályellenes, addig mindenki úgy él a gyülekezés jogával, ahogy akar. Ez hozzátartozik a demokráciához” – mondta a miniszterelnök.

Az Orbán-rendszer dinasztiái foglyul ejtették az államot, a Tiszának pedig eredményesnek kell lennie az elszámoltatás terén, nehogy az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit ismét következmények nélkül megússza – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Jancsics Dávid, a San Diegó-i Egyetem korrupciókutatója.

A szakértő szerint a korrupciónak sok formája létezik, de Magyarországon a legdominánsabb az állam NER általi foglyul ejtése, ami az utóbbi 5–10 évben dinasztikus jelleget öltött.

„Az állam működése minőségbeli változáson ment át: a komplett formális intézményrendszer funkciója, az újraelosztó mechanizmus lett átállítva arra, hogy egy szűk, informálisan, családilag vagy baráti szálakon is összefonódó hatalmi kört szolgáljon ki a társadalom érdekei helyett” – mondta. Ez a kör szerinte korábban egy politikai elithez kötődött, majd klánok jelentek meg, elsőként Orbán Viktor családja, de ide sorolta a Matolcsy Ádám köré szerveződő klikket is. Mészáros Lőrinc szerepét a szakirodalomban létező kvázi- vagy pszeudo-családtag kategóriájával írta le.

A dinasztikus korrupciós rendszer felépülését a folyamatos kétharmad tette lehetővé, ami Jancsics szerint olyan szintű politikai hatalmat hozott létre, ami lehetővé tette a szabályok átszabását. A gépezet működtetéséhez azonban nem volt elég a szűk politikai elit, szükség volt az állami hivatalok középső szintjén elhelyezkedő egy-kétezer emberre is, akik karriervágyból, megalkuvásból vagy kisebb előnyökért cserébe asszisztáltak a rendszer működéséhez.

A Fidesz leváltásával a korrupciós gépezet a kutató szerint annyiban megtört, hogy a politikai döntéshozók kiestek a hatalomból, a hatalmas vagyonok felett rendelkező dinasztiák azonban velünk maradtak. „Az a fő kérdés, hogy a NER-dinasztiáknak sikerül-e átörökíteniük a vagyont a következő generációnak” – fogalmazott.

Jancsics Dávid szerint a választáson az emberek a NER korrupt működésére is nemet mondtak, a kormányváltás pedig a kijózanodás pillanata lehet. Úgy véli, az elmúlt 16 évben egyfajta társadalmi szerződés működött a NER és az állampolgárok között.

Ez a szerződés a Covid-járvány után, az infláció és a gazdasági stagnálás miatt bomlott fel. A kutató szerint a magyar társadalomra jellemző egy beletörődő narratíva is: „persze, hogy korrupt a Fidesz, az előző kormányok is azok voltak. Elkerülhetetlen, hogy a politikusok ne lopjanak, ez az alaptermészetük. Amúgy is mindenki lop, akinek lehetősége adódik rá.” A Tiszának szerinte be kell bizonyítania, hogy létezik nem korrupt kormányzás.

Láthatóan óriási igény van az igazságtételre, a bűnösök elszámoltatására és a vagyonok visszaszerzésére. Jancsics Dávid szerint a Tiszának el kell érnie valamit, hogy ne az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit megússza. Felidézte, hogy a korábbi elszámoltatási ígéretek sem vezettek sehova, és a társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt. Egy barátját idézve fogalmazott a sürgető elvárásokról:

A korrupció elleni fellépés három elemét különítette el: a felelősségre vonást, a vagyonvisszaszerzést és egy új, preventív intézményrendszer felállítását. A parlamenti vizsgálóbizottságok sokat segíthetnek a társadalom igazságérzetén. „Biztos marha izgalmas lesz, amikor majd széles vásznon követhetjük, ahogy mondjuk Tiborcz Istvánt kérdezgetik a vizsgálóbizottságban, mint ahogyan az amerikai kongresszusban szokták ezt csinálni” – mondta.

A Tisza által tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) tervei azonban ennél jóval tovább mennek.

„A rendszerszintű korrupció sokszor nem így, hanem hálózatokon, szervezeteken, intézményeken és családokon keresztül működik. Az NVVH tervezete láthatóan erre a problémára próbál választ adni” – elemezte a helyzetet. Ugyanakkor felvetette a veszélyét egy újabb, túlzott hatalommal bíró intézmény létrejöttének. „A kérdés most az, hogy a Tisza képes lesz-e úgy visszaszerezni az államot, hogy közben ne hozzon létre egy újabb intézményi szörnyeteget” – figyelmeztetett.

A korábbi elszámoltatások sikertelenségét a politikai háttéralkuk mellett a büntetőjog hiányosságaival is magyarázta, amely egyedi eseteket tud kezelni, nem pedig egy összetett, hálózatos rendszert. A vádalkut különösen hatékony eszköznek tartja a jól szituált elkövetőkkel szemben, akik információt adhatnak a nagyobb halakról. Bár Orbán Viktor politikailag a NER fő felelőse, az aláírása valószínűleg nem szerepel a dokumentumokon. Az NVVH jelentősége éppen az lehet, hogy teljes hálózatokat vizsgálhat. Nemzetközi példaként a román ügyészséget, az olasz maffiaellenes struktúrákat és az amerikai RICO-törvényt említette.

A cél egy olyan egészséges piac létrehozása, ahol innovációval lehet sikeresnek lenni, nem pedig az állami megrendelésekre vadászva. Ehhez elengedhetetlen a közbeszerzési piac megtisztítása és a versenyhivatal, valamint a NAV pártatlan működése. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy az emberek a saját bőrükön tapasztalják meg a változást a gazdaságban.

Végezetül a kockázatokra is kitért, mondván, mindig benne van a pakliban, hogy egy új politikai erő is kialakítja a saját korrupciós gépezetét. „Akármennyire is szeretnék az emberek most szeretni a Tiszát, ez mindig benne van a pakliban” – mondta, hozzátéve, hogy az állam működése folyamatosan korrupciós helyzeteket teremt. A kétharmados többség növeli a kockázatot, de szerinte most egy történelmi pillanatban vagyunk, és ha a Tisza őszintén gondolja a korrupcióellenes fordulatot, a társadalom pedig igényli a változást, akkor az elérhető.

A 24 extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző  a Magyar Péter-kormány által bejelentett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának politikai jelentőségéről beszélt.

Török Gábor szerint a kormány közjogi intézkedései közül politikailag ez a legfontosabb lépés. Úgy látja, a választások előtt még kérdéses volt, hogy a hivatal csupán egy, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló elemző szervezet lesz-e, de mostanra kiderült, hogy valójában egy korrupcióellenes ügyészségről, sőt annál is többről van szó. Török szerint a román korrupcióellenes ügyészséghez és az Európai Uniós ügyészséghez hasonlítható a tervezett intézmény, amely nyomozhat és vádat képviselhet büntető- és polgári ügyekben is. „Ez egy teljesen új helyzetet teremt szerintem a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mert ez azt jelenti, hogy az ügyészség, mint intézmény, a politikailag kényes ügyekben hátrébb fog sorolódni.”

Török Gábor állítja, hogy ezzel a lépéssel a kormány megteremti az intézményi feltételeit annak, hogy az olyan célok, mint az igazságtétel és a vagyonvisszaszerzés, ne csak politikai szólamok maradjanak. Szerinte a korábbi kormányok ígéreteivel ellentétben most valóban elindulhatnak az elszámoltatási ügyek.

Hozzátette, a bíróságé a végső döntés, de az új hivatal biztosíthatja, hogy az ügyek eljussanak a nyomozati szakasztól a vádemelésig. Török Gábor úgy véli, a következő időszakban rengeteget fogunk hallani ezekről a témákról, és a hivatal bejelentései a parlamenti ülésekkel vetekedő figyelmet kaphatnak, és „ez tényleg nagyon sok mindent be is fog takarni.”

„Nincs két hónapja hivatalban a kormány, de megvan az a két téma, alkotmányozás, elszámoltatás, amivel ki lehet tölteni ezt a ciklust” – mondta. Kiemelte, hogy ezek nem materiális jellegű kérdések, vagyis nem érintenek nehéz költségvetési döntéseket. Úgy látja, a kormány ezzel akár két-három évig is képes lesz fenntartani a politikai napirendet, és elterelni a figyelmet a gazdasági problémákról.

Kiemelte a miniszterelnök parlamenti felszólalásait, amelyeket tömegek követnek. „Amit Magyar Péter a parlamentben visz ezen témák kapcsán, olyat soha nem láttunk kormányfőtől.”

Ugyanakkor feltette a kérdést, meddig tartható fenn ez a lendület, és mikor fordulhat át a közhangulat. „Én is mindig ezen gondolkodom, hogy vajon egy év múlva lesznek-e még ilyen parlamenti közvetítések, ahol ugyanezzel a vehemanciával, lendülettel ugyanekkora népszerűséggel vagy figyelem mellett tud Magyar Péter szerepelni?”

De szerinte ezekben is vannak mondások, mint például a repülővel hozott klíma, ami egyelőre elegendő.

Hétfőn mintegy hatvan embernek mondtak fel a Mandinernél, így a szerkesztőség létszáma negyvennyolc főre csökkent. A leépítés tényét és részleteit a Mathias Corvinus Collegium által kiadott lap rovatvezető-helyettese, Kohán Mátyás hozta nyilvánosságra egy szerdai publicisztikában – írta a 24.hu. Az elbocsátott hírszerkesztőkért, rovatos újságírókért és videósokért – mint fogalmazott –

Kohán szerint a mostani átalakítás egyszerre volt szükséges és rosszul kivitelezett.

A szerző-műsorvezető a jobboldali média korábbi működését fenntarthatatlannak nevezte, amelynek problémái – hatékonysági gondok, párhuzamosságok és túltermelés – évek óta látszottak.

Publicisztikájában a jobboldali médiában dolgozókat három csoportba sorolta. Az elsőbe a valódi újságírói munkát végzőket, akiknek elvesztését tragédiának tartja. A másodikba a „szervilis és naiv embereket”, akik szerinte a legrosszabbul jártak, de a felelősség nem az övék, hanem azoké, „akik elhitették velük, hogy ez a mérce”.

Hozzátette: örül annak, hogy megtisztulnak tőlük. A megmaradó 48 fős stábról azt írta, értéket akarnak teremteni, és a jövőben az olvasókra, támogatókra, valamint „a nemzeti nagytőkére” is számítanak. „Nem alamizsnát kérünk: értéket ajánlunk.” – zárta gondolatait.