Vitézy Dávid részletezte, hogyan szüntetnék meg a „mindent elborító plakáterdőt”
A közlekedési miniszter ismertette azt a parlament elé került javaslatot, amely a közterületi reklámokat és a politikai hirdetéseket is szabályozná. Szerinte ez „egy rendszerváltozáshoz méltó fordulatot hoz a városkép védelmében.”
Vitézy Dávid Facebook-posztban ismertette a Tisza Párt új törvényjavaslát, amely a vizuális környezetszennyezés és a gyűlöletpropaganda visszaszorítását célozza.
„Az elmúlt években kénytelenek voltunk hozzászokni ahhoz, hogy bárhova nézünk az országban, gyakran a mi pénzünkből finanszírozott gyűlöletplakát néz vissza ránk. Ahogy az is megszokottá vált, hogy a gyönyörű történelmi belvárosok is mindenhol tele vannak oda nem illő plakáterdőkkel,
és a legszebb épületeink egy része évek óta ki se látszott a hirdetési felületként használt épülethálók alól” – írta.
A közlekedési és beruházási miniszter szerint ez azért alakult így, mert a korábbi kormány a propaganda és a gazdasági hátország szempontjai alapján döntött, és elvonta az önkormányzatok hatásköreit.
Ennek vet véget Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt közösen jegyzett törvényjavaslata, amely abból indul ki, hogy az emberi méltóságot sértő, ellenségképet kreáló, a gyermekekre károsan ható reklámokat korlátozni kell.
A tervezet tiltott politikai reklámnak minősítené azokat a tartalmakat, amelyek gyűlöletet keltenek vagy valótlan, megtévesztő módon mutatják be valaki képmását, az ilyen ügyekben pedig a Médiatanács hozhatna döntést.
A javaslat szigorítaná a politikai reklámok közterületi elhelyezését is kampányidőszakban: nem lehetne plakátot tenni villanyoszlopokra, közlekedési táblákra vagy fákra, ezzel megszüntetve a „mindent elborító plakáterdőt”.
„Az önkormányzatok – Budapest esetében a Fővárosi Közgyűlés – hatásköröket kapnak vissza, jogköreik bővülnek azzal, hogy meghatározhatják, hol nem engedik meg reklámeszközök kihelyezését, ahol pedig lehetővé teszik, ott is a településképi bejelentéshez köthetik az alkalmazásukat.
A települések hatósági jogköröket kapnak a jogellenes reklámok eltávolítására, és nem utolsósorban a jogellenes közterületi reklámok miatt kiszabott bírságok az önkormányzatok saját bevételét képezik – tehát valóban teljesítjük a Tisza programjának azon vállalását, hogy az önkormányzatok építésügyi hatásköröket és bevételeket kaphatnak vissza.”
Vitézy szerint a javaslat „egy rendszerváltozáshoz méltó fordulatot hoz a városkép védelmében.”
Május végén több fővárosi önkormányzat is arról beszélt, hogy a helyi jogkörök visszaadásában látják a megoldást a reklámháló-káoszra; a II. kerület például tíz éve küzd húsz óriásplakáttal, de a bontások a kormányhivatali eljárások lassúsága miatt alig haladtak.
Vitézy Dávid Facebook-posztban ismertette a Tisza Párt új törvényjavaslát, amely a vizuális környezetszennyezés és a gyűlöletpropaganda visszaszorítását célozza.
„Az elmúlt években kénytelenek voltunk hozzászokni ahhoz, hogy bárhova nézünk az országban, gyakran a mi pénzünkből finanszírozott gyűlöletplakát néz vissza ránk. Ahogy az is megszokottá vált, hogy a gyönyörű történelmi belvárosok is mindenhol tele vannak oda nem illő plakáterdőkkel,
és a legszebb épületeink egy része évek óta ki se látszott a hirdetési felületként használt épülethálók alól” – írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alkotmányvédelmi Hivatal: A miniszterelnöki kabinetirodától érkezett jelzés, hogy a pénzszállítón március 5-én kell rajtaütni
Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelölte ki március 5-ét a rajtaütés napjaként. Eközben a volt igazságügyi miniszter tagadja a kormányzati beavatkozást.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt szerint viszont a legfőbb ügyésznek le kellene mondania, mert szerinte írásos bizonyítékaik vannak arról, hogy az ügyészség már az előkészületekben is részt vett.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.
A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.
„Le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.
Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”
A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.
Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Rendőrök vittek el műtősöket drogterjesztés gyanújával a Baleseti Intézetből, sorra maradnak el a műtétek, és barna víz folyik a csapból
Sokkoló riportot közölt a lap a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központból. Úgy tudják több műtőssegédet is elvittek a rendőrök egy drogterjesztési ügyben, a személyzethiány miatt a műtők kapacitása 30 százalékra esett vissza, és barna lötty folyik tiszta víz helyett a csapból, ami veszélyes is lehet.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.
Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.
Az intézményt nemcsak az infrastrukturális, hanem a humánerőforrás-problémák is sújtják. A lap úgy értesült, hogy
a múlt héten több műtőssegédet is elvittek a rendőrök, információk szerint drogterjesztéssel kapcsolatos eljárás indult ellenük.
Az esetet követően a kórházban állománygyűlést tartottak, ami a dolgozók szerint méltatlanra sikerült.
„Nem elég, hogy a rendőrök a legjobb műtősfiúkat gyűjtötték be, de a keddi kórházi állománygyűlésen egy rendkívül kínos és méltatlan drogprevenciós előadást kellett végighallgatniuk a dolgozóknak” – fogalmazott egy forrás.
A műtőssegédek kiesésével a műtők kapacitása drasztikusan lecsökkent, jelenleg a szükséges személyzet nagyjából harmada áll rendelkezésre. A helyzet miatt számos júniusi műtétet töröltek vagy elhalasztottak.
Egy belső forrás szerint van olyan reggel, amikor 10-15, esetenként akár 20 elmaradt műtét torlódik fel. Ezeket a beavatkozásokat sokszor az ügyeleti idő terhére próbálják elvégezni, ami az akut ellátásban okoz további csúszásokat.
Az elmúlt másfél évben több mint 110 orvos és szakdolgozó távozott a kórházból az egyre nehezebb körülmények miatt. A helyzet különösen veszélyes az idegsebészeti ellátásban, ahonnan jelenleg három szakorvos távozik, és felmerült, hogy a jövőben a traumás idegsebészeti ügyelet folyamatos biztosítása is veszélybe kerülhet.
A munkaerőhiány olyan súlyos, hogy egy értekezleten a lap forrása szerint egyenesen úgy fogalmaztak: „aki tud műtősnőt, hozza, az se baj, ha nem ért hozzá, majd be lesz iskolázva”.
A problémák sorát már gyarapítja, hogy az intézet egyik személyliftje hónapok óta nem működik, javítása várhatóan csak szeptember végére készülhet el.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.
Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, mire költi a kormány az uniós pénzt: 10 pontos szociális tervet mutatott be Kátai-Németh Vilmos
A szociális és családügyi miniszter részletezte a kormány szociálpolitikai elképzeléseit. A 6000 milliárd forintos uniós forrásból többek között az idősellátást, családtámogatást modernizálnák, és mentális jóllétet támogató programot indítanának a fiataloknak.
Kátai-Németh Vilmos, a szociális és családügyiminiszter szerda este a Facebookon vázolta fel, mire tervezik költeni a kormány által hazahozott 16,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás egy részét.
Mint írta, a felsorolás nem teljes, de több példát is hozott a tervezett fejlesztésekre.
A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása online és offline formában is, amely egy jelentős, az Európai Unió célkitűzéseivel is összhangban lévő digitalizációs projekt lenne.
A poszt szerint beemelnék az egyszülős és az egygyermekes családok támogatását a családtámogatási rendszerbe, és más minisztériumokkal közösen egy mentális jóllétet támogató iskolai programot is kidolgoznának.
Kátai-Németh egyik legfontosabb célkitűzése, hogy „a maradvány-elvű, segélyezés alapú szociálpolitika helyett kialakítunk egy 21. századi, komplex, a képessé tételt erősítő rendszert.”
Az államtitkár hangsúlyozta a szociális szférában dolgozók szakmai támogatásának és a kiégés megelőzésének fontosságát, valamint a szakmai párbeszéd elindítását az ágazati szervezetekkel.
Az idősellátásra vonatkozó terveket az uniós stratégiához igazítanák.
„Igazodva az európai gondozási stratégiához, modern, innovatív idősellátás megvalósítására készülünk kapacitásbővítéssel és új szolgáltatások bevezetésével” – áll a bejegyzésben.
A tervek között szerepel a hajléktalanná válás megelőzését támogató programok indítása, a gyermekszegénység csökkentését célzó kezdeményezések támogatása és az energiaszegénység elleni hatékonyabb küzdelem is. Végezetül a társadalmi felzárkózást, az inklúziót és az esélyegyenlőséget támogató programok módszertani megújítását is kilátásba helyezte.
Múlt pénteken Brüsszelben politikai megállapodás született arról, hogy a kormány hozzáférhet 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. A pénz egy részének felhasználásáról már születtek bejelentések: Kapitány István miniszter pénteken közölte, hogy ebből a keretből 1,4 milliárd eurót a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére fordítana.
Kátai-Németh Vilmos, a szociális és családügyiminiszter szerda este a Facebookon vázolta fel, mire tervezik költeni a kormány által hazahozott 16,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás egy részét.
Mint írta, a felsorolás nem teljes, de több példát is hozott a tervezett fejlesztésekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Visual Europe Group csoportos létszámleépítést jelentett be – írja a Telex.
A Lounge Group azt írta egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma még nem került megállapításra.
„A vállalatok a hatályos jogszabályoknak megfelelően csoportos létszámleépítési eljárást jelentettek be, amely egy törvényben szabályozott, előzetes folyamat. Ennek megindítása nem jelenti valamennyi munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését, és nem jelenti azt sem, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma már meghatározásra került volna” – írták.
Cikkünk korábbi verziójában a Telex értesülése alapján azt írtuk, hogy a Visual Europe Group „az összes dolgozót elküldi”, és, hogy a létszámleépítés érinti a vállalat társtulajdonos-vezérigazgatóját is. A cég megkeresése után cikkünket javítottuk. Hangsúlyozták, hogy a társtulajdonos-vezérigazgatót távozásáról vagy pozíciójának megszüntetéséről döntés nem született, ahogy a létszámleépítés sem érint minden munkavállalót.
A cégnél a közelmúltban akadoztak az alvállalkozói kifizetések, előző hónapban 10-15 napos, esetenként hosszabb csúszások is előfordultak.
A múlt héten a NAV végrehajtást indított több Balásy‑cég, köztük a Lounge Event ellen, a kormány pedig bejelentette, hogy átvállalja a Bajnokok Ligája‑döntő alvállalkozóinak kifizetését.
Hétfőn a Lounge Group közölte: a májusi béreket a számlazárolások miatt egyelőre nem tudják utalni.
Kedden pedig a rendezvényszervezők szövetsége arra kérte Balásy Gyulát, hogy saját vagyonából rendezze a tartozásokat.
Balásy Gyula az a gyakran csak „propaganda pápaként” emlegetett vállalkozó, aki a választások után emlékezetes interjúban könnyekkel küszködve ajánlotta fel cégeit az államnak. Ezek a vállalatok többek között az állami intézmények kommunikációját, rendezvényszervezést, és a Fidesz-kormány plakátkampányait intézték, közpénzmilliárdokból.
Az állami szerződésekből jelentős vagyonra szert tevő, és most dolgozóit potenciálisan elküldő Balásy Gyula termetes luxusvillát épít Máriaremetén, egy hegyoldalban, amelyet a Szeretlek Magyarország is bemutatott:
Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Visual Europe Group csoportos létszámleépítést jelentett be – írja a Telex.
A Lounge Group azt írta egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma még nem került megállapításra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
