MÚLT
A Rovatból

18 elképesztő rejtély, amely máig megoldatlan

Hová tűnt repülés közben az ufó-szakértő, ki lőtt esernyővel, hogyan kerültek a feliratos kövek az útba, miért ugranak le a hídról a kutyák?


Semmi sem izgatja jobban a fantáziát, mint a megoldatlan rejtélyek. Amit a hatóságok nem tudnak megoldani, sokszor a baráti társaságok beszélgetései során felmerült elméletek sem... Megmutatunk 18 esetet, amelyek megoldására a mai napig nem sikerült fényt deríteni.

1. Az eltűnt Valentich fiú

A magát repülő csészealj szakértőnek kikiáltó húszéves Frederick Valentich 1918-ban tűnt el egy próbarepülés során. Repülés közben még jelezte a toronynak, hogy észlelt egy másik repülőgépet háromszáz méterrel maga felett, és hozzátette, hogy saját gépének motorja hangosan és zörögve működik. Aztán csak annyit mondott, hogy "Ez nem is repülőgép." Azóta sem hallottak róla.

1

2. A titkzatos esernyőgyilkosság

Georgi Markov bolgár újságíró volt, aki Angliába disszidált, a BBC-nél helyezkedett el, és nyíltan gúnyolta országa kommunista rezsimjét. Éppen a buszra várt 1978-ban, amikor mérgező ricinnel teli sörétet lőttek a lábába egy fegyverré alakított esernyőből. Néhány nap múlva meghalt. A gyilkost sohasem találták meg.

2

3. A chicagói Tylenol gyilkosságok

1982. szeptember 29-én hét embert mérgeztek meg ciánnal átitatott Tylenol (paracetamol) kapszulákkal, amelyeket nem is egy helyen vásároltak. Az egész ország pánikba esett, a Tylenol százmillió dollárt érő árut volt kénytelen visszahívni. Emiatt az incidens miatt vezették be a biztonsági zárókupakot. Se a gyilkost, se az indítékot nem találták meg.

3

4. A Toynbee kövek

Az Egyesült Államok és Dél-Amerika nagyvárosaiban jelentek meg ezek a kövek, az útba ágyazva. Először Baltimore-ban, 1984-ben, és az emberek azóta próbálják meg értelmezni őket. A "Toynbee" szó Bradbury Fahrenheit 451 című könyvéhez köthető, míg más utalások Stanley Kubrickkal hozhatóak összefüggésbe. A mai napig nem tudja senki, ki hagyja ott a feliratos köveket, és hogyan csinálja ezt.

4

5. A könnyek útja

A kanadai Brit Columbia 16-os útja elnyerte a hírhedt "Könnyek útja" nevet, mert elképesztően sok nőt gyilkoltak meg a mentén, vagy tűnt el az útról. 1969 és 2006 között 18 nő veszett el, a legfiatalabb áldozat mindössze 12 éves volt. 2006-ban meghalt egy amerikai sorozatgyilkos, Bobby Jack Fowler, akit három gyilkossággal gyanúsítottak a tizennyolcból. A többi esetre nem derült fény.

5

6. A szálloda titka

2013-ban Elisa Lamet holtan találták egy szálloda tetején a víztartályban. A biztonsági videokamerák látták az eltűnése éjszakáján, de a képek még több kérdést vetettek fel. A lány utoljára egy liftbe szállt be, és elrejtőzködött, mintha valaki követte volna. Kikukucskált az ajtón, de a követője sohasem tűnt fel a képen. Hetekkel később találták meg a holttestét.

6

7. A KFC gyilkos

1976-ban és 1977-ben négy, 10 és 12 év közötti detroiti kisgyereket ölt meg egy ismeretlen sorozatgyilkos. Haláluk után a testüket nyilvános helyen hagyta a gyilkos, egy esetben a rendőrség épületének közelében. Az egyik áldozat családja azt nyilatkozta a médiának, hogy amennyiben visszatér a kisfiú, a kedvenc ételével, egy KFC menüvel fogják megörvendeztetni. Amikor a gyerek holtteste előkerült, a boncolás kiderítette, hogy az Oakland megyei gyerekgyilkos rántott csirkét etetett vele, mielőtt megölte.

7

8. A tanzániai kacagójárvány

1962-ben egy 195 tanulót számoló iskolában három kislány kezdett kuncogni, aztán csatlakoztak hozzájuk a többiek is, akik közül sokan hetekig nem tudták abbahagyni a nevetést. Emiatt az iskolát is bezárták, a gyerekeket hazaküldték, akik a "betegséggel" aztán megfertőzték az otthoniakat is. Hamarosan 14 iskola és több ezer "beteg" nevetett.

9. Gyilkos kisváros

Egy Skidmore nevű kisvárosban, Missouri államban aligha volt gyűlöltebb személyiség Ken McElroynál. Lopással, nemi erőszakkal, pedofíliával és minden egyéb gaztettel vádolták. Legutolsó feleségét 12 évesen csábította el, aki 14 évesen teherbe is esett (a férfi 9 másik gyereke mellé). McElroynak azonban sikerült elkerülnie a felelősségre vonást, de a városka polgárai megelégelték a ténykedését, és saját kezükbe vették a dolgot. A férfit két ismeretlen fegyveres lőtte le az utca közepén 1981-ben. Az esetnek körülbelül 45 szemtanúja volt, de valamiféle csoda folytán senki sem látott semmit, mert elmondásuk szerint hasra vágták magukat, nehogy őket is eltalálják. A gyilkosokat sohasem fogták el.

9

10. A New Orleansi baltás gyilkos

Ez a férfi 1918-ban és 1919-ben terrorizálta a várost, tizenkét embert ölt meg indíték nélkül, valószínűleg elmebeteg volt. Egy levélben megírta a rendőrségnek, hogy ő tulajdonképpen démon, elátkozott, nem a Földről való, és imádja a jazzt. Megesküdött arra, hogy olyan házra nem fog támadni, amelyikben jazz zenészek játszanak. Sohasem fogták el.

10

11. Gyilkos New Yorkban

New York „legtermékenyebb” sorozatgyilkosa még mindig szabadlábon lehet. A Long Island-i sorozatgyilkos, becenevén a tengerparti gyilkos minimum tíz, de inkább 17 ember haláláért felel, a tetteit 1997 és 2013 között követte el. A meggyilkoltak többsége a testéből élt, de van közöttük egy pici lány is, akit még azonosítani sem sikerült. Az NYPD detektívjei telefonon beszéltek vele 2009-ben, és sikerült is kideríteniük, honnan beszél (Times Square), de meglógott a keresés elől.

11

12. Öngyilkos kutyák hídja

Az ötvenes évek óta évente legalább egy kutya veti le magát a skóciai Overtoun-hídról. Annyit lehet tudni, hogy egyszer egy férfi lehajította újszülött csecsemőjét a hídról, de azóta nem volt haláleset, titokzatos meg pláne nem. A kutyák azonban rendületlenül a halálba vetik magukat róla.

12

13. Holttest a fatörzsben

1943-ban négy, az angol Hagley erdőben orvvadászó kisfiú egy csontvázat talált egy szilfa üreges törzsében. Egyikük jelentette az esetet a rendőrségnek. A hulla száját tafotával tömték be, és a csontváz mellett egy cipőt és egy arany karikagyűrűt is találtak. Később a fa mellett egy kezet is kiástak. Kiderítették, hogy a holttest egy nőé lehetett, aki másfél éve halhatott meg. Halálát fulladás okozta, és még meleg volt, amikor a törzsbe rejtették, különben a hullamerevség miatt nem lehetett volna ezt végrehajtani. Sohasem derült ki, hogy ki volt az áldozat.

13

14. A megfejthetetlen kód

1999 június harmincadikán megtalálták Ricky McCormick holttestét egy mezőn, Missouri államban. McCormick mindössze 72 órája tűnt el, de a teste már erősen bomlásnak indult. 2011-ben az FBI nyilvánosságra hozta, hogy McCormick zsebében két, bonyolult titkosírással teleírt lapot találtak. McCormick a középiskolát sem végezte el, a nevét is alig tudta leírni. Amerika legjobb kriptográfusai dolgoztak az ügyön, de nem sikerült megfejteniük a papírlapok titkát.

14

15. A német tömeggyilkosság

1922-ben egy egész család, hat ember életét oltották ki Hinterkaifeckben, hetven kilométerre Münchentől. A gyilkosság előtt pár nappal a családfő, Andreas Gruber lábnyomokat vett észre a hóban, amelyek az erdőből tartottak a családi otthon felé, azonban visszafele nem vezettek. Utána lépéseket hallottak a padlás felől, és találtak egy olyan újságot is, amit biztosan nem ők vásároltak. A cselédjük emiatt gyorsan felmondott és elment. A gyilkosság napján új cseléd érkezett, a családtagokkal együtt ő is áldozatául esett a gyilkos fejszéjének. Sohasem derült ki, hogy ki és miért végzett a családdal.

15

16. Garnell Moore

Garnell Moore 2002-ben tűnt el. Az anyja börtönben ült, az apja hol felbukkant, hol nem, így élete korai szakaszát különböző családtagokkal töltötte. Utoljára a nagynénjével, Belinda Cash-sel lakott. Cash nem a törvényes gyámja volt, a nőnek sohasem volt gyereke, és a rendőrséggel sem gyűlt meg a baja korábban. Azonban amikor a kisfiú eltűnése kiderült, bizonytalan válaszokat adott a gyerek hollétéről. Először azt mondta, hogy osztálykirándulásra ment, aztán meg azt, hogy egy gyámhatóság épülete előtt hagyta. Amit címnek megadott, fiktív volt. A mai napig nem derült ki, mi történhetett a kisfiúval.

16

17. A kis lord

1921 méárciusában egy hatéves kisfiú holttestét halászták ki egy kisebb tóból Wisconsinban. A halálát a fejét ért ütés okozta, és valószínűleg már hónapok óta a vízben lehetett. A drága ruházata miatt "kis lordnak" nevezték el. Egy helyi temetkezési vállalatnál ravatalozták fel, és ezer dollárt ajánlottak fel annak, aki bármiféle információval tud szolgálni a kilétéről, de senki sem jelentkezett. Később kiderült, hogy öt héttel a holttest megtalálása előtt egy helyi munkás azt vallotta, hogy egy fiatal pár megkérdezte tőle, látott-e egy kisfiút, de amikor ő nemmel válaszolt, szemmel láthatóan kétségbeesetten autóztak tovább. Majdnem száz év telt el, és a bűntény a mai napig nem oldódott meg.

17

18. Bear Brook Nemzeti Park

1985-ben egy fémhordóból kerültek elő egy nő és egy kislány maradványai New Hampshire-ben, a Bear Brook Nemzeti Parkban. Rokonok lehettek, de a személyi azonosságukat nem sikerült kideríteni. Tizenöt évvel később egy másik hordót is találtak 300 méterre az elsőtől, amiben két másik kislány volt, egyikük szintén rokona lehetett az első hordóban talált holttesteknek. A negyedik áldozat nem a családhoz tartozott. Annyit sikerült megtudni, hogy fehér bőrűek voltak, rossz fogazatuk arra utalt, hogy sokat voltak úton. A holttestek annyira oszlásnak indultak, hogy csak annyit sikerült még megállapítani, hogy akár 1977-ben is meghalhattak.

18

Forrás: viralnova

Van ötleted, mi történhetett az egyes eseteknél? Írd le kommentben!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
„Mindenkit megölünk!” – 27 éve történt a Columbine középiskolai mészárlás, az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai ámokfutása
A hatóságok két és fél évtizeddel később emberölésnek minősítették Anne Marie Hochhalter halálát, aki 26 évvel élte túl a columbine-i lövöldözést. Az elkövetők a támadás során a könyvtárban azt kiabálták: „Minden sportoló álljon fel!”


1999. április 20-án a Columbine Gimnázium neve örökre egyet jelentett a modern kori iskolai erőszakkal – két és fél évtizeddel később pedig egy újabb áldozat halálával hivatalosan is átíródott a mérleg.

Aznap hunyt el Anne Marie Hochhalter, aki a 27 évvel ezelőtti lövöldözésben súlyosan megsebesült és deréktól lefelé lebénult. A halottkém a halál okát emberölésnek minősítette, mivel a támadáskor szerzett sérülései közvetlenül hozzájárultak a halálához. Ezzel a columbine-i áldozatok hivatalos száma 14-re emelkedett – írta az Associated Press.

A két elkövető, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold eredetileg nem lövöldözést, hanem egy nagyszabású robbantást tervezett. Két, egyenként közel tíz kilós, PB-gázpalackból készült bombát helyeztek el az iskola menzáján, amelyeket helyi idő szerint 11:17-re időzítettek, amikor a legtöbb diák, nagyjából 500 fő tartózkodott ott.

A tervük az volt, hogy a robbanások után a menekülőket a parkolóból lövik le. A menzában elhelyezett bombák azonban a hibás vezetékezés miatt nem robbantak fel.

Miután a tervük kudarcot vallott, a két diák fegyverrel indult az iskola nyugati bejárata felé. Az első lövések 11:19-kor dördültek el, azonnal megölve egy diáklányt, Rachel Scottot. A helyszínen tartózkodó rendőr, Neil Gardner helyettes 11:22 körül kapott riasztást, és szinte azonnal tűzharcba keveredett az egyik támadóval.

Eközben a bent rekedt tanár, Dave Sanders diákok százait terelte biztonságba, amíg őt is halálos lövés nem érte.

A támadók 11:29-kor hatoltak be az iskola könyvtárába, ahol a legtöbb áldozatukkal végeztek. Szemtanúk szerint az egyik elkövető azt kiabálta:

„Minden sportoló álljon fel! Mindegyikőteket meg fogjuk ölni.”

A mészárlás a könyvtárban alig több mint hét percig tartott, ezalatt tíz diákot öltek meg. Az elkövetők 12:08-kor a könyvtárban öngyilkosságot követtek el.

A speciális egységek 12:06-kor hatoltak be az épületbe, kevesebb mint egy órával az első lövések után, a korabeli protokolloknak megfelelően azonban nem nyomultak be azonnal mélyebbre. A rendőrök nem voltak felkészülve egy ilyen szintű fegyveres támadásra.

A késlekedés miatt a súlyosan megsebesült Dave Sanders tanár délután három óra körül elvérzett, mielőtt a segítség elérhetett volna hozzá. Az eset alapjaiban változtatta meg az amerikai rendőrségi taktikát; ennek nyomán vezették be az azonnali behatolást előíró protokollt aktív lövöldöző esetén.

A tragédia után egy hónappal Bill Clinton akkori elnök és a first lady, Hillary Clinton a közösséghez szólt. „Amerika szívét átütötte” – mondta a first lady. Az elnök pedig a fegyvertartási és fegyvervásárlási rendszer hézagos szabályozására hívta fel a figyelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Európa hősként ünnepelte, a bécsi udvar elárulta: egy vadkan végzett a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezérével
Ötszázoldalas eposzt írt, ellenséges hídját égette fel a tél közepén, és egész nemzetet tanított önvédelemre: 406 éve, a ma elfogadott magyar szakirodalmi adat szerint 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő-hadvezér, akinek életműve ma is egyszerre irodalmi és stratégiai iránytű.


Zrínyi Miklós születésnapja nem csupán egy dátum a naptárban, hanem alkalom arra, hogy felmérjük, mit kezdünk ma egy olyan örökséggel, amely a kard és a toll egységére épült egy olyan korban, amikor a nemzet sorsa naponta forgott kockán.

Zrínyi Miklós főnemesi család sarjaként, többnyelvű műveltséggel felvértezve, itáliai és bécsi hatások között nevelkedett. Ez a kettős látásmód tette lehetővé számára, hogy egyszerre lásson rá a Habsburg-udvar finom politikai játszmáira és a magyar végvári világ kíméletlen realitására. Ez a háttér kovácsolta azzá a hadvezérré és gondolkodóvá, aki a tettekben és a szavakban egyaránt a legmagasabb szintet képviselte.

