HÍREK
A Rovatból

10 Nobel-díjas, aki kimaradt a középiskolából

Gondoltad volna, hogy Einstein, George Bernard Shaw és Albert Camus sem végezte el a középiskolát?


A Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés, amit csak az ember kaphat, ezért ha a díjazottakról esik szó, az adott terület legkiemelkedőbb alakjaira gondolunk. És hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok lettek a legkiválóbbak, akik a legjobb oktatáshoz jutottak hozzá. Nem járunk messze az igazságtól, mégis vannak, akik úgy alkottak maradandót, hogy nem végezték el a középiskolát.

Íme 10 Nobel-díjas, aki kimaradt az iskolából.

10 Joszif Brodszkij

A világ egyik legelismertebb költője 1940. május 24-én született Leningrádban. Tizenöt évesen fordított hátat az oktatásnak, részben iskolai problémái, részben pedig a család siralmas anyagi helyzete miatt, és fizikai munkát vállalt. Mindeközben angolul és lengyelül tanult, műfordítással foglalkozott, és a Szentpétervári kör tagjaival eljártak Anna Ahmatova költőhöz, aki elsőként figyelt fel Brodszkij tehetségére.

1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején a hatóságok arra kényszerítették, hogy hagyja el a Szovjetuniót. Először Ausztriába ment, majd Wystan Hugh Auden angol költő segítségével az Egyesült Államokban telepedett le. Kilenc verseskötete jelent meg, a Columbián és a Mount Holyoke-on is professzori címet kapott. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta meg. Szívroham következtében 1996-ban halt meg.

9. Arthur Henderson

Glasgow-ban született, 1863. szeptember 13-án. Apja halála után a család elszegényedett, így kénytelen volt kimaradni az iskolából. Anyja később ismét férjhez ment, így Henderson három évig folytathatta tanulmányait, mígnem végleg felhagyott velük.

Tudását újságokból és az öntödében szerezte, ahol inaskodott. 18 évesen belépett az öntőmunkások szakszervezetébe, majd nem sokkal később a newcastle-i szervezet titkára lett. Politikai karrierje 1892-ben indult. Henderson volt a brit Munkáspárt társalapítója 1906-ban, melynek 23 éven át volt a titkára. 1929-ben lett külügyminiszter, majd 1934-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

8. Leon Jouhaux

Párizsban született, 1879. július 1-én. Apja gyufagyári munkás volt, ám egy sztrájk miatt kiesett a keresete, így Leonnak ki kellett maradnia az iskolából. Egy évet még eltöltött egy másik intézményben, mielőtt abbahagyta tanulmányait, hogy támogatni tudja családját. Először a gyufagyárban helyezkedett el, majd belépett a seregbe, de visszahívták a gyárba, mert apja a foszfortól, amivel dolgoztak, megvakult.

Amikor először vett részt sztrájkban, kirúgták, majd ismét visszavették. Ő lett a CGT, a helyi szakszervezet főtitkára, s rengeteg országban tartott beszédet, sürgetve a szakszervezetek összefogását a béke megteremtése érdekében. Később a Szabad Kereskedelmi Unió Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1949-ben pedig az Európa Tanács Nemzetközi Bizottságának elnöke lett. 1951-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.

7. Harry Martinson

1904-ben született a svédországi Jamshogban. Hamar árvaságra jutott. 16 évesen megszökött az intézetből és tengerre szállt. Több hajófedélzetén is megfordult, több országban dolgozott fizikai munkásként. Az így szerzett tapasztalatai és emberi kapcsolatai mind megjelennek műveiben. Írásaiban megtalálhatók a nehéz gyermekkor benyomásai, a természet szeretete, és a tudományos érdeklődés. 1974-ben Eyvind Johnsonnal megosztva kapta az irodalmi Nobel-díjat.

6. George Bernard Shaw

1856. július 26-án született Dublinban. Kezdetben nagybátyja tanítgatta, majd a helyi iskolákba járt, ám nem igazán szerette a szervezett oktatást, így 15 évesen munkába állt. 1876-ban Londonba költözött, hogy elindulhasson az írói pályán. Miután regényei nem találtak épp meleg fogadtatásra, és anyagilag anyja és testvére támogatására szorult, a színdarabírás felé fordult. Később megismerkedett a szocializmus eszméivel és csatlakozott a Fabiánus Társasághoz.

Korai művei társadalmi problémákra fókuszáltak, Show jellegzetes humora sikerre vitte őket. 1925-ben ítélték oda neki az irodalmi Nobel-díjat, 13 évvel később pedig egy Oscart is bezsebelhetett a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a Pygmalionért.

eq

5. Herbert C. Brown

1912. május 22-én született Londonban, majd két évvel később a család az Egyesült Államokba költözött. Kitűnő tanuló volt, ám apja halála miatt kénytelen volt kimaradni az iskolából. Miután rájött, hogy az üzleti élet nem neki való, visszaült az iskolapadba, majd főiskolán kémiát hallgatott, végül a Chicagói Egyetemen végzett. 1938-ban doktorált. Kutatási asszisztensként dolgozott az alma materben, ahol bórhidridekkel kapcsolatos kutatásai a szervetlen reagensek egy új családjának kifejlesztéséhez vezettek.

Több egyetemen is tanított, a Nemzetközi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává fogadta. George Wittiggel megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 1979-ben. 2004-ben szívroham következtében hunyt el.

4. Albert Camus

Camus Algériában született, 1913. november 7-én. Alig egy évvel később apja meghalt az első világháborúban, és a család az anyai nagymamával, valamint a mozgássérült nagybácsival költözött össze, egy kétszobás lakásban.

Jó nevű középiskolába nyert ösztöndíjat, ám tuberkulózisa miatt nem járhatott. Autodidakta módon folytatta tanulmányait, míg végül bekerült az Algíri Egyetem filozófia szakára. Imádta a színházat, munkásságának mégis a színdarabjai a legkevésbé értékesnek tartott területe. Franciaországban újságíró lett, és megbecsült irodalmár, aki 44 évesen, 1957-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Sajnos alig három évvel később autóbalesetben életét vesztette.

wer

3. William Faulkner

1897. szeptember 25-én született Mississippiben, és igazi déli nevelést kapott középosztálybeli szüleitől. A középiskolát ugyan nem végezte el, de rengeteget olvasott és tanult, először egymaga, majd a család egyik barátjának szárnyai alatt.

1918-ban beállt a brit hadseregbe, de pár hónappal később hazatért. Hallgatott néhány tárgyat az egyetemen, közben pedig versei jelentek meg és szerkesztette az egyetemi lapot. Több regénye is megjelent, melyeket szinte teljes magányban alkotott. Faulkner a XX. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Művei alapvető problémákat feszegetnek, néhány kritikus szerint erőszakosak. Az irodalmi Nobel-díjat 1949-ben kapta meg.

2. José Saramango

Egy apró portugál városkában látta meg a napvilágot 1922-ben. Bár kitűnő tanuló volt, mint oly sok sorstársa ezen a listán, neki is anyagi okok miatt kellett abbahagyni az iskolát. Fordítóként és újságíróként kezdett dolgozni a Diario de Noticias számára.

Első irodalmi sikereit ötvenes évei derekán könyvelhette el, a Baltasar és Blimunda című regénye megjelenése kapcsán. 1969-ben belépett a Kommunista Pártba, nyíltan ateista volt. Saramango nem hitt a tulajdonnevekben, így művei attól is különlegesek, hogy alakjai többségének nincs neve. 1988-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

1. Albert Einstein

Németországban született 1879. március 14-én. Átlagos diák volt, ám rendkívüli érdeklődést mutatott a természettudományok és a matematika iránt. 15 éves korában úgy döntött, otthagyja az iskolát. Hogy aztán mégis tovább tanulhasson Zürichben, egy svájci középiskolában leérettségizett.

Később Bernbe költözött és a Találmányi Hivatalban kapott állást, szabadidejében pedig elméleti fizikával foglalkozott. Idővel rengeteg publikációja jelent meg, többek közt a relativitás elméletéről.

1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A náci eszmék terjedése miatt az Egyesült Államokba költözött. Utolsó éveit a világtól elvonultan töltötte Princetonban. 1955-ben halt meg.

Albert_Einstein_Head

via Listverse


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás válaszolt Orbán Viktornak, aki nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletet
Sulyok Tamás köztársasági elnök jogalkotási feladatról írt, miután a miniszterelnök közölte vele, nem tartják be az Európai Bíróság döntését. Az ítélet a gyermekvédelmi törvényt mondta ki uniós jogot sértőnek.


Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn reagált Orbán Viktor miniszterelnök levelére, amelyben a kormányfő közölte: nem hajtják végre az Európai Bíróság ítéletét a gyermekvédelmi törvény ügyében. Az államfő a közösségi oldalán jogi magyarázattal tette egyértelművé, hogy a kormánynak szerinte a jogalkotás a feladata.

Sulyok szerint a bírósági döntés után a jogbiztonság megköveteli egy olyan új jogszabályi megoldás kidolgozását, amely egyszerre veszi figyelembe az uniós jogot, az Alaptörvényt és a nemzetközi előírásokat. Az államfő a célként a „méltányos egyensúly biztosítását” jelölte meg a gyermekek jogvédelmének megőrzése mellett.

"Az Európai Bíróság ítéletét követően a jogbiztonság elvéből fakadó nemzeti jogalkotási feladat annak a jogszabályi megoldásnak a kidolgozása, ami a gyermekek megfelelő jogvédelmi szintjének megőrzése mellett képes megteremteni az Európai Unió jogának, az Alaptörvény alkotmányos követelményeinek és a vonatkozó nemzetközi jogi előírások érvényesülésének kellő összhangját a méltányos egyensúly biztosításával."

Az elnöki levél előzménye volt, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője szombaton tette közzé Orbán Viktor távozó miniszterelnök Sulyoknak címzett levelét. Ebben a kormányfő egyértelműen fogalmazott.

„Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre.”

Orbán a levelében politikai döntésnek nevezte a bíróság április 21-i ítéletét, ami szerinte uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat is felvet.

Az Európai Unió Bírósága két héttel ezelőtt mondta ki, hogy uniós jogot sért a melegeket pedofilokkal összemosó törvény. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a luxembourgi testület figyelmen kívül hagyta a magyar Alaptörvényt, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Balásy Gyula majdnem elsírta magát interjú közben, több tízmiliárdjukat zárolták
A cégbirodalom sorsáról is beszélt. Elcsukló hangon mondta el, hogy szerinte komoly értéket hoztak létre, és a csapata jó, ezért bízik abban, hogy nélküle ugyan, de tovább tudnak dolgozni.


Közjegyzői okiratban ajánlotta fel az államnak teljes, 80 milliárdos értékűre becsült cégcsoportját Balásy Gyula, a Fidesz-kormányok egyik legfontosabb kommunikációs beszállítója. A vállalkozó a Kontrollnak adott interjúban jelentette be a lépést. Beszélt a döntése okairól, befagyasztott bankszámláiról és arról is, volt-e lelkiismeret-furdalása a sokszor kritizált kormányzati kampányok miatt.

Balásy azzal kezdte, hogy egy közérdekű célra történő kötelezettségvállalásról szóló dokumentummal érkezett, amelyben a 22 éve épített,

az állam kommunikációs, rendezvényszervezési és médiavásárlási feladatait ellátó cégcsoportját „minden tudással, minden vagyoni, nem vagyoni joggal” felajánlja a magyar állam részére.

Elmondása szerint a felajánlás a mai napon megtörtént. A kérdésre, hogy miért nem az ügyészséghez fordult, azt válaszolta, nem tudja, miért kellett volna, mivel tudomása szerint semmilyen eljárás nincs ellene. Elismerte, hogy történt egy bejelentés a cégei árainak túlárazottsága miatt, amit szerinte a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgál, de hozzátette: „Ebben az ügyben minket nem hallgattak ki. Nem tudom, hol tart az ügy. Nem tudok róla semmit.”

A dokumentációk ezekről mind léteznek, nagyon pontosak, hosszú évekre visszamenőleg.

Hangsúlyozta, hogy az áraik közbeszerzésen nyert szerződésekből származnak, amelyek teljesen transzparensek, és minden elvégzett feladattal el tudnak számolni. „És nyilván ebben a felajánlásban én minden ilyesmit átadok a magyar állam részére. Ez is azt jelenti, hogy semmi titkolni és takarnivalóm nincsen” – tette hozzá.

A vállalkozások értékét firtató kérdésre Balásy úgy felelt, hogy

a médiavásárló, a kommunikációs rendezvényszervező és a rendezvénytechnikai cég a legóvatosabb becsléssel is 80 milliárd forintot képviselnek, emellett körülbelül 100 milliárd forintnyi szerződésállománnyal és közel 30 milliárdos eredménytartalékkal rendelkeznek.

Szerinte a cégcsoport összértéke így több százmilliárd forintra tehető. Döntését azzal indokolta, hogy a cégcsoport által végzett tevékenységek szerinte már túlmutatnak a piaci feladatokon, és a legjobb helyen az államháztartáson belül lennének. A legfontosabb oknak azonban a cégcsoportban dolgozó közel 500 ember jövőjének biztosítását nevezte. „Szeretném, hogyha ők, az ő helyük, az ő feladatuk, az ő egzisztenciájuk a jövőben ez biztosítva lenne” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy megtette volna-e ugyanezt a lépést a Fidesz választási veresége nélkül, a vállalkozó röviden csak annyit mondott: „Nem tudom.”

Karrierjének kezdeteiről elmondta, hogy 2004-ben alapította első cégét, kezdetben kis- és középvállalkozásoknak dolgoztak. A politikához 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején került közel, amikor egy ismerősén keresztül a cége tervezte a konzultáció logóját és kiadványát. Ezt követően több fideszes jelölt kampányában is részt vettek, majd 2016-tól, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretmegállapodásának megnyerése után léptek ki az alvállalkozói létből. 2018-ra, két versenytárs kiesésével, állítása szerint hirtelen ott találták magukat, hogy egyedül kell ellátniuk az egész állami kommunikációt, ügyfeleik száma egyik napról a másikra 30-ról 120-ra nőtt.

A piaci torzító hatást firtató felvetésre azzal reagált, hogy szinte a teljes kommunikációs piaccal dolgoztak alvállalkozóként. „Az elmúlt hat évben mi 104 tenderen indultunk kommunikációs tenderen. Ebből 48-ban nyertünk, 52-ben más nyert és négy, ami érvénytelen lett” – tette hozzá.

A sokat kritizált politikai kampányokkal, például a Soros-plakátokkal kapcsolatban azt állította, hogy ezek a tevékenységüknek csak egy nagyon kis, bár látható részét tették ki. „Igazából ezek azok a feladatok, amikhez a lehető legkevesebb közünk van. Tehát ezekbe a feladatokba nekünk a közzététel volt és bizonyos esetekben a grafikai megvalósítás” – mondta.

Azt is elárulta, hogy a felajánlásról nem tájékoztatta a volt kormányzati szereplőket. Ennél sokkal rosszabb az, hogy hónap elején nem tudjuk elutalni a közel 500 embernek a fizetését - mondta.

Az interjú egy pontján Balásy elismerte, hogy több cégének bankszámláját is befagyasztották múlt hétfőn, mindenféle előzetes jelzés nélkül, „technikai hibára” hivatkozva. A zárolás szerinte több tízmilliárd forintot érint. „Az a probléma ezzel, hogy olyan feladatok kerülnek ezzel veszélybe, amiket mi el kell látnunk ugye az ügyfeleink részére. Legyenek ezek sportrendezvények, a MotoGP, a Bajnokok Ligája” – részletezte a helyzetet.

A külföldre távozás lehetőségét határozottan elutasította. „Én ebbe az országba születtem, itt éltem, itt van a családom, és úgy érzem, semmi okom arra, hogy hogy hogy máshova menjek.” Az életvitelét érintő kritikákra és a Tihanyban épült luxusvillájára úgy reagált, hogy nem tagadja, jómódú ember, a megkeresett pénzt pedig mindig befektette, például ingatlanokba. „Én úgy gondolom, hogy hogyha befektetésként veszek ingatlant, amit aztán kiadok és pénzt csinálok belőle, azt én nem gondolom luxizásnak.” A tihanyi házzal kapcsolatban megjegyezte, hogy az utca túloldalán nőtt fel, és hozzátette: „Hogyha ezt valaki luxizásnak gondolja, hát nem tudom, szemközt épp, és a másnak stadion van ott.”

A kormányzati kampányok tartalmával kapcsolatos felelősségét firtató kérdésre azt válaszolta, nincs lehetőségük felülbírálni az ügyfél megrendeléseit. Elismerte, hogy szakmai vagy jogi alapon véleményezhetik, sőt, meg is tagadhatják a közzétételt, amire állítása szerint volt is példa. „De ugyanakkor meg tényleg egy akkora cégcsoport van körülöttünk 500 dolgozóval, munkatárssal, hogy tehát bármilyen szerződésszegés, ez abban a pillanatban mindenkinek az életét, egzisztenciáját megváltoztatja”.

Azzal kapcsolatban, hogy miért adja át a cégeit, ha minden jogszerű volt, kifejtette: „Ön is látja, hogy a jelenlegi helyzetben nem hinném, hogy a mi cégcsoportunknak ebbe a keretrendszerbe, vagy ahogy most működik, jövője van.” Hozzátette, nem szeretné látni, hogy az általa felépített érték összeomlik. Jövőbeli terveiről annyit mondott, hogy az átadással sok teendő lesz, utána pedig meglátja, tudja-e folytatni a kommunikációs szakmát. „Maximum nem tudom, mezőgazdasággal foglalkozok majd komolyabban, de az biztos, hogy ott is igyekszem a maximumot beletenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentette, kiket javasol a TISZA Párt az Országgyűlés alelnöki posztjára
Három jelöltje van a TISZA Pártnak, egy ügyvéd, egy tanár és egy jogász. A neveket Magyar Péter osztotta meg a közösségi oldalán.


Magyar Péter hétfő délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a TISZA Párt kiket jelöl az Országgyűlés alelnöki posztjára. A leendő miniszterelnök azt írta:

"A TISZA három alelnököt jelöl a Magyar Országgyűlésbe:

Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó ügyvédet;

Kőszegi Krisztián földrajz-történelem szakos tanárt;

dr. Rák Richárd jogászt, aki egyben a Törvényalkotási Bizottság elnöke is lesz".

Majd a végén még hozzátette: "ui.: Richárd éppen egy egyeztetésen ül, ezért nincs a képen".

Az ellenzéki pártok már korábban ismertették javaslataikat: a Fidesz Vitályos Esztert, a KDNP Latorcai Csabát, a Mi Hazánk Mozgalom pedig ismét Dúró Dórát javasolja a tisztségre.

Az új Országgyűlés szombaton tartja alakuló ülését, ahol a képviselők szavaznak a tisztségviselőkről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Balásy Gyula bejelentése: önként és ingyen átadja az államnak a médiacégeit
A NER egyik befolyásos médiavállalkozója a Kontrollnak adott interjúban beszélt arról, hogy hétfőn lemondott a rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére.


Balásy Gyula, NER egyik befolyásos médiavállalkozója a Kontrollnak adott interjúban beszélt arról, hogy hétfőn közjegyző előtt írt alá egy okiratot, melyben lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére.

Az interjú végén elcsukló hangon beszélt a cége, a benne dolgozók és saját sorsáról is.

VIDEÓ: A beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk