Így közlekednek a vonatok és a távolsági buszok a húsvéti hosszú hétvégén

„A Lánchíd oroszlánjai elutaztak a hosszú hétvégére, de a kőnyúl figyelme húsvétkor sem konyul” - írja Facebook-oldalán a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A közlekedési vállalat szerint a kőnyúl éberen őrzi a pesti hídfőt és még egy találós kérdést is intézett az ünneplőkhöz:

A húsvéti készülődés központi kérdése a tojás mellett a sonka. Sokan elintézik ezt a témakört a nagybevásárlás közben a szupermarketben, ahol sajnos megannyi rossz minőségű, és egészségre káros termék található.

A Husszabóság hentesének, Szabó Ferencnek a segítségével most összefoglaljuk, hogy mire érdemes figyelni, és mit nem érdemes betenni a kosarunkba.

Melyik sonkát válasszam?

A kötözött sonka a nagy klasszikus, de a darabolt comb, a tarja vagy szívsonka is megállja a helyét a húsvéti asztalon. Fontos azonban, hogy jó minőségű, hagyományos technikával készült terméket válasszunk, mert nemcsak az íze és az állaga lesz jobb ezeknek a termékeknek, hanem az egészségünkre gyakorolt hatása is kedvezőbb.

Mi baj a gyorspáccal?

Egy hagyományos, füstölt sokának az előkészülete már jóval a húsvéti szezon előtt megkezdődik. Nagyjából egy hónapon keresztül tart a pácolás, majd kemény fával, lassan füstölik a húsokat, míg meg nem keményedik a külseje, és át nem járja a természetes, füstös aroma.

Ezzel szemben a gyorspáccal egy hét alatt kész lesz a sonka, de ez a folyamat távolról sem mondható természetesnek.

A gyorsan pácolt sonka sok esetben tartalmaz természetes fűszer helyett aromát, emulgeálószert, ízfokozót és glükózszirupot, és a füstölés helyett is csak füstaromát vagy füstkivonatot.

A hagyományosan füstölt sonkának van ideje kiszáradni, és így a megfelelő mennyiségű víz magától távozik belőle. Ha ennek a folyamatnak nem adnak elég időt, akkor a vizet nagyüzemi körülmények között kénytelenek valamilyen vízmegkötő anyaggal (di- vagy trifoszfát) megkötni.

Hogyan lehet megkülönböztetni a hagyományos és a gyorsan pácolt sonkát?

Az ár mindig nagyon árulkodó. A gyorspácolt sonkának 3000 - 4000 forint körül mozog kilója, míg egy hagyományos, minőségi sonkánál ez az ár 5000 forintnál kezdődik.

A gyorspácban érlelt sonkának a csomagolásán fel van tüntetve, hogy ilyen technikával készült. És ha azt olvassuk, hogy "füstölt ízű", akkor szintén kezdhetünk gyanakodni, hogy nem természetes füstölést kapott a hús.

Az összetevőket átnézve minél több furcsa kifejezésre bukkanunk, annál nagyobb az esély rá, hogy nem a jó sonkát tartjuk a kezünkben. Ha könnyen összenyomható, pépes állagú a hús, az is intő jel, vagy ha a vákumcsomagon belül folyik a leve.

Nyersen is fogyasztható a kötözött sonka?

Alapból téves megnevezés egy ilyen sonkára az, hogy "nyers".

De persze teljesen más lesz az íze és a textúrája is, ha puhára főzzük. A recept egyszerű:

Fűszerezhetjük is a főzővizet, de sokat nem fog változtatni a hús ízén. Fokhagymát, borsot és babérlevelet sokan adnak hozzá. Akkor jó a hús, ha könnyed szalad benne a kés. Ha pedig igazán szép szeleteket szeretnénk vágni belőle, először hagyjuk kihűlni.

Pro Tipp: A sonka főzővizét ne öntsük ki. Akár le is lehet fagyasztani, és szuper alaplé lesz belőle későbbre.

Szabó Ferenc elmondta, hogy a különböző sonkák és a szabadtartású tyúktojás mellett a tejes bárány a szezon sztárja. Itt is érdemes a minőséget, és a megbízható hentest keresni.

*Forrás: Guardian

Nagypéntektől húsvéthétfőig sokféle programmal, többek között látványetetésekkel, állattréningekkel és -bemutatókkal, családi tojásvadászattal és kreatív kézműveskedéssel várja a közönséget a Fővárosi Állat- és Növénykert – olvasható a városligeti intézmény szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A húsvéthoz kapcsolódó programok részeként a Varázshegyben például a kreatív kézműveskedésben próbálhatják ki ügyességüket a gyerekek, de lesz családi tojásvadászat is, amely a főbejáratnál lévő információs pavilontól indul. Ugyancsak a főbejáratnál közös fotót is lehet készíteni a Nyuszival és a Tavasztündérrel.

Külön figyelmet szentelnek a felelős állattartásnak is, ebben a témában mind a négy napon lesz két-két előadás a Varázshegy Darwin-termében, 13 óra 30 perctől, majd 15 óra 30 perctől.

Az Állatkert háziállatokat bemutató zónájában, ahol az állatsimogató is található, több állat is született az elmúlt hetekben. A közönség már most megtekintheti Kucu, a Szabó Lőrinc-i ihletésű nevet viselő mangalica koca tíz kismalacát, valamint a törpekecskéknél növekedő tizenöt gidát. Húsvétra már a nemrégiben született gyimesi racka bárányokat is kiengedik a karámba.

A Budapesti Állatkert kezelésében működő Margitszigeti Kisállatkertben is lesznek programok, méghozzá mind a négy napon, a pónisétáltatástól a kézműves sátorig. Minden nap 13 órától a kisállatkert dolgozói egy külön program részeként mutatják be az itt lakó állatokat, köztük a mentett madarakat is.

Húsvétkor a családok gyakran vásárolnak élő nyulat házikedvencnek. E szokás kapcsán arra hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert, hogy csak az tartson nyulat, aki hosszabb távon is felelősséggel gondját tudja viselni. Az Állatkert, amellett, hogy az állattartáshoz való felelős hozzáállásra buzdít, hivatalos honlapján a nyulak tartásával kapcsolatos tanácsokkal is segíti a kezdő nyúltartókat.

A városligeti intézmény 2008 óta már nem fogad be megunt nyulakat. A felelős állattartás mellett valójában nem is lenne szabad léteznie a megunt nyulak fogalmának, hiszen a házikedvenc iránti felelősség egy életre szól, ami egy nyúl esetében akár tíz esztendő is lehet.

Amikor új helyre látogatunk, azt azért is tesszük, mert fel akarjuk fedezni az adott környék jellegzetességeit, sőt, igyekszünk figyelni arra, hogy minél lokálisabb élményt kapjunk. Gondolhatnánk, hogy ezt inkább a vidék eldugott zugában tapasztalhatjuk meg, de nem csak erre van mód: a kulcs lehet egy olyan szálláshely is, ami mindkettőt magában foglalja. A Hotel Anantara Budapest már második alkalommal vállalkozik arra, hogy vendégeinek visszaadja az igazi magyar húsvéti hangulatot a szálloda falain kívül és belül is.

A hotel gyakran tart tematikus napokat, például karácsonykor, Valentin napon, legközelebb pedig nagypéntektől húsvét hétfőig adnak ízelítőt vendégeiknek az ünnepi különlegességekből. A reggelik alkalmával egy külön asztalt állítanak fel a magyar húsvéti fogásoknak, ahol zöldségek, sajtok, különféle sonkák, kalácsok és kenyerek kapnak helyet. Azt, hogy mennyire odafigyelnek az alapanyagokra, mi sem bizonyítja jobban, minthogy mindig a hentes által hozott mintából választják ki az aktuális kínálat legjobbját. Tojásból átlagosan 1200 darabot szoktak festeni a konyhán – mégpedig nem a lányok, hanem a fiúk, akik örömmel vállalkoznak erre a feladatra. A tojás egyedi, a hagyományokat követő, amolyan „kapargatós” fajta.

– mondja Abrudán Zsolt, a New York Kávéház főséfje, akitől azt is megtudjuk, hogy a sajt például egy Balaton mellőli településről érkezik a konyhájukba.

A húsvéti reggeli még számos olyan különleges, és kifejezetten magyar fogást soroltat fel, ami tényleg szem-szájnak ingere. A szálastormától kezdve a tradicionális kőrözöttön keresztül a medvehagyma- vagy padlizsánkrémig mindenfélét megkóstolhatunk.

A húsvéti ételeik fő elemei, a húsok külön választékot érdemelnek: van füstölt főtt mangalicatarja, parasztcsonka, és még sok kimondottan magyar sajátosság. A Hotel Anantarában a reggelik 300 fő körül mozognak, így ennek megfelelően kell felkészíteni a tálakat. Ilyenkor sokkal több a tojás, mint egyébként, külön-külön szeletelik le és rakják ki a sonkákat, ugyanígy a zöldségeket is. Ha valaki csak a zöldséget akarja, vagy a sajtot szeretné, mert például nem eszik húst, arra is odafigyelnek. Mindezen finom falatokat pedig nemcsak a reggelinél, hanem a szobabekészítésnél is megtalálhatják a vendégek egy kisebb tálon.

A Hotel Anantarában a hagyományos magyar szokások nem állnak meg a szobák vagy az étterem falain belül. Már több éve fut sikeresen a Matyó Design-nal közös projektjük, amelynek keretében az észak-magyarországi Tardra viszik az érdeklődő vendégeiket, hogy közeli képet kapjanak a matyó életstílusról és maguk tapasztalják meg, milyen a vidéki magyarországi lét.

Az ilyen kirándulások alatt szoktak a külföldiek találkozni a tardi asszonyokkal, többek között Vajda Miklósné Marikával, aki örömmel avat be mindenkit a matyó hímzés rejtelmeibe, és eleveníti fel a húsvéti hagyományokat.

„Egyik barátnőmmel mindig a lakásban vártuk a locsolókat, és egész nap izgultunk, hogy hányan fognak jönni, hogy kik jönnek el. Akkor még a fiúk hárman-négyen összecsatlakoztak barátokkal, és öltönyben, nyakkendővel kiöltözve mentek a családhoz, osztálytársakhoz.”

„Nem piros volt, hanem terrakottás, vöröses színű. Anyukám mindig mondta, hogy gyűjtsem össze a hagyma héját. Abban főzte meg a tojást, és utána a szalonnabőrrel átkentük, hogy fényesebb legyen a tojás, a végén azt kapták a fiúk a locsolásért.”

Persze a húsvéti ételek sem hiányozhattak. A körözött, sajt, sonka, főtt sonka, tojás mellett a torma és a kocsonya is szerepelt az ünnepi asztalon.

A Matyó Design Túrák mind a helyieknek, mind a vendégeknek emlékezetesek. Tavaly egy 50 fős amerikai csapat látogatott el húsvétkor a kis faluba, akkor a templomba is elmentek velük, ahol a misén a régi orgona hangja szólt. Ilyenkor nyelvi akadály sem állhat az útba, akár kézzel-lábbal mutogatva, de a helyiek megértetik magukat a vendégekkel – ehhez az élményhez pedig egyébként sem kell olyan sokat beszélni.

Abrudán Zsolt séf szerint nemcsak a személyzet, de a vendégek is nagyon szeretik a húsvéti reggeliket és hasonló tematikus alkalmakat, mert örülnek, hogy valami mást látnak és mást kapnak, mint amit egyébként szoktak. „Mindenhol megvan ennek a sajátossága, de én úgy gondolom, hogy Magyarország nagyon erős a hagyományokban.”