A Financial Times elemzése alapján Magyarországon nőtt leginkább az infláció 2019 és 2025 között. A vizsgált időszakban az általános infláció 49,9 százalékos volt, az élelmiszereké pedig 81,6 százalékos.
A listán csak Kolumbia tudott megközelíteni minket: ott 36,9 százalékkal emelkedtek az árak, és az élelmiszerek hasonlóan drágultak, mint nálunk. Magyarország messze meghaladta az EU-átlagot. Az RTL Híradó riportja szerint az Unióban nálunk volt a legnagyobb mértékű az áremelkedés. A kenyér és a gyümölcsök ára kiugró rekordot állított be a magyar boltokban. A Híradó által kérdezett szakértők szerint további emelések várhatók a nyersanyagok világpiaci árának növekedése miatt, és ez ellen az árrésstop sem védi meg a vásárlókat.
A legfrissebb, 2025 augusztusi adatok szerint hazánk továbbra is vezeti az élelmiszerinflációs listát. A második helyen Bulgária áll, utána Észtország és Románia következik. A Portfolio szerint az árrésstopok ugyan mérsékelték a növekedést, de a keresztárazások miatt más termékek ára is lassan emelkedni kezdett.
A gyümölcsök és a zöldségek ára különösen megugrott az elmúlt években. A kenyér ára tíz év alatt két és félszeresére emelkedett, ilyen mértékű drágulásra csak Lengyelországban és Bulgáriában volt példa.
A hús és a tej esetében más országokban is volt jelentős áremelkedés, de a tojásnál hazánk ismét az élmezőnyben végzett: 110 százalékos drágulással a harmadik helyre kerültünk Szlovákia és Észtország mögött.
A gyümölcsöknél 170, a zöldségeknél pedig 130 százalékos áremelkedést mértek, így ezekben a kategóriákban Magyarország az első helyen végzett.
A Financial Times elemzése alapján Magyarországon nőtt leginkább az infláció 2019 és 2025 között. A vizsgált időszakban az általános infláció 49,9 százalékos volt, az élelmiszereké pedig 81,6 százalékos.
A listán csak Kolumbia tudott megközelíteni minket: ott 36,9 százalékkal emelkedtek az árak, és az élelmiszerek hasonlóan drágultak, mint nálunk. Magyarország messze meghaladta az EU-átlagot. Az RTL Híradó riportja szerint az Unióban nálunk volt a legnagyobb mértékű az áremelkedés. A kenyér és a gyümölcsök ára kiugró rekordot állított be a magyar boltokban. A Híradó által kérdezett szakértők szerint további emelések várhatók a nyersanyagok világpiaci árának növekedése miatt, és ez ellen az árrésstop sem védi meg a vásárlókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.
Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.
A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.
„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”
– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.
A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.
A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.
A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.
Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.
Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.
A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.
„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.
Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”
Hozzátette:
„A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani”
A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.
A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.
Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.
A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint
„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”
A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Beszélt Semjén Zsolttal a fideszes képviselő, aki korábban azt mondta: sosem kedvelte a KDNP-s politikust
Junghausz Rajmund szerint mindig hangot kell adni annak, ha valami hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk, „akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik”.
Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.
Később már arról számolt be, hogy a miniszterelnök-helyettes meghívta egy beszélgetésre, kedden pedig délutáni posztjában arról írt, hogy megtörtént a találkozó. Ahogy az várható volt, a téma a gyermekvédelem volt. Junghausz a Facebook-on azt írta: „Azzal hívtak fel a Karmelitából, hogy a miniszterelnök-helyettes személyesen szeretne velem beszélni. Úgy olvasható a hírekből, hogy a kormányzat pozitív lépéseket tervez tenni a gyermekvédelem területén, ezért örömmel mentem el a találkozóra” – írta Junghausz.
Azt is elismerte, hogy volt benne némi bizonytalanság, mivel korábban elég egyértelműen megfogalmazta a véleményét Semjén Zsoltról. „Amiatt volt csak bennem némi bizonytalanság, hogy miként tudunk feszültségektől mentesen beszélni egymással annak ellenére, hogy korábban nem finomkodtam, amikor a gondolataimat megfogalmaztam vele kapcsolatban.”
A képviselő szerint azonban az aggodalom feleslegesnek bizonyult: „Aggodalmam alaptalannak bizonyult, érdemben tudtunk beszélni az igazán fontos kérdésekről.”
A beszélgetésen Semjén Zsolt megerősítette, hogy még az idén 17 milliárd forint többletforrás érkezik az állami szociális intézményrendszerhez. Junghausz szerint azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél több a gyermekvédelembe kerüljön. „Így jelentősen növelhető a gyerekek étkeztetésére szánt összeg és bérkiegészítésre is sor kerülhet a szférában” – fogalmazott a képviselő.
A poszt szerint Semjén Zsolt azt is megkérdezte Junghausztól, hogyan osztaná fel ezt a többlettámogatást:
„Arra bíztatott, hogy őszintén írjam le az ezzel kapcsolatos a gondolataimat. Szakember továbbra sem vagyok, de az biztos, hogy lesznek megfontolandó javaslataim.”
Junghausz arról is írt, hogy szerdán találkozik Fülöp Attilával, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárral, akivel elsősorban az Őrmezei Gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének javításáról akar beszélni. Bízik abban, hogy ez a megbeszélés is nyitott hangulatban zajlik majd.
A bejegyzés végén személyesebb hangvételre váltott, és két tanulságot is megfogalmazott:
„Van abban erő, ha egy ember a saját sérelmeit hátrahagyva tud nyíltan beszélni az őt kritizáló féllel a személyüket meghaladó fontosságú ügyekről.”
Hozzátette:
„Mindig érdemes hangot adnunk annak, ha hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk a környezetünkben. Akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik.”
A képviselő a poszt végén azt ígérte, a további részletekről is be fog számolni.
Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.
