prcikk: „Szégyellem magam Putyin miatt, mert orosz vagyok, és szégyellem magam Orbán miatt is, mert már magyar is vagyok” | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Szégyellem magam Putyin miatt, mert orosz vagyok, és szégyellem magam Orbán miatt is, mert már magyar is vagyok”

Az orosz származású Irina már egy éve segíti önkéntes tolmácsként a hozzánk érkező ukrán menekülteket a Madridi úti szállóban. Az ott lakókkal, valamint segítőikkel beszélgettünk.


Putyin gyilkos háborúja egy éve folyik Ukrajna, egy független európai ország ellen, amely nem mellékesen keleti szomszédunk. Bár az első hetek kiemelt figyelme az átlagpolgár részéről már megszűnt, a menekültek továbbra is érkeznek a háború sújtotta övezetekből. A pályaudvarokon az első időkben megszerveződő spontán segítségnek hála, a menekülők nem maradtak ellátás nélkül már akkor sem, amikor a hivatalos Magyarország még vonakodott a kérdéssel foglalkozni. Ma már működik az állami menekültellátás is, de például a Migration Aid átmeneti menekültszállói nélkül nem biztos, hogy a hazai ellátás mindenkinek helyet tudna biztosítani.

Fotós kollégámmal a szervezet Madridi úti szállóját látogattuk meg, hogy lássuk, egy évvel az orosz támadás megindulása után milyen ellátást kapnak a menekülők.

Menekültszálló a Madridi úton

A Madridi út környékén mintha a nyolcvanas évek óta megállt volna az idő. Kopott, földszintes házak, barátságtalan utcák. Előbb értem oda, vagy húsz perccel, gondoltam keresek egy boltot, hogy valamit egyek, de bolt sehol. Van időm sétálgatni. A városanyák/atyák, ki tudja mikor, úgy gondolták, hogy pont ezen a lehangoló környéken kell európai fővárosok neveiből utcanévbokrot kialakítani. Van itt Párizsi utca, Berlini utca, és Brüsszeli utca is. Kereshettek volna kozmopolitább környéket is ezeknek a neveknek, bár manapság talán kifejezetten díjazza a kormányoldal, hogy ilyen csúf közterületnek jutott Budapesten Brüsszel neve.

Ezen morfondírozom, amikor megérkezik a fotós, idő is van, bemegyünk. Meglepetésemre amilyen nyamvadt a környék, annyira kellemes kialakítású a szálló. Tágas, minőségi anyagokkal burkolt előtérbe érkezünk, megtudjuk, éppen lakógyűlés volt, ilyeneket rendszeresen tartanak. Mindenhol ukrán nyelvű, cirillbetűs táblák. Egyiken megköszönik az ottlakóknak, ha segítenek a szálló körüli munkákban. Megtehetik, a többségük még nem dolgozik, akik már pénzt tudnak keresni, általában találnak végleges szállást, albérletet.

Siewert András, a Migration Aid elnöke fogad minket, tőle kérdezem, mit kell tudni a szállóról, a munkájukról.

András

– Mióta működik ez a hely?

– Március 12-én lesz egy éve.

– Megvolt ez az épület?

– Üresen állt akkor, munkásszállónak készült, de a tulajdonos még nem indította el az engedélyezési folyamatot. Mi akkor már a pályaudvarokon a szállásközvetítésre voltunk specializálódva, alapvetően magánszállásokat közvetítettünk ki a menekülteknek, vagy szállodák által felajánlott üres szobákat. Viszont láttuk azt, hogy szükség lenne egy nagyobb tranzitszállóra. Akkor tudomásunkra jutott ez a lehetőség, kijöttem, beszéltem a tulajdonossal, aztán úgy döntöttünk, hogy birtokba vesszük.

– Rendes piaci bért fizettek?

– Nem teljes egészében, de közel piaci árat fizetünk.

– Hogy tudják kigazdálkodni?

– A támogatásokból.

– Állami támogatás?

– Állami támogatás nincs.

– Ez ugye egy átmeneti szálló. Tehát itt csak korlátozott ideig maradhatnak a menekültek?

– Ebből van kevés, ingyenes tranzitszállásból. Viszont tágan értelmezzük, mi az a tranzit. Ez azt jelenti, hogy aki mondjuk angol vagy kanadai vízumra vár, akár hónapokig is maradhat. Időközben annyi változott, hogy most már sokkal többen akarnak Magyarországon maradni.

A kezdeti bizalmatlanság után rájöttek, hogy messze nem annyira rossz hely ez, mint ahogy azt a közbeszéd, meg a politika is kommunikálja, sokkal nagyobb a segítőkészség, a nyitottság.

Mára tehát a tranzit azt is jelenti, hogy olyanok is itt vannak, akik maradni akarnak Magyarországon, és munkára, albérletre várnak. Egyre több olyan lakónk van, aki innen jár már dolgozni. A gyerekek innen járnak iskolába, óvodába. Ez nem volt cél, de vannak olyanok, akik egyszerűen beragadtak. Lehetetlen élethelyzetben vannak, hogy se előre, se hátra.

– Hány családot tudtok egyszerre fogadni?

– Potenciálisan 300 férőhelyes a szálló, kettőtől nyolc ágyasig vannak a szobák, de nem szoktunk, ha egy mód van rá, idegeneket összerakni. Volt persze egy-két olyan krízis szituáció, amikor ők maguk ajánlották fel, mert nagyon sokan jöttek, hogy költözzenek be valahova üres ágyakra. Sajnos most nekünk is elszálltak a költségeink, mint mindenkinek, és muszáj volt spórolnunk. Úgyhogy most visszaadtunk két emeletet a háromból. Ezzel csökkent ez a szám, így most százötven főig tudunk befogadni.

Siewert András, Migration Aid

– Milyen hullámokban érkeznek a menekülők? Vannak olyan harci cselekmények, melyek után érezhetően többen érkeznek?

– Az első időben ezt jobban lehetett érzékelni. Időközben az ukránok megtanultak együtt élni a háborúval.

Az a nyolcmillió, aki el akart jönni, az eljött.

Lehet hallani a napi statisztikát a rendőrségtől, hogy még mindig vannak napi nyolc és tizenötezer között az ukrajna, illetve a román határ felől belépők, de ők mind tranzitosok. Ez azt jelenti, hogy ők jellemzően olyanok, akik itt vannak már Magyarországon, vagy más nyugat-európai országokban, és csak hazautaznak látogatóba, és utána jönnek vissza.

Azt gondolom, hogy menekültek körülbelül heti néhány százas létszámban érkezhetnek már csak.

– Találnak munkát?

– Ősszel a nagy multinacionális cégek felfedezték a lehetőséget, hogy bizony munkaerő jelent meg az országban.

Most már Ukrajnában verbuválják őket. És úgy jönnek, hogy már mennek a munkásszállásra, a céghez dolgozni.

Nem is jelentkeznek be a rendszerbe menedékesként, hanem munkavállalói, tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

– A beiskolázás hogy történik?

– Az a hivatalos állami ukáz, hogy a területileg illetékes iskolába kell minden gyereket járatni. De ez az elmélet. Gyakorlatban azért sem működik, mert

nagyon sok ukrán szülő úgy van ezzel, hogy azt gondolja, nem akarom kitenni a gyermekemet annak, hogy elkezdjen tanulni egy nyelvet, amit sosem fog használni.

Ukrajnában különben is online oktatás van.

Nagyon szépen köszönjük – ukrán nyelven. Magyarország másik arca.

Tehát ez a lehetőség ez fennáll, igaz nem hivatalos, de igazából ezzel nem tud mit csinálni az állam. Igyekszünk napköziellátást szervezni, főképp a dolgozó menekültek gyermekeinek. Ott vannak ukrán anyanyelvű pedagógusok, akik foglalkoznak velük. Onnan lehet online is tanulni, akár.

– A menedékesekkel és a sima munkavállalókkal együtt, mekkora létszám lehet itt Magyarországon?

– Nincsenek pontos statisztikai adatok, a határon semmiféle tájékoztatást nem kapnak arról, hogy mi a procedúra, ezért aztán nagyon sokan biometrikus útlevéllel jönnek át, ami kilenc hónapos tartózkodási engedélyt tesz lehetővé, így tulajdonképpen turistaként vannak itt.

Metaadatok alapján vannak becslések, például, hogy hányan használnak ukrán nyelvű böngésző programokat Magyarország területéről. Ezek a becslések 200-250 ezer főre teszik az ukránoknak a számát Magyarországon,

de ebbe nincsenek beleszámítva a kettős állampolgárok.

– Velük mi a helyzet?

– Ők majdnem a legrosszabb helyzetbe kerültek, mert sem a magyar állam nem ismeri el őket, sem az UNHCR, tehát az ENSZ menekültügyi főbiztossága nem tartja őket számon. Hiába menekültek ők is, jogilag uniós állampolgárok, tehát kiesnek minden rendszerből.

– Most leginkább milyen ukrán területekről érkeznek friss menekültek?

– Mindenhonnan. Teljesen új problémákkal is szembesülünk. Például a legrégebbi lakóink orosz állampolgárok, húsz éve éltek Kiivben, de orosz állampolgárként senki sem akarja őket befogadni. Miután csak tartózkodási engedélyük volt, ezért ők nem számítanak ukrán menekültnek. Viszont Nyugat-Európa eléggé bekeményített az orosz állampolgárokkal kapcsolatosan.

Ráadásul az elfoglalt területeken a megszállók elkezdtek orosz útleveleket osztani az ukránoknak, ha akarták, ha nem.

És most ilyen bonyolult történetek vannak, hogy csak úgy tudnak Európába jutni, hogy Oroszországon keresztülmennek, és a balti államokban lépnek az Európai Unió területére.

– Nem tartották meg a régi okmányaikat, hogy igazolják, ők valójában ukránok?

– Nem merik magukkal vinni, mert a megszállt területekről csak Oroszországon keresztül lehet menekülni. Ha egy ilyen okmányt megtalálnak az orosz hatóságok náluk, könnyen bajba kerülhetnek. Viszont ott állnak az orosz útleveleikkel Európa határán, és nehéz bizonyítaniuk, hogy ők valójában ukránok.

– Fel vagytok arra készülve, hogy akár még évekig is működtetni kell az átmeneti szállókat?

– Pont most itt, a lakógyűlésen mondtam néhány mondatot arról, hogy egy évvel ezelőtt feltehetően egyikünk sem úgy tervezte az életét, nem csak ők, hanem mi sem, ahogy alakult.

De ahogy látjuk a híreket, úgy tűnik, hogy ez még nagyon sokáig elhúzódhat.

Nyilvánvalóan ez emberi és anyagi erőforrás kérdése. A Migration Aid a mai napig önkéntesek által működtetett szervezet. Február 24-e óta több mint 3 ezer önkéntes fordult meg nálunk. Hosszabb-rövidebb ideig vannak itt általában, de olyanok is dolgoznak, például a tolmácsunk, aki március óta itt van folyamatosan.

– Te ezt mióta csinálod?

– Hét éve.

Itt mindenki önkéntes

– Emellett valamiből másból keresel pénzt?

– Igen.

– Szabadidőd van?

– Tavaly február 24. óta nem voltam szabadságon.

Irina

A beszélgetés végére az étkezdében is befejeződik az ebéd. Az ebédlő ajtajában mosolygós idősebb nő fogad. Ő Irina, régóta Magyarországon él, ide házasodott. Róla beszélt András, az első napok óta önkénteskedik, tolmács. Nem ukrán, orosz, szentpétervári. Szót ért mindenkivel, sosem érte semmi attrocitás amiatt, mert orosz. Amikor megkérdezem, oroszként lelkileg hogy tudja feldolgozni a történteket, elkomolyodik.

– Nekem kétszeresen nehéz. Szégyellem magamat Putyin miatt, mert orosz vagyok, és szégyellem magam Orbán miatt is, mert már magyar is vagyok.

Minden lakót ismer, segít nekem, hogy kiválasszuk azokat, akikkel beszélgetni tudunk. Bemutat egy fiatal édesanyát két iskolás fiúcskával, akik igent mondanak kérésemre.

Az interjú helye egy közösségi tér lesz. Ennek is megvan az oka. András szerint az ide érkező menekültek mindenüket elvesztették, és kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ilyenkor az ember olyan dolgokat is megtesz kérésre, amit máskülönben nem tenne meg. Nem lehetünk tehát biztosak abban, hogy, ha megkérnénk valakit, fotózhatunk-e a szobájában, nemcsak a (vélt) kiszolgáltatottsága miatt mond igent. Ezért kőbe vésett szabály a szállón, hogy a lakók szobája, személyes élettere szent.

Nagymosás. Közfeladat, állami támogatás nélkül.

Megértjük és elfogadjuk a szabályt, leülünk egy közös nappaliban.

Anja

Anja és a két fiúcska, David és Jegor olyan közel ülnek egymás mellett a széles kanapén, mintha ez az egymásnak dőlés, összekuporodás adna nekik biztonságot. Egész testbeszédük védekezés, sündisznó pozíció. Ugyanakkor barátságosak, kedvesen válaszolnak a kérdéseimre.

Anja és fiai. Szorosan egymás mellett.

– Krivij Rihből érkeztünk, amikor már ott is elkezdődtek a berepülések, légiriadók. Eddig nagyon nem volt ott semmi, de az utóbbi időben egyre inkább elviselhetetlenné vált a helyzet. Nem volt áram, nem volt semmi. Egy nap, ha szerencsénk volt, négy óra hosszára kapcsolták be az áramot. Nem tudtuk, mire számítsunk. Ezért jöttünk el.

– A férje otthon maradt?

– Nem jöhetett el. A család azonban úgy döntött, hogy legalább én a gyerekekkel jöjjek el, hogy legalább mi legyünk biztonságban.

– Szülei?

– Idősek. Hallani sem akartak róla. Maradni akartak.

– Hogyan tudtak kiutazni?

– Vonattal. De négy napon keresztül jöttünk, fárasztó volt nagyon.

Amikor végre megérkeztünk Budapestre, 24 órán keresztül bolyongtunk a pályaudvaron, sehol sem tudtak információt adni, egy telefonszámot sem, kit kell keresnünk, hova mehetünk.

– A határon sem segítettek semmi hivatalos információval?

– Nem. Végül sikerült találkozni egy önkéntessel, aki segített idejutni.

– Amióta itt vannak, tudnak beszélni az otthoniakkal?

– Igen, tudunk.

– Változott valami azóta?

– Csak minden rosszabb lett. Nincs villany, nincs gáz. Bombáznak.

– Mivel foglalkozott otthon?

– Eladó voltam egy boltban.

– És itt?

– Még semmi.Talán ismerőseink tudnak Németországban szerezni valamit. De ha nem, akkor nekiállok és itt keresek munkát.

– Ha véget érne a háború, hazamennének?

Itt megakad a beszélgetés. Anja elérzékenyül, hangja elcsuklik, szeme kivörösödik.

– Csak ez az egy gondolatom van. Haza.

Tapintatosan félrenézünk, Anja összeszedi magát, mosolyog. Sok erőt kívánok nekik, s ők kimennek a folyosóra. Nehéz most megszólalni.

Irina javasol nekünk egy idős hölgyet, Vera nénit. Kicsi, hófehér bőrű idős asszony, nagy narancssárga kendővel. Mutatja nekünk a csuklóját, nemrég elesett, és zúzódásai voltak. Nem könnyű neki már naponta többször felmenni a meredek lépcsőn, az emeletre. Irinától megtudom, nincs egyedül, de a menye, akivel kijött, éppen dolgozik, így hát napközben csak maga van.

Vera néni

A tágas előtérben ülünk le. Kemény tekintetű nő, aki a szovjet történelem legvéresebb időszakait élte át Ukrajnában.

– Honnan érkezett?

– Kremencsukból.

– Maradtak otthon rokonok?

– Három nővérem van.

– Velük mi van?

– Nem akarnak jönni.

Különösen az egyikért aggódom, mert egy tömbház hetedik emeletén laknak. Ez mostanában arrafelé nagyon veszélyes.

Az oroszok a rakétákkal ilyen házakat lőnek.

– Valaki vigyáz az otthonára?

– A szomszéd ránéz időnként. Egyelőre megvan.

– Itt mit tud csinálni?

– Sétálgatok. Járkálok, beszélgetek. Csak eltelik az idő valahogy. Itt mindenki jó hozzám, segítenek. Mindenben segítenek. Csak egy dolog zavar nagyon.

– Mi az?

– Tudja, amikor 1941-ben születtem, akkor háború volt. Attól félek, hogy háborúban is fogok meghalni.

Vera néni nyolcvankét éves. Túlélte a náci német megszállást, a szovjet uralmat, most az orosz rakéták elől menekült Budapestre. Messze még a háború vége. Hosszú életet kívánok neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!
A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Simor András szerint annak a börtönbe kerüléséről kellene beszélni, aki Matolcsy Ádámot a húsosfazékhoz engedte
A jegybank volt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy semmi sem történik, miközben az ügyészség ennyire felderített ügyet kapott. Simor András arról is beszélt, hogy egyetlen ember elhelyezése 300 millióba került a jegybank új épületében, ami példátlan arcátlanság.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke az ATV-ben beszélt Matolcsy-korszak botrányairól. A  luxusirodákról és a 30 milliós mosdóról szóló hírekre reagálva Simor azt mondta, őt nem a képek, hanem a számok érdeklik. Kiszámolta, hogy a felújítás horribilis összegbe került.

„Én azt számoltam ki, hogy durván 8 millió forintba került egy négyzetméter abban a jegybankban, ami jó állapotban volt, amikor én azt elhagytam 2013-ban.”

Egy másik számítása szerint egyetlen ember elhelyezése 300 millió forintba került. „Hát ezek akkora számok, amik példátlanok és arcátlanok” – minősítette az összegeket.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azon kijelentésével kapcsolatban, hogy Matolcsy Ádámnak börtönben a helye, ha igazak, amit az újságírók állítanak, Simor Andrásnak két problémája is van. Egyrészt szerinte nemcsak újságírók állítanak dolgokat, hanem az Állami Számvevőszék és az MNB is tett feljelentést. Másrészt a felelősség nem Matolcsy Ádámé.

„Valamiért Matolcsy Ádám odakerült a húsos fazékhoz, és inkább azt kellene felelősségre vonni, és annak a börtönbe kerüléséről kellene polemizálni, aki Matolcsi Ádámot odaengedte húsosfazékhoz.”

A volt jegybankelnök szerint az a kormányzati kommunikáció, amely szerint az MNB függetlenségére hivatkozva nem foglalkoznak a jegybanki gazdálkodással, egyszerűen hazugság.

„A Nemzeti Bank függetlensége az alapvetően a monetáris politikára vonatkozik, az alapítványosdinak semmi köze a monetáris politikához és az ingatlan felújításnak sincs semmi köze a monetáris politikához” – szögezte le. A nyomozás lassúságát elfogadhatatlannak tartja. „Ennyire felderített ügyet az ügyészség nem tudom, mikor kapott utoljára. Ahhoz képest, hogy nem történik semmi, ezt én nem tartom elfogadhatónak.”

A világgazdasági helyzetről a volt jegybankelnök azt mondta, „egyáltalán nem rózsás a helyzet.”  Szerinte a fő probléma a politikai és katonai döntések miatti kiszámíthatatlanság.

Ez a beruházások és a gazdasági működés befagyásához vezet. „Befagy minden működés, befagynak a beruházások, mindenki áll és vár, hogy majd egyszer megnyugszanak a piacok, de ezt a befagyást, ezt utána nem lehet behozni.”

A magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban úgy véli, bármilyen új kormány is jön, nehéz helyzetet örököl. „Az a kérdés, hogy bevallja-e, hogy nehéz a helyzet, vagy nem vallja be”. Szerinte 2020 óta példátlanul alacsony, egy százalék körüli a növekedés. A kiutat egy teljes gazdasági szerkezetváltásban látja. „Alapvetően át kellene alakítani a magyar gazdaságot egy tiszta versenyen alapuló, világos teljesítményen alapuló piacgazdasággá abból az állami korrupt mutyi-gazdaságból, ami most van” - fogalmazott.

Úgy látja, a beruházások folyamatosan estek az elmúlt években, ami nem véletlen. „Gyakorlatilag alacsonyabb szinten vannak most, mint 2018-ban.”

Simor András beszélt a jegybank kamatdöntéséről is. Szerinte nem volt meglepetés, hogy maradt az alapkamat. Arra a kérdésre, hogy az iráni konfliktus nélkül lehetett volna-e kamatcsökkentés, úgy felelt, még akkor is ambiciózusnak tartotta volna, de így semmiképpen. „Csökkentés? Manapság?” – tette fel a költői kérdést.

Szerinte ha csökkent volna az alapkamat, annak komoly következményei lettek volna. Valószínűleg egy forintgyengülés következett volna be, és nem lett volna összhangban az inflációs kilátásokkal.

A válsághelyzetben a jegybank legfőbb dolga a stabilitás megteremtése – vélekedett. „Tehát ilyenkor kell kiállni amellett, hogy nyugi, mi rajta tartjuk a kezünket a kormányon, nem lesz baj, lesz likviditás a piacon, megtartjuk az inflációt, És ez az, amit most a jegybank csinál” – fogalmazott.

A jegybank múlt heti döntését, amellyel 60 milliárd eurós devizatartalékot szabadított fel az energiaimportáló vállalatoknak, a forintstabilitás szempontjából indokoltnak tartja. „Ez pont azért kell, hogy ne kelljen a piacon vásárolni, és ez ne vigye el az árfolyamat” – magyarázta.

Simor András szerint egyértelműen a jegybank új vezetésének és kamatpolitikájának köszönhető, hogy a forint erősebb, amióta nem Matolcsy György az elnök.

Az új vezetés gazdálkodásával kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, bár nem lenne nehéz jobban csinálni, mint az előző vezetés, még van mit javulni. Példaként említette, hogy 2025 első félévében a működési költségek majdnem 7 százalékkal nőttek, ami jóval az infláció felett van. „Lehet, hogy még nem volt elég idejük, hogy egy kicsit körmére nézzenek ott azoknak, akik szeretik költeni a pénzt?” - tette fel a kérdést az ATV műsorában.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a rendőrszázados: Én tudom, hogy milyen esküt tettem, én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját
A Tisza párt elleni titkos akciót lebuktató kiemelt főnyomozónál azóta már házkutatást tartott az ügyészség. Azt mondja, létezhet egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt áll. Belülről nem remélhette, hogy kiderül az igazság, ezért fordult a nyilvánossághoz.
F. O. - szmo.hu
2026. március 25.



Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda a Kiberbűnözés Elleni Főosztályának kiemelt főnyomozója. Osztálya a gyermekek online szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekményekre specializálódott. Mint kiderült, ő juttatta el a Direkt36-hoz azokat az információkat, amelyek alapján megírták oknyomozó cikküket egy titkos műveletről, ami a Tisza Párt bedöntését célozhatta, és arról, milyen titkosszolgálati nyomás alatt kellett dolgozniuk az ügybe bevont rendőröknek.

Szabó Bencét azóta hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség, és házkutatást is tartottak nála. A Direkt36 most közzétett egy interjút, amit még februárban rögzítettek a főnyomozóval. Ebben a saját szavaival is részletesen elmeséli a történetet.

2025. július 1-jén egy anonim bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internet hotline felületére gyermekpornográfia gyanújával. A bejelentést az NMHH másnap továbbította is az NNI illetékes osztályának, ám Szabó állítása szerint a helyzet már ekkor furcsa volt, mert a bejelentés még a hozzájuk való hivatalos beérkezés előtt az Alkotmányvédelmi Hivatalon keresztül az NNI vezetőségének asztalán landolt.

„Alapvetően nem jellemző, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy gyermekporonáfiával kapcsolatos ügyben jelen legyen”

– mondta a százados, hozzátéve, hogy az AH már a bejelentés átadásakor extra információkkal rendelkezett a gyanúsítottakról, amelyeket a névtelen bejelentő nem is közölt. Tudták a gamer közösségből ismert emberek pontos személyes adatait, és azt is, hogy a bejelentésben említett, „ruházati tárgyban rejtett kémeszköz” valójában egy övbe szerelt kamera.

Az AH a nyomozó szerint azonnali házkutatást sürgetett, ami szintén eltért a szokásos eljárásrendtől, ahol először ellenőrizni szokták a névtelen bejelentések valóságtartalmát.

A nyomás hatására a házkutatásra július 8-án sor is került. A három érintett közül kettő, akiket az interneten Buddha és Gundalf néven ismertek, a házkutatás során elmondta, hogy a Tisza Párt alkalmazásában állnak vagy álltak. Szabó szerint ezzel az ügy azonnal politikailag érzékennyé vált.

Az eljárás során több furcsaság is történt a nyomozó szerint.

Az AH ragaszkodott hozzá, hogy a lefoglalt informatikai eszközök adatmentését ne az NNI saját forenzikus osztálya, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezze. A kutatás során, amikor a nyomozók Buddha irodahajón lévő munkahelyére érkeztek, az AH munkatársai telefonon, szobáról szobára navigálták őket, amiből Szabóék arra következtettek, hogy a helyszínt és az érintetteket titokban már huzamosabb ideje megfigyelték.

Buddha a házkutatáskor azt mondta a nyomozóknak, hogy számított az érkezésükre. „Amikor elolvasta a határozatot, a gyermekporonáfiára csak annyit mondott, hogy ez nagyon kreatív, hogy sejtette, hogy lesz valami ilyesmi” – idézte fel Szabó.

Buddha állítása szerint, amióta a Tisza Pártnál dolgozik, rendszeresen megkörnyékezték, pénzt ajánlottak neki a párt informatikai rendszereihez való hozzáférésért, és miután ezt megtagadta, megfenyegették és egy alkalommal meg is verték.

A lefoglalt eszközökön a nyomozás során semmilyen gyermekpornográfiára utaló tartalmat vagy érdeklődést nem találtak. Miután 2025 októberében kirobbant a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány, a nyomozók – tudva, hogy a párt informatikai felelősénél jártak – mélyebben kezdték vizsgálni az adatokat.

Buddha telefonján képernyőfelvételeket találtak egy Session nevű titkosított csetalkalmazásból, amely Gundalf és egy magát V.E.-nek, majd később Henrynek nevező ismeretlen között zajlott. A beszélgetésekből kiderült, hogy Henry 2025 februárjától zsarolással és fenyegetéssel próbálta rávenni Gundalfot, hogy hagyja abba a Tisza Párt támogatását, és dolgozzon neki. Henry a nyomozó szerint mély belső ismeretekkel rendelkezett a párt működéséről, levelezéséről és belső kommunikációjáról. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy Gundalf mindenről azonnal tájékoztatta Buddhát.

Henry később felfedte, hogy egy szervezet tagja, és a céljuk a Tisza Párt „bedöntése”. Egy csoportos beszélgetésbe bevont egy harmadik személyt, Mozaikot, aki részletesen kifejtette a tervet. „Elmondta, hogy

a végső cél a Tisza Párt bedöntése, azért, hogy ne tudjanak részt venni a 2026-os választáson, vagy hogy a támogatottságuk csökkenjen.”

Ezt egy „báb” bejuttatásával akarták elérni a párt informatikai rendszerébe, aki a megfelelő pillanatban megbénította volna azt.

A beszélgetésekben utalás történik Varga Judit volt férjének, Magyar Péternek a volt feleségére, Vogel Evelinre is, akiről Mozaik azt állította, egy másik, kevésbé profi csapat tagja volt, amely szintén a párt ellen dolgozott.

„Az  egyetlen dolog, amit ki tudtak hozni az egész történetből, azok a hangfelvételek”

– mondta Mozaik a képernyőképek tanúsága szerint.

Henry a kommunikáció során jelentős pénzösszegeket, akár 130 millió forintnyi kriptovalutát is ajánlott Gundalfnak a Tisza Párt rendszereihez való hozzáférésért, a határidő pedig a 2026-os választás volt.

Szabó Bence elmondta, hogy az erről készült jelentéseket nem tehették be a hivatalos rendőrségi rendszerbe, azokat csak Word-dokumentumként tárták a vezetőség elé.

A nyomozóosztályon meg voltak győződve arról, hogy egy titkosszolgálati akcióval állnak szemben.

Henry később egy személyes találkozót sürgetett Gundalffal egy budapesti „speciális objektumban”. Amikor Gundalf rákérdezett, hogy ez valamilyen titkosszolgálati módszer-e, Henry így felelt: „mi egy speciális műveleti egység vagyunk”. Azt is állította, hogy a vezetésük döntése volt, hogy egyszerre több, egymással is rivalizáló csapatot engednek rá a Tisza Pártra.

A nyomozó szerint Henry előre jelezte a Visszhang nevű, Tisza Párthoz köthető csoport adatbázisának kiszivárogtatását, ami másnap meg is történt, és utána elbüszkélkedett a sikeres művelettel. Itt hangzott el Szabó szerint az egyik legfontosabb mondat Henrytől:

„Én már a 2022-es választások idején is jó párszor megszívtam velük, bár talán azóta egy hajszálnyit javult a helyzet.”

Ez a nyomozó szerint arra utal, hogy a csoport már a 2022-es választások idején is az akkori ellenzék ellen dolgozott, és szoros kapcsolatban állt a sajtóval.

A nyomozás fordulópontját egy törölt videó helyreállítása hozta el.

A felvétel július 1-jén, a bejelentés napján készült, és hallható rajta, ahogy Gundalf telefonon arról beszél, hogy az övbe rejtett kamerával Henryt akarja felvenni egy személyes találkozón.

„Mi úgy gondoljuk, hogy ez lehetett az a pillanat, amikor tudomást szerzett a titkosszolgálati szerv arról, hogy tulajdonképpen a Gundalf nem velük dolgozott”

– mondta Szabó. Szerinte a lehallgatott beszélgetés miatt vált sürgőssé a rendőrség bevonása és az eszköz lefoglalása, mielőtt azt fel tudták volna használni a titkosszolgálati művelet leleplezésére.

Miután a gyermekpornográfia vádja tarthatatlannak bizonyult, az AH a nyomozó állítása szerint folyamatosan újabb bűncselekményeket próbált találni, hogy a két informatikus ellen eljárást indíthassanak, vélhetően azért, hogy utólag igazolják a velük szemben alkalmazott titkos megfigyelést.

„Ebben az időszakban elkezdték azt erőltetni, hogy ennél a két személynél ismételten házkutatást kell tartani, sőt, akár gyanúsítottként is ki kell hallgatni őket, vagy őrizetbe kell őket venni az adatszivárgással kapcsolatos bűncselekmény miatt.”

Elmondása szerint egy ponton

megtagadott egy szóbeli parancsot, amikor arra kérték, hogy a már megírt gyanúsításhoz keressen azt alátámasztó bizonyítékot.

Végül haditechnikai eszközzel való visszaélés miatt gyanúsították meg a két informatikust, amit Szabó Bence jogilag szintén megalapozatlannak tart.

A nyomozó szerint bármikor felvetették, hogy a valódi bűncselekményt Henry és csapata követte el, a felső vezetés mindig leállította ezeket a próbálkozásokat. „Magában a jelentésben az NNI vezetősége kihúzatta a titkosszolgálati utalásokat, tehát azt, hogy szerintünk az, aki ezt csinálta, Henry meg a csapata egy titkosszolgálati csapat, ezt kihúzatták.”

Pedig erre gyanakodtak. „Mi úgy gondoltuk, hogy

létezik egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt van.”

Arra, hogy veszélyes terepen mozognak, külön felhívták a figyelmüket. „Figyelmeztetett minket a főosztályvezető, hogy akár mi is, mi nyomozók, akik ismerjük az ügyet, megfigyelés alatt állhatunk, akár telefonos, de akár személyes megfigyelés alatt is.”

Ennek ellenére úgy érezték, valamit tenniük kell.

„Azért nyomozunk párhuzamosan, azért van az árnyéknyomozás, hogy védjük magunkat arra az esetre, hogyha felkérdez akár egy új kormány, hogy miért nem tettetek semmit. Mi tettünk, szerettünk volna tenni, de nem engedték.”

Szabó elmondta,

azért áll a nyilvánosság elé, mert a rendszeren belül nem lát esélyt az igazság kiderítésére.

„Amikor ilyen vezetői megbeszéléseken az hangzik el, hogy XY ügyészt menesztették, mert nem volt hajlandó vádat emelni. Akkor hova lehet fordulni?”

„Hogy lehet az, hogy egy magyar titkosszolgálat egy pártot be akar dönteni? Egy olyan pártot, ami a számukra a legkedvezőtlenebb közvélemény-kutatásban is 40%-on áll.  Egy magyar titkosszolgálat a magyar emberek 40%-ának képviselt joga ellen küzd.”

Tisztában van vele, hogy az interjúja miatt fegyelmi vagy akár büntetőeljárás is indulhat ellene, de úgy érzi, valakinek meg kell szólalnia.

„Én tudom, hogy milyen esküt tettem, amikor felszereltem, és szeretném is tartani, hogy én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját, mint egy párt” - mondta a nyomozó.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András a Direkt36-nak kitálaló századosról: Elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát, nagyon tisztán megfogalmazta, hogy ő miért teszi ezt
A Direkt36 alapító-szerkesztője szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot. A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó.


Pethő András, a Direkt36  újságírója beszélt a TISZA Párt elleni titkosszolgálati műveletről és a nyomozásba történő beavatkozásról kitálaló nyomozó, Szabó Bence ügyének legfrissebb fejleményeiről a Telexnek. Pethő a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója, aki a héten megjelent cikk társszerzője is Wirth Zsuzsannával. Elmondása szerint a cikkük megjelenése után eljárás indult a százados ellen, akit gyanúsítottként hallgattak ki. A lap munkatársa szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot.

Az újságíró közölte, hogy bár a cikk megjelenése óta személyesen nem beszélt Szabó Bencével, a jogi képviselőjén keresztül tudják, mi történt vele. Elmondása szerint a nyomozónál tegnap házkutatást tartottak, először a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) lévő munkaállomását kutatták át, majd a lakásán folytatták, végül éjjel kettőkor a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatták ki. „Kihallgatták hivatali visszaélés gyanújával. Ez a gyanúsítás ellene. Nem tett vallomást, úgyhogy hajnali négykor távozhatott is az ügyészségről” – részletezte a történteket. Hozzátette, nincs információjuk arról, hogy más nyomozó ellen is indult volna eljárás.

Pethő szerint Szabó Bence számított arra, hogy az élete felborul a cikk hatására. Állítása szerint a vele készült videófelvétel is részben pont azért készült, hogy rendelkezésre álljon, ha eljárás alá vonják. „Az volt a megállapodásunk, amikor február végén rögzítettük ezt a felvételt, hogy csak akkor fog nyilvánosságra kerülni, ha ő ehhez hozzájárul. Benne volt a pakliban, hogy ez soha nem fog napvilágot látni” – magyarázta. Az engedélyt végül egy közvetítőn keresztül kapták meg, miután elindult az eljárás a százados ellen.

„Ami interakcióm volt Szabó Bencével a felvétel készítése során, azt láttam, hogy nagyon ténytisztelő ember. Amikor mond valamit, azt alátámasztja tényekkel, ha következtet, akkor elmondja, miért következtet úgy. Nem beszél a levegőbe” . mondta az újságíró.

Az újságíró szerint az NNI-t nem érhette meglepetésként a cikk, mert bár előre nem mutatták meg nekik, egy nagyon részletes kérdéssort küldtek, amiből a nyomozók összerakhatták a történetet. Úgy véli, legalább 24 órával a megjelenés előtt tudhattak a készülő anyagról. Kiemelte, hogy a cikkben több forrásra is hivatkoznak, akik különböző szemszögből látták az eseményeket.

Szabó Bence motivációiról szólva azt mondta, a nyomozó a felvétel végén „nagyon tisztán, egyértelműen megfogalmazza, hogy ő miért teszi ezt”. Az újságíró szerint a századosnak megvolt a belső motivációja, és tudta, hogy ennek ára lesz. „Azt is elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát” – idézte fel. Bár a nyomozó jogászokkal is egyeztetett, és elvileg nem követett el bűncselekményt, az újságíró szerint tisztában volt vele, hogy „ha nagyon akarnak, akkor találnak valamit.”

A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó. „Zsuzsival egymás között sem a szokásos módon kommunikáltunk, nagyon sokat beszéltünk személyesen, kint az utcán vagy különböző helyeken, mindenféle eszköz nélkül” – fogalmazott. Annak viszont örül, hogy a Szabó Bencével szembeni eljárás csak a cikk megjelenése után indult meg, ami szerinte azt mutatja, hogy az óvintézkedéseik működtek. Azt is elárulta, hogy a nyomozó már a cikk megjelenése előtt beadta a leszerelési kérelmét.

Az újságíró beszélt arról a frusztrációról is, amit a titkosszolgálati beavatkozás okozott a nyomozók körében. Szerinte a kollégákat zavarta, hogy egy „politikai és titkosszolgálati játszma közepén vannak”, és emiatt komoly erőforrásokat vontak el a valóban fontos ügyektől. „Itt gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről beszélünk, az egyik legdurvább bűncselekménytípusról. Azzal, hogy őket például rávezették erre a Tisza-ügyre, komoly erőforrásokat vontak el” – mondta. Szabó Bencét professzionális, ténytisztelő embernek írta le.

A Nemzetbiztonsági bizottság ülése után nyilvánosságra hozott, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által jegyzett levélről az újságíró azt mondta, az nem reagál a cikkük lényegi állításaira. Szerinte a jelentés korábbi, 2022-es és 2023-as eseményekről szól, amikor a TISZA Párt még nem is létezett a mai formájában.

Úgy látja, a levél „egyáltalán nem reagál arra, hogy volt ez a titkos művelet a Tisza Párt ellen”, ahogy arra sem, hogy az AH miért irányítgatta a nyomozást. „Az ügy nagy kérdéseinek egyikére sem adott semmiféle választ az a jelentés” – szögezte le.

Pethő szerint egy működő demokráciában egy ilyen ügy után független szerveknek kellene vizsgálódniuk, de Magyarországon ezek az ellenőrző funkciók leépültek. Állítása szerint Szabó Bence éppen ezért fordult a nyilvánossághoz. „Azt mondta, hogy erről az ügyről tudomása van magának a rendőrségnek, az egyik legfontosabb titkosszolgálatnak, az AH-nak, tudomása van valahogy az ügyészségnek is (...) és senki nem csinál semmit. Vagy amit csinál, az éppen az igazság eltusolására irányul” – idézte a nyomozót.

„Azért döntött úgy, hogy a nyilvánossághoz fordul, mert sehová máshova nem tudott.”

Arra a kérdésre, hogy a kormány tudhatott-e az ügyről, azt válaszolta, nehezen feltételezhető, hogy egy ilyen szintű, az egyik legfontosabb politikai erőt érintő ügyről ne tudna valaki a kormányban, de konkrét információja erről nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET: