Vitézy Dávid: Ha főpolgármester-helyettesnek jelölne a budapesti főispán, azonnal lemondanék
Arról is beszélt, hogy továbbra is megvan benne az elégedetlenség, ami miatt 2024-ben elindult a főpolgármesteri posztért, de ezt jelenleg nem tartja aktuális kérdésnek.
A MÁV működéséről, Budapest helyzetéről és a főpolgármesteri ambíciókról is kérdezte a NépszavaVitézy Dávidot.
A fővárosi Podmaniczky Mozgalom képviselője hosszan beszélt a kormány és a főváros közötti elhúzódó vitáról, már-már nyílt harcról. Vitézy szerint kérdés, hogy „meddig érdemes arra várni, hogy tárgyalásos úton elérhető a megállapodás.” Szerinte napokon belül hozzá kell majd nyúlni a B tervhez, amiről azt mondta: ilyet még nem látott, mert „a bizottsági üléstől számítva 15 napja van ezek elkészítésére a városvezetésnek, illetve a cégeknek”.
A volt főpolgármester-jelölt arról is beszélt, hogy a BKV működése a főpolgármester személyes döntéshozatalának eredménye. Mint fogalmazott: „a régi baloldali üzleti köröknek továbbra is bejárása van a cégbe”.
Arról is beszélt, hogy azért szavaz sokszor együtt a Tisza Párttal, mert „ellenzéki szavazók küldtek minket a közgyűlésbe, de közben velünk váltották le a régi MSZP-DK-s világot. Ebből származnak erős konfliktusok a főpolgármesterrel, aki még mindig őket képviseli.”
Szóba került az is, hogy Sára Botond bíróság vitte a főpolgármester-helyettes hiányának az ügyét. A kérdésre, hogy a budapesti főispán felkérésére vállalná-e a posztot, Vitézy azt válaszolta:
„Nem fogadnám el. Ha mégis kineveznének, akkor azonnal lemondanék. Tavaly több szavazattal vesztettem el a főpolgármester-választást, mint amennyivel Tarlós István annak idején megnyerte. Ezt a legitimációt nem áldozom fel egy kormánypárttól jött kinevezés oltárán.”
Beszélt arról is, hogy egy újabb főpolgármester választáson indulna-e. Úgy fogalmazott: „Ma nem látom, miért lenne. A 2029-es önkormányzati választás az új kormány harmadik évében lesz, olyan politikai környezetben, amit ma megbecsülni sem tudunk. Az változatlan és látható, hogy van bennem ambíció Budapest fejlesztésére. Az a fajta elégedetlenség, ami tavaly arra sarkallt, hogy elinduljak a választáson, ma is megvan bennem. De ez most nem aktuális kérdés.”
A MÁV működéséről, Budapest helyzetéről és a főpolgármesteri ambíciókról is kérdezte a NépszavaVitézy Dávidot.
A fővárosi Podmaniczky Mozgalom képviselője hosszan beszélt a kormány és a főváros közötti elhúzódó vitáról, már-már nyílt harcról. Vitézy szerint kérdés, hogy „meddig érdemes arra várni, hogy tárgyalásos úton elérhető a megállapodás.” Szerinte napokon belül hozzá kell majd nyúlni a B tervhez, amiről azt mondta: ilyet még nem látott, mert „a bizottsági üléstől számítva 15 napja van ezek elkészítésére a városvezetésnek, illetve a cégeknek”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A rendszerváltás óta most először történt olyan, hogy egy magyar kormány nyíltan fenyegeti és listázza a honfitársait. Orbánék már nyilvánosan listáznak és fenyegetnek bírókat, művészeket, újságírókat és civileket” - írta Magyar Péter szerda délelőtti Facebook-posztjában.
„Orbán Viktor janicsárjai telefonon és személyesen is zaklatják a magyarokat. Már a Fidesz-frakció szóvivője is nyíltan fenyegeti a korrupt hatalommal egyet nem értőket”
- fogalmazott a TISZA Párt elnöke, aki szerint „a rettegő hatalom minden erkölcsi és jogi határt átlépett”.
„Ez az a pont, amikor a magyar nemzetnek pártállásra tekintet nélkül össze kell fognia és megálljt kell parancsolnia Orbán Viktornak”
- írta Magyar.
Szerinte már mindenki érezi, hogy „nincs jobb, nincs bal, csak magyar” .
„158 nap múlva nemcsak arról szavazunk, hogy működő és emberséges országban fogunk élni, hanem arról is, hogy olyan hazát szeretnénk-e, ahol a kormány nyíltan a saját honfitársaira támad és képes több százezer ember életét tönkretenni besúgóhálózattal, listázással és nyílt fenyegetéssekkel a hatalma megtartása érekében. Áprilisban senki nem maradhat csendben! Senki nem maradhat otthon! A választáson a szabad Magyarország a tét” - zárta posztját.
„A rendszerváltás óta most először történt olyan, hogy egy magyar kormány nyíltan fenyegeti és listázza a honfitársait. Orbánék már nyilvánosan listáznak és fenyegetnek bírókat, művészeket, újságírókat és civileket” - írta Magyar Péter szerda délelőtti Facebook-posztjában.
„Orbán Viktor janicsárjai telefonon és személyesen is zaklatják a magyarokat. Már a Fidesz-frakció szóvivője is nyíltan fenyegeti a korrupt hatalommal egyet nem értőket”
- fogalmazott a TISZA Párt elnöke, aki szerint „a rettegő hatalom minden erkölcsi és jogi határt átlépett”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évekig nem temethetik el a kenyai tragédia magyar áldozatait, ha nem sikerül azonosítani őket
A becsapódás után kigyulladt repülőgépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A hatóságok most a gyászoló családtagoktól kérnek személyes tárgyakat, hogy DNS-mintát nyerjenek.
A kenyai repülőgép-baleset áldozatainak azonosítása a tragédia utáni napokban is komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, mivel a becsapódás után kigyulladt gépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A szakemberek DNS-minták alapján próbálják megállapítani az elhunytak személyazonosságát, ehhez pedig a gyászoló, életben maradt családtagoktól kértek személyes tárgyakat, amelyeken megtalálható a korábbi használó DNS-e – írja a Blikk.
Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a lapnak elmondta:
ha a hatóságok nem tudják egyértelműen azonosítani az áldozatokat, a jogszabályok szerint eltűntnek kell nyilvánítani az érintetteket. Ebben az esetben viszont nem lehet őket eltemetni, csak bizonyos idő eltelte után.
A jogszabályok szerint az eltűnés megállapításától számítva öt évnek kell eltelnie, mire a hozzátartozók kezdeményezhetik a holttá nyilvánítást, és
csak a bírósági határozat megszületése után tartható meg a temetés.
A szakértő hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az azonosítási folyamat általában gyors, a 2017-es veronai buszbalesetnél például napok alatt lezárult ez a szakasz.
Mint az már ismert, a tragikus repülőbaleset magyar áldozatai Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának egykori vezetője és családja. A gyászoló családtagoknak kell intézkednie a földi maradványok Magyarországra szállításáról, amelyben a kenyai magyar konzulátus munkatársai segítenek. Ez a lelki teher mellett jelentős anyagi költséggel is jár. A magyar áldozatokon kívül két német turista és a kenyai pilóta vesztette életét a szerencsétlenségben.
A kenyai közlekedési minisztérium 30 napos vizsgálatot ígért a baleset okainak feltárására.
A kenyai repülőgép-baleset áldozatainak azonosítása a tragédia utáni napokban is komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, mivel a becsapódás után kigyulladt gépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A szakemberek DNS-minták alapján próbálják megállapítani az elhunytak személyazonosságát, ehhez pedig a gyászoló, életben maradt családtagoktól kértek személyes tárgyakat, amelyeken megtalálható a korábbi használó DNS-e – írja a Blikk.
Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a lapnak elmondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedden elhunyt Tardos Anna gyermekpszichológus – közölte a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság a Pikler Műhely Facebook-oldalán.
„Mély szomorúsággal tudatjuk mindazokkal, akik szerették, tisztelték, barátai, tanítványai, munkatársai voltak, hogy Tardos Anna gyermekpszichológus, a Pikler pedagógia leghitelesebb képviselője, a mai napon elhunyt. Gondolatai, tanításai tovább élnek bennünk, hiánya fájó, személye pótolhatatlan”
– olvasható a bejegyzésben.
Tardos Anna 1931-ben született Budapesten. Pszichológusi-pedagógiai diplomáját 1953-ban, pedagógiai-szakpszichológusi képesítését 1983-ban szerezte meg. Pályáját az ELTE Pedagógiai Tanszékén kezdte tanársegédként, ahonnan 1956 után politikai okokból kellett távoznia, ezt követően középiskolában tanított orosz nyelvet és pszichológiát.
Édesanyja a nemzetközi hírű gyermekorvos, Pikler Emmi volt, aki 1946-ban a II. kerületi Lóczy utcában alapította meg a később róla elnevezett csecsemőotthont. Tardos Anna édesanyja munkatársa lett, majd az ő kutatásait folytatta. 1998. június 22-én, amikor az intézmény közalapítvánnyá vált, nevezték ki a Pikler Intézet igazgatójává.
Évtizedeken át tanulmányozta a csecsemők saját kezdeményezésére történő szabad mozgás- és játéktevékenységét, munkásságáról magyar és idegen nyelven közel száz tudományos publikációja jelent meg.
Tevékenységében kiemelt szerepet kapott a csecsemőkkel és kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése és továbbképzése. Társszerzője volt az Anyák Könyvének, és szakértőként közreműködött a Rádió Tipegő, valamint a TV Szülők Iskolája című sorozataiban.
A nemzetközi hírű Pikler Intézetet a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány megszüntetésével 2011-ben zárták be. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy a közfeladat más szervezeti keretek között hatékonyabban ellátható, a feladatok egy részét a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez rendelték. A bezárás ellen akkoriban szakmai körökben többen tiltakoztak, az intézmény sorsa miatt európai parlamenti képviselői felszólalás is elhangzott. A Pikler-szemléletet és a szakmai munkát ma a Lóczy utcában működő Pikler Ház, valamint több nemzetközi szervezet viszi tovább.
