HÍREK
A Rovatból

272,6 milliárd forintot költött a kormány tavaly a sportra, ebből 7 milliárd forint jutott tornaterem-fejlesztésekre

Az összeg majdnem feléből stadion vagy sportcsarnok épült. És ezek csak a közvetlen költségvetési források, a tao-támogatások nélkül. Az még további 147,4 milliárd...


272,6 milliárd forintot fordított a sporttal összefüggő célokra az Orbán-kormány közvetlenül a költségvetésből - derül ki a Menedzsment Fórum összesítéséből. Az összeg közel feléből valamilyen stadion vagy sportcsarnok épült, tornaterem-fejlesztésre kicsivel több mint 7 milliárd forint jutott.

A lap azt írja, hogy mivel néhány éve átalakították a költségvetés struktúráját, ezért a kiadásokat már nem „tömbösítve”, hanem működési és felhalmozási részre bontva közlik az egyes előirányzatoknál, képet kaphatunk arról is, hogyan oszlik meg a 272,6 milliárd forint.

Ezek alapján az arány így nézett ki 2021-ben:

55 százalék (149,3 milliárd forint) működéssel összefüggő célokat szolgált, 45 százalék pedig (123,3 milliárd forint) felhalmozási kiadásként jelent meg, ami lényegében valamilyen beruházást, fejlesztést jelent.

A legnagyobb tételeket nézve a lap szerint megállapítható, hogy a versenysport viszi a prímet. A legnagyobb sportköltések között volt tavaly például:

  • 75,9 milliárd forint az "új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok előkészítésére és megvalósítására"
  • 37,6 milliárd forint a "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására",
  • és 31,9 milliárd forint, amit a Nemzeti Sportközpontokra fordítottak.

    Emellett többek között az autó-motorsportra is jutott 15,6 milliárd.

    A Menedzser Fórum összesítése szerint a sportlétesítmények olyannyira meghatározók voltak a tavalyi sportbüdzsében, hogy

    a 272,6 milliárd forintos közvetlen kiadás 48,3 százaléka valamilyen stadion vagy sportcsarnok megépítését szolgálta.

    Ezekhez képest szűkösre szabták a szabadidő- és tömegsportokra fordított összegeket. Tömegsportra és a gyerekek sportlehetőségeinek biztosítására összesen 23,1 milliárd forintot költöttek, ami a teljes tavalyi sportbüdzsé 8,4 százalékát teszi ki.

    Ezek között voltak például sportpark-beruházások 2,3 milliárdért, a sport népszerűsítésével, a diák- szabadidősporttal kapcsolatos feladatok támogatása 5,5 milliárdért, illetve a karcagi sporttelep fejlesztése 76,2 millió forintért.

    Tanuszoda-fejlesztésre 9,2 milliárd, tornaterem-fejlesztésre kicsivel több mint 7 milliárd, az óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztésére 1,3 milliárd, a Magyar Falu Program Irány pályára nevű óvodai sport alprogramjára pedig 1,1 milliárd forint jutott.

    Azonban a költségvetési források mellett az összesítésbe beleszámolták a tao-támogatásokat is. Ez az az összeg, amelyet a cégek nem az államkasszába fizetnek be a társasági adójukból, hanem felajánlják sportegyesületeknek, -szervezeteknek, így támogatva őket.

    2021-ben 147,4 milliárd forintnyi bevétel hiányzott a költségvetésből tao jogcímén.

    Ha ezt is hozzáadjuk a közvetlen költségvetési kiadásokhoz, akkor összesen 420 milliárd forintról beszélhetünk, amit az Orbán-kormány a sportba áramoltatott különféle csatornákon keresztül. Ez napi 1,15 milliárdot jelent.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    „Ez Fidesz 2.0! Nem erre adtunk felhatalmazást!”– Országos bezárásra készülnek a független benzinkutak
    A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) egynapos figyelmeztető bezárást hirdetett, mert a kormány nem fizeti ki a megígért kompenzációt. Az érdekképviselet szerint a hatóságiár-rendszer eddig 7,5-8 milliárd forint kárt okozott a kisvállalkozásoknak.


