Zöldenergia-befektetésekkel lett a világ tizedik leggazdagabb embere egy indiai szénmágnás

Hadházy Ákos a Facebook-oldalán mondta el a véleményét Orbán Viktor ATV-s interjújáról. Azt írta, a Rónai Egonnal folytatott beszélgetés gyönyörűen megmutatta, hogy ő maga miért nem megy a csatorna stúdiójába, és szerinte miért nagy baj, hogy ellenzéki politikusok és civilek ezt megteszik. A politikus szerint „szemfényvesztés ugyanis az egész, a demokrácia és a sajtószabadság látszatának fenntartására”.

A képviselő úgy véli, „annak a hatalomnak létfontosságú a sajtószabadság látszata, amelynek vezetője nagy lelki nyugalommal ment be a stúdióba, mert biztos volt benne, hogy a riporter egyetlen szóval sem fogja szóba hozni például Hatvanpusztát”. Hozzáteszi, hogy Orbán emlékezett rá, milyen rosszul sült el, hogy Németh Balázsnál és egy másik influenszernél viszont előre megbeszélten szóba hozták.

Hadházy szerint ha az ATV valóban független tévé lenne, akkor megkérdezett volna három dolgot a témában:

• tartja-e még Orbán Hatvanpuszta kapcsán, hogy egy félkész mezőgazdasági épületről van szó, és ha igen, miért kell bele két úszómedence és 15 luxusapartman;

• mennyibe került az egész és miért pont Mészáros Lőrinc cége építi;

• illetve milyen műemlékvédelem az, ahol a föld alá bontják a műemléket.

A politikus állítja, ha a miniszterelnök a szokásos módon hárítja a kérdéseket, egy független riporter nem engedné ki a kezei közül, hiszen a másfél órás műsorból Orbán „nem tudott volna elsétálni és primitív sértegetéssel sem válaszolni”.

– írta Hadházy.

Posztját azzal zárta: „Lehet, hogy Török Gábor a keddi interjúból megtudott olyan dolgokat Orbánról, amiket szerinte máshogyan nem tudtunk volna meg. De sajnos megtudtunk az ATV-ről olyan dolgokat is, amiket sajnos már eddig is tudtunk.”

A beszélgetésnek azért is volt nagy visszhangja, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda korábban még álhírnek nevezte, hogy a kormányfő interjút adna a csatornának. Az adás végül kiemelkedő nézettséget ért el, és több elemző, köztük Török Gábor politológus is úgy értékelte, hogy az interjú sokat elárult a miniszterelnök gondolkodásáról.

Nyílt levélben üzent Fekete-Győr András a Facebookon Cseh Katalinnak, miután a Momentumból kizárt politikus bejelentette, hogy új párttal indul a 2026-os választáson. A Momentum korábbi elnöke posztjában azt írta, nagyot csalódott egykori harcostársában, akit tíz éve az elsők között keresett meg a politikai generációváltás ügyével.

Felidézte, hogy amikor tavaly megszűnt a parlamenti mandátuma, teljes szívvel támogatta, hogy Cseh vegye át a helyét a Momentum élén, mert bízott benne, hogy képviselni fogja a párt egyik legtisztább küldetését: hogy a haza ügye mindig fontosabb a pártérdekeknél.

– írta Fekete-Győr.

Szerinte Cseh Katalin szem elől tévesztette, miért léptek annak idején a politikába, vagyis hogy egy új politikai generáció bizonyítsa be, hogy lehet máshogy csinálni. Úgy véli, az egykori közös cél az volt, hogy létrejöjjön egy olyan politikai közösség, „ami meghaladja a magyar politika mindenben haszonleső, kizárólag a túlélésre és hatalomra játszó fertőjét.” A Momentum alapítója szerint a 2026-os választás közeledte hozta el számukra a legnagyobb próbatételt, és büszke arra, hogy a pártja végül a helyes döntést hozta meg, amikor a visszalépés mellett döntött.

– üzente.

A volt pártelnök szerint Cseh Katalinnak is tudnia kellene, hogy nincs esélyük megugrani az 5 százalékos küszöböt, miközben milliók álmát teszik kockára egy jobb Magyarországról. Úgy látja, az új párt csak tovább darabolja az ellenzéki oldalt.

– tette fel a kérdést.

Fekete-Győr szerint az európai parlamenti választáson a választópolgárok világosan megüzenték, hogy a TISZA Pártban látják a rendszerváltás egyetlen reményét, és úgy gondolja, a politikusoknak nem dolguk felülbírálni a választók akaratát. Sőt, inkább minden erejükkel, akár a legszemélyesebb áldozatok árán is segíteniük kell azt.

A poszt végén úgy fogalmazott, hiába próbálják a kezdeményezést Barabás Richárddal „humanista” vagy egyéb címkékbe öltöztetni, az szerinte nem az a tiszta szívű politika, amiért egykor közösen küzdeni kezdtek.

– üzente még Cseh Katalinnak Fekete-Győr András.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren éjszakázott a Magyar Honvédség egyik JAS-39 Gripenje, miután szerdán a sűrű köd miatt nem tudott leszállni eredeti célállomásán, Kecskeméten – írta a Baon.hu.

A portál szerint a honvédség repülőműszaki állománya azonnal megkezdte a szükséges munkálatokat a polgári repülőtéren. A szakembereknek ki kellett szerelniük azokat az alkatrészeket, amelyek nem maradhattak a gépben egy nem katonai bázison, és a vadászgép befedéséről is gondoskodtak.

A vadászgép éppen Svédországból tért vissza Magyarországra egy javítás után, és egyenesen a kecskeméti katonai repülőtérre tartott.

A magyar vadászgépek egyébként ezekben a hónapokban látják el a NATO balti légtérrendészeti (Baltic Air Policing) misszióját Litvániában, ahol az elmúlt három és fél hónap alatt húsz éles riasztásuk volt. Éppen a ferihegyi leszállás napján tartottak sajtóbejárást a litvániai Šiauliai bázison, ahol a magyar Gripenek állomásoznak.

Megállapodás született Berlinben a német sorkatonai szolgálat reformjáról, amelynek értelmében

A védelmi minisztérium új rendszert vezet be, amely alapján, ha nem lesz elég önkéntes jelentkező a Bundeswehrbe, sorsolással dönthetik el, kiket hívnak be tényleges katonai szolgálatra.

A megállapodás szerint a jövőben minden 18 éves férfinak először nyilatkoznia kell a szolgálati hajlandóságáról, majd be kell jelentkeznie az alkalmassági vizsgálatra. Itt az általános állapotfelmérés mellett hallás- és látásvizsgálat, vér- és vizeletvizsgálat, a bőr, a végtagok, az ízületek, a gerinc, a szív- és érrendszer, a tüdő és a nemi szervek felmérése, valamint mobilitási és terheléses tesztek várnak a fiatalokra. Ezt követően feleletválasztós feladatok mérik fel a szóbeli megértést, a matematikai tudást, a logikus gondolkodást, a műszaki kompetenciát és a koncentrációt.

A sikeres vizsgálat után a katonai korú személyt „besorozásra jogosultnak” tekintik, ez azonban nem jelenti automatikusan a katonai szolgálat teljesítését.

A korábban felmerült „kettős sorsolás” módszerét, amely szerint előbb a sorozásra behívandókat, majd az önkéntesek hiányában ténylegesen bevonulókat is sorsolták volna, egyelőre levették a napirendről. Ezt a megoldást az SPD-s Boris Pistorius védelmi miniszter ellenezte. Pistorius számításai szerint 2026-tól évente 3000 és 5000 közötti új sorkatonára lesz majd szükség Németországban.

A német alaptörvény jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a kötelező katonai szolgálatot; a nők bevonásához alkotmánymódosításra lenne szükség, ami nincs napirenden.

Forrás: Economx