KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Tündér és Varázsló a plázában

A 365 nap 365 kép sorozatban ma megtudhatjátok, hol és mit dolgozik a Tündér és a Varázsló. És megismerhetitek a kedves - szigorú Ági nénit, aki egész nap az utcán toporog.


, Fotó: Nagy Mihály

A 125. napon: a szépséges Tündér és a csodás Varázsló

Mostanra eljutottam odáig, hogy a fényképezőgép legalább annyira alap „tartozékom” amikor kimozdulok a lakásból, mint a nadrág vagy a cipő. Ha csak a sarokra ugrok le a boltba akkor is nálam van a gép. A 365. nap leteltével - ha csak egy nagyon rövid időre is – de nagyon jó érzés lesz otthon „felejteni” a fényképezőm. Ezt a fotót is éppen boltba menet közben készítettem a Corvin Plázában. Bemutatom nektek Corvin Tündért és Corvin Varázslót. :)

Fruzsi (19) és Szabolcs (20) egész nap járják a pláza területét, kisgyerekekkel fotózkodnak, szórólapot osztogatnak és tájékoztatják a vásárlókat az aktuális tudnivalókról, kedvezményekről. Az elkészült képeket még aznap fel is töltik Facebook oldalukra, így garantáltan örök emlék lesz minden kislurkó számára a közös fotó.

Engem is invitáltak Fruzsiék egy közös fotóra, de most „kivételesen” nem éltem a lehetőséggel. Nagyon sok az érdeklődő, még engem is meglepett mennyire sok. Az idő alatt, amíg elkészítettem a képet és írtam róluk néhány sort is 4-5 gyerkőc jött oda hozzánk és csinált velük közös képet.

Fruzsi idén fog érettségizni, majd mindenképpen rendezvényszervezéssel vagy valami szorosan ehhez köthető dologgal szeretne foglalkozni, ezt szeretné tanulni. Amikor a jövőre vonatkozó elképzeléseiről, terveiről, álmairól kérdeztem viccesen a következőt válaszolta: „Királylány vagyok, mi mást kívánhatnék még?” Fruzsi nagyon sportos lány, 5 évig úszott, 1,5 évig táncolt, majd 7 év kézilabda következett, amit versenyszerűen űzött. Nagyon imádja a nyuszikat, neki is van egy „törpe toy”, aki Lajos névre hallgat.

Szabolcs másodéves villamosmérnök szakos hallgató az Óbudai Egyetemen. Nagyon tetszik neki ez a szak. „Megtaláltam benne amit kerestem.” Azt mondja ez ritka, 35-en kezdték ezt a szakot és azóta 20-an váltottak, vagy mentek másik egyetemre. Ő mindenképpen szeretne maradni, később energetika, vagy automatizálás szakirányon tervezi tovább menni. Jelenleg az energetika áll hozzá közelebb, de ez még addig változhat.

Hobbija a vadászat, ezt az apukájától vette át, többnyire együtt is vadásznak. A vadászat mellett a technikai sportok töltik ki leginkább az idejét, szeret motorozni, gokartozni, de leginkább és legtöbbször quadozni szokott, ez a kedvence.

Fruzsival ugyan csak tegnap óta ismerik egymást, de már lassan mindent tudnak a másikról.

Másnap, a 126.-on jött szembe Ági néni

A mai nap képét Ági néniről (59) készítettem a Blaha Lujza téren, aki szórólapozással keresi a napi betevőjét immár nyolc éve. Pici kettősséget éreztem amikor megpillantottam, kedvesnek és szigorúnak tűnt egyszerre, ám amikor megszólítottam a szigorúság egyből eltűnt a szeméből. Nagyon kedves és jó kedélyű embert ismertem meg Ági néni személyében a rövid beszélgetésünk alatt.

Elmondta, hogy szeretni ugyan nem szereti ezt a munkát, de sajnos az ember nem mindig választhatja meg mit is szeretne csinálni. Örül, hogy egyáltalán van munkája. Télen a hideg, nyáron a meleg és az izzasztó hőség a gond, egyik évszak sem kedvez ehhez a munkához. Napi 9 órát dolgozik - hétvégén is -, ez idő alatt folyamatosan áll, szinte egy helyben toporog, a tábla a nyakában, a szórólapok pedig a kezében. A 8 év alatt a lába is teljesen tönkrement. Ha nem a Blahánál akkor a Stadionoknál csinálja ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi helyen nincs tábla a nyakában, ott csak szórólapot kell osztania.

Ági néninek van 2 fiú unokája, akiket nagyon szeret, az egyikük 19, a másik pedig 9 éves. A beszélgetésünk végén megkérdezte Ági néni, hogy hány éves vagyok, mire én kíváncsian visszakérdeztem, hogy mennyinek néz. 20-ra saccolt, sokat nem is tévedett. Aztán hozzátette, hogy neki is volt egy 20 éves fia, aki sajnos 5 évvel ezelőtt szívbetegségben elhunyt... "Ma 25 éves lenne, ha élne." Szomorú az ilyen történeteket hallgatni, és sok esetben nem is olyan egyszerű feldolgozni a hallottakat...

Béla, a focidrukker a 120. napon

Tegnap este élőben szurkoltunk a magyar válogatottnak a norvégok elleni barátságos találkozón. Életem első válogatott mérkőzése volt ez, amit élőben láthattam. Nem titkoltan győzelmet vártam én is és még sokan mások is a válogatottunktól. Azóta tudjuk jól mi lett az eredmény, remélem márciusra túlteszik magukat a srácok ezen a fájó vereségen és teljes erőbedobással harcolva megszerezzük a 3 pontot a román válogatott elleni világbajnoki selejtezőn.

Mindenképpen a szurkolók közül akartam valakit lefotózni, ezért a tegnapi nap képét is innen hoztam nektek, amit Béláról (35) készítettem, akit a mérkőzés szünetében kaptam lencsevégre. Az első félidőben látottak alapján egyáltalán nem volt elégedett a teljesítményünkkel: "alszunk és a védekezésünk is nulla."

Akkor még nem tudhattuk a végeredményt, így Béla is nagyon bizakodó volt, és úgy gondolta, hogy a második félidőre magukra találnak a srácok. A meccs végeredményét 2:1-es győzelemre tippelte. Igazán sajnálom, hogy nem így lett...

És egy elegáns úr, a 123. napon

Kora délután éppen egy fotózásra siettem, a Bajza utcától indult a buszom. A Kodály Köröndnél jártam amikor a túloldalon észrevettem Ricsit (19) aki egy nem éppen mindennapos utcai viseletben sétált az Oktogon felé, és közben szórólapot osztogatott a járókelőknek.

Eléggé ki volt számolva az időm, de muszáj volt visszafordulnom, hogy lefotózhassam. A zebránál természetesen pirosat kaptam, mikor zöldre váltott rohanhattam, hogy utolérjem. Ez az Oktogonnál sikerült is.

Ricsi jelenleg még gimnáziumban tanul, érettségi után a BGF-en szeretne továbbtanulni turizmus-vendéglátás szakon. A vendéglátós szakma családi örökség náluk, hiszen az apukája is ezen a területen dolgozik az Intercontinental Hotelben. A diploma megszerzése nagyon szeretne itthon elhelyezkedni a szakmájában és bízik benne, hogy ez sikerülni is fog neki.

És hogy miért is a frakkos szerkó? Ricsi a Centrál Színház előadásaira hívó szórólapokat osztogat az Andrássy úton és az Oktogonon.

Az biztos, hogy sokak figyelmét felkelti ez a szerelés. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy én is lefotóztam. :)

Itt találjátok a teljes sorozatot:



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Felfoghatatlan tragédia: egy hónap alatt halt meg mindkét szülő – öt gyerek maradt árván Orosházán
A fiatal anya tüdőembólia miatt hunyt el, párja egy hónappal később agyvérzésben. A négy kicsi nevelőszülőkhöz került, a legnagyobb lányt a nagypapa vette magához.


Döbbenetes tragédia rázta meg Orosházát és Nagyszénást. Egy fiatal pár egy hónapon belül halt meg, öt gyermekük pedig árván maradt. A hároméves ikerpár, egy 5 éves kisfiú, egy 9 éves és egy 13 éves kislány veszítette el szüleit. A családból senki nem tudta magához venni mind az öt gyermeket. Egyetlen élő nagyszülőjük, az apai nagyapa a legidősebb lányt vállalta, a négy kisebb testvér pedig nevelőszülőkhöz került – számolt be a Blikk.

Egy hónapja Mónika lett rosszul az orosházi albérletükben. Párja, Szabolcs vonattal tartott haza, amikor a nő felhívta, hogy nincs jól. Később már összefüggéstelenül beszélt, mire a férfi hazaért, a mentők próbálták ellátni, de a 36 éves édesanya életét már nem lehetett megmenteni.

„Tüdőembólia, ezt állapította meg a boncolás” – mesélte az elhunyt nő unokatestvére, Hajnalka. „Szabolcsot nagyon megviselték a történtek, de igyekezett tartani magát, méltó módon eltemette a szerelmét, és minden erejét a gyerekekre fordította. Annyiban tudtunk neki segíteni, hogy gyűjtést szerveztünk, legyen miből élniük, míg a hivatalok rendezik a dolgokat. Nem is gondolkozott azon, mi lesz az öt gyerekkel, tudtuk, Szabolcs remek apa.”

Egy hónapig bírta tartani magát, aztán agyvérzést kapott. A család őt is elvesztette. Az öt gyermek teljesen árván maradt. Az apai nagyapa már 73 éves, egyedül él, a többi rokon saját családja miatt nem tudta vállalni a gyerekeket.

„Nem is a pénz lett volna a gond, mert rengetegen segítettek nekünk, milliók gyűltek össze a gyerekek számláján, amit egy rokon nyitott, mert a hagyatéki eljárás miatt Móni és Szabolcs bankszámláját is zárolták. Szabolcs sokat dolgozott az építőiparban, minden fillért hazavitt. A gyerekekkel az a helyzet, hogy – főleg a négy kisebbet – nem lehet szétszakítani őket, annyira szeretik egymást” – mondta a rokon.

A legidősebb gyermek, a 13 éves lány, Mónika előző kapcsolatából született. Ő egy gyulai speciális iskolába jár, hét közben kollégiumban lakik. Egy hét múlva visszatér az iskolába, az ellátását a nagyszénási nagyapa vállalta.

A négy kisebb testvért a gyermekvédelem vette gondozásba. Augusztus 25-én vitték el őket az orosházi albérletből, és nevelőszülőknél helyezték el.

A hivatal nem árulta el, sikerült-e a testvéreket együtt tartani. „Alapállás, hogy a gyámügyi eljárásoknál a testvéreket nem szakítják el egymástól, ám négy, 3-9 év közötti gyermek esetében ez nem egyszerű” – mondta el a Blikknek egy gyermekvédelmi szakjogász. „Nehéz olyan nevelőszülőt találni, ahol éppen van négy szabad hely, ráadásul ezek a gyerekek friss traumán mentek keresztül, így extra figyelmet és pszichológusi segítséget igényelnek” – tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Önzetlenül felajánlotta a veséjét a főnökének, hogy megmentse az életét, később mégis kirúgták
Debbie Stevens felajánlotta egyik veséjét, hogy főnöke esélyt kapjon az életre. A műtét után komplikációk jelentkeztek, mégis visszatért dolgozni, de alig telt el idő, és lefokozták, végül elbocsátották.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 23.



Előbb aa veséjét adta egy nő, hogy megmentse a főnöke életét, később azonban mégis elveszítette az állását, írja a Unilad. A 47 éves Debbie Stevens az évekkel ezelőtt történtek után azt mondta, elárulva érezte magát, amikor végül 2012-ben elbocsátották.

„Úgy döntöttem, hogy vesedonor leszek a főnökömnek, ő pedig a szívemet vette el” – mondta a Long Island-i nő. „Nagyon elárulva érzem magam. Számomra ez egy rendkívül fájdalmas és borzasztó élmény volt. Úgy kezelte ezt a felajánlást, mintha a földre dobta és belerúgott volna.”

Debbie még 2009 januárjában kezdett dolgozni az Atlantic Automotive Groupnál, ahol megismerkedett Jackie Bruciával. Bár 2010-ben elköltözött és otthagyta a céget, később visszatért Long Islandre, és egy irodai látogatás során tudta meg, hogy Bruciának vesetranszplantációra van szüksége.

Stevens szerint Brucia akkor elmondta neki, hogy van egy lehetséges donor, de ha szükség lesz rá, elfogadná a felajánlását. A jogi iratok szerint így fogalmazott:

„Soha nem tudhatod, lehet, hogy egyszer élnem kell majd ezzel az ajánlattal.”

Nem sokkal később Stevens újra Long Islandre költözött, és visszatért a régi munkahelyére. Röviddel ezután Brucia behívta az irodájába. Stevens állítása szerint ezt kérdezte tőle: „A donoromat elutasították. Komolyan gondoltad, amit mondtál?” Stevens igennel felelt, mert tisztelte a főnökét, és nem akarta, hogy meghaljon.

Ugyan Debbie nem volt megfelelő donor Bruciának, az orvosok lehetővé tették, hogy másnak adja a veséjét. Ezáltal Brucia feljebb került a várólistán.

„Úgy éreztem, visszaadom neki az életét. Az én vesém végül St. Louisba került, az övét pedig San Franciscóból hozták”

– mondta Stevens.

A műtét után a nő komplikációkkal küzdött, mégis visszatért dolgozni. Egy alkalommal rosszul lett és hazament, majd azt állította, hogy Brucia felhívta otthonról. „Azt mondta: »Mit csinálsz? Miért nem vagy a munkahelyeden?« Mondtam neki, hogy rosszul érzem magam. Erre ő: »Nem jöhetsz-mehetsz, ahogy kedved tartja. Az emberek azt fogják hinni, hogy különleges bánásmódot kapsz.«”

Stevens elmondta, hogy ezután előbb elvették az irodáját, a túlórázási lehetőségeit, majd egy 80 kilométerre lévő telephelyre helyezték át, majd pszichés problémái lettek.

„A műtét után borzasztóan, kegyetlenül, embertelenül kezdett bánni velem. Olyan volt, mintha csak azért vett volna vissza, hogy megkapja a vesémet”

– mondta az ABC Newsnak.

Ügyvédei levelet küldtek a cégnek, ezt követően kirúgták.

Az Atlantic Automotive Group és Jackie Brucia akkor nem reagált az ABC News és a The Post megkereséseire. Brucia férje, James viszont azt mondta egy újságírónak, hogy az állítások „messze állnak az igazságtól”, és hozzátette: „Ő senkit sem rúgott ki.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk