32 ezer ember halála lett volna elkerülhető, ha jobb a magyar egészségügy
Több mint 32 ezer haláleset, vagyis az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna egy jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon - írja a Napi.hu az első magyar egészségügyi teljesítményértékelés alapján.
Az egészségügyi teljesítményértékelést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával, minisztériumi csapatok munkájával állították össze. Magyarországon most először készült ilyen átfogó jelentés.
Az értékelésből többek között az is kiderült, hogy a lakosság egészségi állapota összességében javul, de még mindig óriásiak a regionális és az iskolázottsággal összefüggő különbségek, több területen pedig nőtt is a lemaradás az uniós tagállamoktól.
A lemaradás éppen a legfontosabb, súlyos terhet jelentő halálokokat érinti. Ilyen például a keringési rendszer betegségei miatti halálozás, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás (például méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő- és tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák. Mindkét nemnél nőtt a lemaradás a légzőrendszer betegségei, és a mentális és a viselkedészavarok okozta haláleseteknél.
A várható élettartam az Európai Unió 28 tagállamának rangsorában a magyar férfiak a huszonnegyedik, a nők a huszonhatodik helyen álltak 2014-ben. Ekkor a magyar férfiak várható élettartama 72,3 év, a nőké 79,4 év volt.
A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy egy jobb ellátórendszerrel rengeteg életet meg lehetne menteni évről évre. 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, vagyis időben és megfelelő ellátással a halálozások 14, a népegészségügyi beavatkozásokkal pedig további 12 százalék életét lehetett volna elkerülni. Ez azt jelenti, egy
több mint 32 ezer, vagyis egy kisvárosnyi magyar életét lehetett volna megmenteni ebben az évben.
Sőt: a 65 évesnél fiatalabbak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna. Ezzel Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az Európai Unió 28 tagállama közül 2013-ban.
A jelentésből kiderült még az is, hogy a magyar háztartások kiadásaik 5-6 százalékát egészségügyre költik, ráadásul 21,6 százalék a katasztrofálisnak minősíthető, vagyis váratlan és nagy összegű egészségügyi kiadásokat elszenvedő háztartások aránya.
Az értékelés arra is rámutat, hogy Magyarországon nagyon jelentősek a regionális és az iskolázottsággal összefüggő különbségek is. A várható élettartamot illetően például a férfiaknál közel 7, a nőknél több mint 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi között.
Az iskolázottság miatti eltérések még jelentősebbek: egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő pedig 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint egy felsőfokú végzettségű, azonos nemű magyar, az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága pedig háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandóságának.
A területi eltérések a várólisták szempontjából is jelentősek. Közép-Magyarországon például átlagosan 31 napot, Dél-Dunántúlon pedig 110 napot kellett várni átlagosan, az országos átlag pedig 53 nap volt.
Képek: Pixabay
