900 ezer munkahelyet érint - elkészült Magyarország mesterséges intelligencia-stratégiája
A stratégia készítői szerint az elmúlt 10 évben a mesterséges intelligencia, mint technológia olyan léptékű fejlődésnek indult, amelyet sokan egy új ipari forradalom kezdetéhez hasonlítanak.
Egyes szakértői becslések szerint a munkakörök több mint 40%-a már jelenleg is automatizálható, és a kormány úgy gondolja, hogy
a 2030-as évekre a magyar munkahelyek közül akár 900 ezret is érinthet a mesterséges intelligencia alapú technológiák terjedése. Ez az összes jelenlegi álláshely közel negyede.
A munkaerő-piacon három nagy hullámban érkeznek majd a változások.
A 2020-as évek közepéig az úgynevezett algoritmikus hullám (algorithm wave) az adatfeldolgozásra épülő szektorokat érinti majd: a pénzügyi szektort, az IT-hez kapcsolódó szektorokat és az adminisztratív munkaköröket. Jellemzően fiatalokat és nőket. Ez a hullám várhatóan átlagban a munkakörök 5-10%-át fogja érinteni.
2025 és 2030 között várható az úgynevezett támogató hullám (augmentation wave), amely a szolgáltatásokat nyújtó, irodai munkákra építő szektorokat érinti: az oktatást, a közigazgatást, az informatikai alapú szolgáltatásokat. Ez a hullám várhatóan az érintett iparágak munkaköreinek 15-20%-ára lesz hatással. Az érintettek között magasabb arányban lesznek tapasztaltabb, középkorú munkavállalók.
A harmadik hullám a dokumentum szerint várhatóan a 2030-as években érkezik. Ez az úgynevezett autonóm hullám (autonomy wave), amely egyrészről a gyártást érinti majd, másrészről a magas komplexitású és felelősséggel járó munkaköröket. Várhatóan ennek a hullámnak lesz a legnagyobb hatása, a munkakörök 25-30%-át fogja érinteni, leginkább férfiakat és a tapasztaltabb munkaerőt.
Az MI technológia elterjedése a legnagyobb változást valószínűleg a gyártásban eredményezi, ahol a kormány becslései szerint 384 ezer munkakör lehet változásoknak kitéve, de a szállítmányozásban is 108 ezer, az építőiparban további 106 ezer állást érint majd.
Az automatizáció és az MI leginkább a szakmunkások és a segédmunkások életét változtatja meg, közülük minden harmadik ember munkája átalakul.
Sok-sok példát is hoznak. Az ügyfélszolgálatokon automatikus kiszolgálás lehet telefonos- és chatrobotokkal, a hitelelemzőket MI-rendszerek támogathatják majd a pénzügyi kockázatok felmérésében, a boltokban személyre szabott reklámokkal bombázhatnak minket, a bankokban a csalások, visszaélések azonosításában a mesterséges intelligencia segíthet majd a tranzakciók mintázatának elemzésével, az egészségügyben mammográfiai képeket értelmezhetnek majd velük, vagy a betegségek felismerésében segíthetnek, az állattenyésztésben kamerakép alapján azonosíthatják majd a beteg állatokat, optimalizálhatják a termelést, az iparban szenzoradatok alapján jelezhetik előre, melyik gyártóegység hibásodhat meg legközelebb, a raktárakban pedig autonóm járművekkel felszerelt automata rendszerek segíthetik a munkát.
A technológiai változások radikálisan átalakítja majd a munkaerőpiac elvárásait. Épp ezért fontosnak tartják a képzést.
Azt szeretnék elérni, hogy a lakosság 10 százalékának, vagyis egymillió embernek legyen valamilyen szintű ismerete a mesterséges intelligenciáról, a lakosság egy százaléka, százezer ember pedig MI-képzésben vegyen részt.
Célul tűzték ki, hogy 2030-ra Magyarország váljon az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének első számú európai központjává. Szeretnék, ha addigra az ügyintézés 60%-a elektronikusan, önkiszolgáló módon történne, és az MI beépülne az egészségügyi ellátórendszerbe.
Ugyanakkor fejlesztenének a kibervédelem területén is, mert úgy vélik, az adatok megszerzése érdekében folyó harc egyre kiélezettebb lesz.
A mesterséges intelligenciát használó megoldások alapvető eleme az adatfeldolgozás, adatelemzés. A stratégia egyik fő célkitűzése ezért, hogy az ilyen alkalmazások számára rendelkezésre álljanak a működésüket elősegítő adattömegek, beleértve ebbe magán- és állami adatokat is. Ennek érdekében létrehoznának egy úgynevezett Adatpiacot, ahol megteremtenék a személyes adatokat tartalmazó adatkészletekkel való kereskedés lehetőségét.
Létrejönne a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség is, amely abban segítene, hogy a közadatok is bekapcsolják az adatáramlásba.
Szeretnék mindenkiben tudatosítani, hogy a saját adata érték, aminek a felhasználásáért akár ellenszolgáltatást is kérhet. Ez a tervek szerint az Adattárcában valósulhatna meg, ahol nyomon követhetővé tennék, mi történik az adatainkkal.
A stratégia szerint a jól kihasznált mesterséges intelligencia segítségével a munkaerő termelékenységének javulása egy-egy ország szintjén 2030-ig elérheti a 40%-ot. Úgy számolnak, Magyarországon 2030-ra mindez 6400 Mrd Ft-tal növelheti a GDP-t.
