hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

17 világhírű tudós figyelmeztet: még mindig alábecsüljük a Földet fenyegető katasztrófa veszélyét

Döbbenetes listában gyűjtötték össze a legaggasztóbb jeleket. A céljuk, hogy felrázzák vele a világ közvéleményét, mert ha túl leszünk a koronavíruson, egy sokkal nagyobb fenyegetést kell legyőznünk.
Fotó: NASA - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Bár egy éve a világ figyelmének középpontjában a koronavírus világjárvány áll, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a biosokféleség pusztulása milyen jövőt tartogat az utánunk következő nemzedéknek.

Most 17 világhírű tudós, például a Stanford és a Berkeley professzorai a Frontiers-ben megjelent terjedelmes cikkben figyelmeztetnek azokra a veszélyekre, amelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Holott a káros hatások fenyegetik Földünk egész bioszféráját és annak minden életformáját, beleértve az emberiségét is, és egyelőre kétséges, hogy van-e olyan politikai vagy gazdasági rendszer, amely képes megelőzni a készülő katasztrófákat.

A szerzők szerint az eddig javasolt megoldások érdemben nem csökkentik az élővilágot fenyegető veszélyt.

A tudósok szerint nagy probléma, hogy az ökológiai rendszerek megbomlása után csak késlelteve jelentkeznek a társadalmi-gazdasági hatások, ezért azokat sokan nem veszik eléggé komolyan. Most összegyűjtötték azokat a legriasztóbb adatokat, amelyek talán felrázhatják a világ közvéleményét és vezetőit. A listát egyfajta „hidegzuhanynak” szánják, azt mondják, itt az ideje felébredni.

Akkor jöjjenek a riasztó adatok:

A földművelés 11 ezer évvel ezelőtti kezdetei óta a földi növényzet biomasszája mintegy a felére csökkent. Az ember módosította a szárazföldi területek 70%-át, ami miatt elveszett az eredeti biodiverzitás több, mint 20%-a.

hirdetés

Az elmúlt 500 évben legalább 700 gerinces állat és 600 növényfajta kipusztulását dokumentálták, és az elmúlt öt évtizedben a különböző gerincesek populációi átlagosan 68%-kal csökkentek.

Ma egymillióra tehető a közeljövőben kipusztulással fenyegetett élőlények száma.

Súlyosan károsodott az édesvizi és tengeri környezet. Az 1000 km-nél hosszabb folyók 75%-ának nincsen már végig szabad folyása, és az emberi tevékenység veszélyezteti az óceánok kétharmadát. Az élő korallzátonyok nagysága 200 év alatt a felére zsugorodott. A tengeri moszaterdők 40 százaléke eltűnt, ahogy a nagy ragadozó halak 33 százaléka is, az elmúlt évszázadhoz képest.

Mindezek az ökoszisztéma működésére is károsan hatottak.

Csökkent a széndioxid-felfogó, a beporzó képesség, romlott a talaj, a víz és a levegő minősége, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az áradások és a tüzek, és mindez veszélyes az emberi egészségre.

Jól mutatja az emberi tevékenység mindent átformáló hatását, hogy a szárazföldi gerincesek biomasszájának 59%-át ma már a tenyészállatok teszik ki, 36%-át az emberek, és csak 5%-át a vadon élő emlősök, madarak és hüllők.

Az utolsó, ötödik tömeges kihalás a Földön, amikor geológiai értelemben rövid idő (3 millió év) alatt kipusztult a bolygó minden élőlényének 75%-a, 66 millió évvel ezelőtt következett be a Kréta-korban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint

a következő évtizedekben akár az összes élőlény 20%-a is eltűnhet, ez pedig egyértelmű tudományos bizonyítéka annak, hogy a hatodik tömeges kihalás küszöbén vagyunk

– írják a kutatók.

A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Földön az emberek száma 1970 óta megduplázódott, mára megközelíti 7,8 milliárdot, és az előrejelzések szerint a klímaváltozásnak különösen kitett Szahara alatti Afrika lakosainak száma a jelenlegi 1,1 milliárdhoz képest a következő 30 évben szintén megkétszereződik. 2050-ben a világ népessége elérheti a 9,9 milliárdot.

Pedig már most is 7-800 millióan éheznek és 1-2 milliárdra tehető az alultápláltak száma. A lakosság növekedése és a javak egyenlőtlen elosztása még súlyosabb, tömeges éhínségekhez vezethet.

A túlnépesedés gyorsítja a talajminőség romlását, a biosokféleség pusztulását, miközben tovább nő az igény műanyagra, ami növeli a szennyezést. Gyakoribbak lesznek a járványok és élesebben jelentkeznek a társadalmi problémák. A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, a politikai instabilitás polgárháborúkhoz vagy nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek.

Az emberi fogyasztás növekedésével egyre csökken a Föld regenerációs képessége. 2020-ban például az emberiség januártól augusztusig annyit fogyasztott, amelynek pótlására bolygónknak egy egész évre szüksége van.

Még mindig nő a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya, a nagy CO2-kibocsátással járó hústermelés pedig a mezőgazdaság globális szénlábnyomát növelte robbanásszerűen. Holott éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól kellene megszabadulni a klímaváltozás megfékezése érdekében 2050-ig.

A kutatók szerint a biosokféleség pusztulásának megállítása jelenleg egyetlen országban sem számít a legfőbb prioritások közé. Az erről szóló nemzetközi célkitűzések közül szinte semmi nem valósult meg.

Azt írják,

a régóta megjósolt világjárvány jól példázza, hogy milyen a természet egyensúlyának felborítása, és hogyan rombolja az ember egészségét és jólétét.

Mivel az új fertőző betegségek megjelenése elsősorban az ember és állat közti interakcióknak, a klímaváltozás okozta környezetpusztulásnak, az erdőirtásnak, az intenzív mezőgazdaságnak, a vadon élő állatok kereskedelmének a következménye, egyre nagyobb eséllyel kerülnek át tömegesen kórokozók az emberekre.

A klímaváltozás veszélyei látványosabbak, mint a biodiverzitást fenyegető vesély, de a társadalmak egyelőre azt sem tudják hatékonyan kezelni. A legfrissebb klímamodellek szerint a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb felmelegedésre számíthatunk, és még ha a párizsi egyezmény aláírói teljesítik is vállalásaikat, a Föld átlaghőmérséklete 2,6 – 3,1 C fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest 2100-ra.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a világ népei kezdik felfogni a klímaválság mértékét, a nagypolitikában az elmúlt években, mint például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, éppen ellenkező tendenciák uralkodtak jobboldali populista vezetők miatt.

Az uralkodó paradigma még mindig a környezet szembeállítása a gazdasággal, holott a túlfogyasztás megállítása vagy a katasztrófa között kellene választani.

A környezetvédelmet ideológiai fegyvernek tekintik a politikai polarizációban, ahelyett, hogy fennmaradásunknak és a bolygó védelmének egyetemes eszközét látnák benne.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás önmagában is nagy gazdasági megterhelést jelent, amely akár világháborúhoz is vezethet, a legtöbb ország abból indul ki, hogy egy jelentős ellenlépés túl drága ahhoz, hogy politikailag kifizetődő lenne. És mivel álláspontjukat fizetett dezinformációs kampányokkal propagálják, hogy megvédjék a rövid távú profitjukat, kétséges, hogy sikerül-e időben megfelelő mértékű változást elérni a gazdaságban.

Pedig nem árt arra felkészülni, hogy a klímaváltozás és más környezeti nyomások tömeges migrációt válthatnak ki. Az eddigi becslések szerint akár egymilliárd ember is útra kelhet.