Kedden elhunyt Tardos Anna gyermekpszichológus – közölte a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság a Pikler Műhely Facebook-oldalán.
„Mély szomorúsággal tudatjuk mindazokkal, akik szerették, tisztelték, barátai, tanítványai, munkatársai voltak, hogy Tardos Anna gyermekpszichológus, a Pikler pedagógia leghitelesebb képviselője, a mai napon elhunyt. Gondolatai, tanításai tovább élnek bennünk, hiánya fájó, személye pótolhatatlan”
– olvasható a bejegyzésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt szerint nagyon rossz irány, hogy Pintér Sándor büntetné a lefoglalt időpontról hiányzó betegeket
A Tisza Párt szakpolitikusa szerint a rendszer működésképtelen, ezért maradnak el a vizsgálatok. Szerinte a megoldás nem a büntetés, hanem az emberközeli ellátás.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt szakpolitikusa Facebook-oldalán reagált Pintér Sándor belügyminiszter felvetésére, miszerint szankcionálni kellene azokat a betegeket, akik lefoglalnak egy orvosi időpontot, de nem jelennek meg rajta. „Ez valójában nagyon rossz irány” – szögezte le Hegedűs, akit Magyar Péter nemrég a Tisza Párt leendő egészségügyi minisztereként mutatott be – írta a 24.hu. A szakpolitikus szerint a probléma nem a betegek fegyelmezetlenségéből, hanem a rendszer elégtelen működéséből fakad.
Hegedűs Zsolt több konkrét okot is felsorolt, amiért egy páciens nem jut el a lefoglalt vizsgálatra: nincs megfelelő tömegközlekedés vagy kísérő, időközben romlik az állapota, esetleg egy másik, párhuzamos vizsgálatra vár. Előfordul az is, hogy egy idős, túlterhelt vagy szorongó beteg egyszerűen elfelejti az időpontot.
Rámutatott, hogy a rendszer másik oldala is problémás:
„Közben az is igaz, hogy időpontra érkezve is gyakran órákat kell várni. Ez nem a beteg hibája. Ez szervezési és kapacitás-probléma.”
Hegedűs szerint a beteg hibáztatása és a büntetés bizalmat rombol, a Tisza Párt megoldása pedig az, hogy „fel se merüljön egy ágazati irányítónak, hogy a beteget büntessük, hanem tegyük könnyűvé, emberivé és átláthatóvá az ellátást”.
A vita előzménye, hogy Pintér Sándor belügyminiszter november 4-én, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján beszélt arról, hogy „közel áll a lelkéhez” a távolmaradó betegek szankcionálásának gondolata, bár elismerte, hogy ezt sokan „túl rendőrös gondolkodásnak” tartják. A miniszter a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) kiterjesztése, a háziorvosi beutalások szigorúbb indoklása, valamint a kórházi beléptetőrendszerek és teljesítménymérés mellett is érvelt.
Az egészségügy 2022 óta a Belügyminisztérium irányítása alatt áll, a tárca azóta a központosításra és a mérhetőségre helyezi a hangsúlyt.
A kormányzati kommunikáció szerint a JIR bevezetésének egyik oka a magas, nagyjából 30 százalékos távolmaradási arány, ami indokolhatja a szigorúbb fellépést. Ez a szemlélet többször is vitát váltott ki a szakmai szervezetekkel, köztük a Magyar Orvosi Kamarával.
A Tisza Párt ezzel szemben a rendszer alapvető problémáinak megoldását sürgeti. Programjukban önálló egészségügyi minisztérium és régiós központokra épülő kórházi hálózat szerepel. Hegedűs Zsolt álláspontja szerint a betegek távolmaradása csupán tünet, amelyet nem büntetéssel, hanem a hozzáférés és a szervezettség javításával, a kapacitáshiány felszámolásával kell kezelni.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt szakpolitikusa Facebook-oldalán reagált Pintér Sándor belügyminiszter felvetésére, miszerint szankcionálni kellene azokat a betegeket, akik lefoglalnak egy orvosi időpontot, de nem jelennek meg rajta. „Ez valójában nagyon rossz irány” – szögezte le Hegedűs, akit Magyar Péter nemrég a Tisza Párt leendő egészségügyi minisztereként mutatott be – írta a 24.hu. A szakpolitikus szerint a probléma nem a betegek fegyelmezetlenségéből, hanem a rendszer elégtelen működéséből fakad.
Hegedűs Zsolt több konkrét okot is felsorolt, amiért egy páciens nem jut el a lefoglalt vizsgálatra: nincs megfelelő tömegközlekedés vagy kísérő, időközben romlik az állapota, esetleg egy másik, párhuzamos vizsgálatra vár. Előfordul az is, hogy egy idős, túlterhelt vagy szorongó beteg egyszerűen elfelejti az időpontot.
Rámutatott, hogy a rendszer másik oldala is problémás:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
