Vitézy Dávid: A Főváros elővásárlási jogát felülírja az Egyesült Arab Emírségek uralkodójának akarata

Donald Trump a közelmúltban enyhe duzzanatot észlelt a lábain, ezért orvosi vizsgálaton vett részt. A CNN beszámolója szerint a Fehér Ház csütörtökön közölte: krónikus vénás elégtelenséget diagnosztizáltak nála.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt tájékoztatása szerint a 79 éves amerikai elnök „átfogó kivizsgáláson esett át, amely diagnosztikus érvizsgálatokat is tartalmazott”. Az elnök orvosa, Sean Barbabella kapitány jelentése alapján

A szóvivő hozzátette: „mélyvénás trombózisra vagy artériás elváltozásra utaló jel nincs”, Trump laboreredményei pedig „a normál tartományon belül mozognak”. Az orvosi vizsgálat részeként szívultrahang-vizsgálatot is végeztek, amely nem mutatott ki „szívelégtelenséget, veseelégtelenséget vagy egyéb szisztémás betegséget”.

A tünetei közé tartozhat a láb vagy boka duzzanata, fájdalom, görcsök, visszerek megjelenése és bőrelváltozások. A kezelése gyógyszeres terápiával vagy – előrehaladott esetekben – orvosi beavatkozással történik.

Dr. Jeremy Faust, a Harvard Egyetem orvosi karának sürgősségi orvostan adjunktusa a CNN-nek azt mondta: „Ez alapvetően nem riasztó és nem is meglepő.

márpedig az elnök mindig is ebbe a csoportba tartozott.”

Karoline Leavitt elmondása szerint Trump „nem tapasztal semmilyen kellemetlenséget”. A kezelési lehetőségekről későbbi orvosi jelentés fog részletesebb tájékoztatást adni.

A szóvivő kitért Trump kézfején látható zúzódásokra is. Ezeket a gyakori kézfogásokkal és az aszpirin használatával magyarázta, és hozzátette: „Ez összhangban van a gyakori kézfogás és az aszpirin használata okozta enyhe lágyrész-irritációval; utóbbi a szív- és érrendszeri megelőzés részeként alkalmazott, standard kezelés része.”

(via Blikk)

Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a tárca Telegram-oldalán.

„Magyarország azon döntése, hogy beutazási tilalmat rendel el a területére három ukrán katonai tisztviselővel szemben, megalapozatlan és abszurd.

– fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

A két ország közötti feszült viszonyt jelzi, hogy csütörtökön már az ukrán nagykövetet is berendelték Budapesten a kárpátaljai templomtámadás miatt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az ukrán szárazföldi haderő személyügyi főnökéről, a Nyugati Műveleti Parancsnokság parancsnokáról és a védelmi minisztérium mozgósításért felelős főosztályvezetőjéről van szó.

A miniszter szerint a magyar-ukrán kapcsolat befagyásával Kijev nagy bajban lenne, ugyanis hazánk ma a szomszédos ország legnagyobb villamosenergia-ellátója, illetve több százmillió köbméter földgáz érkezik Ukrajnába Magyarországról.

(via 24.hu)

Csányi Péter szerint jót tenne Magyarországnak, ha az ország a következő években csatlakozna az eurózónához.

– mondta az OTP vezérigazgatója egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen a Bloomberg beszámolója szerint.

A gazdaság helyzetéről szólva azt mondta, hogy már az is meglepetés lenne, ha idén sikerülne elérni a 0,8 százalékos növekedést. Szerinte a magyar gazdaság levált Kelet-Európáról, mivel a régió többi országa növekedési pályán van, míg a magyar gazdaság a koronavírus-járvány óta többször is visszacsúszott a recesszióba.

A Bloomberg tudósítása szerint Csányi azt is mondta, hogy

Úgy fogalmazott, hogy a költségvetés rossz helyzete miatt a kormánynak nagyon kevés mozgástere van arra, hogy a választások előtt osztogatást rendezzen.

Beszélt az OTP terveiről is. Mint mondta, folytatják azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen vásárolnak külföldi bankokat. Jelenleg Ukrajnában és Üzbegisztánban terjeszkednének, valamint olyan országokban, ahol a bankcsoport még nincs jelen. „Remélem, még idén be tudjuk jelenteni, hogy megvettünk egy új bankot” – tette hozzá.

Csányi Péter idén áprilisban vette át a vezérigazgatói posztot apjától, Csányi Sándortól.

(via Telex)

Több mint száz magyar művész írta alá azt a petíciót, amely az ír Kneecap együttes Sziget Fesztiválon való fellépése ellen tiltakozik. Az aláírók között szerepel többek között Hegedűs D. Géza, Parti Nagy Lajos, Szalóki Ági, Farkasházi Réka, Dés László, Presser Gábor, Spiró György, Hegyi Barbara, Péterfy Gergely és Geszti Péter is.

A dokumentumban az áll, hogy

A petíció aláírói felidézik, hogy a támadás során 378 embert öltek meg, sok áldozatot megkínoztak, csoportosan megerőszakoltak, és „a nemi szerveiket megcsonkították”. A 44 túsz közül mindössze négyen szabadultak ki élve.

A szöveg kiemeli: „a hazai művésztársadalom sokszínű. Vannak vitáink, másként látjuk a világot, de abban valamennyien egyetértünk, hogy az uszításnak, a gyűlöletbeszédnek nincs helye közöttünk”. Úgy fogalmaznak, elfogadhatatlannak tartják, hogy „a befogadás és a véleményszabadság hamis álcája mögé bújva, a Sziget meghív egy olyan zenekart, amelynek értékrendje ellentétes a fesztivál több évtizedes hagyományával”.

A petíció emlékeztet arra is, hogy több fesztivál már korábban elzárkózott a Kneecap felléptetésétől.

A brit kormány által támogatott izraeli Dinah Project jelentése – amely egybevág korábbi ENSZ-vizsgálatokkal – megállapította, hogy a Hamász 2023. október 7-i támadásában fegyverként alkalmazta a szexuális erőszakot.

A Sziget Fesztivál sajtófőnöke a Telex kérdésére elmondta, figyelemmel kísérik a Kneecappel kapcsolatos fejleményeket és az ellene felhozott vádakat. Hozzátette: amíg a zenekar csak a saját álláspontját közvetíti a fesztiválon, mindenkinek a saját döntése, hogy azt elfogadja vagy elutasítja.

(via Telex)