Mivel a nemzetközi jog egyelőre nem ismeri el menekülteknek a „környezeti migránsokat”, ez az emberáradat tovább gyengítheti a nemzetközi együttműködést, és vele együtt a válságenyhítési képességünket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a helyzet súlyossága miatt

alapvető változásokra van szükség a globális kapitalizmusban. Meg kell szüntetni az állandó gazdasági növekedés célkitűzését, fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, szigorúan szabályozni kell a piacokat és a nagy cégek lobbitevékenységét, és hatalmat kell adni a nőknek.

Ezek a változások a tudósok szerint szükségszerűen maguk után vonják a népességnövekedéssel kapcsolatos súlyos vitákat, de ugyanakkor igazságosabbá tehetik a világot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

1,2 millió forintnyi összeget kaphatnak azok, akik leadják régi kocsijukat Nagy-Britanniában

A krediteket alternatív közlekedési eszközökre költhetik: például biciklire, elektromos rollerre, tömegközlekedésre, taxira.
Címkép: Pxhere - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

Az új brit zöld fejlesztési terv értelmében 3000 fontot, azaz nagyjából 1,2 millió forintot kaphatnak azok, akik hajlandóak megválni régi, környezetszennyező gépjárművüktől, írja a Times.

A programot először Coventry városban tesztelik két évig, és ha sikeres, az egész országra kiterjesztik.

Olyan gépjárművekért fizetnek, amik dízeles kocsi esetén 2016 előttiek, benzines hajtású esetén pedig 2006 előttiek.

Azok, akik részt vesznek a programban, k a leadott gépjárműtől függően 1500 és 3000 font közötti összeget kapnak.

2014 és 2019 között 11 százalékot emelkedett a gépjárművel megtett távolság Nagy-Britanniában. Az intézkedéstől azt várják, hogy egyre több ember vált környezetkímélőbb közlekedési módokra.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

A texasi energiahálózat összeomlása megmutatta, mi vár ránk a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedéssel összefüggő kiszámíthatatlan időjárásra nem készültek fel az áramszolgáltatók. Sokkal többe fog kerülni, hogy a legrosszabb helyzetben is minden működőképes maradjon, mint eddig.
Fotó: MTI/AP/Odessa American/Jacob Ford - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

Döbbenetes képeket láthattuk az elmúlt napokban az Egyesült Államok középső és déli részén tomboló rendkívüli fagyról és annak következményeiről. Különösen Texasban volt súlyos a helyzet, a sarkvidéki hidegtől több mint négymillióan maradtak áramszolgáltatás nélkül, és a befagyott vízvezetékek miatt rengeteg háztartásban még most sincs víz.

Az események megmutatták, hogy a globális felmelegedéssel összefüggő kiszámíthatatlan időjárástól akár egy egész ország elektromos hálózata is összeomolhat

– írja a New York Times

A texasi tömeges áramkimaradás egyik fő oka az volt, hogy a rekord hideg miatt olyan mennyiségű elektromos fűtőtestet kapcsoltak be az emberek, amely nagyobb energiamennyiséget követelt, mint azt a szolgáltatók a legrosszabb forgatókönyv szerint elterveztek. Ugyanakkor az állam gáztüzelésű erőműveinek nagy része leállt a fagyban, néhánynak már nem jutott üzemanyag sem a nagy földgáz-kereslet miatt. Ugyancsak befagytak Texas szélturbinái.

Ez a válság nemcsak Amerika számára adott bepillantást a jövőbe: mi is vár ránk a klímaváltozás okozta extrém időjárási körülmények között.

Olyasmi, amire a világ egyelőre nem készült fel.

Az elektromos hálózatok sokféle rendkívüli helyzetet kibírnak, főleg, ha a szolgáltatók fel tudnak készülni a veszélyekre. Csakhogy a klímaváltozás egyre gyorsul, és olyan rendkívüli időjárási események követik egymást, amelyek jóval meghaladják a tervezett körülményeket, így aztán bármikor bekövetkezhet a katasztrófa. De ugyanilyen ellátási zavarokat okozhatnak a durva hőhullámok, például vízhiánnyal.

hirdetés

Bár az elektromos hálózatok megerősítése, az időjárási szélsőségekkel szemben tűrőképesebbé tétele, több pótáramforrás beállítása igen költséges lenne, egy texasihoz hasonló áramszünet is nagyon sokba kerülhet. A szakértők szerint ezek csak úgy előzhetők meg, ha a jövőbeli hálózatok tervezői figyelembe veszik a megváltozott klímakörülményeket.

Jesse Jenkins, a princetoni egyetem energiarendszer-mérnöke szerint a problémát súlyosbítja, hogy a klímaváltozás miatt a múlt immár nem jó iránymutató a jövő felé, ezért inkább a nem várt dolgokra kell felkészülni.

Texas fő elektromos hálózatát, amely nagyrészt az ország többi részétől függetlenül működik, az állam megszokott időjárási szélsőségeinek megfelelően építették meg: elbírja például, hogy a nyári rekkenő hőségek idején milliók egyszerre kapcsolják be a légkondicionálójukat.

Bár tudták a szolgáltatók, hogy télen is csúcsra járhat az áramkereslet, de az idei viharok, amelyek hóval-jéggel borították be az államot és megdöntötték a hidegrekordokat, felülmúltak minden várakozást és meghaladták a hálózat teljesítőképességét.

Az operátorok azzal számoltak, hogy a legrosszabb esetben az államban a téli csúcsidőszakban 67 gigawatt elektromos áramot használnak fel. A múlt vasárnap azonban ez kevésnek bizonyult. A hőmérséklet zuhanásával sok házban bekapcsolták a régi, kevésbé hatékony, nagyobb fogyasztású hősugárzóikat. A problémák innentől kezdve halmozódtak. Hétfőre több mint 30 gigawatt teljesítményű erőmű állt le. Több erőműben a szokásos évi karbantartás folyt, és a szélparkok is legalább 4,5 gigawattot veszítettek teljesítményükből.

Léteznek azonban olyan megoldások, amelyekkel meg lehet előzni ezeket a problémákat. A szélturbinákat fel lehet szerelni fűtőtestekkel, így azok jeges körülmények között is működhetnek. A gázerőműveket meg lehet úgy építeni, hogy a helyszínen olajat tárolhassanak, és szükség esetének átállhassanak erre a fűtőanyagra.

Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztók fizessenek olyan tartalékban tartott erőművekért, amelyeket szükség esetén be lehet vetni. A szolgáltatók azonban nem szívesen fizettetnek biztonsági pótdíjat. Az viszont elképzelhető, hogy a korábbi ellenállást legyőzve több összeköttetést hoznak létre Texas és más államok között az áramellátás kiegyensúlyozottsága érdekében, és arra ösztönzik a háztulajdonosokat, hogy akkumulátoros vészrendszereket szereljenek fel.

A probléma hosszú távon valószínűleg csak súlyosbodik.

A klímaváltozás miatt Texas ugyan egyre melegebb lesz, de gyakoribbak lesznek a rendkívüli hidegek és több lesz a heves téli vihar is. Egyes kutatások arra utalnak, hogy az Északi-sarkkör felmelegedése gyengíti a futóáramlást, amely az északi szélességi köröknél kering és általában visszafogja a fagyos sarki légörvényt. Ezáltal a hideg levegő időnként dél felé szökik, és olyan helyeken is kemény telet hoz, ahol ez ritkán fordul elő.

A biztonságos áramellátás annál is sürgetőbb feladat, mert egyre több döntéshozó javasolja az átállást elektromos autókra és elektromos fűtésre az üvegház hatású gázkibocsátások csökkentésére. A jelenlegi rendszerek pedig már a ma érzékelhető változásokat is rosszul kezelik.

A klímaváltozás energetikai következményeit Európában, és azon belül Magyarországon is végig kell gondolni. A legutóbbi extrém lehűlés miatt február 11-én például nálunk is megdőlt a mindenkori áramfogyasztási rekord.

A 17 óra 45 perc és a 18 óra közötti időszakban az országos rendszerterhelés elérte a 7119 megawattot, ami történelmi rekordnak számít. Az előző csúcsot, 7105 megawattot 2019. december 5-én regisztrálta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt.

Ugyancsak 2019-ben dőlt meg a nyári rekord 6633 megawattos csúcsértékkel, amit a MAVIR az irodai és otthoni klímaberendezések tömeges használatával, illetve a hűtőszekrények, hűtőberendezések, hűtőházak nagyobb igénybevételével indokolt. Akkor azt közölték, hogy a 27 fokos napi átlaghőmérséklet felett minden 1 fokos emelkedéssel körülbelül 100 megawatt, azaz mintegy 50 ezer háztartásnyi többlet-teljesítményt igényel az ország. Azt is hozzátették, a Mavir fel van készülve az ilyen extrém időszakokra.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„Történelmi jelentőségű küldetés” – Sárneczky Krisztián csillagász a Mars-misszióról

Először küldtünk kifejezetten élet-maradványokat kutató szondát a vörös bolygóra. A Perseverance szerepet kap az emberek érkezésének előkészítésében is.
Pörös Izabella cikke, címlapkép: NASA / JPL-Caltech - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Ahogy mi is megírtuk, a NASA közölte az első képeket, amelyeket a Perseverance kamerái készítettek a Mars felszínén. Az egyik egy nagy felbontású állókép, egy olyan videó része, amelyet több kamera készített, amikor a rover elérte a Marsot:

Ez pedig az első nagy felbontású, színes kép, amelyet a rover Hazcams kamerái küldtek vissza a leszállás után:

A Perseverance, vagyis ’Kitartás’ névre keresztelt Mars misszió keretében egy rovert és egy helikopter-drónt juttattak el a vörös bolygóra. A NASA a missziót 2020. július 30-án idította útjára azzal a céllal, hogy a szonda a Mars felszínén kutatásokat végezzen. Legutóbb a Persevenace elődje, a Curiosity (Kíváncsiság) járt a Marson, 2012-ben.

A terveknek megfelelően a Perseverance a Mars Jezero-kráterében szállt le. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen feltételezések szerint a kiválasztott kráter a távoli múltban egy tónak adott otthont, ezért anyagokban gazdag. Az ősi meder ámérője körülbelül 49 kilométer.

hirdetés
„A misszió fő projektje, hogy már fosszilizálódott élet-maradványokat keressen a Marson. Ez történelmi jelentőségű dolog."

- mondta a Szeretlek Magyarországnak Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

„Szerintem ennek a szondának a létrehozása több mint egy űrkutatási vagy csillagászti mérföldkő. Ez egy olyan laboratórium, ami először képes arra, hogy komolyan valamiféle élet-maradványok után kutasson a bolygónak a felszínén. A folyamat következő lépése az aktív élet keresése lehet majd, illetve már ebben a szondában is vannak olyan technológiai kísérletek, amelyek az emberes Mars utazást készíti majd elő." - magyarázza.

A landolás - Fékezni kell

Ez volt az eddigi legkockázatosabb landolás a Marson. Sok előkísérlete és még több előkészülete volt a csütörtök este látott NASA tapsviharnak.

„19.000 km/h-ról le kell lassítani nullára. Ez a műszaki feladat. Ezzel a sebességgel egy óra alatt Hawaii-on lehet lenni."

- mondja Sárneczky Krisztián. Le kell tenni egy érzékeny, nagy, egytonnás elektronikai műszert, ami a Marson szerencsére csak 400 kilót nyom.

„A hetvenes években a jóval kisebb Viking szondáknak elég volt egy hőpajzs, majd egy ejtőernyős ereszkedés, messze hangsebesség alatt. Ki kellett fejleszetni egy olyan ernyőt, ami a Mars ritka légkörében működik, valamint hangsebesség fölött ki lehet nyitni. Ez egy hihetetlen mérnöki feladat, hogy ne szakadjon szét, ne pörögjön be. Valamint a hőpajzsot is, hogy az repüljön a légkörben, és ne kezdjen el bukdácsolni és darabokra törni."

Ezeket szerencsére már mind kipróbálták a Curiosity-nál.

„Itt az újítás az volt, hogy volt egy aktív radar a leszállóegység alján, ami azt figyelte, nehogy véletlenül egy végzetesen rossz helyre, mondjuk egy nagyobb sziklára vagy annak meredek oldalára szálljon le, és ott fölboruljon a szonda. A radar aktívan figyelte, hogy olyan helyre tegye le a rovert, ami sima, egyenletes, és ahonnan biztonságosan tovább tud indulni.”

Hibázni nem lehet, emberi beavatkozásra ugyanis nincs lehetőség, ellentétben például az 1969-ben Holdra-szállással.

„Az akkor még nagyon egyszerű számítógép egy sziklás terep közelébe vitte a holdkompot, és Armstrong át tudott váltani kézi irányításra, és át tudta repülni manuálisan a sziklás terepet, hogy le tudja rakni a kompot egy sima területre."

Itt viszont előre le kellett programozni mindent. Egy marsi misszióban a leszállás sem úgy történik, mint a Holdra, ahol először Hold körüli pályára állnak, majd leereszkednek. "Itt közvetlen az érkezéstől volt egy ereszkedés."

A Mars felszínén tomboló viharok nem veszélyeztették a küldetést, mert már túl vagyunk a viharos nyári időszakon.

„Nem volt még viharos leszállás. Az esetleg az utolsó fázist befolyásolta volna. Ismerjük a Marsnak a pályáját, tudjuk, hogy mikor van napközelben, mikor van naptávolban. Ugyanúgy, ahogy nálunk is hurrikánszezon van, amikor fölmelegszik az északi félteke, ott is főleg a déli féltekén törnek ki viharok, és a nyár szezonban."

A rover

A 4.2 cm/s sebességgel haladó rover egyik feladata, hogy a ritka szén-dioxid légkörből megpróbáljon oxigént előállítani, hiszen ha ember megy a Marsra, akkor ez az ottani oxigénelőkészítésnek egy nagyon fontos fázisa lehet. Ezenkívűl kipróbál egy helikoptert is.

„Ez lesz az első földi tárgy, ami irányított repülést hajt végre más bolygónak a légkörében. Ballonok már voltak a Vénusz légkörében is, ez viszont egy kicsi drón, aminek a sokkal ritkább Marsi légkör miatt, - a marsi légnyomás csak 0,75%-a a földi légnyomásnak - nagyobb rotorokra van szüksége, mint a Földön. Sokkal gyorsabbnak kell lennie a rotorforgásnak is.

„Olyan sebességgel kell pörgetni a rotort, hogy a rotorcsúcson már a hangsebesség 70%-át elérje a sebesség.”

A rover a fúrógépével mintákat fog gyűjteni a vörös bolygó kőzeteiből és a talajból, majd ezt követően a mintamagokat csövekben tárolja a felszínen. Ezenkívül van benne egy tárolóedény, ahova hermetikusan elraktározza azokat a kőzetmintákat és anyagmintákat, amiket begyűjt.

„Kőzet- és anyagmintaelemző berendezéseivel a Perseverance fontos vizsgálatokat végezhet a területen, ami valaha egy kiszáradt tómeder lehetett. Ez egy beletorkolló folyó deltája környékén van, ahol a feltételezések szerint szerves anyagok is összegyűlhettek. Vagyis az itteni üledékekben nagyobb eséllyel találhatja meg a szonda a marsi élet maradványait” - mondja Krisztián.

A Perseverance vissza nem jön, de már tervezik azokat a rovereket, amelyek vissza is tudnak majd térni a Földre, és kiszedik, valamint hazahozzák a tárolójából a begyűjtött mintákat.

Ez nem könnyű feladat, mert a Mars pályahelyzetei olyanok, hogy két hét után el kell indulni visszafelé, ha ugyanolyan gyorsan, vagyis hét hónap alatt szeretnénk visszatérni a Földre. Ha ez nem sikerül, két évet várni kell, ugyanis 26 havonta csak egyszer van olyan indulási időablak, amelyik lehetővé tesz egy 7 hónapos utazást energiatakarékos pályán.

„Vagyis olyan eszköz kell, ami a következő indítási ablak alatt leszáll, összeszedi a begyűjtött anyagmintákat, majd két hét múlva már indul is vissza."

A Mars 1.88 földi év alatt kerüli meg a Napot. Körülbelül ennyi időre tervezik az odaküldött szondák működését. De eddig mindegyik, amelyik épségben landolt a felszínen, sokszorosan túlélte a tervezett működési időtartamát.

A rover külön érdekességeket rejt magában, többek között három microchip-et, amelyek több mint tízmillió nevet tartalmaznak. Azoknak az embereknek a nevét, akik csatlakoztak a NASA "Küldje a nevét a Marsra” kampányához. Természetesen már a következő útra is fel lehet iratkozni a NASA Mars honlapján.

Következő lépés

A Mars mellett Sárneczky Krisztián szerint a jövőben a távoli jeges holdakra indulhatnak érdekes küldetések. Az Európa a Jupiter mellett, vagy az Enceladus a Szaturnusz mellett ilyen célpont lehet, hiszen utóbbin láthatóan fagyott jégfelszín van, nagy repedésekkel, konkrét gejzírekkel. A jégréteg alatt olvadt vízről is tudunk.

„Ezeknek a holdaknak a vizsgálata egyre fejlettebb szondákkal az életkeresés szempontjából érdekes, robotos kihívások lesznek.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Önvezető buszt állít forgalomba a tömegközlekedési vállalat Málagában

Három hétig ingyen lehet közlekedni a kikötő és a városháza között Európa első menetrend szerinti önvezető buszán.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 19.

hirdetés

Szombattól forgalomba áll, és már utasokat is szállít Málagában az első önvezető autóbusz, írja a The Local spanyol kiadása.

A 12 méter hosszú busz a 90-es járat vonalán, a kikötő és a városháza között közlekedik majd február 20-tól március 13-ig. A következő három hétben keddtől szombatig naponta kipróbálható próbajáratokra nem kell jegyet váltani, de a várható nagy érdeklődés miatt online regisztrációhoz kötik az utazást.

A spanyol városban forgalomba állított önvezető busz lesz az első Európában, ami menetrend szerint utasokat szállít.

Az Avanza buszgyár járművére egyszerre 60 ember fér fel, egy töltéssel 270 kilométert képes megtenni, a maximális üzemideje pedig 17 óra. A busz amellett, hogy önvezető, még környezetbarát is: teljes mértékben villamos energiával működik, így semmilyen káros anyagot nem bocsát ki.

A technológia működése érdekében a város önkormányzata 180 ezer eurót (65 millió forint) fordított olyan intelligens jelzőlámpák telepítésére, melyek menet közben kommunikálnak a busszal. A háromhetes próbaidőszak után az önvezető busz egyelőre eltűnik Málaga utcáiról, de a lámpákat nem szerelik le, ezzel is elősegítve a későbbiekben az önvezető megoldások alkalmazását a város úthálózatának legalább egy részén.

Málaga már korábban is úttörő szerepet töltött be az európai városi kultúra alakításában: itt vezették be először az érintés nélküli jegyeket és bérleteket a buszokon.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: