HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij: holtan találtak több elrabolt polgármestert

Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában.

Link másolása

Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.

"Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan" - idézte az elnököt a hírportál. Zelenszkij ugyanakkor azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Hozzátette, hogy az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében.

Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában. A Telegram üzenetküldő portálon a szolgálat kifejtette, hogy a műholdfelvételek hétfő reggel nem mutattak hőkibocsátást a térségben, eszerint nincs tűz az orosz csapatok által elfoglalt tiltott zónában.

Hozzátették, hogy több hírforrás hamis információt közölt az atomerőmű közelében pusztító tüzekről. Arra kértek ezért mindenkit, hogy ellenőrizetlen információkat ne terjesszen, csakis hivatalos forrásokból tájékozódjék.

Vasárnap Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos azt közölte, hogy több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körül. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes pedig arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló kijevi küldöttség tagja hétfőn a Twitteren újabb fegyvereket kért a partnerországoktól annak érdekében, hogy "Ukrajna napi másfél ezer orosz katonával végezhessen". "Az Oroszországi Föderáció naponta 510-530 embert veszít el, ez a harcok rendkívül magas intenzitását és az ukrán hadsereg motiváltságát jelzi. Oroszország helyrehozhatatlan veszteségei számának megduplázásához, megháromszorozásához növelni kell a nagy hatótávolságú nehéztüzérségi rendszerek, és a lövedékeinek mennyiségét" - hangoztatta Podoljak.

Az ukrán vezérkar hétfőn, déltájban kiadott helyzetjelentése szerint az orosz erők Donyeck és Luhanszk megyékben változatlanul arra törekednek, hogy elérjék a régiók közigazgatási határait, folytatják a támadásokat az ukrán katonai és polgári infrastruktúra ellen. Harcok zajlanak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városában, az orosz erők folytatják az előrenyomulást a város központja felé.

Az északnyugati Voliny térségében négy fehérorosz taktikai zászlóaljat észleltek, amelyet a fehérorosz-ukrán határ védelmére irányítottak oda. Az ukrán vezérkar szerint nem kizárható ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők elleni harci cselekményekben is részt vesznek. Emellett észlelték a fehéroroszországi Homel térségében Iszkander-M rakétarendszerek mozgását az ukrán határ felé. A térségben az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják Csernyihiv városát, amely megyeszékhely is, valamint tűzkárokat okoznak a polgári infrastruktúrában. A Csernyihivtől északkeletre fekvő Sznovszk településtől az orosz csapatok visszavonultak, felgyújtva közben egy közeli hidat.

A Kijev megyében lévő Lukjanyivka településnél az orosz csapatok tovább ágyúzzák az ukrán erőket. A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely is változatlanul orosz blokád alatt van, támadások zajlanak polgári infrastrukturális létesítmények ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 123 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 586 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 95 rakéta-sorozatvetőt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezddően további tájékoztatásig nem látogatható.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Benzinár: dinamikus árplafon jöhet a miniszter szerint
A mai kormányülésen döntés születik arról, szükségszerű-e a beavatkozni a piaci folyamatokba, ha a régiós átlagárhoz képest a hazai kutakon drágábban adják az üzemanyagot.

Link másolása

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Della podcastben arról beszélt, ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz - írja a 444.

A miniszter szerint a kutak nem egy meghatározott időszakra, rögzített áron - mint korábban a 480 forintos benzin literár - adhatják az üzemanyagot, hanem a régiós átlaghoz viszulva alakulhat az ármeghatározás.

A podcastből egyebek mellett kiderül még az is, hogy

  • „picike felárral” vesszük az orosz gázt,
  • az állami beruházások halasztása nem érinti az energetikai célú projekteket, valamint biztosított a korszerűsítési pályázatok forrásigénye,
  • Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez,
  • és a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Orbán Viktor Magyar Péterről: a baloldal belügye, majd maguk között elrendezik
A kormányfő nem győzte hangsúlyozni, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel kapcsolatban.

Link másolása

Orbán Viktor is meghallgatta a hangfelvételt, amin Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyészség irataiba - írja a Telex. Majd többször hozzátette, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz, aki szerint nem lehet nyomtalanul manipulálni ügyészségi iratokat.

Hogy töretlen-e a bizalma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter iránt, leszögezte:

A Gergőnek van baja, mert megműtötték és nehezen mozog. Az komoly baj, nem pedig az, hogy ő volt az ajánlója egyébként a Fidesz-tagságra is az igazságügyi miniszter férjének, de ez nem érinti az ő munkáját, mert a bizalom, az a munkából fakad.

A Tisza Párt alelnökével kapcsolatos kérdésekre azt ismételgette, hogy Magyar Péter a baloldal belügye.


Link másolása
KÖVESS MINKET: