Megvan a keddi fagyrekord: két faluban is -18 fokot mértek

Egy egészen elképesztő ajánlattal állt elő Mészáros Lőrinc cége az egyik, milliárdos követeléssel fellépő alvállalkozója felé: fizetnének 80 millió forintot, ha cserébe a cég lemond a több mint 900 milliós tartozásról. Erről számolt be az RTL Híradó kedd esti adásában az egyik érintett cég jogi képviselője. Marczingós László ügyvéd szerint „az R-Kord azt az ukázt, utasítást adta az ügyfelemnek, hogy mondjunk le 80 millió forint nagyságrendű összeg kifizetéséért a több mint 900 millió forintos követelésünkről”.

Az ajánlatot nem fogadták el. Az ügyvéd szerint legalább két alvállalkozó továbbra sem kapta meg a pénzét, noha Lázár János miniszter még decemberben heteken belüli rendezést ígért. Az egyik cég helyzete különösen drámai, a kifizetetlen számlák miatt a felszámolás sorsára juthat.

– vázolta a helyzetet Marczingós.

Ez a helyzet különösen annak fényében érdekes, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter már tavaly novemberben jelezte, presztízskérdést csinál az alvállalkozók kifizetéséből. „Én azt kértem a V-Hídtól, és azt kérem mindenkitől, aki a minisztériumnak dolgozik, hogy az állami beruházásoknál külön gondot fordítsanak arra, hogy az alvállalkozók korrektül legyenek kifizetve. Ez nekem presztízskérdés” – fogalmazott akkor a tárcavezető. Decemberben még keményebb hangot ütött meg, és szigorú vizsgálatot rendelt el. „Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk, mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie. Ennek meg kell történnie a következő hetekben” – ígérte Lázár.

A minisztérium decemberben létre is hozott egy online felületet, ahol a pórul járt cégek tehetnek bejelentést. Az RTL Híradó információi szerint ide eddig 81 megkeresés érkezett, és 28 esetben már jogi eljárás is indult. A tárca kedden azt közölte, hogy „a beruházási kormányzat a vitás helyzetek feloldására és előmozdítására törekszik”.

A mostani vita nem előzmény nélküli, a háttérben a MÁV GSM-R nevű, vasúti kommunikációs rendszerének kiépítése áll. A projektet az R-Kord és az i-Cell konzorciuma nyerte, ám a kivitelezés körül számos probléma merült fel, a csúszások és műszaki viták mellett el nem végzett munkák kifizetése miatt nyomozás is indult. Az ügyvéd által képviselt két cég, a Nydeum Kft. és a Távték Kft. összesen mintegy kétmilliárd forintot követel az R-Kordtól a GSM-R projekttel kapcsolatban.

Miközben az alvállalkozók a pénzükért küzdenek, Mészáros Lőrinc egy korábbi interjúban politikai támadásnak minősítette a kifizetetlenségről szóló híreket. A leggazdagabb magyar azt állította, cégei mindig tisztességesen járnak el, és „soha nem tűrné el”, hogy alvállalkozókat megkárosítsanak. A Mészáros-csoportot most is keresték, de nem válaszoltak a kérdésekre.

A tulajdonosok az elmúlt két évben több mint 10 milliárd forint osztalékot vettek ki csak az R-Kordból.

Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:

Három hónapja van, hogy felhasználja az orvosi beutalóját, de egyáltalán nem mindegy, mit is jelent pontosan a felhasználás, és hogy egy kontrollvizsgálathoz kell-e újra a háziorvoshoz mennie. Egy tavaly őszi jogszabály-módosítás után nagy lett a zűrzavar, sokan úgy értelmezték, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a szakorvosi kontrollvizsgálathoz is új beutaló szükséges.

Tavaly augusztusban írták át a tb-ellátás végrehajtási rendeletének a visszarendelésről szóló passzusát, a szöveg októbertől hatályos – írta a 24.hu. Takács Péter egészségügyi államtitkár a lapnak elismerte, hogy a rendelet szövege félreérthető, de cáfolta, hogy szigorítás történt volna. A laborbeutalókra vonatkozó szabályok ezzel együtt változatlanok maradtak: ezeket a háziorvos vagy a szakorvos állítja ki, és a jogszabály szerint legfeljebb három hónapon belül lehet felhasználni.

A kontrollvizsgálatokkal kapcsolatos félreértéseket a kormányzat is igyekezett tisztázni. Takács Péter szerint a változás lényege éppen a betegek terheinek csökkentése. „Vagyis októbertől annyi változás fog történni, hogy azok, akik kontrollra vannak visszarendelve, lehetőséget kapnak arra, hogy az EgészségAblak applikáción keresztül tudjanak kontrollvizsgálatra időpontot foglalni. Akinek esetleg nincs applikációja, az a 1812-es központi telefonszámon keresztül teheti meg ugyanezt” – nyilatkozta az államtitkár. A Belügyminisztérium ehhez hozzátette: kontrollvizsgálat esetén a beutalót a szakorvosnak kell kiállítania. Ez a dokumentum a szakorvos által megjelölt időpontig, de legalább 90 napig érvényes, így nem válhat a vizsgálat előtt érvénytelenné.

A rendelet szövege miatt az ellenzék is kritizálta a kormányt, az MSZP parlamenti kérdésben kért pontosítást. A szakmai oldalról is merültek fel aggályok. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 elnöke egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 90 napos szabály problémát okozhat a hosszabb távú, például féléves vagy éves kontrolloknál. „Nem tudom, hogy a 90 napon túli kontrollok esetén mi fog történni. A beutalón, mait most megírok szeptember 5-én, december 6-án érvényes lesz-e még. Nem tudom, hogy a döntéshozók mennyire gondolták át ezt a részét” – fogalmazott.

„Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá” – hangzott el a miniszterelnök keddi Facebook-videójában. Orbán Viktor aznap üzent a Strasbourgban tüntető gazdáknak, miközben Brüsszel már a vitatott szabadkereskedelmi egyezmény aláírásán és mielőbbi alkalmazásán dolgozik. A kormányfő szerint

ezért jogos a tiltakozásuk, és igaza van azoknak, akik Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök lemondását követelik. Orbán azt állítja, a Bizottság egy „kisegítő szabállyal” kerülné meg a nemzeti parlamentek vétóját, lehetővé téve a megállapodás ideiglenes alkalmazását.

Január 9-én a tagállamok minősített többséggel felhatalmazták az Európai Unió Tanácsát, hogy írja alá a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur-blokkal kötött egyezményt. A szerződést két részre bontották: egy átfogó partnerségi egyezményre, valamint egy ideiglenes kereskedelmi megállapodásra. Utóbbi az unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeket fedi le, így hatálybalépéséhez nem szükséges a tagállamok ratifikációja, csupán az Európai Parlament jóváhagyása. A teljes partnerségi egyezményhez viszont minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A megállapodásokat január 17-én ünnepélyesen aláírták a paraguayi Asunciónban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: „Az Európai Bizottság egy olyan üzletet erőltet, amely a magyar gazdák megélhetésébe kerülne”. A magyar agrárkamara és gazdaszövetség petíciót indított, a gazdák pedig kedden Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt tüntettek. A helyszínen egy tiltakozó odalépett Magyar Péterhez, a Tisza Párt alelnökéhez, és számonkérte rajta, hogy eddig hol volt. „Egy éve küzdünk a Mercosur-megállapodás ellen, te hol voltál?” – kérdezte a gazda. A tiltakozások egész Európára kiterjednek, a lengyel gazdák szerint a dél-amerikai import tönkretenné őket. „Ez megöli a lengyel mezőgazdaságot” – mondta Janusz Sampolski a The Guardiannek.

Ursula von der Leyen „kölcsönösen előnyös megállapodásnak” nevezte a paktumot, amely szerinte 2040-ig mintegy 50 milliárd eurós exporttöbbletet hozhat az uniós cégeknek. Az EU Tanácsa „történelmi lépésnek” tekinti az aláírást, és közleményükben „robosztus védőkorlátokat” ígértek az érzékeny ágazatok, így a mezőgazdaság védelmére. A dél-amerikai vezetők is ünnepeltek: Santiago Peña paraguayi elnök szerint ez „az emberiség történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása”.

A létrejövő szabadkereskedelmi övezet több mint 700 millió fogyasztót érint. Az egyezmény értelmében a felek a vámok több mint 90 százalékát megszüntetik. Az EU és a Mercosur közötti árukereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 111 milliárd eurót (körülbelül 42 846 milliárd forintot), a szolgáltatások kereskedelme pedig 2023-ban a 42 milliárd eurót (mintegy 16 212 milliárd forintot). Von der Leyen 50 milliárd eurós exportpotenciálról beszél, ami forintban nagyjából 19 300 milliárdot jelent.

„A Mercosur-megállapodást az Orbán-kormány 2025 elején a multicégeknek behódolva még támogatta, aztán sunnyogott, most meg már ellenzi” – mondta Magyar Péter kedden Strasbourgban, ahol a Tisza Párt képviselőjelöltjeivel és gazdákkal tartott sajtótájékoztatót. A politikus szerint a helyszínen

Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást január 17-én írták alá Asunciónban, de a hatálybalépéshez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, írja a hvg.hu.

A kormány a legmagasabb szinten utasítja el a paktumot, és jelezte, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhat az ügyben. „Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá” – üzente videóban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a gazdákat becsapták és ki akarják cselezni. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: „A brüsszeli Mercosur-megállapodás újabb merénylet az európai gazdák és agrárium ellen. A mindennapi kenyerünk nem lehet politikai játszmák része, és ebből sem engedhetünk!”

A Fidesz szerint a Tisza Párt álláspontja kétszínű, mivel az Európai Néppárt – amelynek frakciójához a Tisza képviselői is csatlakoztak – támogatja a megállapodást. „Azt mondja Magyar Péter, hogy a kormány nem tudta megvédeni a gazdákat a Mercosur-megállapodástól. Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy nem tudtuk megvédeni Varga Juditot a férje lehallgatásától. A Mercosur-megállapodást ugyanis a saját brüsszeli pártja hozta össze, a magyar kormány ezzel szemben vétózott” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Az Európai Néppárt valóban a ratifikáció mellett áll, szerintük a megállapodás stratégiai jelentőségű, amely 4,9 milliárd euróval (körülbelül 1890 milliárd forinttal) növelheti az uniós exportot és 440 ezer munkahelyet teremthet.

Az uniós tagállamok tanácsa január 9-én minősített többséggel adott zöld utat a szerződés aláírásának. Magyarország Ausztriával, Franciaországgal, Írországgal és Lengyelországgal együtt nemmel szavazott, míg Belgium tartózkodott, de ez nem volt elég a folyamat megállításához. A megállapodás egy több mint 700 milliós piacot nyitna meg, a két blokk közötti árukereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 111 milliárd eurót, vagyis a 42 800 milliárd forintot.