Pályája a végvárakban indult, ahol a mindennapos portyák és ostromok adták a gyakorlati leckét, de hamar túllépett a napi szintű hadviselésen. Reformtörekvései egy állandó, professzionális, „rendszeres hadsereg” felállítását célozták, felismerve, hogy a portyázó, alkalmi seregekkel nem lehet hosszú távú biztonságot garantálni.

Stratégiai gondolkodásának csúcspontja az 1664-es téli hadjárat volt, amely európai hírnevet szerzett neki.

A Dráva mentén, a tél kellős közepén, fagyos körülmények között mélyen benyomult az ellenséges területre, és felégette a török utánpótlás kulcsfontosságú láncszemét, a monumentális eszeki hidat. Ez a hadművelet nemcsak katonai bravúr volt, hanem politikai üzenet is Bécs és Európa felé: Magyarország képes és hajlandó a saját védelmében kezdeményezni. A merész vállalkozások mögött azonban nemcsak bátorság, hanem egy koherens politikai program is állt.

Zrínyi politikai írásaiban és levelezésében újra és újra visszatért a központi gondolathoz: az országnak a saját erejére kell támaszkodnia.

A „Ne bántsd a magyart!” röpiratától a hadtudományi munkákig mindenhol azt hangsúlyozta, hogy a külső segítség bizonytalan és feltételekhez kötött, a valódi biztonság záloga a belső erő és szervezettség. Folyamatosan egyensúlyozott a Habsburg-udvarral való együttműködés és a magyar érdekek képviselete között, ám tervei többször ütköztek a bécsi udvar döntéseivel.

Ezt a programot emelte elvont eszményből közösségi tapasztalattá tizenöt énekből álló eposza, a Szigeti veszedelem. A mű nem csupán a dédapa, Zrínyi Miklós szigetvári hős tetteinek megéneklése; valójában egy politikai-erkölcsi példázat. Az eposz a hősi önfeláldozáson keresztül mutatja be, hogy a közösségért hozott áldozat a legfőbb erény, és egy maroknyi, de elszánt sereg képes szembeszállni a túlerővel, ha a vezető és a katonák egységet alkotnak.

Zrínyi nyelvi erejével, barokk képeivel és feszültségteremtő dramaturgiájával a magyar irodalom egyik csúcsművét hozta létre, amely egyszerre volt imádság, haditerv és nemzeti program.

A hősi eszmény azonban nemcsak könyvlap, hanem cselekvés – és itt visszakanyarodunk a sorsfordító utolsó hónapokhoz. 1664 nyarán a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek győzelmet arattak, de a császári győzelem után megkötött vasvári békét a magyar rendek rendkívül kedvezőtlennek tartották, ami óriási felháborodást keltett.

Ugyanezen év november 18.-án vadászni ment néhány főúrral a Csáktornya melletti erdőbe. Már hazafelé készülődtek, amikor Póka István fővadász horvátul odaszólt Zrínyinek, hogy megsebesített egy vadkant, követte a vérnyomát, és ha utánamennének, még elejthetnék.

Zrínyi nem sokat habozott. Magához vette rövid puskáját, lóra ült, és Póka, valamint egy savoyai fiatalember társaságában elindult a vadkan nyomába. Nem sokkal később Guzics kapitány öccse, Zrínyi olasz inasa és a lovásza is utánuk mentek.

Guzics tért vissza a hírrel, amely pillanatok alatt rémületté változtatta a vadászat végét: Zrínyit súlyos baj érte. A vadkan három sebet ejtett rajta, a lábán és a fején is megsérült, de a halálos seb a nyakán érte.

Bár a korabeli források balesetként írják le az esetet, a hirtelen és tragikus halál szinte azonnal táptalajt adott az összeesküvés-elméleteknek. A halál körüli bizonytalanság csak erősítette a kultuszt, amely a XIX–XXI. században is formálja közgondolkodásunkat.

Zrínyi Miklós egyszerre irodalmi mérték és stratégiai gondolkodó, aki arra tanít, hogy a nagy célokhoz szervezett erő, tiszta vízió és áldozatvállalás szükséges. A kérdés ma is ugyanaz, mint Zrínyi idejében: leszünk-e elég szervezettek és bölcsek ahhoz, hogy a közjót ne csak megénekeljük, hanem meg is védjük?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Rákosi pajtásnak köszönhetjük ezt is” – így indult a legendás Gyermekvasút
A korabeli Néplap cikke a pártot és a vezetőt éltette az 1950-es átadáson. 2015-ben a vonal bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is.


Amikor 78 éve, 1948. április 11-én a Széchenyi-hegy oldalában megfeszített munkával nekiláttak az Úttörővasút építésének, kevesen sejthették, hogy egyszer Guinness-rekorderré, nemzedékek közös élményévé, s a budai hegyek ikonikus attrakciójává válik.

Ma ugyanazon a pályán, immár Gyermekvasútként, gyerekek irányítják a forgalmat – felelősen, profin, mégis játékos örömmel.

A mai évfordulón ünnepeljük a kisvasutat, amelynek története maga a magyar huszadik század kicsiben, a Rákosi-korszak propagandájától a ma is virágzó közösségépítésig.

Az építkezés 1948. április 11-i megkezdését követően rekordsebességgel haladt a munka: az első, nagyjából három kilométeres szakaszt Széchenyi-hegy és az akkori Előre (ma Virágvölgy) állomás között már július 31-én átadták.

A korabeli sajtó szerint az első szerelvény „pontosan fél tíz órakor indult el”.

A következő év júniusában a vonal elérte Szépjuhásznét (akkor Ságváriliget), majd 1950. augusztus 20-án megindult a forgalom a teljes, Hűvösvölgyig tartó pályán. Bár egy várostörténeti forrás szerint április 11-én a nyomvonalat jelölték ki és a munka másnap indult, a hivatalos narratíva ezt a napot tekinti a kezdőpontnak.

A dátumok mögött azonban egyedülálló működési modell áll, amely a vasút igazi szívét jelenti.

A forgalmi és kereskedelmi feladatokat 10 és 14 év közötti gyermekvasutasok látják el, természetesen felnőtt állomásfőnökök és vasúti szakemberek felügyelete mellett.

A fiatalok komoly tanfolyamon vesznek részt, ahol elsajátítják a szolgálati napló vezetését, a jelzési és biztosítóberendezések kezelését, a váltóállítás szabályait és az utastájékoztatás fortélyait.

Ez a rendszer ma is él és virágzik, tavaly júniusban például 155 újonc tett fogadalmat Hűvösvölgyben.

2015-ben a budapesti Gyermekvasút hivatalosan is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

A hitelesített hossz 11,7018 kilométer. A 760 milliméteres nyomtávú pálya a budai hegyekben kanyarog, 235 méteres szintkülönbséget küzd le, miközben a legnagyobb emelkedője eléri a 3,4 százalékot.

A vonal népszerűsége a hatvanas években érte el a csúcsát, 1961-ben például 800 ezer utast szállított. Ma a teljes menetidő a két végállomás között körülbelül 40-50 perc.

A vonalról csodálatos panorámák nyílnak a környező hegyekre, és számos turistaút csatlakozik az állomásokhoz.

A Gyermekvasút azonban több mint közlekedési eszköz; egyben korszakok lenyomata is. Az ötvenes években a szocialista nevelés és propaganda fontos eszköze volt.

Egy korabeli tudósítás érzékletesen tükrözi a korszak szellemét: „a Pártnak. Rákosi pajtásnak köszönhetjük ezt is!” - írta a Néplap a teljes vonal átadásakor.

Mára ez a narratíva teljesen átalakult. A vasút a közösségépítés, a felelősségvállalás és a pályaválasztás támogatásának színterévé vált, ahol a gyerekek játékosan tanulhatnak bele egy komoly szakmába.

Története tele van apró, érdekes részletekkel is. Kevesen tudják, hogy 1956 és 1973 között a hűvösvölgyi végállomáson mozgólépcső működött, amelyet vasár- és ünnepnapokon, a metró előtti időkben valóságos látványosságként üzemeltettek.

A járműpark is legendás: a „Kis Piri” néven ismert gőzmozdony ma is feltűnik a nosztalgiajáratokon, az egyik jellegzetes Mk45-ös dízelmozdonyt pedig „Bendegúz”-nak keresztelték.

A Gyermekvasút egyszerre időutazás és jövőiskola; a budai hegyek sínpárján 78 éve fut a történelem – ma is, a gyerekek biztos kezű irányításával.

Via MÁV-csoport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
A Titanic egyetlen magyar áldozata nem is arra a hajóra váltott jegyet: sztrájk pecsételte meg a sorsát
Weisz Lipót és felesége eredetileg az RMS Lusitania első osztályán utazott volna Kanadába, ám a Titanic másodosztályára irányították át őket.


Egy bányászsztrájk miatt fordult tragédiába a Titanic egyetlen magyar utasának élete.

Eredetileg nem is a végzetes útra tartó óceánjáróra, hanem a Lusitaniára váltott jegyet.

Weisz Lipót, a tehetséges szobrász és felesége, a belga Mathilde Françoise Pëde Kanadában szeretett volna új életet kezdeni.

Szénhiány miatt végül a Titanic másodosztályán találták magukat.

Weisz Lipót magyar származását neve is sejteti, és bár a sírfelirata Pestet jelöli meg születési helyeként, a kutatások szerint Veszprémben látta meg a napvilágot.

 

A fiatalember 19 évesen Angliába emigrált, ahol a bromsgrove-i Iparművészeti Egyesületnél tanult. Itt ismerkedett meg a varrónőként és énekesnőként dolgozó Mathilde-dal, akit feleségül is vett – írta a Promotions.hu.

A tehetséges fafaragó 1911-ben már áthajózott az Atlanti-óceánon, és Montrealban kapott megbízást a helyi Szépművészeti Múzeumtól.

Később Edward Wren bízta meg azzal, hogy a Dominion Express Building homlokzatára kifaragja a korabeli Kanada kilenc tartományát jelképező kőpajzsokat.

Mivel úgy látta, Quebecben meg tud élni a művészetéből, visszautazott Angliába a feleségéért, hogy együtt kezdjék meg közös életüket a tengerentúlon.

Ám a sors közbeszólt.

A Lusitania első osztályára vettek jegyet, de a brit bányászok sztrájkja miatt a Lusitania nem tudott elindulni. Ezért a Weisz házaspárt átirányították a Southamptonból induló Titanicra, a másodosztályra.

A történet szerint Weisz Lipót felszállás előtt a kabátja bélésébe varrta a család teljes vagyonát: mintegy 15 ezer dollár értékű, 21 kilogramm súlyú aranyat.

1912. április 14-én éjjel, egy kései séta után a házaspár épp visszatért a kabinjába, amikor a hajó jéghegynek ütközött. Mathilde a 10-es számú mentőcsónakban kapott helyet, így megmenekült, ám férje a hajóval együtt a fagyos óceánba merült.

Az özvegy április 18-án, a Carpathia fedélzetén érkezett meg New Yorkba, ahol az a veszély fenyegette, hogy nincstelen bevándorlóként visszaküldik Angliába.

A holttestek után kutató Mackay-Bennett hajó azonban megtalálta a 293-as számmal jelölt, mentőmellényes testet, amit a felsőjébe hímzett „W.L.” monogram alapján azonosítottak Weisz Lipótként.

Előkerült az öltönybe rejtett arany is, amit visszaszolgáltattak az özvegyének. Mathilde végül Kanadában maradt, és később újra férjhez ment.

Weisz Lipótot a montréali Baron de Hirsch temetőben helyezték végső nyugalomra.

Sírja sokáig jelöletlen volt, a fejfát csak a katasztrófa századik évfordulóján, 2012 körül állították fel. A sírkövön ez a felirat olvasható: „Leopold Weisz, született 1880 körül Magyarországon, Pesten. 1912. április 15-én halt meg a Titanic katasztrófájában. Nemrég házasodott, és kezdett új életet Montréalban. Tehetséges és ígéretes szobrász, a bromsgrove-i ipartestület tagja, munkáira Montréalban és külföldön egyaránt csodálattal tekintenek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk