prcikk: Zelenszkij: holtan találtak több elrabolt polgármestert | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij: holtan találtak több elrabolt polgármestert

Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában.


Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.

"Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan" - idézte az elnököt a hírportál. Zelenszkij ugyanakkor azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Hozzátette, hogy az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében.

Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában. A Telegram üzenetküldő portálon a szolgálat kifejtette, hogy a műholdfelvételek hétfő reggel nem mutattak hőkibocsátást a térségben, eszerint nincs tűz az orosz csapatok által elfoglalt tiltott zónában.

Hozzátették, hogy több hírforrás hamis információt közölt az atomerőmű közelében pusztító tüzekről. Arra kértek ezért mindenkit, hogy ellenőrizetlen információkat ne terjesszen, csakis hivatalos forrásokból tájékozódjék.

Vasárnap Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos azt közölte, hogy több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körül. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes pedig arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló kijevi küldöttség tagja hétfőn a Twitteren újabb fegyvereket kért a partnerországoktól annak érdekében, hogy "Ukrajna napi másfél ezer orosz katonával végezhessen". "Az Oroszországi Föderáció naponta 510-530 embert veszít el, ez a harcok rendkívül magas intenzitását és az ukrán hadsereg motiváltságát jelzi. Oroszország helyrehozhatatlan veszteségei számának megduplázásához, megháromszorozásához növelni kell a nagy hatótávolságú nehéztüzérségi rendszerek, és a lövedékeinek mennyiségét" - hangoztatta Podoljak.

Az ukrán vezérkar hétfőn, déltájban kiadott helyzetjelentése szerint az orosz erők Donyeck és Luhanszk megyékben változatlanul arra törekednek, hogy elérjék a régiók közigazgatási határait, folytatják a támadásokat az ukrán katonai és polgári infrastruktúra ellen. Harcok zajlanak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városában, az orosz erők folytatják az előrenyomulást a város központja felé.

Az északnyugati Voliny térségében négy fehérorosz taktikai zászlóaljat észleltek, amelyet a fehérorosz-ukrán határ védelmére irányítottak oda. Az ukrán vezérkar szerint nem kizárható ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők elleni harci cselekményekben is részt vesznek. Emellett észlelték a fehéroroszországi Homel térségében Iszkander-M rakétarendszerek mozgását az ukrán határ felé. A térségben az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják Csernyihiv városát, amely megyeszékhely is, valamint tűzkárokat okoznak a polgári infrastruktúrában. A Csernyihivtől északkeletre fekvő Sznovszk településtől az orosz csapatok visszavonultak, felgyújtva közben egy közeli hidat.

A Kijev megyében lévő Lukjanyivka településnél az orosz csapatok tovább ágyúzzák az ukrán erőket. A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely is változatlanul orosz blokád alatt van, támadások zajlanak polgári infrastrukturális létesítmények ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 123 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 586 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 95 rakéta-sorozatvetőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Csád vagy Dubaj?” - Hétfő reggel felszállt a magyar kormánygép, most mindenki a repülőket lesi
Panyi Szabolcs a Facebookon jelezte, hogy a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X gépe útnak indult. Az oknyomozó újságíró arra tippel, hogy a járat az Emirátusok felé veszi majd az irányt.
F. O - szmo.hu
2026. április 13.



Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfő reggeli Facebook-posztjában arról írt, hogy a magyar kormány egyik Dassault Falcon 7X típusú gépe már a levegőben van.

Az újságíró a lehetséges úti célokról is találgat: „Csád vagy Dubaj? Április 13-án reggel az egyik Dassault Falcon 7X típusú magyar kormánygép már úton is van.

Korábbi repülései alapján én arra tippelnék, hogy majd Egyiptom felett keletre, az Emirátusok irányába fordul,

de majd egy órán belül meglátjuk.”

Panyi hozzáteszi, hogy Moszkva más irányban van, de egy esetleges lengyel légtérzár miatt kerülőútra kényszerülhetne a gép. A posztot azzal a gondolattal zárja, hogy a téma ismét a figyelem középpontjába kerülhet.

„Van egy olyan érzésem, hogy következő napokban, hetekben a magyar kormányzati gépek repülésének követése ismét elég népszerű hobbi lesz.”

Közben a Telex egy másik géppel kapcsolatban kapott tucatnyi kérdész. A honvédség Embraer KC-390 szállítógépe hétfőn hajnalban szállt fel Kecskemétről, majd reggel ötkor Líbia partjaihoz érkezett.

A Honvéd Vezérkar válaszában azt írta nekik, idén április 11. és május 3. között Elefántcsontpart és Líbia ad otthont a Flintlock 26 nemzetközi különleges műveleti gyakorlatnak, amelyen a Magyar Honvédség kijelölt erői is részt vesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az Állami Számvevőszék elnöke reagált arra, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel
Az Állami Számvevőszék reagált Magyar Péter lemondásra felszólító követelésére. Rövid közleményükben hangsúlyozták, hogy az elnök 12 éves mandátumát törvény védi, annak megszüntetése pedig szigorú jogi feltételekhez kötött.


Rövid közleménnyel reagált hétfőn az Állami Számvevőszék Magyar Péter vasárnap éjszakai győzelmi beszédére. A Tisza Párt elnöke a választási eredmények ismeretében többek között az ÁSZ elnökének, Windisch Lászlónak a lemondását követelte.

Az intézményt a Telex kérdezte meg arról, hogy mi az ÁSZ elnökének reakciója, és kaptak-e már felszólítást a Tisza Párttól a lemondásra. A válaszukban azt írták:

„Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza.”

Emlékeztettek arra is, hogy az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény tételesen rögzíti, hogy az elnök megbízatása mikor szűnhet meg. Ilyen ok lehet: a megbízatási időtartam letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, összeférhetetlenség kimondása, felmentés, kizárás, halál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Így alakul meg a Tisza-kormány: pontos menetrend jön a választás után, két májusi határidő kulcsfontosságú
A 2026-os választás után a jogszabályok pontosan meghatározzák az új Országgyűlés és a kormány megalakulásának menetrendjét. A folyamat két kulcsfontosságú esemény köré épül: az egyik a végeredmény kihirdetése, a másik az alakuló ülés.


A 2026-os országgyűlési választás után pontos menetrend szerint alakul meg az új parlament és a kormány, a legfontosabb határidőket pedig jogszabályok rögzítik. A folyamat a hivatalos végeredmény megállapításával indul, és az új miniszterek eskütételével zárul, ami a korábbi tapasztalatok alapján több hetet vehet igénybe – emlékeztet az Index.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az április 12-i szavazást követő 19. napig, vagyis legkésőbb május 4-ig hirdeti ki az országos listás végeredményt, ami kulcsfontosságú mozzanat, hiszen a mandátumok kiosztása ezzel válik véglegessé, megnyitva az utat az új Országgyűlés összehívása előtt.

A köztársasági elnöknek legkésőbb május 12-ig kell összehívnia az új Országgyűlés alakuló ülését.

Az alakuló ülésen a Nemzeti Választási Iroda és az NVB beszámol a választás lebonyolításáról, majd a képviselők igazolják megbízatásukat és leteszik a hivatali esküt. Ekkor választják meg a parlament tisztségviselőit, köztük a házelnököt, és döntés születhet az állandó bizottságok megalakításáról is.

Az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, de az új kabinet felállásáig ügyvezető kormányként, korlátozott hatáskörrel hivatalban marad. Ebben az időszakban viszont nem köthet nemzetközi szerződést, és rendeletet is csak törvényi felhatalmazás alapján alkothat, halaszthatatlan esetben.

Az államfő az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akit az Országgyűlés nyílt szavazással, a képviselők több mint felének támogatásával választhat meg. Ezután a kormányfő rögtön hivatalba is lép.

A korábbi ciklusok alapján az alakuló ülés és az új kormány megalakulása között változó időtartam telik el: bár jellemzően néhány hétről van szó, a folyamat tempóját nagyban befolyásolják a politikai egyeztetések. A 2022-es választás után például, az ukrajnai háború árnyékában viszonylag gyorsan, május 24-re felállt az új kormány.

A 2026-os választások utáni legfontosabb határidők tehát:

  • Május 4.: Az NVB kihirdeti az országos listás végeredményt.
  • Május 12.: Megtartják az új Országgyűlés alakuló ülését.
  • Várhatóan május vége–június eleje: Megválasztják a miniszterelnököt és megalakul az új kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter lemondatná Sulyok Tamást, de a kétharmad önmagában nem elég hozzá
A TISZA elnöke győzelmi beszédében felszólította Sulyok Tamást, hogy a kormányalakítási megbízás után mondjon le. A köztársasági elnök elmozdításáról azonban nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság dönt.


Bár az előzetes eredmények szerint a Tisza Párt kétharmados többséget szerezhet a parlamentben, az új kormánynak mégis egy alkotmányjogi aknamezőn kell átkelnie. Magyar Péter a vasárnapi győzelmi beszédében arra kérte Sulyok Tamást, hogy haladéktalanul bízza meg őt a kormányalakítással, majd mondjon le.

A köztársasági elnököt azonban a parlamenti többség sem mozdíthatja el egyszerűen, a végső szót ugyanis az Alkotmánybíróság mondja ki,

emlékeztet a 444.

Magyar Péter a vasárnap esti eredményvárón elmondott beszédében több közjogi méltóságot is lemondásra szólított fel, de külön kitért a köztársasági elnökre.

Ha Sulyok Tamás nem távozik önként, az elmozdításának folyamatát a 2011-ben elfogadott Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény szabályozza.

Bár a megfosztási eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti, és a megindításához a képviselők kétharmadának titkos szavazása szükséges, a végső döntés nem a parlamenté.

Az eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A testület akkor mozdíthatja el hivatalából az államfőt, ha megállapítja, hogy az szándékosan megsértette az Alaptörvényt, hivatali tevékenységével összefüggésben más törvényt sértett, vagy szándékos bűncselekményt követett el.

Ha az Alkotmánybíróság nem látja bizonyítottnak a törvénysértést, a köztársasági elnök a székében maradhat, függetlenül a parlamenti szavazás eredményétől.

Az eljárás idejére az államfő hatásköreit felfüggesztik.

A választást követő 30 napon belül a köztársasági elnöknek kell összehívnia az új Országgyűlés alakuló ülését, ahol javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, akit a parlament egyszerű többséggel választ meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: