hirdetés

JÖVŐ

645 ezer elektromosautót vesz az USA – óriási lökést adhat az iparágnak Joe Biden új rendelete

Az elnök bejelentette: lecserélik a teljes szövetségi járműflottát amerikai gyártmányú elektromos autókra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 26.

hirdetés

A teljes szövetségi járműparkot amerikai gyártású elektromos autókra cseréli Joe Biden adminisztrációja, írja a CNET. Ez megközelítőleg 645 ezer gépjármű cseréjét jelenti. Az még nem derült ki az elnök bejelentéséből, hogy milyen határidővel kell végrehajtani a kocsik beszerzését.

Joe Biden a gépjármű-flotta átalakításáról a 'Made in America'-program ismertetése idején beszélt. A tervezet szerint a szövetségi kormányzat a jövőben az amerikai gyártók termékeit előnyben részesíti a beszerzések során, hogy ezzel is segítse a ország vállalkozásait, és ösztönözze az iparágban az új munkahelyek létrejöttét.

Biden a gigantikus beszerzést a legnagyobbnak nevezte a II. világháború óta. Várhatóan nem lesz elég, hogy egy-egy gyártmány alkatrészeinek legalább 50 százaléka amerikai, hanem a gyártó gazdasági növekedéshez hozzájárulását, azaz pénzügyi és munkahely-teremtési kondíciókat is vizsgálni fogják.

Az elnök teljes beszédét a 'Made in America'-programról itt lehet megnézni:

A január 20-án beiktatott elnök már a kampány során is nagy hangsúlyt fektetett a környezetvédelemre. Biden már első munkanapján kezdeményezte, hogy az Egyesült Államok mielőbb visszaléphessen a párizsi klímaegyezménybe.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

1,2 millió forintnyi összeget kaphatnak azok, akik leadják régi kocsijukat Nagy-Britanniában

A krediteket alternatív közlekedési eszközökre költhetik: például biciklire, elektromos rollerre, tömegközlekedésre, taxira.
Címkép: Pxhere - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

Az új brit zöld fejlesztési terv értelmében 3000 fontot, azaz nagyjából 1,2 millió forintot kaphatnak azok, akik hajlandóak megválni régi, környezetszennyező gépjárművüktől, írja a Times.

A programot először Coventry városban tesztelik két évig, és ha sikeres, az egész országra kiterjesztik.

Olyan gépjárművekért fizetnek, amik dízeles kocsi esetén 2016 előttiek, benzines hajtású esetén pedig 2006 előttiek.

Azok, akik részt vesznek a programban, k a leadott gépjárműtől függően 1500 és 3000 font közötti összeget kapnak.

2014 és 2019 között 11 százalékot emelkedett a gépjárművel megtett távolság Nagy-Britanniában. Az intézkedéstől azt várják, hogy egyre több ember vált környezetkímélőbb közlekedési módokra.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Leszakadt egy London méretű jéghegy az Antarktiszról

A Brunt-selfjégen pénteken észlelt jégrepedés igen ritka és feltűnést keltő a szakemberek szerint.
MTI - szmo.hu
2021. február 26.

hirdetés

Leszakadt egy hatalmas jéghegy az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához - jelentették be pénteken a BAS kutatói.

A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe - olvasható a BBC News honlapján.

VIDEÓ: A leszakadt jéghegy

A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára.

hirdetés
A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométernyi, akkora, mint London területe elővárosaival együtt.

Halley mintegy 20 kilométerre van attól a helytől, ahol a jéghegy leszakadt. A Brunt-selfjégen a kutatók GPS-eszközök sorát hagyták hátra, amelyek információt szoláltatnak a jégmozgásról a BAS Cambridge-ben lévő központjába. A Haley kutatóállomás elsősorban az ózonlyuk alakulását tanulmányozza.

A kutatók most tanulmányozni fogják a műholdas felvételeket a jéghegy leszakadásáról, hogy meggyőződjenek arról, semmilyen váratlan ingatag helyzet nem állhat elő a megmaradt selfjégen, amely a kutatóállomást tartja.

"Bár az antraktiszi selfjegek nagy darabjainak leszakadása egy teljesen normális folyamat, a Brunt-selfjégen pénteken észlelt jégrepedés igen ritka és feltűnést keltő"

- mondta Adrian Luckman professzor, aki az elmúlt hetekben a Bruntról készült műholdfelvételeket figyelte és előre jelezte a jéghegy leszakadását.

"Az elmúlt öt évben három nagy repedés alakult ki a Brunt-selfjégrendszeren, és valamennyien előre láttuk, hogy ez a látványos dolog be fog következni. Idővel megtudjuk, hogy ezek a repedések további jégleszakadásokat idéznek-e elő a következő napokban vagy hetekben" - tette hozzá.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„Történelmi jelentőségű küldetés” – Sárneczky Krisztián csillagász a Mars-misszióról

Először küldtünk kifejezetten élet-maradványokat kutató szondát a vörös bolygóra. A Perseverance szerepet kap az emberek érkezésének előkészítésében is.
Pörös Izabella cikke, címlapkép: NASA / JPL-Caltech - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Ahogy mi is megírtuk, a NASA közölte az első képeket, amelyeket a Perseverance kamerái készítettek a Mars felszínén. Az egyik egy nagy felbontású állókép, egy olyan videó része, amelyet több kamera készített, amikor a rover elérte a Marsot:

Ez pedig az első nagy felbontású, színes kép, amelyet a rover Hazcams kamerái küldtek vissza a leszállás után:

A Perseverance, vagyis ’Kitartás’ névre keresztelt Mars misszió keretében egy rovert és egy helikopter-drónt juttattak el a vörös bolygóra. A NASA a missziót 2020. július 30-án idította útjára azzal a céllal, hogy a szonda a Mars felszínén kutatásokat végezzen. Legutóbb a Persevenace elődje, a Curiosity (Kíváncsiság) járt a Marson, 2012-ben.

A terveknek megfelelően a Perseverance a Mars Jezero-kráterében szállt le. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen feltételezések szerint a kiválasztott kráter a távoli múltban egy tónak adott otthont, ezért anyagokban gazdag. Az ősi meder ámérője körülbelül 49 kilométer.

hirdetés
„A misszió fő projektje, hogy már fosszilizálódott élet-maradványokat keressen a Marson. Ez történelmi jelentőségű dolog."

- mondta a Szeretlek Magyarországnak Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

„Szerintem ennek a szondának a létrehozása több mint egy űrkutatási vagy csillagászti mérföldkő. Ez egy olyan laboratórium, ami először képes arra, hogy komolyan valamiféle élet-maradványok után kutasson a bolygónak a felszínén. A folyamat következő lépése az aktív élet keresése lehet majd, illetve már ebben a szondában is vannak olyan technológiai kísérletek, amelyek az emberes Mars utazást készíti majd elő." - magyarázza.

A landolás - Fékezni kell

Ez volt az eddigi legkockázatosabb landolás a Marson. Sok előkísérlete és még több előkészülete volt a csütörtök este látott NASA tapsviharnak.

„19.000 km/h-ról le kell lassítani nullára. Ez a műszaki feladat. Ezzel a sebességgel egy óra alatt Hawaii-on lehet lenni."

- mondja Sárneczky Krisztián. Le kell tenni egy érzékeny, nagy, egytonnás elektronikai műszert, ami a Marson szerencsére csak 400 kilót nyom.

„A hetvenes években a jóval kisebb Viking szondáknak elég volt egy hőpajzs, majd egy ejtőernyős ereszkedés, messze hangsebesség alatt. Ki kellett fejleszetni egy olyan ernyőt, ami a Mars ritka légkörében működik, valamint hangsebesség fölött ki lehet nyitni. Ez egy hihetetlen mérnöki feladat, hogy ne szakadjon szét, ne pörögjön be. Valamint a hőpajzsot is, hogy az repüljön a légkörben, és ne kezdjen el bukdácsolni és darabokra törni."

Ezeket szerencsére már mind kipróbálták a Curiosity-nál.

„Itt az újítás az volt, hogy volt egy aktív radar a leszállóegység alján, ami azt figyelte, nehogy véletlenül egy végzetesen rossz helyre, mondjuk egy nagyobb sziklára vagy annak meredek oldalára szálljon le, és ott fölboruljon a szonda. A radar aktívan figyelte, hogy olyan helyre tegye le a rovert, ami sima, egyenletes, és ahonnan biztonságosan tovább tud indulni.”

Hibázni nem lehet, emberi beavatkozásra ugyanis nincs lehetőség, ellentétben például az 1969-ben Holdra-szállással.

„Az akkor még nagyon egyszerű számítógép egy sziklás terep közelébe vitte a holdkompot, és Armstrong át tudott váltani kézi irányításra, és át tudta repülni manuálisan a sziklás terepet, hogy le tudja rakni a kompot egy sima területre."

Itt viszont előre le kellett programozni mindent. Egy marsi misszióban a leszállás sem úgy történik, mint a Holdra, ahol először Hold körüli pályára állnak, majd leereszkednek. "Itt közvetlen az érkezéstől volt egy ereszkedés."

A Mars felszínén tomboló viharok nem veszélyeztették a küldetést, mert már túl vagyunk a viharos nyári időszakon.

„Nem volt még viharos leszállás. Az esetleg az utolsó fázist befolyásolta volna. Ismerjük a Marsnak a pályáját, tudjuk, hogy mikor van napközelben, mikor van naptávolban. Ugyanúgy, ahogy nálunk is hurrikánszezon van, amikor fölmelegszik az északi félteke, ott is főleg a déli féltekén törnek ki viharok, és a nyár szezonban."

A rover

A 4.2 cm/s sebességgel haladó rover egyik feladata, hogy a ritka szén-dioxid légkörből megpróbáljon oxigént előállítani, hiszen ha ember megy a Marsra, akkor ez az ottani oxigénelőkészítésnek egy nagyon fontos fázisa lehet. Ezenkívűl kipróbál egy helikoptert is.

„Ez lesz az első földi tárgy, ami irányított repülést hajt végre más bolygónak a légkörében. Ballonok már voltak a Vénusz légkörében is, ez viszont egy kicsi drón, aminek a sokkal ritkább Marsi légkör miatt, - a marsi légnyomás csak 0,75%-a a földi légnyomásnak - nagyobb rotorokra van szüksége, mint a Földön. Sokkal gyorsabbnak kell lennie a rotorforgásnak is.

„Olyan sebességgel kell pörgetni a rotort, hogy a rotorcsúcson már a hangsebesség 70%-át elérje a sebesség.”

A rover a fúrógépével mintákat fog gyűjteni a vörös bolygó kőzeteiből és a talajból, majd ezt követően a mintamagokat csövekben tárolja a felszínen. Ezenkívül van benne egy tárolóedény, ahova hermetikusan elraktározza azokat a kőzetmintákat és anyagmintákat, amiket begyűjt.

„Kőzet- és anyagmintaelemző berendezéseivel a Perseverance fontos vizsgálatokat végezhet a területen, ami valaha egy kiszáradt tómeder lehetett. Ez egy beletorkolló folyó deltája környékén van, ahol a feltételezések szerint szerves anyagok is összegyűlhettek. Vagyis az itteni üledékekben nagyobb eséllyel találhatja meg a szonda a marsi élet maradványait” - mondja Krisztián.

A Perseverance vissza nem jön, de már tervezik azokat a rovereket, amelyek vissza is tudnak majd térni a Földre, és kiszedik, valamint hazahozzák a tárolójából a begyűjtött mintákat.

Ez nem könnyű feladat, mert a Mars pályahelyzetei olyanok, hogy két hét után el kell indulni visszafelé, ha ugyanolyan gyorsan, vagyis hét hónap alatt szeretnénk visszatérni a Földre. Ha ez nem sikerül, két évet várni kell, ugyanis 26 havonta csak egyszer van olyan indulási időablak, amelyik lehetővé tesz egy 7 hónapos utazást energiatakarékos pályán.

„Vagyis olyan eszköz kell, ami a következő indítási ablak alatt leszáll, összeszedi a begyűjtött anyagmintákat, majd két hét múlva már indul is vissza."

A Mars 1.88 földi év alatt kerüli meg a Napot. Körülbelül ennyi időre tervezik az odaküldött szondák működését. De eddig mindegyik, amelyik épségben landolt a felszínen, sokszorosan túlélte a tervezett működési időtartamát.

A rover külön érdekességeket rejt magában, többek között három microchip-et, amelyek több mint tízmillió nevet tartalmaznak. Azoknak az embereknek a nevét, akik csatlakoztak a NASA "Küldje a nevét a Marsra” kampányához. Természetesen már a következő útra is fel lehet iratkozni a NASA Mars honlapján.

Következő lépés

A Mars mellett Sárneczky Krisztián szerint a jövőben a távoli jeges holdakra indulhatnak érdekes küldetések. Az Európa a Jupiter mellett, vagy az Enceladus a Szaturnusz mellett ilyen célpont lehet, hiszen utóbbin láthatóan fagyott jégfelszín van, nagy repedésekkel, konkrét gejzírekkel. A jégréteg alatt olvadt vízről is tudunk.

„Ezeknek a holdaknak a vizsgálata egyre fejlettebb szondákkal az életkeresés szempontjából érdekes, robotos kihívások lesznek.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egész városokat láthat el árammal a Pentagon új, űrbéli napeleme

Sikeres teszten van túl a modell, amely az atmoszféra fölötti napfényt alakítja mikrohullámú energiává.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. február 25.

hirdetés

Sikeres volt a tesztje annak a találmánynak, amely az Amerikai Védelmi Minisztérium (Pentagon) reményei szerint a jövőben egész városokat láthat el energiával - írja a CNN.

A nagyjából számítógép-monitor méretű eszközt még tavaly májusban küldték fel az űrbe az X-37B típusú titkos drónnal együtt, azóta keringett a Föld körül, 90 percenként megkerülve a bolygót.

A fotovoltikus rádiófrekvencia-antenna modulként (PRAM) emlegetett eszköz úgy van pozícionálva, hogy a Föld atmoszférája fölött keringjen.

A napfény nem minden esetben jut át az atmoszférán, az itt fent maradó fény magasabb frekvenciájú - és így nagyobb energiájú -, mint a Föld gravitációval kötött gázai körül visszaverődő fény. Ebben a plusz energiában rejlik a találmány sikeressége.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: