Új ünnepnapja lehet Magyarországnak, benyújtottak egy törvényjavaslatot
II. András az Aranybullát 1222-ben Szent György napján, április 24-én adta ki, ezért az Országgyűlés ezt a napot nyilvánítaná az Aranybulla napjává. A képviselők megindokolták azt is, miért lenne fontos ez az ünnep.
Az 1222-es Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról nyújtott be törvényjavaslatot pénteken az Fidesz és a KDNP frakcióvezetője az Országgyűlésnek.
Kocsis Máté és Simicskó István előterjesztését szimbolikus időpontban, 12 óra 22 perckor iktattak a parlamenti rendszerben.
A két előterjesztő a magyar államfejlődés és Magyarország alkotmányos önazonosságának szempontjából kiemelkedően fontosnak tartja az Aranybullát, amelynek a nemzeti emlékezet számára törvény által is történő megerősítése alapvető nemzeti érdek.
A törvényjavaslat rögzítené, hogy az Országgyűlés tagjai - azok, akik tiszteletben tartják az ország történeti alkotmányának vívmányait -, vallják, hogy "a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelme az állam alapvető kötelessége".
A javaslat elfogadásával a parlament elismerné, hogy a nyolcszázéves dokumentum eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.
II. András az Aranybullát - a történeti hagyomány szerint - 1222-ben Szent György napján, azaz április 24-én adta ki, ezért az Országgyűlés ezt a napot nyilvánítaná az Aranybulla napjává.
A kormánypárti képviselők felidézték: kibocsátásának idején az Aranybulla összegezte az Árpád-házi királyság több mint két évszázados államszervezési tapasztalatait és a nemesi tulajdonjog, valamint az ellenállási jog biztosításával megteremtette a későbbiekben a polgári értelemben vett magántulajdon és népszuverenitás jogintézményeinek történelmi előképeit.
A jövő magyar nemzedékei számára fontos, hogy a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető Aranybulla a 21. században az Országgyűlés által törvényben is elismert dokumentum legyen - érvel Kocsis Máté és Simicskó István.
Az 1222-es Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról nyújtott be törvényjavaslatot pénteken az Fidesz és a KDNP frakcióvezetője az Országgyűlésnek.
Kocsis Máté és Simicskó István előterjesztését szimbolikus időpontban, 12 óra 22 perckor iktattak a parlamenti rendszerben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Saját kezével épített házikó-ágyat Evelinnek, de a 2 éves kislányt magyarázat nélkül elvitte a gyámhivatal – egy éve küzd érte nagynénje
A gyermek szülei börtönben vannak, két nővérét a nagymama neveli. A helyi családsegítő és a védőnő is ellenezte a kiemelést, sőt, a főügyészség is a családnak adott igazat. A hivatal mégis újra ellenük döntött egy másik indokkal.
Saját kezűleg készített házikóágyat unokahúgának Szénási Erzsébet, de a most hároméves Evelin még sosem aludhatott benne. A kislányt, akit születése óta a nagynénje nevelt, tavaly novemberben, kétéves korában szakították ki a tóalmási családi otthonból – számolt be róla az RTL Híradó.
„Jött a gyámügy egy tucat rendőrrel, és a mai napig nem tudjuk, miért kellett őt kiemelni a saját családjából”
– mesélte a riportban Erzsébet.
A kislány szülei börtönben vannak, így a gyámhivatal először az apai nagynénire bízta a gyermeket. Később azonban, minden indoklás nélkül elvitték, pedig a helyi szakemberek is tiltakoztak a döntés ellen. „Az itthoni családsegítő és a védőnő is leírta, hogy Evelint lelkileg veszélyeztetné, ha elszakítanák tőlem” – tette hozzá a nagynéni.
A család egy éve harcol, hogy visszakaphassák Evelint. A nagymama, aki a kislány két idősebb nővérét neveli, hónapokon át mindennap bejárt a hivatalba könyörögni. Azt mondja, a testvérek szó szerint belebetegedtek a kishúguk hiányába. „El nem tudom mondani, mit produkáltak, amikor kiemelték Evelint, elvitték. Azt szavakkal sem tudom elmondani. Elmondtam azt is, milyen karácsonyunk volt. Ott könyörögtem” – idézte fel a nagymama.
A család végül a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezethez fordult. Szerintük az egész ügy egy adminisztrációs hiba miatt robbant ki. Ahelyett azonban, hogy a nagykátai gyámhivatal kijavította volna a tévedést, inkább egy új határozattal elvették a gyereket, aki azóta nevelőszülőknél él. Erzsébet megtámadta a döntést, és a megyei főügyészség neki adott igazat, így a hivatalnak új eljárást kellett lefolytatnia. Ennek végén azonban újra a család ellen döntöttek, csak már más indokkal.
„A legutolsó döntés a családbafogadás ügyében az lett, hogy azért nem fogadhatja családba Erzsébet Evelint, mert a családbafogadás átmeneti jogintézmény, és itt valójában hosszú távon a nagynénihez kellene kerülnie”
– magyarázta a TASZ jogásza. A jogvédők és a főügyészség szerint is van egyszerű megoldás: a gyámhivatalnak ki kellene rendelnie Erzsébetet a kislány gyámjának, ami már egy végleges megoldást jelentene. Most a nagykátai gyámhivatalnál a döntés, amelynek november végéig kell döntenie az ügyben.
„Abban reménykedem, hogy így egy év után karácsonykor újra együtt lehetünk, és újra teljes lesz a család” – mondta reménykedve Erzsébet.
Az RTL Híradó kereste a hivatalt, ott annyit közöltek, hogy minden esetben a gyermek jogai szerint jártak és járnak el.
Saját kezűleg készített házikóágyat unokahúgának Szénási Erzsébet, de a most hároméves Evelin még sosem aludhatott benne. A kislányt, akit születése óta a nagynénje nevelt, tavaly novemberben, kétéves korában szakították ki a tóalmási családi otthonból – számolt be róla az RTL Híradó.
„Jött a gyámügy egy tucat rendőrrel, és a mai napig nem tudjuk, miért kellett őt kiemelni a saját családjából”
– mesélte a riportban Erzsébet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szülők és az óvodapedagógusok jogai is sérülnek, ha kötelező lesz a keresztény kultúrán alapuló értékrendre nevelni az ovisokat – állítja a PDSZ
Gulyás Gergely azzal indokolta a lépést, hogy a nyugati országokban szerinte már óvodás korban megpróbálják tönkretenni a gyerekeket, amit a kormány ezzel a rendelettel akar megakadályozni.
Egy friss kormányrendelet szerint az óvodáknak ezentúl a keresztény kultúrán alapuló értékrendet kell közvetíteniük a gyerekek felé, ami a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a szülők és az óvodapedagógusok jogait is sérti – számolt be róla az RTL Híradó. A rendelet nem részletezi, mit jelent ez a gyakorlatban, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter igyekezett eloszlatni a kedélyeket.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e kötelező hittan, a miniszter egyértelműen válaszolt.
„Óvodában a hittanoktatást kötelezővé tenni, azt hiszem, nem egy komolyan vehető intézkedés”
– mondta Gulyás Gergely, aki szerint a módosításnak inkább elvi jelentősége van. „Szerintem az elvi deklaráció is fontos” – tette hozzá. A miniszter azzal indokolta a lépést, hogy a nyugati országokban szerinte már óvodás korban megpróbálják tönkretenni a gyerekeket, amit a kormány ezzel a rendelettel akar megakadályozni.
„Ha egy keresztény értékeken alapuló kultúráról beszélünk, abba a genderoktatás nem fér bele”
– szögezte le.
A pedagógiai innováció és a családbarát oktatás miniszterelnöki biztosa, Balatoni Katalin szerint a rendelet nem jár új feladattal. Úgy véli, ez csupán lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek hozzáférjenek az európai és magyar keresztény kultúra alapműveltségéhez, például tudják, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, vagy ismerjék Szent Miklós legendáját és a magyar szenteket.
Egy 42 év után nyugdíjba vonult óvónő azonban értetlenül áll a változtatás előtt. Gállné Rabatin Edit szerint eddig is az egyetemes emberi értékekre neveltek. „Szerintem a ‘keresztény’ szó itt azt kellene, hogy jelentse – én legalábbis így gondolom –, hogy a tiszteletre, egymás tiszteletére, szeretetére, megbecsülésére nevelünk. Ez eddig is megvalósult, ezért érthetetlen számomra, és szerintem nagyon sokunk számára is, hogy miért kell ezt ennyire kihangsúlyozni” – fejtette ki.
A PDSZ szerint az óvodapedagógusoknak nem feladatuk a világnézeti nevelés, és az új előírás sértheti a jogaikat. „Jelen pillanatban nem munkaköri előírás, hogy ők ilyen világnézeti elkötelezettséget vállaljanak” – hangsúlyozta Nagy Erzsébet, a szakszervezet képviselője. A PDSZ szerint a rendelet a nem keresztény vagy ateista szülők jogait is sérti, akik adójukból egy világnézetileg semleges köznevelést várnának el. „Joggal merül fel, hogy miért nem a világnézetileg elkötelezett oktatást deklaráltan megvalósító intézményekben folyik a keresztény alapú nevelés. Az ő számukra, az ő adóforintjaikból miért nem valósulhat meg az a világnézetileg el nem kötelezett oktatás, ami egyébként a köznevelési törvényben van” – tette fel a kérdést Nagy Erzsébet.
A szakszervezet szerint az intézkedés a világnézeti semlegességet is megkérdőjelezi.
Egy friss kormányrendelet szerint az óvodáknak ezentúl a keresztény kultúrán alapuló értékrendet kell közvetíteniük a gyerekek felé, ami a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a szülők és az óvodapedagógusok jogait is sérti – számolt be róla az RTL Híradó. A rendelet nem részletezi, mit jelent ez a gyakorlatban, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter igyekezett eloszlatni a kedélyeket.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e kötelező hittan, a miniszter egyértelműen válaszolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: A fideszes szóvivő szerint én voltam a hibás, a suzuki-s vagyonőr meg az áldozat
A független országgyűlési képviselő reagált Németh Balázs egyik bejegyzésére, amelyben a szóvivő azt fejtette ki, hogy szerinte „Hadházy Ákos hisztizik”.
Hadházy Ákos a közösségi oldalán reagált Németh Balázs egyik bejegyzésére. A Fidesz szóvivője arról írt, hogy szerinte Hadházy Ákos "hisztizik". Írása szerint a képviselőnek azért ment neki az őt üldöző biztonsági őr, mert Hadházy fékezett, és a porban az őt követő autós ezt nem vette észre, ezért felborult.
A független képviselő erre úgy reagált:
"Nem tudom, melyik propagandista a legarcátlanabb és legaljasabb, erős a mezőny. De a volt híradós bemondó mindenképp dobogó várományos. Nem véletlenül lett Fidesz szóvivő.
A tegnapi posztja még saját “rendőrségük” határozatánál is tovább megy, pedig az is elég vérlázító. A fideszes szóvivő szerint viszont én voltam a hibás, a suzuki-s vagyonőr meg az áldozat…
- írja. Hozzáteszi:
"Ezek szerint tényleg hálás lehetek a “rendőrségnek”, hogy nem mondták, hogy miattam borult fel a biztonsági őr és vittek bíróság elé, pedig - ahogyan a legrosszabb komcsi propagandát idéző poszt mutatja - igény lett volna rá."
Majd emlékeztett rá, hogy egy korábbi bejegyzésében már bővebben foglalkozott ezzel a témával. Egy ügyvéd megírta neki részletesen, hogy miképp lehet értékelni a rendőrségi döntést a Hatvanpusztán történtek után:
"Némethet és az általa megtévesztett honfitársainkat nem érdekli, de a reggeli posztban olvashatnak részletesen arról, miért hatalmas nonszensz az, amit a rendőrség mondani mert az ügyről."
"Németh blődségéhez ez sem kell, elég megnézni a videót.
Közben kérésemre a rendőrség megküldte a “nyomozati” anyagokat. Még csak éppen belenéztem, de érdekes!"
Hadházy Ákos a közösségi oldalán reagált Németh Balázs egyik bejegyzésére. A Fidesz szóvivője arról írt, hogy szerinte Hadházy Ákos "hisztizik". Írása szerint a képviselőnek azért ment neki az őt üldöző biztonsági őr, mert Hadházy fékezett, és a porban az őt követő autós ezt nem vette észre, ezért felborult.
