Zsiday Viktor: Pánikhangulat alakult ki a lakosságban a hívások alapján

A szakember szerint félő, hogy egyre inkább euróban határozhatjuk majd meg sok árucikk és ingatlannak az árát, így a forint csak másodlagos lesz.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2022. október 04.

A Portfolio Checklist című podcast műsorában beszélt Zsiday Viktor, a Citadella alap portfólió menedzsere a hazai gazdaság kilátásairól, a forint árfolyamáról és az inflációról.

Zsiday szerint a forint árfolyamát sok külső tényező befolyásolja, amit a jelenlegi lejtőre a jegybanki változtatás lökött.

Van ez a lehetetlen szentháromság, ami azt mondja ki leegyszerűsítve, hogy a szabad tőkemozgás, a forintárfolyam és a kamatok közül kettőt tud a monetáris politika meghatározni, őszig úgy tűnt, hogy az árfolyamot fogják stabilizálni, de ez most változni látszik

- mondta a szakember.

Azzal folytatta, hogy a jegybank sokáig próbálta stabilizálni a forintot, időközben végül megijedhettek attól, hogy a magas kamatok rosszak lesznek a hazai gazdaságnak, majd kiszálltak, csakhogy a hátraarcot bünteti a piac. A forint gyengülése azonban az inflációs várakozások széthullásához vezetett, aminek köszönhetően kialakult egy olyan felfogás, hogy a forint úgyis tartósan gyengül. Így a cégek mentalitásban is változás állt be, és úgy gondolkodnak, hogy minden évben bért, vagy árat kell emelniük. Zsiday szerint ezzel viszont egy olyan rendszerbe léptünk át, ahonnan a gazdaságot nagyon nehéz visszakormányozni.

„A legnagyobb félelmem, hogy Magyarországon átalakultak az inflációs várakozások, és mindenki úgy készül a következő időszakra, hogy úgyis árat fogok emelni. Úgyis bért kell emelnem, ha nem is akarok. Ez a spirál egy önerősítő folyamattá válik, és már vált is, amit aztán nagyon nehéz letörni.”

A szakértő arra is kitért, hogy azon hívások, melyeket az elemzői szektorban dolgozók kaptak az elmúlt napokban, azt mutatják, hogy

pánikhangulat alakult ki a lakosságban, ami könnyen tőkemenekítéssé válhat. Ez pedig egy veszélyes folyamat.

Arról nem is beszélve, hogy egyre inkább euróban határozhatjuk majd meg sok árucikk és ingatlannak az árát, így a forint csak másodlagos lesz.

Zsiday attól viszont nem tart, hogy államcsőd következne be. Ugyanis kevés a hamarosan lejáró devizaadósság, mindemellett az MNB devizatartaléka bőven elegendő ahhoz, hogy ezek kifizethetővé váljanak. A jegybank pedig forintot akármikor tud teremteni, tehát klasszikus államcsődtől nem kell tartani, attól nagyon messze vagyunk.

Kapcsolódó

Napelemes pályázat: a kivitelezők egy fillérhez sem jutnak hozzá, mert nem tudják feltölteni az elszámolást

Teljes káosz: hónapokat csúszott a nyertesek értesítése, aztán kiderült, a drágulás miatt önrészt kell fizetniük, most pedig az ezt bevállalóknál sem kezdik a munkát, mert a napelemes cégek nem jutnak hozzá a pénzükhöz az államtól.

KÖVESS MINKET:

NATO-főtitkár: Már 2021 őszén tudtuk, hogy Putyin támadni fog, Magyarország is értesült erről

Jens Stoltenberg megerősítette, hogy február elején valóban beszélt Orbán Viktorral a kormányfő moszkvai látogatása után, de ekkor már nem volt újdonság neki az, amire a miniszterelnök figyelmeztette.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2022. december 06.

Magyarország NATO-ban és a háborúban betöltött szerepéről kérdezte a Partizán YouTube-csatorna a NATO-főtitkárát Brüsszelben egy interjú keretében. Jens Stoltenberg meglehetősen diplomatikus válaszokat adott, például elmondta, hogy a magyar kormány részt vállalt a különféle támogatásokból, elfogadta a szankciókat is elfogadta, és sok menekültet is befogadott.

Arra a kérdésre, hogy maradéktalanul elégedett-e Magyarország eddigi szerepvállalásával, azt válaszolta, hogy nem akarja rangsorolni a szövetség tagországait. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország Törökország mellett az egyetlen olyan NATO-tag, amelyik még nem ratifikálta Svédország és Finnország tagságát, a főtitkár csak annyit mondott, számít rá, hogy Magyarország és Törökország is mihamarabb megteszi ezt.

A Partizán alapítója, Gulyás Márton felidézte, hogy Orbán Viktornak rossz megérzései voltak a február elejei, Vlagyimir Putyinnal való moszkvai találkozója után. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy bár az orosz elnök nem mondta neki, hogy támadásra készül, de ő látta, hogy baj van. Állítása szerint fel is hívta a NATO főtitkárát, hogy figyelmeztesse erre. Stoltenberg az interjúban megerősítette, hogy valóban beszélt a kormányfővel.

„Ekkor a NATO-tagok már teljes bizonyossággal tudták, hogy Putyin Oroszországa meg fogja támadni Ukrajnát. A közös hírszerzésünk értesült erről még 2021 őszén. Az egész világot figyelmeztettük, beleértve a NATO-tagokat Putyin megszállási terveiről és a hatalmas katonai készülődésről. Ez az információ tehát minden országnak a birtokában állt, fel voltunk készülve Putyin támadására”

- mondta.

Hozzátette, hogy szerinte helytelen lenne részleteznie a közte és Orbán között történt beszélgetést. Arra azért utalt, hogy számára nem volt meglepetés az, amit a miniszterelnök mondott neki, hiszen már 2021 őszén tisztában voltak azzal, hogy Putyin támadásra készül.

A főtitkár azt is elmondta, hogy szerinte téves gondolat az, hogy a NATO tervezett keleti bővítése provokálta ki az orosz támadást. Úgy véli, ez az elképzelés azon a feltételezésen alapul, hogy Oroszországnak jogában áll dönteni a szomszédos országok sorsáról. Hangsúlyozta, hogy Oroszország indította a háborút, miatta áll fenn ez a helyzet Európában, ami a hidegháború óta a legveszélyesebb. A konfliktust pedig az okozza, hogy Putyin nem hagyja, hogy Ukrajna eldöntse, milyen úton járjon.

Kapcsolódó

Kemény üzenet az EU-tól a kormánynak: engedniük kell két ügyben a helyreállítási terv elfogadásához

A keddi pénzügyminiszteri ülésen ezt világossá is tették az Ukrajnának szánt közös uniós támogatást ellenző Varga Mihály számára.

KÖVESS MINKET: