HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij: 400 nemzetközi megállapodást sértett meg Oroszország, köztük az 1994-es budapesti memorandumot

„Ha az európaiak 71 százaléka Ukrajnát az európai család részének tekinti, miért vannak még mindig politikai szkeptikusok, akik haboznak megengedni, hogy belépjünk az Európai Unióba?” – tette fel a kérdést az ukrán elnök.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken felszólította az európai politikusokat, ne kételkedjenek abban, hogy jó döntést hoznak, ha Ukrajnának megadják az EU-tagjelölti státust, mert a közvélemény Ukrajna oldalán áll.

Erről az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán államfő Koppenhágában beszélt a Demokrácia-csúcsnak nevezett konferencia résztvevői előtt, videokapcsolaton keresztül.

"Ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az európaiak 71 százaléka Ukrajnát az európai család részének tekinti, miért vannak még mindig politikai szkeptikusok, akik haboznak megengedni, hogy belépjünk az Európai Unióba?"

- tette fel a kérdést Zelenszkij. Kifogásolta még, hogy ha az európai alapértékek szerint minden nemzet egyformán fontos és tisztelet érdemel, "miért mondják mégis az ukrán népnek olyan régóta, hogy maradjon az Oroszország és az Európai Unió közötti "szürke" zónában. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy "ha Oroszország cinikusan megsérti a nemzetközi jog minden létfontosságú dokumentumát, miért haboznak még mindig blokkolni egy ilyen állammal a kapcsolatokat".

Zelenszkij szavai szerint 2014 óta mostanáig Oroszország körülbelül négyszáz nemzetközi megállapodást sértett meg. Ezek közül kiemelte az 1994-es budapesti memorandumot, amelynek Oroszország egyik aláírója volt. A megállapodás értelmében az aláíró országok szavatolják Ukrajna területi épségét, utóbbi pedig cserébe lemondott összes nukleáris fegyveréről. "Mindannyiunknak emlékeznünk kell a budapesti memorandumra, amelynek Oroszország általi megsértése maximális cinizmust ad ehhez a képhez. Ezzel a jogsértéssel Oroszország megnyirbálta a világ nukleáris leszereléséért folytatott küzdelmét.

"Mit érnek most a nukleáris leszerelésről szóló szavak, ha Ukrajnát, ahonnan a harmadik legnagyobb atomarzenált elvették, egy olyan állam támadja meg, amely az agressziótól való tartózkodás kötelezettségét aláíró államok között volt, és amely továbbra is atomhatalom marad?"

- kérdezte Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint Európa jövője most azon múlik, hogy a demokratikus világ hajlandó-e az emberi jogokról, a demokráciáról, a szabadságról és a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló szavakról a közvetlen és egyértelmű cselekvésekre térni. Azt javasolta, hogy Ukrajna tagjelölt státusa mellett változtassák meg az európai kontinens biztonsági berendezkedését, és dolgozzanak ki mechanizmusokat megelőző büntetésre, ha egy "agresszor a fegyvertelen lakosság megtámadásával és megölésével fenyegetőzik". Ezenkívül fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi intézményeken keresztül minden orosz háborús bűnöst vonjanak felelősségre.

Közben az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a Donyec-medencében az orosz erők a Szlovjanszk elleni offenzíva folytatására készülnek, a harcok tovább folynak Szeverodoneckért, amely felett az oroszok igyekeznek teljes ellenőrzést kialakítani.

Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei Mariupol polgármestere egy tévéműsorban azt mondta, hogy a várost megszállva tartó orosz és szakadár erők kórházakat zárattak be, hogy eltitkolják a terjedő kolerajárványt. A városvezető szavai szerint "bizonyítékok vannak" kolerás megbetegedésekre a városban. Hozzátette: a "megszállók ez ellen úgy küzdenek, hogy gyakorlatilag karanténba zárták az egész várost".

Az UNIAN hírügynökség emlékezetetett arra, hogy Mariupolban már régóta nincs sem áram, sem ivóvíz, a stratégiai fontosságú várost az orosz erők gyakorlatilag teljesen lerombolták.

Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Luhanszk megye orosz-szakadár megszállás alá került részében lévő Sztarobilszk településről 650 tonna gabonát szállítottak Oroszországba. A jelentés szerint Leonyid Paszicsnik luhanszki szakadár vezető személyesen tekintette meg, hogyan töltik vasúti kocsikba a gabonát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Súlyos balesetet szenvedett a volt miniszterelnök az otthonában: azonnal operálni kellett a 83 éves Medgyessy Pétert
Medgyessy Péter otthona kertjében szenvedett bokatörést, miután elcsúszott a jégen. A volt kormányfőre az orvosok szerint hathetes, fájdalmas gyógyulási időszak vár.


Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.

Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.

A volt kormányfő a kórházi ágyáról arról beszélt, hogy

a baleset szinte banális volt: rosszul lépett, a jégen pedig kifordult a lába. A felépülés várhatóan hosszú lesz. „Hosszadalmas lesz a felépülés, hat hetet mondanak az orvosok”

– mondta, majd hozzátette: „Egyelőre nem kellemes a gyógyulás, fáj is a sérülés, de azért bízom benne, ha letelik a hosszú lábadozási idő, akkor újra rendben lesz minden.” A rögzítésről azt mondta: „Úgy néz ki, gipszet kapok, mindenféle kütyükkel is rögzítik majd a csontot.”

A most 83 éves Medgyessy Pétert nem először operálták, 2021-ben a térdét kellett megműteni. „Egy térdműtétről van szó, egy sebészeti beavatkozásról, amelyet nem lehetett tovább halasztani” – nyilatkozta akkor, szintén a kórházi ágyáról. A mindig is sportos életmódot élő politikus – aki rendszeresen futott, úszott és teniszezett – akkor azt mondta, a sporttal összefüggésben alakult ki nála az ízületi kopás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Izland már most is rengeteg pénzünkbe került” – Trump Grönland helyett többször is egy másik országot említett a a davosi beszédben
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon több alkalommal is tévesztett, mikor Grönland helyett Izlandot nevezte meg célpontként.


Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.

A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.

Amikor arról beszélt, milyen jó volt a megítélése Európában, azt mondta: „amíg nem szólaltam meg Izlandról az elmúlt napokban, addig imádtak.”

Később a NATO-szövetségeseket bírálva úgy fogalmazott, egy támadás esetén a szövetség nem sietne az USA segítségére, „és Izlandéra sem, ezt elmondhatom.” Trump az amerikai tőzsde egy korábbi esését is a szigettel kapcsolatos felvetéseinek tulajdonította: „a tőzsde tegnap Izland miatt zuhant meg először.” A nyelvbotlások sorát azzal zárta, hogy „Izland már most is rengeteg pénzünkbe került.”

A sok elszólásnak az is lehetett az oka, hogy az amerikai elnök többször jégdarabként (piece of ice) hivatkozott Grönlandra, Izland angol neve (Iceland) pedig szintén tartalmazza a jég (ice) szót.

Az elhangzottakra európai vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke is elutasítóan reagáltak, és a szuverenitás megsértésének nevezték a felvetést. Dánia és Grönland is megerősítette korábbi álláspontját, hogy a sziget nem eladó. Trump támogatói és egyes republikánus politikusok ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védik a tervet, és az orosz, valamint a kínai befolyás ellensúlyozásának fontosságát hangsúlyozzák az Északi-sarkvidéken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyúlfarknyi Magyar Közlönyt adtak ki: csupán egy határozat szerepel benne, erről szól
A címlappal együtt mindössze két oldalból áll a szerda éső este megjelent kiadvány. Egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz.


Minden idők egyik legrövidebb Magyar Közlönye jelent meg szerda este, amely a címlappal együtt mindössze két oldalból állt. A 444.hu által kiszúrt,

szokatlanul vékony kiadvány egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz, amely hivatalossá tette Magyarország csatlakozási szándékát Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.

A dokumentum címe: „A Kormány 1008/2026. (I. 21.) Korm. határozata a Béke Tanács Alapokmánya szövegének végleges megállapításáról”. A szöveg szerint a kormány egyetért a testület alapokmányával, és elfogadja az annak kihirdetéséről szóló törvénytervezetet is.

A határozat legfontosabb pontja egyértelműen fogalmaz a pénzügyekről, kimondva, hogy „az Alapokmányhoz való csatlakozás pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár”.

Ez az állítás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert több amerikai és izraeli forrás is arról számolt be, hogy a testület állandó tagságához egy egymilliárd dolláros hozzájárulás is társulhat. A magyar kormányhatározat ezzel szemben azt rögzíti, hogy a belépésnek nincsenek anyagi feltételei.

A Béketanács Donald Trump kezdeményezése, amely eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött volna létre, de mandátuma mára globális konfliktuskezeléssé szélesedett. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is meghívást kapott a testületbe, amit Trump szerint el is fogadott.

A magyar kormány a béke melletti elköteleződésként kommunikálja a lépést, Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban megtisztelőnek nevezte a felkérést. A kritikusok ugyanakkor aggályosnak tartják Putyin bevonását, és attól tartanak, hogy a testület megkerülheti vagy gyengítheti az ENSZ-t, miközben túlzott kontrollt biztosít Trumpnak. A következő lépésként a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a csatlakozásról szóló törvényt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kapu Tibor: „Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni” – az űrhajós a választási feszültségről és a 15 millió magyarról beszélt
A magyar űrhajós a közzétett videóban utalt az április 12-i országgyűlési választásra. Több köt össze minket, mint ami elválaszt - írta hozzá.


"Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk..."

„Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni”

– mondta Kapu Tibor a választásokra utalva a győri Médiabálon. Az űrhajós a január 17-i, szombati eseményen elmondott beszédének egy részletét szerdán osztotta meg a Facebookon – írta a hvg.hu. A 20. alkalommal megrendezett bálon Kapu Tibor kapta „Az év médiaszemélyisége” díjat.

Beszédében a kutatóűrhajós arról beszélt: „Térjünk rá talán a legfontosabb üzenetre. Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk. Ha valakinek, akkor nekem higgyék el, hogy április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni.” Hozzátette:

„Mindannyian emberekből vagyunk, mindannyiunknak egy zászló lebeg a feje felett, és abban a zászlóban három szín van: mindannyian tudjuk, hogy a piros, a fehér és a zöld. Sokkal-sokkal több köt össze minket, mint ami elválaszt, és nem véletlen az, hogy amikor én felmentem, akkor nem egy, nem kettő, hanem 15 millió magyarral kezdtem a beszédemet.”

Kapu Tibor utalása az „április közepére” egybeesik az országgyűlési választás időpontjával, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-ére írt ki.

A HUNOR-program űrhajósa tavaly június 25-én indult a Nemzetközi Űrállomásra, ahonnan július 15-én tért vissza a Földre, küldetése során pedig különböző kísérleteket végzett el.

Visszatérése óta több, a kormányhoz vagy a Fideszhez köthető rendezvényen is részt vett. Megjelent a kötcsei pikniken, a Mandiner Díjátadó Gálán pedig színpadi beszélgetést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki akkor úgy fogalmazott: „Egy vesztes országból győztes országot kell csinálnunk!” Kapu Tibor Kötcse előtt ugyanakkor azt mondta, pártpolitikától függetlenül szeretne elmenni mindenhova, ahol az űrkutatást népszerűsítheti.

VIDEÓ: Kapu Tibor üzenete


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk