JÖVŐ

A károk és veszteségek finanszírozási kérdése az egyiptomi klímacsúcsot is felforralhatja

A gazdasági veszteségek és károk mellett a családtagok elvesztése, a kultúrák és életmódok eltűnése, vagy a kényszerű elvándorlás traumája is Damoklész kardjaként lebeg a fejlődő országok felett.

Másfélfok, Lehoczky Annamária, nyitókép: John Middelkoop – Unsplash - szmo.hu
2022. október 25.

A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (pl. hurrikánok, áradások, aszály) és az olyan lassan kibontakozó folyamatok, mint a tengerszint emelkedése, egyre több elkerülhetetlen kárt és veszteséget okoznak a világban. 2030-ra a fejlődő országoknak évente 290-580 milliárd dollárnyi „fennmaradó kárral” (vagyis alkalmazkodási intézkedésekkel sem kivédhető kárral) kell megbirkózniuk, és a legszegényebb, legsérülékenyebb országok GDP-jének akár egyötödét is felemészthetik ezek. A gazdasági veszteségek és károk mellett a családtagok elvesztése, a kultúrák és életmódok eltűnése, vagy a kényszerű elvándorlás traumája is Damoklész kardjaként lebeg a fejlődő országok felett – amelyek ráadásul a legkevésbé járultak hozzá a klímaváltozás előidézéséhez. Ezért a veszteségek és károk finanszírozásának kérdése egyben társadalmi igazságossági probléma is, ami évtizedek óta beárnyékolja az ENSZ klímatárgyalásokat – és a közelgő COP27 klímacsúcs egyik sarkalatos pontja lesz.

Az elmúlt hónapok katasztrofális áradásai Pakisztánban 33 millió embert, azaz minden hetedik lakost érintettek és több mint 1500 ember halálát okozták. Emellett az Egyesült Királyság méretű terület elöntése dollármilliárdos károkat eredményezett a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában.

A szélsőséges időjárás Európát sem kíméli, ezen a nyáron ismét rekord hőség sújtotta a kontinenst – Nagy-Britanniában több mint 3000 fős többlethalálozást okoztak a hőhullámok, Portugáliában és Spanyolországban pedig több mint 1000 ember életét követelte a 46-47°C-os forróság. A klímaváltozás fokozódásával pedig ezek a szélsőséges események egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és az IPCC jelentése szerint:

ha még sikerülne is gyors ütemben csökkenteni a kibocsátásokat, a légkörben már jelen lévő üvegházhatású gázok és a jelenlegi kibocsátások miatt bizonyos klímaváltozásnak tulajdonítható károk és veszteségek már elkerülhetetlenek lesznek az elkövetkező évtizedekben.

Mindezekre összefoglalóan a „Veszteség és Kár” („Loss & Damage”) általános kifejezést használják az ENSZ klímatárgyalásain az éghajlatváltozás azon következményeire utalva, amelyekhez már nem lehetséges alkalmazkodni, vagy ha léteznek is lehetőségek, az országoknak nincs erőforrása erre, vagy nem tudnak hozzáférni azokhoz.

A károk olyan dolgokra utalnak, amelyeket meg lehet javítani, mint például a megrongálódott házak; a veszteségek pedig azokra, amelyek már soha nem hozhatók vissza, mint például az emberi életek.

Ráadásul épp azon alacsony erőforrásokkal rendelkező, a klímaváltozás hatásaival szemben sérülékenyebb fejlődő országok érintettek a leginkább, amelyek a legkevésbé járultak hozzá az éghajlatváltozás előidézéséhez. Ezért a károk és veszteségek témája – az igazságossági szempontok („climate justice”) alapján történő (vagy épp nem történő) cselekvés és finanszírozás – az ENSZ klímatárgyalások egyik kemény diója, ami régóta komoly konfliktusforrás a fejlett és fejlődő országok között.

Az alacsonyabb jövedelmű és kibocsátású országok lakosai jellemzően nagyobb mértékben ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A szélsőséges események (szárazság, extrém hőség, árvíz, vihar, erdőtűz) által érintett emberek átlagos száma 1000 lakosra vetítve a 20 legalacsonyabb (kék) és legmagasabb (piros) jövedelmű országban (mikroállamok kivételével), GDP/fő alapján, az 1990-2019 közötti időszakban. (Forrás: Scown et al. (2022), EM-DAT, World Bank adatok alapján CarbonBrief ábra)

2020-ban, az éghajlatváltozás által felerősített természeti katasztrófák összesen 210 milliárd USD veszteséget eredményeztek, és ez az összeg a becslések szerint csak növekedni fog. Egy tanulmány szerint

2030-ra a fejlődő országoknak évente 290-580 milliárd dollárnyi „fennmaradó kárral” (vagyis alkalmazkodási intézkedésekkel sem kivédhető kárral) kell megbirkózniuk.

Ez az összeg 2040-re már évi 0,6-1,0 billió dollárra, 2050-re pedig vélhetően 1,1-1,7 billióra fog rúgni az egyre erősödő klímaváltozás miatt. A tavalyi COP26 klímacsúcson közzétett jelentés szerint, ha a globális felmelegedés a jelen trendek szerint folytatódik, akkor a legszegényebb és legsérülékenyebb országoknak 2050-re GDP-jük egyötödét kitevő veszteségekkel és károkkal kell szembenézniük, és még a felmelegedés 1,5°C-os korlátozásával is a GDP-jük 13%-át emésztenék fel ezek.

A terméskártól a hegyeket elhagyó istenekig

Noha a „Veszteségeknek és Károknak” nincs pontos definíciója, általánosan elfogadott, hogy nemcsak a klímaváltozás miatt gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (pl. trópusi ciklonok, áradások, aszály) okozhatják ezeket, hanem a klímaváltozás lassabban kibontakozó folyamatai (pl. a tengerszint emelkedése, az elsivatagosodás, a gleccserek visszahúzódása, a talajromlás, az óceánok elsavasodása) is.

A gazdasági veszteségek és károk a piacokon gazdát cserélő erőforrásokat, árukat és szolgáltatásokat érintik. Vagyis ezek hatása egyértelműen tetten érhető a gazdaság különböző szektoraiban, mint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat és a turizmus, illetve ide tartozik még a kritikus infrastruktúra és vagyontárgyak megrongálódása, valamint az ellátási láncok sérülése is.

Például Banglades tengerparti közösségeiben a sólepárlás az egyik fő megélhetési forrás. Az elmúlt években azonban a gyakori trópusi ciklonok, a vihardagályok és a heves esőzések visszavetették a sótermelést, ezzel jelentős kárt okozva az abból élőknek és sóimportra kényszerítve az egyébként javarészt önellátó országot. A sós tengervíz benyomulása a termőföldekre, talajba és ivóvízkészletekbe ugyancsak nagy problémát jelent a gazdáknak.

Vannak olyan veszteségeket és károk is, amelyeket bár nehéz/lehetetlen gazdasági értelemben kifejezni, drasztikusan érinthetik a közösségek jól(l)étét.

Ilyen például a családtagok elvesztése, a kultúrák, hagyományok és életmódok eltűnése, vagy az a trauma, amelyet az ősök földjéről való kényszerű elvándorlás és az otthon hátrahagyása okoz.

A mikronéziai Kosrae közösségeiben például átalakulhatnak a temetkezési szokások, mivel egyre több temetkezési helyet fenyeget a tengerszint emelkedése miatt felerősödő parti erózió. A tengeri jég eltűnése az Északi-sarkvidéken pedig az inuit közösségek kulturális identitására és vadászati gyakorlatára van hatással.

A perui Andok magaslatain, az Ausangate-hegyen, található egy gleccser, amelynek fokozatos eltűnését az istenek távozásával hozták összefüggésbe a helyiek.

A kecsua nép hite szerint az Ausangate-hegy a táj hatalmas istene, és a tetején ülő gleccser hanyatlása az „istenség haragjának” jele. A gleccser visszahúzódása véget vetett annak az évszázados gyakorlatnak is, amikor a helyiek éves zarándoklatuk során kis jégtömböket gyűjtenek össze – gyógyító hatást tulajdonítva azok elfogyasztásának.

De a tengerszint-emelkedés számos világörökségi helyszínt is veszélyeztet (pl. Velence), és az extrém időjárási események súlyosbodása komoly érzelmi terhet is ró a károsultakra, ahogy azt az ausztráliai erdőtüzek és mianmari trópusi ciklon katasztrofális következményei is mutatják.

Az OK gleccser volt az első Izlandon, amit felszámolt a globális felmelegedés, még 2014-ben. 2019-ben emlékül egy plakettet helyeztek el az egykori gleccsernek otthont adó vulkánon ezzel a felirattal: “Levél a jövőbe: Ok az első izlandi gleccser, mely elvesztette gleccser státuszát. A következő 200 évben az összes többi gleccserünkkel ez történhet. Ez az emlékhely annak elismerése, hogy tudjuk, mi történik, és azt is, hogy mit kell megtenni. Csak te láthatod majd, hogy megtettük-e.” (A NASA műholdfelvételei 1986. szeptember 14-én és 2019. augusztus 1-jén készültek.)

Hogyan kezelhetjük ezeket?

A klímaváltozás megfékezését célzó Párizsi Megállapodásban az országok elismerik a veszteségek és károk „elhárításának, minimalizálásának és kezelésének” fontosságát. A kibocsátások visszafogásával és a közösségek alkalmazkodásának elősegítésével – amik lényegében a klímaváltozás elleni küzdelem két alappillérét jelentik –, ezek nagy része valóban „elhárítható” és „minimalizálható” volna.

Ugyanakkor a klímaváltozás fokozódásával a harmadik pillérre, a már elkerülhetetlen károk és veszteségek célzott „kezelésére” is egyre nagyobb szükség van, ugyanis egyre több esetben lépjük át az alkalmazkodás korlátait.

Minél tovább halogatjuk a kibocsátások visszafogását, annál többet kell majd alkalmazkodásra költeni, és minél kevesebbet szánunk az alkalmazkodásra, annál többe kerülnek majd a károk és veszteségek.

Az IPCC jelentése szerint a „puha”, vagyis feloldható korlátok esetében a közösségek nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi forrásokkal, míg a „kemény” korlátok esetén nincs ésszerű kilátás a veszélyes kockázatok elkerülésére (például csak korlátozott mértékben lehet lépést tartani a tengerszint-emelkedéssel).

Ezek a korlátok Damoklész kardjaként lebegnek a sérülékeny, alacsony erőforrásokkal rendelkező országok felett.

Ha a szükséges erőforrások rendelkezésre áll(ná)nak, akkor nagyjából három módon lehet kezelni a veszteségeket és károkat:

• sürgősségi segélyezés és rehabilitáció;

• helyreállítás és újjáépítés;

• és a katasztrófakockázat csökkentése.

Ezek közé tartozik a katasztrófavédelem fejlesztése, az alternatív megélhetési lehetőségek teremtése (például amikor már nem lehetséges az elöntött földeken termelni), a sürgősségi készpénz-átutalások és szociális támogatások, a biztonságos elvándorlás és letelepedés segítése, valamint a pszichológiai támogatás és kapacitásépítés az emberek életének és megélhetésének újraépítéséhez.

A nem gazdasági veszteségeket szinte lehetetlen kezelni, de például az éghajlatváltozás miatt elvesztett területekre vagy dolgokra való aktív megemlékezéssel, mentális segítségnyújtással és hivatalos bocsánatkéréssel lehet enyhíteni ezeken.

Finanszírozás a tárgyalóasztalon

Bár a károk és veszteségek ügye már a klímatárgyalások kezdete óta vita tárgya,

a finanszírozásáról érdemi döntés nem született eddig.

Ugyan a Párizsi Megállapodás említi a károk és veszteségek problémáját, az azt kísérő záródokumentum szerint ez semmilyen jogi értelemben vett kártérítési kötelezettséget nem vonhat maga után. Ezt a kitételt a fejlett országok szorgalmazták peres eljárások és kártérítési követelések özönétől tartva.

A fejlett országok álláspontja szerint a veszteségek és károk enyhítését a meglévő forrásokból kellene ellátni, mint például az alkalmazkodási finanszírozás és a humanitárius segélyek, és nincs szükség egy új pénzügyi mechanizmus létrehozására. Ezzel azonban az a probléma, hogy egyrészt a megígért klímafinanszírozás (évi 100 milliárd USD 2020-tól kezdve) sem lenne elég az alkalmazkodási szükségletekre, másrészt a fejlett országok még ezt az ígéretüket sem teljesítették.

Ezért a 2021-es COP26 klímatárgyalásokon a legnagyobb – nagyrészt fejlődő országokból álló – tárgyaló csoport, amely a világ minden hét lakosa közül hatot képvisel, felszólította a fejlett országokat, hogy kötelezzék el magukat a veszteségek és károk fedezésére. Ez a felhívás azonban továbbra is a nagy gazdaságok, például az USA és az EU ellenállásába ütközött.

Az azonban előrelépésnek számít, hogy néhány fejlett ország – köztük Kanada, Dánia, Németország, Új-Zéland, Skócia és a belga Vallónia tartomány – jelezte, hogy támogatja a veszteségek és károk finanszírozását.

Skócia és Vallónia nagyjából 3 millió dollárt ígért a COP26 során, majd őket követően Dánia 13 millió dollárt ajánlott fel erre a célra. Az október eleji előtárgyalásokon már az EU is bemutatta, miként támogatná a klímaváltozás áldozatait.

Mivel a jelenlegi finanszírozás messze van a jövőbeli károk becsült költségeihez képest, kutatók és civil társadalmi csoportok számos innovatív, új finanszírozási forrást javasoltak az elmúlt években. Javaslataik között szerepelnek például a fosszilis cégekre, a repülőjáratokra és a hajózási üzemanyagokra kivetett adók vagy illetékek, valamint egy világméretű szén-dioxid-árazási rendszer, amiből a jövedelmet a károk és veszteségek finanszírozásra lehetne fordítani.

A jelen pénzügyi források (piros és kék) és potenciális innovatív források (rózsaszín, szürke, narancs, lila, zöld) közel sem elegendőek a veszteségek és károk kezelésére 2030-ban, amelyek ráadásul közel megháromszorozódnak 2030 és 2050 között. (Forrás: CarbonBrief)

A fosszilis tüzelőanyag-támogatások – amelyek a becslések szerint évente milliárdokba vagy akár billiókba is kerülnek, attól függően, hogyan definiálják őket – átirányítása szintén felmerült. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint

az olaj- és gázipari vállalatok energiaválság alatti váratlan többletnyereségére kellene adót kivetni, aminek egy részét a károk és veszteségek kezelésére lehetne fordítani.

A ki, mit és hogyan kérdések továbbra is vita tárgyát képezik a károk és veszteségek finanszírozását illetően. Ugyanakkor a fejlődő országok, ahol ezek a károk és veszteségek egyre inkább egzisztenciális problémát jelenteknek, az évtizedes huzavona helyett döntést sürgetnek. A téma várhatóan központi kérdés lesz a COP27-en, az ENSZ klímatárgyalások következő fordulóján, amely november elején Egyiptomban zajlik majd.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Ismét szabadulhatott volna a börtönből Magda Marinko, de hetedszer sem engedték feltételesen szabadlábra

A bíróság azzal indokolta az újabb elutasítást, hogy a sorozatgyilkos nem tanúsít megbánást, és még saját védőjével sem hajlandó beszélni. Hiába viselkedik évek óta problémamentesen a szegedi Csillagbörtönben, nem valószínű, hogy visszailleszkedne a társadalomba.

KÖZÖSSÉG

„Az egyik ujj előkerült!” – hatalmas a boldogság Tatabányán, de a turul megmentése még nem teljes

A Vérteserdő Zrt. tegnap a Facebookon erősítette meg, hogy a nyilvános felhívásuk sikeres volt, és meglett az emlékmű egyik hiányzó darabja. A másik ujjért továbbra is családi vacsora a jutalom.

BUDAPEST

Fotókon az első Gundel Bál: teltházzal indult útjára a Gundel Palota új hagyománya

Csillagfényes tematika, ikonikus vendégek és látványos pillanatok tették emlékezetessé a februári estét a Városligetben. A különleges programokkal, kreatív gasztronómiával és felszabadult tánccal kísért esemény egyszerre tisztelgett a múlt előtt és mutatott előre.

Címlapról ajánljuk

JÖVŐ

Moldován András: Rengeteg fanyalogva számlákat tologató, papírt nyomtató ember munkáját a mesterséges intelligencia veszi át

A Cápák között megmondóembere szerint Európa lemarad azok mögött az országok mögött, ahol érték a munka, de a mesterséges intelligencia és a robotika mindent megváltoztat. Interjúnkból kiderül az is, miért lett újra cápa, és mekkora üzlet ez.

Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2026. január 18.

Az ismert üzletember egy év kihagyás után úgy döntött, visszatér a műsorba, ráadásul új könyve is megjelent Határtalan keretek címmel. Ez már bőven elég indokot szolgáltatott arra, hogy ismét interjút készítsek vele.

– Határtalan keretek című új könyvedben azt írod, a mesterséges intelligencia sokaknak el fogja venni a munkáját. Ez önmagában még nem olyan meglepő, a világ jelentős része fél ettől. Te viszont még azt is hozzá teszed, hogy örülsz ennek.

– Az elmúlt években kialakult egy olyan világ, ahol a munkavállalók szívességet tesznek a munkáltatónak azzal, hogy egyáltalán elmennek dolgozni. Amikor azon múlik, hogy kinyitom-e az üzletet, hogy egy nem túl tanult, nem túl felkészült személy bejön-e napi 30 ezerért hamburgert sütni vagy mosogatni, az szerintem a kapitalizmus megcsúfolása. Véleményem szerint a mesterséges intelligencia és a vele együtt fejlődő robotika ki fogja ezt váltani.

Nem kell majd több mosogató meg hamburgersütő, mert ezeket a feladatokat átveszik majd a humanoid robotok.

Az autógyárban már ma sincs szükség annyi dolgozóra, mint régen, mert robotok dolgoznak. Az emberek újból meg fogják becsülni, hogy van munkájuk és fizetésük, ha ismét küzdeni kell majd ezekért. Tisztelni fogják azokat, akik ezt adják, és nem játsszák a sértett mártírt, amiért dolgozniuk kell. És persze nincs "mindig" meg "soha", én se mindenkire mondom ezt, hanem csak látom, hogy a nyugati világ, különösen Európa elindult egy ilyen irányba és ennek eredményeként azt látom, hogy lemarad. Azok a népek, akik alázattal, tisztelettel, becsülettel sokat dolgoznak, előrébb járnak. Nézd meg Kínát. Nézd meg Dél-Koreát. Nézd meg, hogy 2017 óta hány százalék GDP növekedés volt az Egyesült Államokban és hány százalék Európában. Vagy mennyit költöttek Európával szemben ezek az országok adatközpontok létrehozására. A szakadék napról napra nő.

Hogy a politikusok ezt hogyan fogják kezelni, és hogy a sok 10 vagy 100 millió munkanélkülivel mit lehet kezdeni, az nagyon érdekes kérdés lesz.

Az előre látó politika talán ezért kezdte pedzegetni, hogy mindenki kapjon egy minimális, havi fix illetményt, ami azt fogja eredményezni, hogy tettre, munkára, harcra kész emberekből nyugdíjasokat csinálnak, ez pedig borzasztó.

– Nem tudom, mennyire lehet az általad sorolt országokat és Európát összehasonlítani.

– Szerintem túl messziről nézed. Közelről nézve a „city” pénzügyi részében az összes gyakornok heti 80 órát dolgozik. Halálra dolgozzák magukat. Este kilenckor sétálsz, és még mindenütt ég a villany az irodaházakban. Ugyanez van Japánban, Dél-Koreában. Kínában ketten alszanak egy ágyban, mert az egyik nappal dolgozik 12 órát, azután cserélnek. Európában pedig 32 és 35 órás munkahétről beszélünk. Ez nem megy. Ezt az MI ki fogja váltani.

Rengeteg fanyalogva számlákat tologató, papírt nyomtató ember helyett MI fogja végezni a munkát, és el kell menniük majd máshova dolgozni.

Akkor majd nem lesz hiány kertészből meg fagylaltosból, és visszabillen helyére a világ.

– Közben azt is írod a könyvedben, hogy az ember lehetőség szerint olyasmivel foglalkozzon, amihez van tehetsége.

– Pontosabban azt írom, hogy olyasmit csináljon, amivel boldog. Szerintem ez a fontos. És általában abban vagyunk boldogok, amit szeretünk csinálni. És talán az helyes, hogy azt szeretjük csinálni, amiben tehetségesek vagyunk.

– De mi van, ha mondjuk kellene egymillió fagylaltos, de csak 500 ezer olyan ember van, aki fagylaltos szeretne lenni?

– Nem lesz mindenki boldog. Ez hamis gondolat. Szerintem most sok kihívás előtt áll az emberiség, és ennek leginkább az az oka, hogy határtalanok lettek a keretek. Úgy gondolom, a szorosabb etikai, anyagi keretek között működő, jól szabályozott struktúrákban élő emberek jobban teljesítettek és teljesítenek még ma is. És még egyszer mondom: azokban az országokban, ahol sokat dolgoznak, ahol érték a munka, ott nem lettek határtalanok a keretek.

– Mert nem értelmezzük helyesen az asszertivitást, ahogy a könyvedben is írod?

– Nagyrészt. Az asszertivitás az önérdek érvényesítése, mások érdekének figyelembevétele mellett. Ezzel szemben a politikai korrektség korában az önérdek érvényesítése már nem lehet fontos, csak a másik érdekének a figyelembevétele. Na, ezek lettek a határtalan keretek.

Az én világomban az egyszemélyes vécére nem kell ráírni, hogy fiú vagy lány. Az egy egyszemélyes vécé.

Az emberek egyenlők. És nem három féle vécét kell csinálni három különböző nemnek, a férfinek, a nőnek meg a nem tudom milyennek. Hanem olyat, ahol egy ajtó mögött van egy vécé és mindenki bemehet. A sok wc előtt pedig az emberek együtt is tudnak kezet mosni.

