HÍREK
A Rovatból

WHO: Háromszor annyian haltak bele a koronavírus következményeibe a hivatalos adatokhoz képest

Közel 15 millióan halhattak bele a világjárványba és a következményeibe a világon. Indiában például tízszer annyian, mint korábban feltételezték.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. május 06.


Link másolása

2021 végéig 5,4 millió koronavírusban elhunytat jelentettek a WHO-nak, de most az Egészségügyi Világszervezet azt közölte, hogy a koronavírus szövődményei miatt elhunytakkal együtt ez a szám eléri a 14,9 milliót – számolt be a Reuters. Arról van tehát szó, hogy sokan nem koronavírusban, hanem annak egy következménye miatt haltak meg, például más betegséggel nem jutottak időben egészségügyi ellátáshoz a világjárvány miatt.

A 14,9 millió halott egy becslés, amihez sok mindent figyelembe vettek. Például, hogy a korlátozások miatt kevesebben közlekedtek, így kevesebb volt a halálos közúti baleset is. Azzal is számoltak, hogy több ország már a járvány előtt sem jelentett pontosan a halálozásokról, és szerintük a járvány után sem kaptak pontos adatokat.

Indiát hozták fel példának, ahol a WHO szerint 4,7 millióan haltak bele a vírusba vagy a következményeibe, de az ottani kormány szerint csak 480 ezer áldozatot szedett náluk a Covid.

Samira Asma, a WHO adatelemzési és hatásvizsgálati főigazgató-helyettese arra kéri az országokat, hogy segítsék a munkájukat az eddigieknél alaposabb és részletesebb adatokkal. Ezekre ugyanis szükségük van a világjárvány megfelelő értékeléséhez.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Orbán Viktor Magyar Péterről: a baloldal belügye, majd maguk között elrendezik
A kormányfő nem győzte hangsúlyozni, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel kapcsolatban.

Link másolása

Orbán Viktor is meghallgatta a hangfelvételt, amin Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyészség irataiba - írja a Telex. Majd többször hozzátette, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz, aki szerint nem lehet nyomtalanul manipulálni ügyészségi iratokat.

Hogy töretlen-e a bizalma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter iránt, leszögezte:

A Gergőnek van baja, mert megműtötték és nehezen mozog. Az komoly baj, nem pedig az, hogy ő volt az ajánlója egyébként a Fidesz-tagságra is az igazságügyi miniszter férjének, de ez nem érinti az ő munkáját, mert a bizalom, az a munkából fakad.

A Tisza Párt alelnökével kapcsolatos kérdésekre azt ismételgette, hogy Magyar Péter a baloldal belügye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Schmidt Mária és Iványi Gábor egy asztalhoz ült az amerikai nagykövet Széder-estjén
David Pressman szerint: „A zsidó hagyomány azonban azt tanítja, hogy a vita valójában lehetőség arra, hogy megküzdjünk saját nézőpontjainkkal, jobban megértsük másokét”.

Link másolása

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete április 23-án, kedden Széder-estet tartott a rezidenciáján. Ilyen eseményre tavaly is sort került, akkor sokáig téma volt a sajtóban, hogy a zsidók egyik legnagyobb ünnepén a nagykövet asztalánál ült az a Gyöngyösi Márton is, aki korábban listázta volna, hogy hány olya tagja van az Országgyűlésnek, aki „bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

„Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman április 23-án, kedden Széder-estet tartott a rezidenciáján, ahol egy beszélgetés keretében különböző vallásokat, politikai nézeteket és hátteret képviselő embereket látott vendégül” – áll a budapesti amerikai nagykövetség honlapján. Hozzátették, a fő beszédtémák között szándékosan olyanok szerepeltek, amik a kormány fő üzeneteihez kapcsolódnak: „migráció, gender, háború”.

Az est egyik érdekessége volt, hogy azon egyaránt részt vett Schmidt Mária történész, az Orbán-kormány egyik legfőbb ideológusa és Iványi Gábor lelkész, a kormányzat egyik legfőbb kritikusa is, akinek egyházát és személyét az utóbbi időben számos attrocitás érte a hatóságok részéről, a Fideszhez közeli sajtó pedig gyakran pécézi ki magának.

A vacsorával kapcsolatban egyébként David Pressman azt írta: A családomban a Pészah ünnepén tartott Széder-est mindig az élénk viták és beszélgetések helyszíne volt. A határozott nézetekkel rendelkezőknek, különösen azoknak, akik nem értenek egyet egymással, több időt kellene egymás társaságában tölteniük, nem pedig kevesebbet. Azok a beszélgetések, amelyeket a sajátunktól eltérő véleményű emberekkel folytatunk toleranciát szülnek, elősegítik a különbözőségek tiszteletét, és megerősítik demokráciáinkat.

A közlemény szerint a Széder egyik vendége arról beszélt, „általában úgy tekintünk a vitákra, mint amiket meg kell nyernünk. A zsidó hagyomány azonban azt tanítja, hogy a vita valójában lehetőség arra, hogy megküzdjünk saját nézőpontjainkkal, jobban megértsük másokét, és így megtaláljuk a közös hangot”.

David Pressman kiemelte: „A ma esti lenyűgöző széder-esti beszélgetés alkalmat adott a közös vitára és arra, hogy megvitassuk a Pészah történetét és annak politikai relevanciáját, amelyek gyakran megosztanak minket. Megtiszteltetés volt egy sokszínű, szenvedélyes, egyedi hangú csoportot vendégül látni egy széderasztal körül”.

via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Iránytű: Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók körében, hatalmasat vernek a DK-ra
A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, ugyanakkor a legújabb felmérés szerint a három formáción kívül más nem is jutna ki az Európai Parlamentbe.

Link másolása

Mint kiderült, nem mondott túl nagyot Magyar Péter akkor, amikor arról beszélt TikTokon és írt a Facebookon: 26 százalékra mérik pártját.

Az Iránytű Intézet legfrissebb kutatása szerint a TISZA Párt valóban 26 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az intézet szerint a teljes lakosság körében a Fidesz népszerűsége 27 százalék, ami nagyjából 2,2 millió szavazót jelent. Ez azonban körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatok száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a bizonytalanok és a biztosan nem szavazók aránya továbbra is igen magas: 37 százalék.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz előnye tetemes: az EP-választáson a szavazatok 49%-ára számíthatnak. Itt az Iránytű szerint Magyar Péter pártja a szavazatok közel negyedével (23%) számolhat.

A pártot választani tudó biztos szavazók között pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága 50, a Tisza Párt 26 százalék, a DK 10 százalék.

Az előzetes számítás szerint azonban rajtuk kívül más nem szerezne mandátumot: sem a Mi Hazánk, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Momentum nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A felmérés szerint a Tisza jelenlegi szavazóinak 53 százaléka volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13–14 százalékuk a Fideszre szavazott, 3, illetve 4 százalékuk a Mi Hazánkra és a Kétfarkú Kutya Pártra, 14 százaléka pedig mostanában (vagy eddig soha) nem szavazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: