Vizsgálatot folytatott a Honvédelmi Minisztérium Ruszin-Szendi Romulusz „NATO-üléseken tanúsított magatartása miatt”
A Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban – írja az Index. A lap információi szerint a tárca bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hanganyagait, és összevetette azokat az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára kiadott mandátummal.
A minisztérium a vizsgálat eredményeit a Nemzetbiztonsági Bizottság elé tárta, mert súlyos eltéréseket találtak a hivatalos magyar álláspont és Ruszin-Szendi NATO-beli felszólalásai között.
- írja a lap.
A minisztériumi vizsgálat szerint Ruszin-Szendi nem említette, hogy Magyarország nem járul hozzá halált okozó eszközök Ukrajnába szállításához magyar területen keresztül, és a harcok azonnali beszüntetését és a tárgyalásos rendezést sem sürgette.
Az Index szerint a Honvédelmi Minisztérium megállapította, hogy Ruszin-Szendi a NATO-ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el, így a feletteseit és a kormányzatot félrevezette.
A lap szerint vizsgálat azt is kimutatta, hogy az EU vezérkarfőnöki találkozón sem ismertette a magyar aggályokat az EUMAM misszióval kapcsolatban, pedig erre is utasítást kapott.
- jegyezte meg az Index, hozzátéve, hogy ez a köszöntés az ukrán hazafias retorika egyik kulcseleme.
„A kifejezés használata azért is keltett megütközést, mert a magyar kormány hivatalos álláspontja a fegyveres konfliktussal kapcsolatban a semlegesség, a béketárgyalások sürgetése és a további eszkaláció elkerülése. A »Dicsőség Ukrajnának« köszöntés használata a magyar katonai vezetés magas rangú tisztviselője részéről egyértelműen ellentmond ennek a semleges álláspontnak” - írja a lap.
A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatta a vizsgálat eredményeiről a Nemzetbiztonsági Bizottságot is, mivel a HM szerint az altábornagy viselkedése bizalomvesztést okozhatott a szövetségi rendszerben, és sérthette Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, és kettős kommunikáció hatással lehetett a NATO döntéshozatali folyamataira is.