    Országos figyelmeztető bezárást hirdetnek június 26-ra a független benzinkutak, miután állításuk szerint a Tisza-kormány nem akarja végrehajtani azt a támogatási programot, amelyet a Fidesz-kormány a károk enyhítésére hozott létre. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint a márciusban bevezetett védettár-rendszer eddig 7,5–8 milliárd forint veszteséget okozott a magyar családi tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak – derül ki a szövetség közleményéből, amely a Holtankoljak.hu Facebook-oldalán jelent meg. A tiltakozásukban kifejtették,

    nem tűrhetik, hogy veszteséges működésre kényszerítsék őket, semmibe véve a tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz fűződő alkotmányos jogaikat.

    A szövetség amiatt is tiltakozik, hogy a Tisza-kormány legújabb törvényjavaslata szerint a kereskedelempolitikáért felelős miniszter bármikor visszavezethetné a hatósági üzemanyagárat piaci sokkok vagy indokolatlan áremelkedések esetén. Nehezményezik, hogy egyetlen ember szubjektív döntésére bíznák több ezer magyar család megélhetését. A szervezet szerint a javaslat nem törődik az alapvető jogbiztonsággal sem.

    „Ez nem demokrácia, ez nem Európa, ez nem jogállam, ez FIDESZ 2.0! Nem erre adtunk felhatalmazást!” – zárta közleményét az FBSZ.

    A piaci folyamatok közben éppen a benzinárstop ellen dolgoznak.

    Hétfőn a 95-ös benzin piaci átlagára 590 forint, a gázolajé 611 forint volt, ami már alacsonyabb a még érvényes 595, illetve 615 forintos védett áraknál.

    A nagykereskedelmi árak kedden nem változnak, miután a múlt héten a kedvezőbb nemzetközi olajpiaci folyamatok és a forintárfolyam miatt a Mol több lépésben, összességében jelentősen csökkentette azokat.

    Június közepén a nemzetközi olajár-esés és a forint erősödése miatt a Mol több lépcsőben csökkentette a nagykereskedelmi árakat. Ennek eredményeként a piaci átlagárak a hét végére több helyen a védett szint alá csúsztak, amire reagálva a kormány jelezte: kezdeményezi a védett ár kivezetését. Ezzel párhuzamosan nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amely válsághelyzetben széles miniszteri felhatalmazást adna a hatósági árak gyors visszahozatalára. A lépést az ellenzéki Fidesz „súlyos tévedésnek” nevezte.

    Via 24.hu


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    A Fidesz-frakció fele távozhat a parlamentből, ha 12 évben maximalizálják a képviselők mandátumát
    Magyar Péter hétfőn jelentette be az országgyűlési képviselői mandátumkorlát maximalizálásáról szóló javaslatot. Ez a Fidesz-frakció több mint felét, 25 politikust érintene, köztük a rendszerváltás óta politizálókat is.


    Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén bejelentette, hogy 12 évben maximalizálnák az országgyűlési képviselők mandátumát. A javaslat alapjaiban rajzolná át a parlamentet, és tömeges cserét eredményezne különösen a Fidesz–KDNP padsoraiban. A jelenlegi frakciók összetételét vizsgáló adatok szerint a volt kormánypárti frakciókban jelentős azok aránya, akik már rég túllépték ezt a határt.

    A 44 tagú Fidesz-frakciónak 25 tagját, a nyolc tagú KDNP-frakciónak hat tagját érintené egy ilyen intézkedés a jövőben

    – mutat rá a 24.hu.

    A Fideszben több olyan politikus is van, akik már a rendszerváltás óta tagjai az Országgyűlésnek. Németh Zsolt 1990 óta folyamatosan képviselő, míg Horváth László mandátumában voltak megszakítások.

    A kilencvenes évek végén kezdők – köztük Balla György, Balla Mihály, Bencsik János, Vitányi István, V. Németh Zsolt és Zsigó Róbert – 1998 óta, esetenként megszakításokkal parlamenti tagok.

    A kétezres évek elején indult generáció szintén érintett: Lázár János és Szijjártó Péter 2002 óta, Ágh Péter, Gyopáros Alpár és Tilki Attila pedig 2006 óta képviselők.

