Veszélyes lehet a Space X műhold-áradata, rendkívül megnöveli az űrhulladék mennyiségét
A Starlink csak egyike annak a kilenc műholdas megakonstellációnak, amelyek megkapták az amerikai szövetségi távközlési bizottság (FCC) licenszét olyanok mellett, mint az Amazon, a Telesat vagy a LeoSat, és amelyek forradalmasítani fogják a távközlést a következő évtizedekben. A Föld körüli űr azonban már most tele van hulladékkal. Mintegy 3000-re tehető a „halott” műholdak száma, ehhez jönnek a legkülönbözőbb méretű űrszemetek a mikroszkopikustól (több mint 128 millió 1mm – 1 cm-es darab ) a felismerhető darabokig (34 ezer 10 cm-nél nagyobb). Ezek súlya több mint 8000 tonnát tesz ki- írja a Scientific American.
Az űr egészét tekintve ez semmiség, annyi, mint egy pohár víz a Földközi-tengerben, de a rakéták és a műholdak maradványai mégis veszélyt jelentenek a még működő műholdak számára.
Amikor egy hulladék vagy egy „halott” műhold túl közel kerül egy aktív szatellithez, ez utóbbinak ütközést elkerülő manővert kell végrehajtania. A Nemzetközi Űrállomásnál például akkor döntenek ilyen műveletről, amikor az összeütközés esélye nagyobb, mint 1:10.000. Az ilyen találkozások száma már ma is több ezerre tehető, de ha e megakonstellációk tovább bővülnek, akkor becslések szerint évente 67.000 ütközés elkerülő manőverre lesz szükség az űrben.
Egy 30.000 km/óra sebeséggel haladó tárgy, még ha nagyon kicsi is, hulladékká törhet egy műholdat, amelynek a mai állapotokban 8-9% esélye van arra, hogy idő előtt befejezze pályáját egy hulladékkal való ütközés miatt – mondják a szakemberek.
2000 táján ez a veszély 5%-os volt. Ennek oka nagy részben, hogy a műholdak felhasználói nem tartják be a szabályokat, például azt az ENSZ-ajánlást, mely szerint ne hagyják 25 évnél tovább fent a Földtől 1000 km-nél alacsonyabb pályán keringő műholdakat.
A 90-es években meghatározott normák szerint működése végén a műholdat el kell téríteni pályájától. Azonban az üzemanyag hiánya, a műhold végletes kihasználására való törekvés miatt ez a szabály az eszközöknek csak 20%-ánál érvényesül, és megsértését nem büntetik komoly szankciókkal.
Ma kb. 2000 műhold kering a Föld körül és a további gigantikus terveknek katasztrofális következményei lehetnek. Az űrhulladék veszélyének már neve is van: Kessler-szindróma.
