Von der Leyen bekeményít: aktiválná a vészhelyzeti záradékot, így növelheti Európa a védelmi kiadásait
Az Európai Bizottság elnöke új tervet jelentett be az uniós országok védelmének megerősítésére. Az elképzelés szerint a tagállamok könnyebben emelhetik védelmi költségeiket, méghozzá jelentős mértékben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy aktiválnák a vészhelyzeti záradékot, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a védelmi kiadások jelentős növelését.
A cél, hogy Európa komolyabb szerepet vállaljon saját biztonságának garantálásában, miközben magánbefektetésekkel és közös projektek indításával is ösztönöznék a katonai fejlesztéseket.
Von der Leyen a Müncheni Biztonsági Konferencián pénteken így fogalmazott: „Azt fogom javasolni, hogy aktiváljuk a vészhelyzeti záradékot a védelmi beruházásokra vonatkozóan. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat.”
Az ötlet különösen népszerű a magas államadóssággal küzdő országok, például Olaszország és Görögország körében. Számukra eddig a szigorú költségvetési szabályok megnehezítették a védelmi beruházások növelését. Von der Leyen korábban már egy zárt ajtós találkozón is előhozta ezt a javaslatot az uniós vezetőknek, most pedig nyilvánosan is támogatta a lazítást.
Az Európai Bizottság egy nagyobb intézkedéscsomagot is tervez, amely a tagállamok védelmi kiadásainak szintjéhez igazodna. Von der Leyen ezt így fogalmazta meg:
„Most van itt az ideje, hogy hegyeket mozgassunk meg az Európai Unióban.” A cél, hogy az EU a globális biztonságpolitikában is erősebb szerepet töltsön be.
Ennek érdekében több magánbefektetést irányítanának a védelmi szektorba, és közös projekteket indítanának, például fejlett légvédelmi rendszerek fejlesztésére.
Von der Leyen világossá tette: „Ne legyen semmi kétség, azt gondolom, hogy az európai biztonság kérdésében Európának többet kell tennie, és többet kell nyújtania.” Hangsúlyozta, hogy „most szükség van az európai védelmi kiadások megugrására.”
A konferencián Emmanuel Macron francia elnök is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és sürgette az államadósságra vonatkozó szigorú szabályok enyhítését. A terv szerint a katonai kiadások nem számítanának bele az államháztartási hiány szigorú kereteibe, így az országok anélkül növelhetnék védelmi költségvetésüket, hogy más területeken meg kellene húzniuk a nadrágszíjat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy aktiválnák a vészhelyzeti záradékot, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a védelmi kiadások jelentős növelését.
A cél, hogy Európa komolyabb szerepet vállaljon saját biztonságának garantálásában, miközben magánbefektetésekkel és közös projektek indításával is ösztönöznék a katonai fejlesztéseket.
Von der Leyen a Müncheni Biztonsági Konferencián pénteken így fogalmazott: „Azt fogom javasolni, hogy aktiváljuk a vészhelyzeti záradékot a védelmi beruházásokra vonatkozóan. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balmazújvárosban mindössze két percig tartott a szeptember 3-án 17 órára összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés. A legfontosabb napirend a gyermekek közétkeztetése volt, de döntés nem született, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület hat képviselője ismét nem jelent meg, így a testület határozatképtelenné vált. A Városháza díszterme megtelt aggódó szülőkkel, sokan a folyosón vártak, és ugyanazt kérdezték: mi lesz másnaptól az óvodai és iskolai étkezéssel.
„Az óvodában ma mindössze vajas kenyeret kaptak a gyerekek. Az iskolában kisebb a baj, oda be tudunk csomagolni szendvicset, de közétkeztetés ott sincs”
– mondta egy édesanya a Cívishírnek. Hozzátette, hogy az óvodába élelmet nem vihetnek be, ezt tiltják az intézményi szabályok és a közegészségügyi előírások.
A szolgáltató cég vezetője, Demeter László az ülésen úgy fogalmazott:
„Láttuk, hogy a pénzügyi keret kimerül, ezt jeleztük augusztusban. Jogszabályi keretek között már nem tudunk szolgáltatni. Az első napon még felelős szolgáltatóként saját költségünkön készítettünk vajas kenyeret, de holnaptól már azt sem tudjuk biztosítani.”
A tanácskozást Varga Marina polgármester nyitotta meg.
„Ötödik alkalommal van a testület előtt a téma. 1700 gyerek nem kapott étkezést ma. Kellemetlen és méltatlan helyzetben érzem magam, mert ismét határozatképtelenség miatt kell bezárnom az ülést”
– mondta, majd két perc után be is fejezte az ülést.
A teremben ezt követően fórum alakult ki. A polgármester többször is hangsúlyozta: – Nem mi idéztük elő ezt a helyzetet. Hat ember döntése miatt nem tudunk előrelépni. Pénteken ismét összehívom a testületet, mert ez nem állapot. Hat ember nem teheti tönkre 17 ezer lakos életét.
A legkritikusabb helyzet az óvodákban alakult ki. Tarné Szabados Erzsébet Éva, az óvoda és bölcsőde igazgatója kijelentette:
„Ha holnap sem lesz étkezés, az óvodát nem tudjuk nyitva tartani. Három nap után a köznevelési hivatalnak jeleznünk kell, és akár be is zárhatják az intézményt. Ez 562 gyermeket érintene közvetlenül. A szülők felajánlották, hogy saját felelősségükre bevinnék az élelmet, de erre nincs törvényes lehetőség.”
A fórumon felszólalt Tóth Lajos Árpád, a hajdúböszörményi tankerületi központ vezetője is:
„Egész nap azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk, több államtitkárság bevonásával. Magánszemélyek nem vihetnek ételt az intézményekbe, ez az önkormányzat feladata. Vannak már alternatív javaslatok, és meglesz a megoldás” – hangsúlyozta, amit a jelenlévők tapssal fogadtak.
A szülők között többen úgy fogalmaztak, hogy a KBE képviselői „a város érdekeit hangoztatják, de épp a legfontosabbat, a gyerekek étkeztetését akadályozzák”.
Egy volt képviselő, Ferenczi Mária úgy vélte, „a KBE tagjai a végtelenségig elmennek, ha így lehet feszíteni a húrt. A szülőknek és az intézmények dolgozóinak kell összefogniuk, hogy nyomást gyakoroljanak rájuk.”
Akadt olyan hozzászóló is, aki szerint a teljes testület felelős, és az új választás kiírása lehet a megoldás.
A fórum végén a polgármester ismét megszólalt:
„Tavaly négyszáz ember maradt hónapokra fizetés nélkül, most pedig 1700 gyermek étkeztetése került veszélybe. Hat ember játszik 17 ezer lakos akaratával. Ha kicsi lelkiismeret és tisztesség lenne bennük, már rég felálltak volna, vagy itt lennének az ülésen. Én újra és újra összehívom a testületet, mert ezt nem lehet így hagyni.”
A városvezetés közleményt ígért a további teendőkről. A szülők közben azt várják, lesz-e másnaptól meleg étel az óvodákban és az iskolákban, vagy marad a vajas kenyér. Varga Marina este a közösségi portálon bejelentette, hogy a képviselő-testület pénteken 10 órától ismét ülést tart a közétkeztetés ügyében. A bejegyzésben ezt írta: „Minden felelős képviselő jelenlétére számítok, 1700 Gyermek és közel 100 szociális gondozott étkeztetéséről kell döntenünk.”
Balmazújvárosban mindössze két percig tartott a szeptember 3-án 17 órára összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés. A legfontosabb napirend a gyermekek közétkeztetése volt, de döntés nem született, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület hat képviselője ismét nem jelent meg, így a testület határozatképtelenné vált. A Városháza díszterme megtelt aggódó szülőkkel, sokan a folyosón vártak, és ugyanazt kérdezték: mi lesz másnaptól az óvodai és iskolai étkezéssel.
„Az óvodában ma mindössze vajas kenyeret kaptak a gyerekek. Az iskolában kisebb a baj, oda be tudunk csomagolni szendvicset, de közétkeztetés ott sincs”
– mondta egy édesanya a Cívishírnek. Hozzátette, hogy az óvodába élelmet nem vihetnek be, ezt tiltják az intézményi szabályok és a közegészségügyi előírások.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Történelmi rekord: egyetlen év alatt közel 1000 milliárddal gyarapodott a Mészáros család cégeinek értéke
Először szerepel a rangsorban ezermilliárd feletti becslés, tavaly még 627,5 milliárdnál tartott a csomag. A növekedés hátterében portfóliószintű eredményjavulás áll.
A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:
a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.
A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.
A Mészáros-érdekeltségek közül kiemelkedik az MBH Bank és az Opus Global Nyrt. Az utóbbihoz tartozik a magyar ellátás mintegy negyven százalékát lefedő energetikai portfólió (Opus Tigáz és Titász). Az Opus Global Nyrt. 48 milliárdos rekord adózott eredményt ért el, és 334 milliárddal növelte a tulajdonosok vagyonát. Az MBH Bankkal együtt közel 700 milliárd forintot tesznek ki a több mint harminc cégből álló portfólió összértékéből.
Íme az idei top 10 (a bővített lista a Forbes szeptemberi számában érhető el):
Mészáros Csoport (1549,8 milliárd forint); tulajdonos: Mészáros család
MPF Holding (501,8 milliárd forint); tulajdonos: Felcsuti család
Bonafarm csoport (400 milliárd forint); tulajdonos: Csányi család
Duna Aszfalt (234,4 milliárd forint); tulajdonos: Szíjj család
Gránit Pólus csoport (176,6 milliárd forint); tulajdonos: Demján Sándor örökösei
Hell Group Holding (175,2 milliárd forint); tulajdonos: Barabás család
Master Good (172,2 milliárd forint); tulajdonos: Bárány család
Jász-Plasztik (129,3 milliárd forint); tulajdonos: Kasza család
Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. (piaci érték: 121,7 milliárd forint); tulajdonos: Schmidt–Ungár család
Kész Holding Zrt. (piaci érték: 102,4 milliárd forint); tulajdonos: Varga család
A lista hatodik helyén álló Hell Group Holding egy helyet javított a tavalyihoz képest. A cég a héten pert indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ellen. Állításuk szerint a TASZ „valótlan, pontatlan, félrevezető állításokat” közölt a Forbes ellen indított pereikről, amelyekben a jogvédő szervezet képviselte a magazint.
A Barabás család vállalata tavaly évek után újra felkerült a Forbes listájára. 2024 márciusában – több mint négy év után – döntés született a Fővárosi Törvényszéken a Hell tulajdonosai és a Forbes kiadója közötti polgári perben. Az energiaital-cég 2019-ben indított pert a leggazdagabb magyar milliárdosokat szerepeltető lista miatt, amelyen név szerint említették a Hell tulajdonosait. A jogerős, idén februári ítélet szerint a Forbes listáján megjelenhetnek a Hell-tulajdonosok nevei is. Ezt követően a Hell tulajdonosai tízmilliós sérelemdíjat, nyilvános bocsánatkérést és a róluk szóló tartalmak eltávolítását követelték a TASZ-tól.
A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:
a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.
A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mi tiszta lapokkal játszunk” - Orbán Viktor bejelentette, idén valami teljesen másképp lesz Kötcsén
Az eddig szigorúan zártkörű eseményről élő közvetítést lengetett be a miniszterelnök. Magyar Péter aznapra szintén fontos bejelentéseket ígért a településen.
Ezzel arra utalt, hogy a Tisza Párt vezetője korábban bejelentette: ők is ott lesznek szombaton a településen, ahol a Fidesz hagyományos őszi rendezvényét tartják. Magyar közölte, hogy ezen a napon mutatja be pártja új arcait, nem messze Orbánék rendezvényétől.
A kormányfő posztjából kiderül egy újdonság is: az eddig szigorúan zártkörű eseményt élőben közvetítik a közösségi oldalán. Hogy ez pontosan mit jelent, és hogy az egész rendezvény, beleértve Orbán Viktor beszédét is, nyilvános lesz-e vagy sem, feltehetően majd csak szombaton derül ki.
Orbán Viktor a Facebookon szólt be Magyar Péternek.
„Az igazi Kötcse. Vasárnap egész nap élő közvetítés a Facebookon. Mi tiszta lapokkal játszunk. Vigyázat, hamisítják”
A Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára a 2022-es tanártüntetések alatt vált ismertté. 69 esztendős volt. A Tanítanék a közösségi oldalán jelentette be a halálhírét, és a 2022 novemberi tüntetésen elmondott beszédét idézte fel.
Elhunyt Tamás Ferenc, tudatta a Tanítanék Mozgalom, amit a Blikk vett észre. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára a 2022-es tanártüntetések alatt vált ismertté. 69 esztendős volt.
„Megrendülve tudtuk meg, hogy meghalt barátunk, társunk, Tamás Ferenc, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium legendás magyartanára. Őrizzük meg emlékét, szellemét, csodálatos személyiségét” – fogalmaznak a Tanítanék Mozgalom Facebook-oldalán.
A Tanítanék az elhunyt tanár 2022 novemberi tüntetésén mondott beszédével emlékezett rá, amelyben azt mondta:
„Mi sem fogjuk be pörös szánkat – tartozunk ezzel saját magunknak, az önbecsülésünknek. És tartozunk ezzel a hazánknak is”.
Elhunyt Tamás Ferenc, tudatta a Tanítanék Mozgalom, amit a Blikk vett észre. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára a 2022-es tanártüntetések alatt vált ismertté. 69 esztendős volt.
„Megrendülve tudtuk meg, hogy meghalt barátunk, társunk, Tamás Ferenc, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium legendás magyartanára. Őrizzük meg emlékét, szellemét, csodálatos személyiségét” – fogalmaznak a Tanítanék Mozgalom Facebook-oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
