Vitézy Dávid: Így emeli a vonatjegyek árait titokban Lázár János
Akár 40-50 százalékos jegyáremelés is várható az ország nagyvárosait összekötő InterCity közlekedésben. A politikus szerint a MÁV a menetrendváltásról szóló közleményben erről nem írt.
Vitézy Dávid szerint titokban emelik a vonatjegyek árát. A politikus a közösségi oldalán írta meg, hogy mit gondol:
"Így emeli a vonatjegyek árait titokban Lázár János - például egy tipikus Budapest-Pécs InterCity utazás ára ugyanazon a vonaton ugyanazon a széken 3099 forintról 4600 forintra emelkedik december közepétől, mivel a menetrendváltástól eltűntek az előreváltott Okosjegyek a rendszerből. 40-50 százalékos jegyáremelést hajt végre ezzel Lázár János az ország nagyvárosait összekötő InterCity közlekedésben.
Vitézy kiemeli, hogy a MÁV a menetrendváltásról szóló közleményben erről nem írt, de végül újságírók kérdésére elismerték a változtatást.
Arra is emlékeztetett, hogy "az Okosjegyet anno épp azért vezette be a vasúttársaság, hogy a kocsihiány miatt túlzsúfolt InterCitykről olcsóbb árakkal átcsábítsa az utasokat a kevésbé zsúfolt vonatokra. Azóta kocsi csak kevesebb lett, semmilyen beszerzés nem volt, viszont csődbe vitték a fővizsgákkal foglalkozó járműjavítót is. Tehát teljesen logikátlan és érthetetlen most ez az intézkedés".
Vitézy megírta azt is, hogy "a jelentős kedvezményt biztosító, előre váltható InterCity Okosjegyekből a MÁV a saját adatai szerint egy év alatt 727 ezret adott el eddig. Egy évvel ezelőtt még büszkén hirdették a kedvezményes jegy népszerűségét: 'Ez köszönhető annak is, hogy az előző év márciusától több mint 80 város felé már az összes InterCity-viszonylatra megvásárolható ez a fajta kedvezményes jegy. A legnépszerűbb típus a szegedi Okosjegy volt, amelyből 137 ezer darabot váltottak, második helyre 131 ezerrel Nyíregyháza került, míg a dobogó harmadik fokára Pécs ért, alig elmaradva a 100 ezer eladott Okosjegytől".
Vitézy Dávid szerint titokban emelik a vonatjegyek árát. A politikus a közösségi oldalán írta meg, hogy mit gondol:
"Így emeli a vonatjegyek árait titokban Lázár János - például egy tipikus Budapest-Pécs InterCity utazás ára ugyanazon a vonaton ugyanazon a széken 3099 forintról 4600 forintra emelkedik december közepétől, mivel a menetrendváltástól eltűntek az előreváltott Okosjegyek a rendszerből. 40-50 százalékos jegyáremelést hajt végre ezzel Lázár János az ország nagyvárosait összekötő InterCity közlekedésben.
Vitézy kiemeli, hogy a MÁV a menetrendváltásról szóló közleményben erről nem írt, de végül újságírók kérdésére elismerték a változtatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hetvenegy éves korában elhunyt Catherine O’Hara, akit a legtöbben a Reszkessetek, betörők! feledékeny édesanyjaként, Kate McCallisterként ismertek. A színésznő január 30-án, pénteken halt meg Los Angeles-i otthonában, rövid betegség után. Halálának pontos okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A hírt később a színésznő ügynöksége és menedzsere is megerősítette.
Pályafutását 1974-ben kezdte a torontói The Second City improvizációs humortársulatban. Első fontosabb televíziós szerepét a Coming Up Rosie című kanadai szituációs komédiában kapta, majd a Second City Television című szkeccsműsorban íróként és színészként is kritikai sikert aratott, amiért 1981-ben írótársaival együtt Primetime Emmy-díjat kapott.
A nemzetközi ismertséget Tim Burton 1988-as Beetlejuice – Kísértethistória című filmje hozta meg számára, majd a Reszkessetek, betörők! (1990) és annak folytatása, a Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban (1992) tette világszerte népszerűvé. Rendszeresen feltűnt Christopher Guest rendező áldokumentumfilmjeiben, többek között a Guffmanre várva és a Nem kutya című alkotásokban.
Szinkronszínészként is aktív volt, hangját kölcsönözte többek között a Karácsonyi lidércnyomás, a Túl a sövényen és a Frankenweenie – Ebcsont beforr című animációs filmekben. Fontosabb televíziós szerepei közé tartozott a Sírhant művek és A Series of Unfortunate Events.
Pályafutása későbbi szakaszában a Schitt's Creek című sorozattal aratott hatalmas sikert, amelyért 2020-ban megkapta második Primetime Emmy-díját, ezúttal a legjobb vígjátékszínésznő kategóriában, de Golden Globe-díjjal is elismerték alakítását.
Az utóbbi években is aktív maradt: szerepelt a Beetlejuice Beetlejuice című folytatásban, feltűnt a The Last of Us második évadában, és játszott a The Studio című sorozatban is.
Férje Bo Welch látványtervező volt, akivel két fiukat, Matthew-t és Luke-ot nevelték.
Hetvenegy éves korában elhunyt Catherine O’Hara, akit a legtöbben a Reszkessetek, betörők! feledékeny édesanyjaként, Kate McCallisterként ismertek. A színésznő január 30-án, pénteken halt meg Los Angeles-i otthonában, rövid betegség után. Halálának pontos okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A hírt később a színésznő ügynöksége és menedzsere is megerősítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"Az állami egészségügy Szőlő utcája" - ezt állítja egy volt dolgozó az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetről, ahol 15 orvos mondott fel
Negyven szakorvos írt petíciót a Nyírő Gyula Kórházban, miután az új főigazgató alatt 15-en felmondtak. A beadvány szerint öt osztályon, köztük az emelt biztonságún sincs elég orvos.
Két év alatt 15 orvos hagyta ott az ország egyik legfontosabb pszichiátriai központját, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet, ahol most
40 szakorvos petícióban figyelmeztet: ha nem avatkoznak be azonnal, márciusra ellehetetlenülhet a betegellátás.
A Telex számolt be elsőként arról, hogy a kórházban dolgozó orvosok szerint a távozásokkal a szakorvosi létszám a kritikus mérték alá süllyedt.
A petíció szerint a kórház öt osztályán a minimumnál is kevesebb a szakorvos, így az emelt biztonságú részlegen is, ahol a legagresszívebb betegeket látják el.
A tiltakozók azt állítják, van olyan osztály, ahol „tényleges orvosi ellátás nincs”.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több orvos a felmondási idejét tölti, ami a beadvány szerint azzal fenyeget, hogy márciusra valóban veszélybe kerülhet a betegek ellátása.
Az RTL Híradónak egy korábban ott dolgozó, névtelenséget kérő szakorvos úgy fogalmazott,
a Nyírő Gyula Kórház „az állami egészségügy Szőlő utcája”. A volt munkatárs szerint az intézmény „egy olyan országos csúcsintézmény, ahol a betegek a legkiszolgáltatottabb, a hangjukat legkevésbé hallatni tudó csoportját kezeljük, és ahol az igazgató egy szakmailag megkérdőjelezhető, teljhatalmú uralkodó”.
A szakorvos részletesen is beszámolt a főigazgatóval kapcsolatos tapasztalataikról. „A mindennapi munkánkban érezhettük az igazgató információkkal való manipulálását, a tiltakozó kollégák láthatatlanná tételét, a burkolt fenyegetést, a kettős mérce alkalmazását, a kollégák túlterhelését »szakmai szükségszerűségként«, a passzív-agresszív kommunikációt, a megosztást és elszigetelést, mondvacsinált ürüggyel történő azonnali kirúgást.”
A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke is komolynak ítéli a helyzetet. Azt mondta: „Úgy látjuk, hogy ebben a pillanatban az akut ellátásban fennakadások vannak és nagyon fontosnak tartjuk, hogy a betegek hozzájussanak a megfelelő ellátáshoz és aggódunk ebben a pillanatban a betegeink miatt”. A szervezet február 2-án, hétfőn tárgyal az ügyről az Országos Kórházi Főigazgatósággal.
A Tisza Párt egészségügyi szakértője, Hegedűs Zsolt szerint az ügy rendszerhibákra mutat rá. „Nagy baj van és rendszerhibákat mutat a Nyírőnek a helyzete. Az, hogy 40 orvos petíciót ír, az pontosan azt mutatja, hogy már földrengésszerű katasztrofális állapotok lehetnek ott” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Belügyminisztériumban nem értik az egészségügyi rendszert.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság a híradónak azt írta, érdemben foglalkoznak a petícióban írtakkal, és „a szükséges egyeztetések pedig jelenleg is zajlanak” a kórházzal. Hozzátették, hogy „a betegellátás folyamatossága és biztonsága garantált, az ellátás zavartalanul, a hatályos szakmai és jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.”
Két év alatt 15 orvos hagyta ott az ország egyik legfontosabb pszichiátriai központját, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet, ahol most
40 szakorvos petícióban figyelmeztet: ha nem avatkoznak be azonnal, márciusra ellehetetlenülhet a betegellátás.
A Telex számolt be elsőként arról, hogy a kórházban dolgozó orvosok szerint a távozásokkal a szakorvosi létszám a kritikus mérték alá süllyedt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halálos Nipah-vírus: Indiában már kétszáz embert figyelnek meg, a magyar hatóságok szerint itthon nincs ok az aggodalomra
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint Európában még nem jelent meg a fertőzés. A kórokozó állatról emberre terjed, de a nemzetközi terjedés kockázata egyelőre alacsony.
Bár Indiában helyi járványt okozott a Nipah-vírus, és kétszáz embert tartanak megfigyelés alatt, a magyar hatóságok szerint itthon nincs ok az aggodalomra.
Magyarországon eddig nem fordult elő Nipah-vírusos fertőzés, és egész Európában sem igazoltak még behurcolt esetet. A magyar lakosság számára ezért nem indokoltak külön óvintézkedések, a hazai járványügyi helyzet biztonságos
– közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ az MTI-vel.
A Nipah egy rendkívül veszélyes, állatról emberre terjedő kórokozó, amelyet a tudósok 1999-ben azonosítottak. Természetes hordozói a Dél- és Délkelet-Ázsiában élő gyümölcsevő denevérek és repülő kutyák. A betegség halálozási aránya 40 és 75 százalék között mozog, és egyelőre nincs ellene engedélyezett vakcina vagy célzott terápia. A vírus közvetlen érintkezéssel, illetve fertőzött élelmiszerrel – például állati váladékkal szennyezett nyers pálmalével – terjedhet. A kórokozó nem terjed könnyen, a tünetmentes fertőzöttek pedig csak nagyon kis eséllyel adják tovább, ami jelentősen mérsékli a nemzetközi terjedés kockázatát.
Hazánkban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz tartozó Nemzeti Biztonsági Laboratórium a Nipah-kutatások egyik európai központja és uniós referencialaboratóriumként is működik. „Az NBL szakmailag és technológiailag teljes mértékben felkészült az esetleges diagnosztikai és kutatási feladatok ellátására, így például az elmúlt években kiemelt szerepet vállaltak több vakcinajelölt és vírusellenes szer hatékonyságának tesztelésében, a vírus megbetegítőképességének kutatásában és nemzetközi standardok felállításában” – áll a központ közleményében.
A kórokozó jellemzően Ázsiában, főként Indiában és Bangladesben okoz évről évre kisebb, helyi járványokat. A mostani, nyugat-bengáli járványban eddig két megbetegedést igazoltak, és mintegy 200 kontaktszemélyt helyeztek megfigyelés alá. Az Egészségügyi Világszervezet egyelőre nem javasol utazási vagy kereskedelmi korlátozásokat.
Azoknak, akik az érintett ázsiai térségekbe utaznak, a hatóságok azt javasolják, hogy tartsák be az általános egészségügyi óvintézkedéseket: kerüljék a beteg állatokkal való érintkezést, ne fogyasszanak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt élelmiszert – különösen nyers pálmalevet –, és ügyeljenek a rendszeres, alapos kézmosásra.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ hangsúlyozta: folyamatosan kapcsolatban állnak a nemzetközi szervezetekkel, és szükség esetén azonnal megteszik a szükséges lépéseket. A helyzetet folyamatosan értékelik, a lakosság védelme biztosított.
Bár Indiában helyi járványt okozott a Nipah-vírus, és kétszáz embert tartanak megfigyelés alatt, a magyar hatóságok szerint itthon nincs ok az aggodalomra.
Magyarországon eddig nem fordult elő Nipah-vírusos fertőzés, és egész Európában sem igazoltak még behurcolt esetet. A magyar lakosság számára ezért nem indokoltak külön óvintézkedések, a hazai járványügyi helyzet biztonságos
– közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ az MTI-vel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Megkérdőjelezzük a Beneš-dekrétumokat” – ezzel a felirattal a mellényén vitték el a szlovák rendőrök Orosz Örsöt, a Magyar Szövetség politikusát egy pozsonyi tüntetésről január 30-án, pénteken.
Az Új Szó és a Paraméter.sk szerint a Beneš-dekrétumok elleni demonstráción a politikus a rendőrség és a szervezők kérésére sem vette le a láthatósági mellényét. A több mint ezer fős tüntetésen a beszámolók szerint szlovák szó is elhangzott. Orosz este hét óra körül Facebook-oldalán azt posztolta, hogy a kihallgatására vár - írja a 24.hu.
A politikus egy korábbi bejegyzésében így írt: „Nem fogom soha megengedni magamnak azt a lélektani állapotot, hogy a félelem határozza meg a cselekvésem a szülőföldemen. Szlovákia az én hazám is!”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a történtek után felszólította a szlovák vezetést, hogy tartsák be az uniós jogszabályokat, és haladéktalanul engedjék szabadon a felvidéki magyar politikust. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott:
„Orbán Viktor hallgatása és sunnyogása ide vezet. Magyar embereket visznek el Pozsony óvárosában, mert ki merik mondani a véleményüket”.
Hozzátette, elvárják, hogy a magyar külügyminiszter azonnal rendelje be a Magyarországra akkreditált szlovák nagykövetet.
Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt órákban gondolt rám ?
Alább a rendőrségen tett vallomásom szó szerinti fordításban:
"Nem kérdőjelezem meg a Benes dekrétumok létezését, sem ennek az országnak a területi integritását, megkérdőjelezem és mélységesen elítélem azonban a kollektív bünösség elvének XXI. századi alkalmazását, konkrétan a magánvagyon ma is zajló, 80 éves dokumentumok alapján történő kisajátítását. Ezért is döntöttem úgy, hogy részt veszek ezen a nyilvános eseményen.
Az eseményről a rendőrök vezettek ki és felszóllítottak a feliratos mellény levételére, majd odahívták az egyik szervezőt, aki azt mondta nekem: "Hogyha nem veszem le a mellényt, a rendőrség szét fogja oszlatni a tömeget." Erre az válaszoltam, hogy az efféle megfélemlítést a szólásszabadság korlátozásának tartom és a véleményem mellett továbbra is kiállok!"
Hiszek társadalmaink őszinte, és a kölcsönös tiszteleten alapuló megbékélésében és továbbra is ezért fogok küzdeni!"
Orbán Viktor miniszterelnök korábban a kollektív büntetés elvét ugyan rossznak nevezte, de a szlovák jogszabály kapcsán a jogi következmények tisztázását sürgette. „Ezt akarom megérteni, hogy mi is az a jogszabály, amit most megalkottak a szlovákok, és az változtat-e az eddigi helyzeten” – mondta, hozzátéve, hogy szeretné, ha „végre legyen már egy tiszta jogi helyzet” az ügyben. A kormányoldalról Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is megszólalt, aki szerint „a kollektív bűnösség, a kollektív jogfosztás emberjogi szempontból elfogadhatatlan, így a Benes-dekrétumok is.”
A vita hátterében a szlovák büntető törvénykönyv decemberi módosítása áll, amely akár fél évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A jogszabály ellen petíció indult, a kezdeményezők – köztük Orosz Örs – tiltakozásul önfeljelentést is tettek. Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban jelezte, a vitát az Európai Bizottság előtt kell rendezni. Juraj Blanár külügyminiszter azt mondta, hogy a dekrétumok megkérdőjelezése a szlovák államiság alapjait áshatja alá. Ezzel szemben a szlovák ellenzéki Progresszív Szlovákia szerint a módosítás alkotmányellenes.
A Beneš-dekrétumok a második világháború után kibocsátott csehszlovák elnöki rendeletek, amelyek kollektív bűnösség alapján sújtották a német és magyar kisebbséget. A kérdés máig politikailag érzékeny Szlovákiában és Magyarországon.
„Megkérdőjelezzük a Beneš-dekrétumokat” – ezzel a felirattal a mellényén vitték el a szlovák rendőrök Orosz Örsöt, a Magyar Szövetség politikusát egy pozsonyi tüntetésről január 30-án, pénteken.
Az Új Szó és a Paraméter.sk szerint a Beneš-dekrétumok elleni demonstráción a politikus a rendőrség és a szervezők kérésére sem vette le a láthatósági mellényét. A több mint ezer fős tüntetésen a beszámolók szerint szlovák szó is elhangzott. Orosz este hét óra körül Facebook-oldalán azt posztolta, hogy a kihallgatására vár - írja a 24.hu.
A politikus egy korábbi bejegyzésében így írt: „Nem fogom soha megengedni magamnak azt a lélektani állapotot, hogy a félelem határozza meg a cselekvésem a szülőföldemen. Szlovákia az én hazám is!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