A független képviselő erre úgy reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a sarkkörök felett kavargó poláris örvény, vagy más néven sarki örvény, a szezonban először november második felében, 26-a környékén gyengülhet meg jelentősebben. Ennek a felszínen nagyjából 5-10 napon belül lehetnek érezhető hatásai, ami Európában és Észak-Amerikában is időszakos hidegbetöréseket okozhat. Az Egyesült Államok közép-nyugati részét már ezen a héten elérte egy jelentős hidegbetörés, Michigan államban és New York városában pedig már jelentős mennyiségű hó is hullott.
Európára nézve a hosszú távú előrejelzések szerint nem lesz átlag alatti a tél átlaghőmérséklete, ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy
az enyhe időt gyakori, időszakos hidegbetörések szakíthatják meg a következő hónapokban.
Magyarországon a poláris örvény meggyengülése már a jövő héten is éreztetheti hatását, amikor több hullámban érkezik a sarkvidéki eredetű hideg levegő. Míg Észak-Amerikába a sarki örvény gyengülése esetén a fagyos levegő akadálytalanul áramlik Kanada felől, addig Európában általában a kontinens „egyik fele hideget, a másik meleget” kap, és megjósolhatatlan, hogy a határvonal hol húzódik majd.
Az USA-ban az idei tél valamivel hűvösebb lehet az átlagosnál, és mindenképpen hidegebb, mint a tavalyi. Az elemzések szerint a közép-nyugati államokban a háztartások várhatóan 2 százalékkal többet költenek majd gázfűtésre, míg az elektromos fűtés költsége – amelyet főként az USA déli részén használnak – körülbelül 4 százalékkal emelkedhet.
A sarki örvény egy nagy, ciklonális terület, amely az északi félteke felett forog, és a földfelszíntől egészen a sztratoszféra felső határáig, több mint 50 kilométeres magasságig terjed. A Weather on Maps szakemberei szerint a jelenséget úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas hideg levegő hengert. „Egy hatalmas hideg levegő hengert vagy búgócsigát kell elképzelnünk, ami minél gyorsabban forog, annál stabilabb” – mondták. Amikor az örvény erős és stabil, a hideg levegő lényegében csapdába esik a sarkkörök felett. A hatása akkor válik érezhetővé, amikor az áramlás meggyengül, az örvény szabályossága megbomlik, és a hideg utat talál magának dél felé.
A poláris örvény legyengülése egyáltalán nem ritka folyamat, legalább minden második, harmadik évben történik hasonló, ami sokszor nem az egész télre, inkább csak néhány hétre van hatással. A szakemberek szerint a jelenség ténye nem tekinthető különlegesnek, ugyanakkor „az szokatlannak számít, hogy a polar vortex meggyengülése ilyen korán, már novembereben következik be”. A folyamat inkább a téli időszak vége felé szokott végbemenni.
A korábbi évek adatai alapján Magyarországon egyértelmű melegedő trend figyelhető meg a téli hónapokban is. A fagyos napok száma az elmúlt bő 100 évben mintegy harmadával csökkent, a havas napoké pedig az elmúlt 10 évben zuhant be látványosan. Szinte minden telünk melegebb a 30 éves átlagnál, ami már egy viszonylag enyhe időszakot, az 1991–2020 közötti éveket jelenti. Ennek fényében már az is „különösen” hideg lenne, ha a múlt század közepén jellemző átlagokat regisztrálnánk, soknapos országos fagyok alakulnának ki, vagy a hótakaró napokig megmaradna. Az idei nyár egyébként a hetedik legmelegebb volt hazánkban, és súlyos aszályhelyzet alakult ki, amely az Alföld egyes területein szinte az egész szezonban fennállt.
A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a sarkkörök felett kavargó poláris örvény, vagy más néven sarki örvény, a szezonban először november második felében, 26-a környékén gyengülhet meg jelentősebben. Ennek a felszínen nagyjából 5-10 napon belül lehetnek érezhető hatásai, ami Európában és Észak-Amerikában is időszakos hidegbetöréseket okozhat. Az Egyesült Államok közép-nyugati részét már ezen a héten elérte egy jelentős hidegbetörés, Michigan államban és New York városában pedig már jelentős mennyiségű hó is hullott.
Európára nézve a hosszú távú előrejelzések szerint nem lesz átlag alatti a tél átlaghőmérséklete, ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
