A Putyint fenyegető Trump nem tudná az oroszokkal kereskedő Magyarországot különállóan megvámolni - mondja Tábor Áron
Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok leállítja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, most viszont Donald Trump 50 napos ultimátumot adott Oroszországnak, bejelentette a fegyverszállítások folytatását és 100 százalékos büntetővámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek kereskednek az oroszokkal. Ez elsősorban Kínának fájhatna, de Magyarországot is érinthetné az olaj- és a gázvásárlások miatt.
Mi változott egy hét alatt? Mit akar Trump Putyintól, és mit Ukrajnától? Mennyire kell komolyan venni az újabb vámfenyegetéseket? Erről is beszélgettünk Tábor Áron Amerika-szakértővel, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával.
– Nemrég még ott tartottunk, hogy a fegyverszállítások egy részét az Egyesült Államok leállítja Ukrajna irányába, most pedig megint egy hatalmas fordulat következett.
– Trump már korábban is próbált különféle módokon nyomást gyakorolni Putyinra, most egy 50 napos ultimátumot adott. De egyáltalán nem biztos, hogy ha ez az 50 nap lejár, valóban bevezeti azokat a szankciókat, amelyekkel most fenyeget. Könnyen elképzelhető, hogy akkor előáll majd valami új indokkal, ami miatt ez mégsem történik meg. Trump nem számított arra, ami végül történt, ő tényleg valamiféle megállapodást akart tető alá hozni, viszont Putyin inkább arra törekedett, hogy a számára kedvező háborús helyzetet tovább javítsa, ezért minden korábbinál intenzívebb bombázásba kezdett, és kiterjesztette a hadműveleteket Kelet-Ukrajnában.
Tényleg nem erre számított, és ezt használta ki Ukrajna is arra, hogy egy barátságosabb kapcsolatot alakítson ki. Volt egy telefonhívás Zelenszkijjel, ami jobban sikerült, mint a ciklus eleji Fehér Házi látogatás, amely katasztrofális volt. Mostanra Zelenszkij is megtanulta, hogyan kell Trumppal kommunikálni. Ez a fordulat tehát valós, és az is, hogy most úgy tűnik, találnak valamiféle megoldást arra, hogy az európai pénzből vásárolt amerikai fegyverek továbbra is eljussanak Ukrajnába. Ez egy köztes megoldás: Trump azt mondhatja, hogy ő nem folytatja a Biden-féle politikát, de mégis lehetővé teszi a fegyverszállításokat. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy Putyin ellenajánlata után Trump ismét módosítja álláspontját.
– Ez az 50 nap meglehetősen gáláns határidő. Ha az oroszok valóban úgy gondolják, hogy pozíciókat akarnak foglalni, akkor ezt még meg is tehetik ezalatt.
– Ez az 50 nap valóban furcsa, mivel épp a nyár végére esik, így Oroszország számára ez akár lehetőségként is értelmezhető. Érdekes volt látni például egy olyan reakciót, amelyet egy, orosz bloggerek tevékenységét követő csatorna közölt: amikor bejelentették, hogy Trump új irányt vesz, és közös nyilatkozatot tesz a NATO-főtitkár Ruttéval.
nem érzékelték, hogy ez azonnali hatással lenne az ő helyzetükre.
– A fegyverszállítások egy másik irányt mutatnak, de kérdés, hogy ezek milyen gyorsan indulhatnak be. Még ha nem is 50 nap, de néhány hét biztosan kell, mire felpörögnek újra.
– A fegyverszállítások ténylegesen folytatódnak. Itt volt egy érdekes fejlemény: ahogy ön is említette, két héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy leállnak. Később kiderült, hogy ez Pete Hegseth védelmi miniszter döntése volt, és nem egyeztette azt a Fehér Házzal. Ez is arra utal, hogy az adminisztráción belül is lehetnek eltérő álláspontok. Rubio külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó például inkább keményvonalas, és szorosabb kapcsolatban van Trumppal, így alkalmazkodik az ő politikájához. Vance alelnök és Hegseth viszont valószínűleg mérsékeltebb álláspontot képviselnek Oroszországgal és Ukrajnával szemben. Ez az adminisztráción belüli megosztottság is befolyásolhatja a politikai döntéseket. Az is számít, hogy a NATO-csúcstalálkozó viszonylag zökkenőmentesen lezajlott, már amennyire ez Trump esetében lehetséges. Sokan ezt Rutténak, a NATO főtitkárának tulajdonítják, aki holland miniszterelnökként már megtanulta, hogyan lehet Trumppal eredményesen tárgyalni. Rutte nem konfrontálódik vele nyíltan, inkább igyekszik olyan irányba terelni, amely összeegyeztethető a NATO álláspontjával.
– Egyáltalán létezhet olyan, hogy valaki Trumppal szemben, ilyen horderejű kérdésben, mint a fegyverszállítások leállítása vagy korlátozása, döntést hoz? Nem lehet, hogy ez inkább egy fedőtörténet, Trump mentegetése?
– Ezt nehéz megmondani, mert nem látunk bele teljesen a háttérbe. Tény, hogy volt egy ideiglenes leállítás, majd újraindították a szállításokat. A hivatalos álláspont szerint a Fehér Ház nem tudott erről.
– Érdekes módon úgy nem tudott róla a Fehér Ház, hogy közben a világsajtó igen, és minden újságolvasó is tudomást szerzett róla?
– Ezt a részét valóban nehéz elhinni. Elképzelhető, hogy Trump később maga is úgy próbálta beállítani a helyzetet, mintha nem vett volna részt benne.
– Ezzel párhuzamosan Trump másodlagos szankciókkal is fenyegetőzött. Ez azt jelentené, hogy az Oroszországgal kereskedő országokra 100%-os vámot vetnének ki. Ha ez megtörténne, az érzékenyen érintené Magyarországot is.
– Igen, Trump azt is bejelentette, hogy ha 50 nap múlva sincs megállapodás, akkor 100%-os vámot vetne ki Oroszországra. Csakhogy ma már olyan minimális az orosz-amerikai kétoldalú kereskedelem, hogy ez valós hatással nem bírna.
Ez új irányba vinné el a kínai-amerikai vámháborút, amely jelenleg tűzszüneti állapotban van. Úgy tűnik, ez inkább fenyegetés, mintsem közvetlenül megvalósuló intézkedés. Az Európai Unió viszonylatában sem tartom reálisnak, hogy egy ilyen 100%-os vámot bevezetnének.
– A Szenátus előtt van egy még keményebb törvényjavaslat, ami alapján 500%-os vámot vethetnének ki azon országokra, amelyek még mindig orosz energiahordozókat vásárolnak.
– Valóban, és ezt több mint 80 szenátor támogatja, ami nagyon erős kétpárti többség. A javaslat kötelezővé tenné, hogy azokat az országokat, amelyek energiahordozókat vásárolnak Oroszországtól, büntetővámmal sújtsák. Ezek is úgynevezett másodlagos szankciók lennének, hiszen nem közvetlenül Oroszországot céloznák, hanem azokat, akik vele üzletelnek. Ez valóban törvényi formát öltene, de egyelőre csak a szenátusban van napirenden. A képviselőházban is meg kellene szavazni, ahol nem biztos a javaslat sorsa. Ráadásul Trumpnak is alá kellene írnia. A megvalósítása önmagában is kérdéses, hiszen
– Így Magyarország és Szlovákia magával rántaná a többi 25 tagállamot?
– Ez az, ami valószínűtlen. A megvalósítás, bármennyire is erősnek hangzik a törvény, meglehetősen kérdéses.
– A kereskedelmi háború részeként bejelentett, augusztustól életbe lépő 30%-os vám viszont sokkal konkrétabb fenyegetés az Európai Unió számára. Miért gondolja Trump, hogy szükség van erre, mi lenne számára ennek az esetleges haszna?
– Itt is az ingadozás jelenik meg, ugyanúgy, ahogyan Oroszország esetében is láttuk. Trump a beiktatási beszéde óta nem tud elszakadni a vámok gondolatától. Rendszeresen tesz bejelentéseket, és amikor ezek túlzó piaci reakciókat váltanak ki, például az amerikai tőzsde esni kezd, akkor visszalép. Ilyen történt áprilisban is, amikor a reciprokális vámokról beszélt, majd három hónapos halasztás után júliusban újra napirendre került a kérdés. Az elnök őszintén azt gondolja, hogy az Európai Unió kihasználja az Egyesült Államok kedvező politikáját. Ezt a kereskedelmi deficittel indokolja: az amerikaiak jóval több árut vásárolnak Európából, mint fordítva. Ez igaz is, ugyanakkor a másik irányban, például a digitális vagy pénzügyi szolgáltatások terén, az európaiak vásárolnak több amerikai szolgáltatást. Éppen ezért
Az európaiak bosszankodnak, mert szerintük közel voltak egy megállapodáshoz, amikor Trump előállt a 30%-os vám ötletével. Ez most jelentősen megnehezíti az egyeztetéseket. A mostani európai reakciók szerint a tárgyalási hajlandóság továbbra is fennáll, de az EU-nak vannak előkészített ellenintézkedései is, ezek egyelőre inkább csak jelzésértékűek. Az egész transzatlanti kereskedelem több száz milliárd eurós volumenét nézve ezek a 20–90 milliárdos csomagok egy nagyságrenddel kisebbek, és célzott termékekre vonatkoznak. Fontos az is, hogy az Európai Unió kereskedelmi politikája uniós hatáskör, de a döntéseket a tagállamokból álló Tanács fogadja el minősített többséggel. A tagállamok belpolitikai megfontolásai is megjelenhetnek, és nem biztos, hogy mindenki konfrontációt akar az Egyesült Államokkal.
– Volt olyan elemzői vélemény, hogy ha ez a 30%-os vám megvalósul, az például az Audinál is problémát okozhat, ami Magyarországot érzékenyen érintheti. Elképzelhető, hogy az Audi nem tartaná fenn a győri gyárát, hanem inkább Amerikába vinné át a gyártást. Ez brutális hatással lenne a magyarországi autóiparra, ami még mindig a hazai ipar egyik fő pillére.
– Ez teljesen reális veszély.
Már most is van egy 10%-os vám, amelyet Trump áprilisban vezetett be, ezt nem vonták vissza, és nem is függesztették fel. A 30%-os vám azonban sokkal komolyabb hatással járna. Újra kellene gondolni számos iparágban, hogy hol érdemes fenntartani vagy áthelyezni a gyártást.
– Jelenleg hogyan áll Trump népszerűsége? Korábban sokan azt mondták, hogy ezeknek az intézkedéseknek tragikus következményei lesznek a gazdaságra, de ez eddig nem következett be. Trump pedig ezzel is érvel: eddig sem lett semmi baj, bízzanak benne, tudja, mit csinál, még ha hetente változtatja is az álláspontját.
– Amennyire látni lehet, Trump népszerűsége nem változott érdemben az elmúlt időszakban. Egy új elnök beiktatása után általában van egy bizalmi időszak, még a Trumphoz hasonlóan megosztó figuráknál is. Neki is megadták ezt részben, de elég hamar jött egy visszaesés, főként a viharos kezdés miatt. Ezután stabilizálódott a helyzet:
A maradék néhány százalék a kettő között helyezkedik el. Ha változás történik, az inkább a belföldi kérdések, például a költségvetési törvény hatására történhet, nem külpolitikai okokból. Ha a törvény valóban milliók egészségbiztosítását érinti akár annak drágulása, akár elvesztése formájában, az hosszabb távon visszaüthet a népszerűségére.
– Igen, de még messze vannak a félidős választások. Ugyanakkor Trump ügyesen időzített, hiszen az említett költségvetési intézkedések bevezetését éppen a választások utánra halasztotta.
– Ráadásul az is elképzelhető, hogy közben történik valami. A félidős választások eredményétől függően, attól függően, hogy milyen összetételű kongresszus alakul, akár egy új törvény is születhet, amely módosítja az eredeti szabályozást.
– Mi a helyzet Elon Muskkal? Már nincsenek jóban, Musk bejelentette, hogy új pártot alapít, Trumo pedig a kiutasításával fenyegetőzött.
– Ha van valakinek megvan a pénzügyi háttere ahhoz, hogy egy új pártot megjelenítsen az amerikai politikában, akkor az valóban Elon Musk. Az egy másik kérdés, hogy hiába jut el az emberek tudatáig, hogy létezik egy ilyen formáció, az amerikai választási rendszer sajátosságai nem kedveznek az új pártoknak. Az Egyesült Államokban minden szinten, állami, megyei, sőt iskolakerületi szinten is, egyéni képviselőket választanak, és ezek mögött ott áll a két nagy párt kiépített struktúrája. Minden államban, minden megyében jelen vannak.
Kétségtelen, hogy jól kiválasztott helyeken, például egy-egy kormányzói pozíció vagy szenátusi mandátum esetében lehet érdekes tényező, de nem hiszem, hogy rövid távon országos szinten is komoly alternatívává válhatna. Ez inkább hosszú távú tervnek tűnik. Kérdés persze, hogy Musk mennyire következetesen akarja ezt végigvinni. Bevallom, én sem követtem mostanában részletesen a fejleményeket, de úgy látom, hogy jelenleg valamilyen fegyverszüneti állapot van közöttük. Kerülik a személyeskedést, de Musk ettől még világossá teszi, hogy melyek azok a pontok, amelyekkel nem ért egyet.
– Sokan korábban azzal érveltek, hogy hiába próbál bármit Trump, az Egyesült Államokban működnek a fékek és ellensúlyok, és ezek megakadályozzák a túlkapásokat. Most viszont úgy tűnik, hogy az elmúlt fél évben a Legfelsőbb Bíróság nem igazán gördített akadályt Trump törvényhozási szándékai elé.
– Én erre is számítottam. Természetesen vannak olyan kezdeményezések, amelyeknél a Legfelsőbb Bíróság is határt szab. Például amikor Trump felvetette, hogy ne kapjon amerikai állampolgárságot az, aki az Egyesült Államokban születik, de a szülei nem legális bevándorlók. Ez nyilvánvalóan alkotmányellenes, egy ilyen javaslatot még a Legfelsőbb Bíróság is csak visszautasítani tud. De számos olyan ügy van, amely határterület, ahol nem egyértelmű a törvényi szabályozás. Sok minden inkább normákon, szokásokon alapul, nem pedig kőbe vésett jogszabályokon. Ilyen esetekben a törvényértelmezés kerül előtérbe, és ebben a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt napokban több olyan döntést is hozott, amelyek lehetővé tették például azt, hogy Trump közszolgálati alkalmazottakat bocsásson el, vagy leépítse az oktatási minisztériumot. Ezeket korábban alacsonyabb szintű bíróságok elutasították.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden döntésében automatikusan támogatják az elnököt, de a Trump felé jóindulatú értelmezésükre joggal lehet számítani.