– Nagyon szimpatikus, ahogy a tehetséget meghatározod a könyvedben.

– Tehetséges az, aki többet tud, mint amennyit tanult. De ami a legfontosabb: ez a definíció nem mondja azt, hogy a tehetségesnek nem kell tanulnia. Azt mondja, hogy nagyon sokat kell tanulnia, csak picit előnyben van.

De ha valaki kisebb tehetséggel többet tanul, akkor simán megelőzheti a tehetségesebbet, ha az lustább nála!

– Térjünk vissza a fagylaltoshoz: mit tehet az, aki nem tud elhelyezkedni abban, amiben tehetséges, mert mondjuk, nem kell annyi fagylaltos?

– A tehetség utat tör. Nézd meg, hogy a világ tele van olyan mélyről jövő emberekkel, akik hegedűművészek, operaénekesek, matematikusok lettek. Az igazi tehetség utat tör, és az igazi tehetségek megvalósítják az álmaikat!

– Neked miért fontos a könyvírás? Mit ad neked?

– Fiatalon ötévig újságíró voltam. Nekem öröm és boldogság, hogy írhatok! Örülök, hogy van egy kiadó, ami már a második kötetemet adja ki.

– A személyes branded szempontjából fontosnak érzed, hogy írsz?

– Igen, ez része a brandemnek. Két könyv, az azért már valami, nem? Ez így jó. Az előadásaim is jók, meg a videókurzus is, ez mind tudástranszfer, remélem értéket teremtek. A Cápák között is jó, mert az is én vagyok, és nagyon szeretem.

– Akkor beszéljünk a Cápákról. Miért mentél el, és ha már elmentél, miért jöttél vissza?

– Azért mentem el, mert volt egy pillanat, amikor úgy éreztem, hogy a műsor nagyon arról szól, mit mondok egy vállalkozónak, vagy mit nem. Hét éve csináltam, és úgy éreztem, hogy elég. Picit szereplőnek kezdtem érezni magamat. Eltelt egy év, felhívtak és megkérdezték, mit gondolok, hogy látom, néztem-e a műsort. Nyilván néztem és azt mondtam, hogy szerintem ez egy nagyon jó formátum. De kellene találni bele egy palit, aki kicsit vicces, aki kicsit mást mond, mint amit várnak. Több életet tudd vinni a cápák közötti kommunikációba. Ők erre azt felelték, hogy ez vagyok én.

Én pedig úgy voltam vele, hogy cápának lenni jó, és ha komolyan gondolják, és van egy új csapat, akkor boldogan visszajövök. Szeretek cápa lenni.

Most összeállt egy olyan társaság, akikkel én sosem szerepeltem még együtt. Wáberer György, Varga Sándor, Csillag Péter, Tóth Ildikó és én. Elképesztő emberek, olyan hét napot töltöttünk együtt, hogy elmondani nem tudom, milyen jó volt. Ezért jöttem vissza, és ameddig akarják, boldogan maradok. És soha többet nem mondok fel, az is biztos. Ha legközelebb nem vagyok benne a műsorban, akkor az azt jelenti, hogy kiraktak. Kétszer nem lehet felmondani, mert a másodiknál nincs visszaút.

– Üzletileg ez mennyire nagy buli? Hány olyan üzletet találtál, amire azt mondod, hogy ezért megérte benne lenni?

– Nekem abban a hét évadban, amiben eddig szerepeltem, összesen hét befektetésem valósult meg. Háromban a tulajdonrészemet jelentősnek nevezhető haszonnal eladtam, négyben megvan a tulajdonom, amit valamilyen módon növeltem is. Ha megengeded, szívesen elmondom, hogy ez a Molin AI, a Giggle, a WerMamba és a Suncity. Végtelenül izgalmas cégek. Hogy ez nagy üzlet-e, az relatív kérdés. Fiatal vállalkozásokról beszélünk, nagyon sokat fejlődtek, nagyon sokat nőttek. Ma már bőven 100 milliót meghaladó bevételű vállalatok, a semmiből. Szerintem még egy-két év és nyereségesek is lesznek! De persze, több olyan is volt, ami nem valósult meg. A műsorban az hangzott el, hogy beszállok, de aztán mégsem lett belőle semmi.

– Ennek mi az oka?

– A műsor összehozza a feleket, de mi nem tudjuk, ki jön be az ajtón, nincsen internetünk. Ott kell megítélni az egész helyzetet, az egész világot.

Mivel sok pénzről beszélünk, simán benne van, hogy később meggondolja magát az ember.

Például említhetném a Natuirti, ami első látásra szerelem volt. Egy fantasztikus vállalkozó, egy csodálatos ember. Rengeteget dolgoztunk azon, hogy megvalósuljon, és mégsem tudott. Van olyan is, amikor a vállalkozó gondolja meg magát!

– A vállalkozások jövőjét is befolyásolja az MI. Ha elveszi a munkákat, akkor szerinted milyen területekre érdemes átképeznünk magunkat, milyen vállalkozásokat indítsunk? Például nagyon hosszú időn keresztül az informatikus volt az álomfoglalkozás, most pedig ők vannak a legnagyobb bajban.

– Igen, mert az eddigi 50 informatikus helyett elég lesz 1, aki kijavítja a kódokban azokat a hibákat, amiket az MI vétett. Viszont sok MI tervező mérnök kell. Az egyik szakma, ami biztonságban van, a villanyszerelő. Nem tudom elképzelni, hogy az elkövetkező 10-20 évben R2D2-k fogják behúzni a kábelt vagy megjavítani a lámpát.

Sok olyan kétkezi munka van, amit még hosszú ideig nem tud majd átvenni robot. És nyilván ez a szakmunkás szektor nagy részére igaz lehet.

De olyan masina biztos lesz, hogy kiválasztod 50 képből, milyen frizurát akarsz, sőt, lefényképez és javasol neked egy frizurát, bedugod a fejedet és 13 másodperc alatt levágja a hajadat. A bárban a pult mögött csak egy ember fog állni, és hat robot szolgálja ki az italt. Az MI egyszer ránéz a bárpultra, és onnantól fogva tudja majd, melyik ital hol van. A világ össze koktélja benne lesz a fejében, és mindent meg tud csinálni, ráadásul mindig és minden körülmények között pont ugyan úgy! Viszont az okos, gondolkodni képes embert sosem fogja helyettesíteni a valamire megtanítható mesterséges intelligencia!

– Az is nagy kérdés az MI-vel kapcsolatban, amiről sok szó esik mostanában, hogy szükség van-e még lexikális tudásra. Hiszen az MI mindenre tudja a választ.

– De ha nem szerzünk lexikális tudást, honnan fogjuk tudni, hogy mit kérdezzünk az MI-től? Most ott tartunk, hogy lesz két füles, amit ha felvesz egy spanyol meg egy magyar, érteni fogják egymást, és beszélgethetnek. Akkor minek kell nyelveket tanulni? Miért íratnak az egyetemek végén szakdolgozatot? Micsoda pazarlás! Az MI biztos jobbat ír. De ha nem tanulunk egyetemen, hogy fogjuk megmondani neki, milyen forrásokat használjon, és mi a kutatásunk célja? Felfedező nem lesz az MI! A világ nagyon izgalmas, de mostanában olyan gyorsan változik, hogy nem nagyon értjük! Soha nem volt még ilyen izgalmas az emberiség sorsa.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Lövöldözés volt egy kanadai iskolában, 10 ember meghalt, 27-en megsérültek

A fegyveres támadó Tumbler Ridge középiskolájában és egy lakóházban nyitott tüzet. Később őt is holtan találták, a gyanú szerint öngyilkos lett.

KÉK HÍREK

Zsebbe fizethettek a tb-csaló orovosoknak az olcsó körülmetélésért Szegeden, nyomoz a rendőrség

A gyanú szerint a Szegedi Zsidó Hitközséghez belépő férfiak a több százezres magánklinikai ár töredékéért jutottak a beavatkozáshoz. A Mazsihisz megerősítette az információkat.

KÉK HÍREK

Hónapokig rendelte a drogot egy veszprémi csomagautomatába, a 16. alkalommal kapták el a rendőrök

A 26 éves gyanúsítottat Veszprémben fogták el a rendőrök, miután átvette a drogszállítmányt. Két férfi ellen kábítószer-kereskedelem, három másik ember ellen birtoklás miatt folyik a nyomozás.

JÖVŐ

Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez

A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?

Fehér Adél, Fotó: archiv - szmo.hu
2026. február 01.

Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.

Kapcsolódó

ENSZ-főtitkár: Ismerjük fel a kudarcunkat, az emberiség nem érte el az 1,5 Celsius fokos klímacélt

Guterres arra hívta fel a figyelmet, hogy a novemberi belémi COP30 előtt irányváltásra van szükség. Ha ez elmarad, az Északi-sarkvidéktől az óceánokig és az Amazonas térségéig több térség is a klímaváltozás kritikus küszöbét érheti el.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Hét Királyság lovagja négy rész után visszaadta a hitemet a Trónok harca világában - Még csak most kezdődött és mindjárt vége…

Az HBO Max csendben ledobta az év egyik legjobb fantasy-sorozatát. A Hét Királyság lovagja úgy csap oda, hogy még a Sárkányok háza is pironkodhat.

KÉK HÍREK

„Ez volt az utolsó napod!” – így és ezért lőhette fejbe Nagytevel polgármesterét a 76 éves férfi

A támadó egy gázpisztolyból leadott lövéssel sebesítette meg Orbán Sándort az állán. A hivatal épületében működő óvodából az ablakon át menekítették ki a gyerekeket.

KÉK HÍREK

Közel 200-zal döngetett anyukája születésnapjára egy autós Esztergomnál, félmilliós bírságot szabtak ki rá

A rendőröknek hihetetlen magyarázattal állt elő, miért lépte át ennyire a sebességhatárt. A pénzbüntetés mellé még 8 büntetőpontot is a nyakába varrtak.

JÖVŐ

Akár 10 millió háztartás éves vízfogyasztásával is felérhet az AI vízigénye

Sőt, a 2024 és 2030 között a szerverkapacitások bővítése évi 24–44 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járhat, ami 5–10 millió új autó forgalomba helyezésével egyenértékű.

Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. november 12.

Egy új, a Nature Sustainability című tudományos folyóiratban közzétett kutatás számszerűsítette, milyen súlyos környezeti hatásokkal jár az AI-adatközpontok rohamos bővítése az Egyesült Államokban.

Az eredmények szerint 2024 és 2030 között a szerverkapacitások bővítése évi 24–44 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járhat, ami 5–10 millió új autó forgalomba helyezésével egyenértékű.

A szakemberek „megdöbbentőnek” nevezték ezt a nagyságrendeket, ugyanakkor megoldási javaslatokat is felvázoltak: az adatközpontok helyszíneinek jobb megválasztásával, a megújuló energiaforrások használatával és a hűtés hatékonyabbá tételével a környezeti terhelés akár 70–85 százalékkal is csökkenthető.

A probléma globális: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ adatközpontjainak áramfogyasztása 2026-ra akár meg is duplázódhat. Az Egyesült Államokban a villamosenergia-igény növekedésének már most is közel felét az adatközpontok adják, az AI-ra fókuszáló létesítmények fogyasztása pedig a becslések szerint megnégyszereződhet. Ennek már kézzelfogható következményei vannak: az USA legnagyobb áramhálózatának egyik fontos kapacitásaukcióján rekordmagas árak alakultak ki a 2026–27-es időszakra, amiben a szakértők szerint kiemelt szerepet játszott az adatközpont-láz.

A most publikált tanulmány szerint a hatalmas lábnyom oka, hogy a villamosenergia-szektor dekarbonizációja önmagában nem tudja ellensúlyozni az AI-szektor rendkívül gyors növekedését. A nettó zéró kibocsátás eléréséhez a meglévő terveken felül további 28 gigawattnyi szél- vagy 43 gigawattnyi napenergiakapacitásra lenne szükség. A kutatás arra is rávilágít, hogy nem mindegy, hova telepítik az adatközpontokat. A szélenergiában gazdag államok, mint Texas, Montana vagy Nebraska kedvezőbbek, míg a vízhiányos régiók, például Arizona és Nevada kifejezetten kockázatosak.

A megoldást a technológiai fejlesztések is segíthetik, mint a fejlett folyadékhűtés, a szerverek jobb kihasználtsága és az okos ütemezés.

A szerverek hűtéséhez elképesztő mennyiségű, évente 731–1125 millió köbméter vízre is szükség van, ami 6–10 millió amerikai háztartás éves vízfogyasztásával egyenértékű

– írja a Gizmodo.

A vízlábnyom jelentős része közvetett, vagyis az áramtermeléshez kapcsolódik. Az iparág már keresi a válaszokat: a Microsoft például olyan új, vízmentes hűtési technológiát tesztel Arizonában és Wisconsinban, amely adatközpontonként évente több mint 125 millió liter vizet spórolhat meg. Más cégek, mint a Google, alternatív megoldásokkal, például tengervízzel hűtik egyes európai létesítményeiket.

Az amerikaiak már a saját bőrükön érzik az AI-adatközpontok térnyerésének árát: meredeken emelkednek a villanyszámlák, és egyre rosszabb a légszennyezettség helyzete.

A helyi közösségek és a techcégek között egyre több a konfliktus. Virginiában, az adatközpont-ipar fellegvárában például Loudoun megye megszüntette az automatikus engedélyezést, egy másik megyében pedig egy gigaprojekt bírósági akadályokba ütközött a lakossági ellenállás miatt. Ezzel szemben Nyugat-Virginiában a törvényhozás korlátozta a helyi önkormányzatok beleszólását, ami szintén heves tiltakozásokat váltott ki.

(via hvg.hu)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kiderült, ki a nagyteveli lövöldöző, és az is, hogy miért ment a polgármesterhez a 76 éves férfi

A férfi gázpisztollyal lőtt rá Orbán Sándor polgármesterre a hivatalban. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett polgármester támadóját emberölés kísérletével gyanúsítják.

KÉK HÍREK

Miskolci rémálom: éveken át zaklathatta saját lányát és egy másik kislányt egy apa

A miskolci férfi a vád szerint 2019-től saját, 12 éves lányát, 2015-től pedig egy velük élő 13 éves lányt molesztált. Az ügyészség börtönt és a feltételes szabadság kizárását indítványozta.

KÉK HÍREK

Gázfegyverrel lőttek rá a polgármesterre Nagytevelen, az óvodás gyerekeket az ablakon át menekítették ki az épületből

Egy 70 év körüli férfi három lövést adott le a Veszprém vármegyei település vezetőjére, kettő el is találta, ezért mentőhelikopterrel kórházba szállították. A támadót még a helyszínen elfogták.

JÖVŐ

Hollywood kiborult az AI-színésznő miatt – Az alkotói „a következő Scarlett Johanssonnak” szánták, de már visszakoznak

A hús-vér művészek szerint Tilly Norwood megjelenése tönkreteheti a kreatív munkájukat. Az AI-karakter készítői cáfolnak, közben a szakértők szerint több forog kockán annál, hogy a sztárok egy része digitális lesz-e vagy sem.

Szerző: Gábor János - szmo.hu
2025. november 13.

Miután egy mesterséges intelligencia által létrehozott színésznő feltűnése komoly felháborodást váltott ki az amerikai filmiparban, a karakter alkotója – korábbi nyilatkozatait jelentősen újrakeretezve – közölte: nem akar vele embereket helyettesíteni. Hollywoodban ugyanakkor sokan kételkednek benne, hogy az AI-színésznő – és mindaz, ami vele elindulhat – tényleg érintetlenül hagyná a kreatív szakmát.

Ez a konfliktus újabb fejezet a filmipar és a technológia harcában. Az alkotók attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat és kiszorítja őket. Kérdés, hogy ez mennyire érdekelné az embereket, ha sokkal több és gyorsabban készülő – művi, de megszólalásig élethű – tartalmat kapnának? A világ változik, és az AI-tartalmak fogyasztása nyilván egyre kevésbé hozza majd zavarba a nézőket.

Ki az a Tilly, aki miatt felfortyant a filmipar?

Tilly Norwood egy színészi ambíciókkal rendelkező fiatal nő, hullámos barna hajjal, finom vonásokkal, ellenállhatatlan mosollyal, de van egy kis gond: ezek egyike – ahogy ő maga sem – valódi, hanem a Particle6 lenyűgöző terméke. A londoni produkciós cég rajta kívül digitális effekteket, virtuális környezeteket, élethű generált videós tartalmakat és sok másfajta szolgáltatást kínál filmekhez és tévéműsorokhoz, de kérdés, hogy a szakmában indult közfelháborodás után akarnak-e még velük dolgozni a filmstúdiók. Kár lenne, ha nem, mert több szempontból is forradalmi vállalkozás, viszont a generált színésznő ötletével talán túl messzire mentek, ami egy életre hazavághatja a presztízsüket.

Ahogy azt mi is megírtuk, Tilly – pontosabban a digitális személy ötletgazdája – már több hollywoodi ügynökségnél „munkára jelentkezett”, de a szakma ellenségesen fogadja.

A közösségi médiában látható jelenléte alapján Tilly egy színészi karriert építő Z generációs influencer, aki a rumlis hálószobájáról, a reggel vett kávéról vagy éppen arról posztol, hogy imád fákat fotózni a közeli parkban. Az Instagramon megosztott, kezdetben életszerű pillanatok közé lassan promóciós videók vegyültek, bennük különböző ízelítőkkel, hogy Tilly milyen jól mutatna posztapokaliptikus fantasyban, hátborzongató thrillerben, futurisztikus katasztrófafilmben, kosztümös drámában vagy akár csak egy autóreklámban.

Nos, sokkolóan jól. A képkockák mindegyike látványos és hihető, Tillyről pedig konkrétan azt sugallják, hogy megfelelő generálással bármit, de tényleg bármit képes eljátszani.

„20 másodperc alatt szörnyekkel harcoltam, robbanások elől menekültem, eladtam neked egy autót, és majdnem Oscart nyertem. Egy nap munkája… szó szerint! Keress magadnak egy színésznőt, aki mindezt tudja” – hivalkodik az egyik kisvideóhoz írt posztban Tilly.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Tilly Norwood (@tillynorwood) által megosztott bejegyzés

Az AI-színésznő oldalára feltöltött másik, „AI Commissioner” című promóvideó (amiben nem mellesleg 16 teljesen élethű AI-val generált személy szerepel) azt állítja, hogy a Particle6 rendszere képes minden tartalom előállítására, ami egy filmhez kell: több és jobb sztorit talál ki, mint az emberek, megírja a forgatókönyvet, legenerálja a helyszíneket és a kifinomult színészi játékot – ráadásul úgy, hogy mindez speciálisan a nézői igényekre optimalizálva születik meg, a főszerepben akár a „szomszéd-lány-vibe” miatt rendkívül szerethető Tilly Norwooddal. Összességében tehát arra utalnak, hogy velük nem lehet hibázni, a tőlük rendelt tartalom sikerre van ítélve – nyilván sokkal, de sokkal kevesebbért, mintha minden egyes feladatra embert vettek volna fel.

Pokolba kívánják az AI-val generált sztárt

A startup projektje lassan bontogatta a szárnyait – egészen múlt vasárnapig, amikor a Deadline a szeptember utolsó napjaiban rendezett Zürichi Filmfesztivál „Zurich Summit” konferenciáján bemutatkozó Tilly kapcsán megírta: már lehetnek olyan hollywoodi ügynökségek, amelyek szerződtetnék az AI-színésznőt. A lap szerint a stúdiók csendben nyitnának az AI-tartalmak felé, de az ügyből minden lett, csak csendes folytatás nem. Tilly Instagram-oldalán több száz dühös hozzászólás jelent meg – köztük ismert hollywoodi nevekkel.

Sophie Turner (Trónok harca) azt írta az egyik poszt alá, hogy „hűha… kösz, nem.”

Cameron Cowperthwaite (Fallout) szerint, amit lát, az „hihetetlenül meggondolatlan és őszintén szólva nyugtalanító. Remélem, minden elképzelhető – sőt, minden elképzelhetetlen – módon visszaüt.”

Ralph Ineson (Nosferatu) pedig csak kurtán odavetette, hogy „B****átok meg”.

A felháborodást látva először lekapcsolták a kommentelést az oldalon, majd megosztották a Particle6-ot alapító Eline Van Der Velden közleményét. Ebben a holland komika – akit arcról a legtöbben a Miss Holland című vígjátéksorozatból ismerhetnek, de jó ideje már csak producerként tevékenykedik – azzal próbálja megvédeni Tillyt, hogy ő „nem egy emberi lény helyettesítője, hanem egy alkotói munka, egy műalkotás. Mint előtte sok más művészeti forma, ő is beszélgetéseket indít el, és ez önmagában mutatja a kreativitás erejét.”

A vállalatvezető hangsúlyozza, hogy nem a humán színészek alternatívájaként kezeli a mesterséges intelligenciát, hanem „egy új festőecsetként”.

„Ugyanúgy, ahogy az animáció, a bábjáték vagy a CGI új lehetőségeket nyitott – anélkül, hogy elvette volna az élő színjátszás értékét – az AI is egy új módot ad a kezünkbe” a történetmesélésre. Van Der Velden hozzáteszi: ő maga is színész, és úgy látja, „semmi – legkevésbé egy mesterséges karakter – nem veheti el az emberi előadás mesterségét és örömét”. Tilly pedig ugyanolyan munka eredménye, „mint amikor valaki lerajzol egy karaktert, megír egy szerepet vagy játszik egy előadásban”. A cégalapító leszögezte, hogy sok idő, szakértelem és kísérletezés kell ahhoz, hogy egy ilyen figura életre keljen.

„Úgy gondolom, a mesterséges karaktereket a saját műfajuk alapján kell megítélni, a saját értékeik szerint, nem pedig közvetlenül az emberi színészekhez hasonlítva. Minden művészeti formának megvan a helye, és mindegyik értékes lehet a maga egyediségével. Remélem, az AI-t be tudjuk fogadni a művészet nagy családjába: egy új lehetőségként, amellyel kifejezhetjük magunkat a színház, a film, a festészet, a zene és számtalan más mellett. Ha minden alkotási formát ünneplünk, akkor új hangok, új történetek és új kapcsolódási lehetőségek előtt tárjuk ki az ajtót” – írja Van Der Velden.

Hollywood nem osztja a lelkesedést a generatív AI iránt

Sok színész – messze nem alaptalanul – úgy látja, hogy a Tillyhez hasonló karakterek az ő munkájukból születnek, hiszen minden generatív AI-modellt emberek által készített tartalmak segítségével tanítanak be. Éppen ezért a művészek évek óta kongatják a vészharangot, hogy nincs rendjén, ha a fejlesztők az ő engedélyük – és pláne fizetség – nélkül használják fel az arcukat, játékukat, hangjukat az AI-modellek tréningjére.

Mara Wilson (Mrs. Doubtfire) a cég szemébe is vágta egy kommentben, hogy „ezt nem ti készítettétek. Százak – valódi dolgozók, valódi fotósok, operatőrök – hozták létre. Ti elvettétek a munkájukat, és úgy tesztek, mintha a tiétek lenne.”

A művészek ellenséges hozzáállása nem újkeletű, olyannyira nem, hogy a 2023-as hollywoodi sztrájkokat részben már a mesterséges intelligencia körül alakuló félelmek motiválták. A szakszervezetek akkor olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek védelmet biztosítanak számukra az AI felhasználásával szemben. Ezek a szerződések ugyanakkor nem tudják megakadályozni, hogy mások (vagyis nem a megállapodást aláíró filmstúdiók) AI-eszközökkel hozzanak létre emberi színészek játékára emlékeztető tartalmakat.

A technológia nem csak a művészeknek okoz fejtörést, hanem a nagy médiacégeknek is, akik több pert indítottak AI-vállalatok ellen. A Disney és az Universal például a Midjourney képgeneráló platformnak ment neki, mondván, a fejlesztők engedély nélkül használták fel a tartalmaikat a modell betanítására. Azt állították, a Midjourney jogtalanul készített másolatokat a közkedvelt karaktereikről, például Bart Simpsonról vagy Wall-E-ről. A Warner Bros. nemrég hasonló okokból indított eljárást a vállalat ellen.

Ennél is frissebb ügy a szeptember utolsó napján kiadott Sora 2 videógenerátor, amelyről az OpenAI a Wall Street Journal szerint előre jelezte a stúdióknak és ügynökségeknek, hogy tartalmazhat szerzői jog védelme alá eső anyagokat. Ezzel kapcsolatban Varun Shetty, a cég médiapartnerségekért felelős vezetője azt állította a CNN-nek, hogy együttműködnek a jogtulajdonosokkal, hiszen meg akarják érteni, hogy ők „miként szeretnék viszontlátni a tartalmaikat” az AI-ökoszisztémában, „beleértve a Sorát is”.

Sora 2 is here. pic.twitter.com/hy95wDM5nB
— OpenAI (@OpenAI) September 30, 2025

Az OpenAI szerint egyébként a Sora előre blokkolja az olyan AI által generált videókat, amelyek élő művészek stílusát utánozzák, és lehetőséget ad a közszereplőknek arra, hogy letiltsák arcképük újbóli megjelenítését a technológián keresztül.

De miért szült ennyi indulatot az AI-színésznő?

Mivel Tilly Norwood a sokadik olyan AI-val generált karakter a közösségi médiában, akiről könnyű elhinni, hogy valós személy, szokatlan lehet a felé irányuló indulat. A korábbi esetek legfeljebb meghökkenést váltottak ki, komoly botrányt nem.

Aitana López virtuális mesterséges intelligencia modellt például egy ismert színész is merész üzenetekkel bombázta és randizni hívta, mire a kreatív csapat tisztázta a helyzetet, megígérve, hogy nem hozzák nyilvánosságra a híresség nevét és az üzenetek tartalmát.

A valósághű képek miatt szintén sokan hittek Milla Sofia létezésében, holott a finn „világutazó” és „divatikon” (aki újabban énekes is) profilján szintén csak és kizárólag generatív AI-val előállított tartalmak szerepelnek.

Tanulságos továbbá Kenza Layli sikere, hiszen az AI-influencert nem az illúzió kedvéért, hanem küldetéstudatból hozta létre a Phoenix AI. Azt akarták, hogy legyen a digitális térben egy karakter, „aki” a marokkói nőiességet képviseli, ultraglamúros, elegáns stílusban. A cél egyfajta kulturális reprezentáció volt, de sokan valódi személyként kezelték.

Tilly Norwood sokban nem különbözik ezektől a karakterektől – már ha maradunk annál az analógiánál, hogy López, Sofia és Layli szintén munkát (ez esetben figyelmet) vonhat el élő tartalomgyártóktól.

A Particle6 digitális színésznőjét valószínűleg azért övezi jóval nagyobb felháborodás, mert új plafont tör át: eddig csak emberek által játszott szerepeket orozhat el, ráadásul – ha hiszünk a produkciós cég magabiztos kampányának – úgy, hogy esélyt sem ad az élő színészeknek, hiszen „bármit” el tud játszani.

A SAG-AFTRA amerikai színészszakszervezet éppen ezért visszautasítja az „AI-színészek” ötletét, és Tilly Norwood feltűnésével közleményben emlékeztette a producereket a korábbi sztrájkok lezárásakor aláírt szerződéses kötelezettségekre, amelyek előírják, hogy szintetikus szereplőt csak akkor lehet alkalmazni, ha ezt előre egyeztetik a szakszervezettel.

„Ez nem old meg semmilyen ‘problémát’ — inkább új problémát teremt: ellopott előadások felhasználását, amelyek kiszorítják a színészeket a munkából, veszélyeztetik a megélhetésüket, és leértékelik az emberi művészetet” — írja a szervezet, hangsúlyozva, hogy kifejezetten elítélik „a szintetikus előadók” ötletét.

Hozzátették: az alkotás emberközpontú, „és annak is kell maradnia”.

„Hogy világos legyen: ‘Tilly Norwood’ nem színész, hanem egy számítógépes program által létrehozott karakter, amelyet számtalan profi előadó munkáján képeztek ki — engedély és díjazás nélkül. Nincs élettapasztalata, amiből meríthetne, nincs érzelme, és ahogy eddig láttuk, a közönség nem érdeklődik az olyan számítógépes tartalom iránt, amelynek nincs köze az emberi tapasztalatokhoz” — fejtegeti a SAG-AFTRA.

A 160 ezer előadóművészt képviselő szervezet tiltakozása azt követően jelent meg, hogy Eline Van der Velden a zürichi konferencián kijelentette: az általa létrehozott Tilly Norwood akár már „a következő hónapokban” ügynökségi szerződést kaphat. A cégvezető korábban sem idegenkedett a nagy szavaktól a projekt kapcsán: egy júliusi interjúban például úgy fogalmazott,

„azt akarjuk, hogy Tilly legyen a következő Scarlett Johansson vagy Natalie Portman.”

A Particle6 célkitűzését, valamint annak esélyét, hogy a cég AI-színésznője valódi sikert arathat, Yves Bergquist, a Dél-Kaliforniai Egyetem Szórakoztatóipari Technológiai Központjának mesterséges intelligenciával foglalkozó igazgatója nemes egyszerűséggel „badarságnak” nevezte. A szakértő a Reutersnek nyilatkozva közölte: persze teljesen érthető, hogy Tilly megjelenését „idegesség és félelem” övezi, de szerinte nem kell attól tartani, hogy a tehetséges embereket digitális karakterre cseréli a filmipar.

A vezető filmesekkel és stúdióvezetőkkel napi kapcsolatban lévő Bergquist azt állítja, a szakma „komoly embereit” egyáltalán nem érdekli a teljesen szintetikus karakterek fejlesztése.

Van der Velden korábban hangoztatott analógiájára reagálva pedig azt mondta: Scarlett Johanssonnak például azért van rajongótábora, mert „Scarlett Johansson egy személy”, vagyis aki nem élő ember, az ebben a szakmában nem válhat népszerűvé, következésképp nem lesz belőle sztár, így csak miatta senki nem ülne be egy filmre – magyarul nem éri meg „foglalkoztatni”.

Rendben, de mi tesz az AI azokkal a filmesekkel, akik nem világsztárok? Az Oxfordi Saïd Business School 2025‑ös előrejelzése arra számít, hogy a generatív text‑to‑video AI-modellek gyors ütemben válnak mainstreammé. A stúdiók, ha főszereplők generálásra nem is, de elő- és utómunka folyamatokba, többek között háttérszereplők vagy statiszták generálására, látványtervezésre és világteremtésre mindenképpen be fogják vetni az AI-eszközöket.

Az elemzés kitér arra is, hogy a stúdiók ún. „szintetikus közönségmodelleket” fognak használni a forgatókönyvek és marketingötletek tesztelésére, ami felgyorsíthatja az ötletek piacra juttatását.

Tilly döbbenetesen élethű – Így csinálták

Az AI-színésznő karakterét a Particle6 AI‑stúdiója, a Xicoia hozta létre, és első szerepe a fentebb írt „AI Commissioner” című szkeccs volt, amelyet tíz különböző AI‑szoftver felhasználásával állítottak össze, és a forgatókönyv is ChatGPT‑vel készült. A vállalat a saját fejlesztésű DeepFame avatar‑motorra építi AI‑szereplőit. Ez a rendszer „teljes háttértörténetekkel, különálló hangokkal, fejlődő narratív ívekkel és teljesen kidolgozott személyiségekkel” ruházza fel a digitális karaktereket, akik képesek rögtönözve beszélni, monológokat előadni, trendekre valós időben reagálni, és a különböző platformok közönségéhez igazítani a hangulatukat. A cég egy rajongói interakciós platformmal együtt fejleszti ezeket az avatárokat, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki a nézőkkel.

Az AI megoldások a gyártás minden fázisában jelen vannak: az AI‑vezérelt forgatókönyv‑generálástól a képi megvalósításig, amiről a cég honlapja azt állítja, hogy akár 90 százalékkal csökkentheti a gyártási költségeket – szerintük a kreativitás vagy a minőség beáldozása nélkül.

A Particle6 a 2015‑ös alapítása óta több műfajban készített tartalmakat. Dolgoztak a Miss Holland című BBC Three‑sorozaton, a Hearst Networks számára gyártott True Crime Secrets, vagy a Sky Kids gyerekcsatornának készült Look See Wow! műsorokon.

A weboldalon felsorolt ügyfeleik között olyan platformok szerepelnek, mint az Apple TV+, a BBC, a Daily Mail és az Amazon Prime Video, szóval a szakmában ismert és foglalkoztatott produkciós cégről van szó.

Mindez azt jelzi, hogy a művészek tiltakozása ellenére az AI‑alapú szolgáltatásokat reklámokban, sorozatokban és online kampányokban is alkalmazzák. A Tillyt is alkotó Xicoia stúdió pedig a tervek szerint több mint 40 AI‑szereplőt hoz létre, akik egy közös univerzumban fognak „élni”, és hatással lesznek egymás történeteire.

De a Televisual és IBC beszámolói szerint a Particle6 nem csupán új AI-karakterek megalkotásán dolgozik. A Xicoia csapata együttműködik „több olyan hollywoodi sztárral” – akik fiatalabb vagy mai önmaguk digitális verzióiként akarnak megjelenni a képernyőn, dolgozik legendás előadók hagyatékának megidézésén, sőt, valós időben válaszoló online személyiségek generálásán is, ami magában hordozza az „élő” fellépések és a merchandising lehetőségét.

A technológia nem mellesleg alkalmas lehet filmelőzetesek és reklámfilmek készítésére, természetfilmes montázsok és szimulált természeti környezetek létrehozására, összeomlások vagy különböző ütközések effektjeinek realisztikus megjelenítésére, illetve történelmi események rekonstruálására.

Összességében tehát nem csak AI-színészek építésével, hanem széleskörű audiovizuális megoldásokkal foglalkoznak, ami – akárhogy igyekeznek mosakodni – valóban hatással lesz az emberi munkára. Ezt, még a botrány kitörése előtt, Van der Velden sem tagadta, sőt, kifejtette, hogy a cég koncepciója szerint a jövő sztárjai szintetikusak lesznek, „soha nem fáradnak el, nem öregszenek és kapcsolatba léphetnek a rajongókkal”. Ezzel együtt a vállalat azt kommunikálja, hogy a siker kulcsa valójában nem a technológiának, hanem a mögötte álló történetmesélőknek köszönhető.

Árulkodó AI-tendenciák a videójáték-fejlesztésben

Bár a fejlesztők és a mesterséges intelligenciával dolgozó produkciós vállalatok szeretnek gyökeresen mást kommunikálni, az emberi szerepek valóban visszaszorulhatnak az AI-technológia terjedésével. A videójáték-iparban már korábban megtörténtek, vagy jelenleg is zajlanak olyan folyamatok, amelyektől a filmművészek mostanában igyekeznek megmenekülni.

A gaming iparág különböző munkafolyamatai – mint a karaktertervezés, a világépítés vagy a kódolás területe – gyakorlatilag már átestek az automatizálás és az ún. augmentálás jelenségén. Előbbi akkor történik, amikor az AI emberi beavatkozás nélkül hajt végre feladatot, az utóbbi pedig kiegészíti az embert.

Egy a TechCrunch által idézett 2015 és 2022 közötti munkaerőpiaci vizsgálat azt találta, hogy a technológiai szektorban akár a feladatok 56 százalékát automatizálhatja vagy augmentálhatja a mesterséges intelligencia.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy bár új munkahelyeket – például AI‑biztonsági vagy etikai szakértők – valóban eredményezhet, a technológia terjedése napjainkban inkább elbocsátásokhoz vezet. Az elemzés rámutat, hogy a videójáték‑fejlesztésben dolgozó grafikusok és programozók nagyon is érintettek, hiszen az AI képes kódot írni vagy karaktermodelleket generálni. És miközben a filmesek a mesterséges sztárok miatt tiltakoznak, érdemes lenne jobban odafigyelni egy sor más kapcsolódó, csak éppen technológiai szakmára, amelyek – a gamingben látottakhoz hasonlóan – kikopnak a mindennapokból. És ezeknek az alkotóknak az eltűnését a nézők már most sem veszik észre, hiszen nekik csak a végeredmény: a minél több és minél látványosabb produkció fogyasztása fontos. Félő, hogy idővel mindegy lesz nekik az is, vajon hús-vér színészt, vagy egy színész digitális mását nézik a képernyőn.