    Gulyás Gergely, Pócs János és Budai Gyula 2010-ben kerültek a parlamentbe, Kocsis Máté mandátuma pedig nem volt folyamatos azóta.

    A KDNP frakciója kisebb, de hasonló mintázatot mutat. Simicskó István és Hargitai János 1998 óta parlamenti képviselők, Rétvári Bence 2008-ban, Seszták Miklós pedig 2010-ben kezdte képviselői pályafutását.

    A Mi Hazánk frakciójában Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is 2010-ben szereztek először mandátumot, de mandátumaik azóta nem voltak folyamatosak.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Novák Előd: Kifizetem a szivárványos rongyok eltávolításáért járó bírságot
    A Mi Hazánk országgyűlési képviselője az Erzsébet hídról eltávolított szivárványos zászlók ügyében tett felajánlást. Bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert, amiért a budapestiek pénzét szerinte „homoszexuális és egyéb deviáns propagandára” költi kátyúzás helyett.


    Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője egy Facebook-posztban ajánlotta fel, hogy kifizeti annak a bírságát, aki eltávolította az Erzsébet hídra kihelyezett szivárványos zászlókat.

    Erről azután írt, hogy vasárnap a főváros jelezte: eltűntek a Budapest Pride-hoz kapcsolódó zászlók az Erzsébet hídról. Az önkormányzat szándékos rongálásra gyanakszik, feljelentést tesz, és ígéretük szerint a zászlókat napokon belül pótolják. A szervezők a 31. Budapest Pride felvonulást június 27-re, szombatra jelentették be.

    Novák Előd szerint

    „Budapest mindenkié! – ezért sem fogadható el, hogy kisajátítsa az Erzsébet hidat egy párt vagy bármilyen politikai mozgalom, mint pl. az LMBTQSTB-lobbi a zászlóival.”

    A képviselő szerint érthető, ha a provokációra az utca embere a zászlók eltávolításával válaszolt.

    „Bár ízlésem szerint a kukában volna a helyük, a rendőrség páratlanul gyors fellépése miatt érthető a Duna segítségének igénybevétele is, hiszen ennyi zászlóval már nem lehet elszaladni” – írta.

    Bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert, amiért a budapestiek pénzét szerinte „homoszexuális és egyéb deviáns propagandára” költi kátyúzás helyett, majd megismételte ajánlatát:

    „Ha most az értéktelen rongyok eltávolítása, a rend helyreállítása miatt viszont bírságot kéne fizessen a véleménynyilvánításával élő honfitársunk, átvállalom a büntetését.”

    Novák a kormányt is kritizálta, amiért nem módosította a gyülekezési törvényt, amely alapján szerinte be kellett volna tiltani a felvonulást. Úgy fogalmazott, a „homoszexualizmus agresszív mozgalma által hirdetett beteg büszkeséggel szemben méltósággal kellene viseljék sorsukat, nem kéne kérkedjenek devianciájukkal”.

    A Mi Hazánk nevében közölte, hogy a párt ellenzi „a természetellenes, beteges devianciák törvényesítését a homoszexuális párok házasságkötésétől kezdve a pedofíliáig mindet.”

    A képviselő Fideszt is bírálta, amiért korábban leszavazták a pedofil bűnelkövetők kémiai kasztrációjáról szóló javaslatát, valamint a szivárványos zászlók középületekre tűzésének tilalmát. Zárásként bejelentette, hogy a Mi Hazánk „Családi büszkeség menete” néven tart ellenrendezvényt július 11-én, a budai Várban.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Itt nézheted élőben Magyar Péter sajtótájékoztatóját a Tisztítótűz-műveletről
    A miniszterelnök a parlamenti beszédében bejelentett Tisztítótűz-művelet részleteiről beszél bővebben a délutáni sajtótájékoztatóján. Kövesd velünk élőben!


    Magyar Péter hétfőn kora délután a parlamentben szólalt fel, ahol bejelentette az úgynevezett Tisztítótűz-műveletet. Elmondása szerint ez egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról. Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Egy másik része pedig a közjogi méltóságok eltávolítása.

    A kormányfő most sajtótájékoztatón ismerteti az erről szóló részleteket, itt követheted élőben:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk