Vérfagyasztó támadás: Oroszlán tépett szét egy 14 éves lányt Nairobiban
A keresés során a vadállat nyomait egészen a Mbagathi folyóig követték. A kenyai nemzeti park szélén nem ritkák az oroszlántámadások. A nagymacskák többnyire háziállatokat szemelnek ki, embereket csak ritkán támadnak meg.
Egy 14 éves lányt vitt el egy oroszlán Nairobi közelében – írta meg a BBC. Az állat a kenyai fővárostól alig tíz kilométerre fekvő Nairobi Nemzeti Parkból indult vadászni.
A gyereket a nemzeti parkhoz közeli otthonából ragadta el az oroszlán. Egy másik fiatal riasztotta a hatóságokat.
A keresés során a vadállat nyomait egészen a Mbagathi folyóig követték. Az áldozat maradványait a vízpart közelében találták meg. A BBC beszámolója szerint az oroszlánt még mindig keresik. A vadőrök csapdákat is kihelyeztek a környéken.
A nemzeti park szélén nem ritkák az oroszlántámadások. A nagymacskák többnyire háziállatokat szemelnek ki, embereket csak ritkán támadnak meg.
A kenyai természetvédelmi hatóság, a Kenya Wildlife Service (KWS) nemrég közölte, hogy az Amboseli térségében egy héten belül tíz oroszlánt öltek meg. Május 13-án a maszáj harcosok hat példányt pusztítottak el Mbirikani–Amboseli körzetében, miután az állatok tizenegy kecskét és egy kutyát megöltek.
„Az oroszlánok tegnap éjjel tizenegy kecskét és egy kutyát öltek meg. Sajnos ez nem egyedi eset, mert az elmúlt egy hétben négy másik oroszlánt is megöltek, így összesen tíz oroszlán pusztult el az Amboseli ökoszisztémában”
– áll a KWS közleményében.
A KWS elnöke, a nyugalmazott altábornagy Walter Raria Koipaton, valamint az ideiglenes főigazgató, Dr. Erustus Kanga találkozott a Kajiado megyei helyi közösséggel, hogy a gyakoribbá váló ember–állat konfliktusokkal kapcsolatban egyeztessenek.
„A KWS munkatársai megbeszélést folytattak a lakosokkal annak érdekében, hogy hosszú távú megoldásokat találjanak, amelyek egyszerre védik az embereket és a vadállatokat” – írták.
Koipaton kiemelte, hogy csökkenteni kell az ember és vadon élő állatok közti összeütközések veszélyét, például korai riasztórendszerekkel, amelyek figyelmeztetnek, ha vadállat közeledik.
Dr. Kanga szerint egyensúlyt kell teremteni a helyiek szükségletei és a vadvilág megóvása között. Arra kérte a lakosságot, hogy jelezzék az ilyen eseteket a hatóságoknak, és biztosította őket arról, hogy közösen keresnek megoldást.
„A KWS elkötelezett Kenya vadvilágának védelme mellett, és azért dolgozik, hogy az állatok továbbra is az ország örökségének részei maradjanak”
– fogalmazott Dr. Kanga.
Nem sokkal korábban a maszáj harcosok megöltek egy 19 éves hím oroszlánt is, akit a világ egyik legidősebb vadon élő példányának tartottak. Az állat, Loonkito, akkor pusztult el, amikor betévedt egy karámba az Amboseli Nemzeti Park közelében. A KWS 2021-ben úgy jellemezte, hogy „legendás harcos”, aki több mint tíz éven át védte a saját területét.
Egy 14 éves lányt vitt el egy oroszlán Nairobi közelében – írta meg a BBC. Az állat a kenyai fővárostól alig tíz kilométerre fekvő Nairobi Nemzeti Parkból indult vadászni.
A gyereket a nemzeti parkhoz közeli otthonából ragadta el az oroszlán. Egy másik fiatal riasztotta a hatóságokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron szerint egy papírcetlivel elég igazolnia „Fásy Zsülikének, vagy Mága Zotyónak”, hogy az NKA-milliók célját megvalósította
Molnár Áron bírálta a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatásainak elszámolási gyakorlatát. A színész szerint egy egyszerű nyilatkozat helyettesíti a részletes szakmai beszámolót, ami ellentmond az NKA hivatalos szabályzatának.
Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.
„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.
Szerinte ez egy olyan nyilatkozat, „aminek a kitöltésében még gondolkodni sem kell, csak a kipontozott részeket kell kitölteni.” Molnár rámutat, a támogatottaknak nem szükséges bemutatniuk az elkészült alkotást, legyen az film vagy bármi más.
Ehelyett elég ezt az egy dokumentumot benyújtani, amin például „lenyilatkozza pl. Fásy Zsülike, vagy Mága Zotyó, hogy a támogatási célt megvalósította.”
A színész azt is kifogásolta, hogy százmillió forintot is meghaladó közpénz elköltését követően a kedvezményezettnek „még a létrehozott produkciót, filmet sem kell beküldenie az NKA-nak, mint szakmai beszámolót.” Ezzel szemben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Általános Szerződési Feltételei előírják, hogy a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást is be kell nyújtaniuk.
„Hankó Te ezt nem tudtad? Vagy szándékosan hallgattad el az ATV-s interjúban, mint ahogy sok mást is?”
Molnár Áron emlékeztet a Zenei Kör Művészeti Kft. ügyére is, ami 2026 február közepén lett létrehozva és az NKA hivatalos listája alapján 500 millió forintot kapott márciusban. Szerinte ennél a félmilliárdos támogatásnál is „ugyanez a nyilatkozat lesz a bizonyíték, mint »szakmai beszámoló«”.
A színész azonnali és radikális változást sürget.
„Ezt a működést azonnal be kell szüntetni és egy átlátható, szigorú elszámoltatást kell bekérni minden egyes miniszteri támogatás szakmai beszámolójához” – követeli.
A posztban az NKA és az NKTK vezetését, valamint a minisztert is megszólítja, mondván, „ne nézzen minket hülyének, hogy ezekről nem tudtak.” Szerinte az eddigi megszólalások nem voltak megnyugtatóak, és „sajnos csak a felelősséghárításról szólt.” Bejegyzését egy ígérettel zárja:
Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.
„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha nem akar gondot, ne induljon a pályázaton” – Balásy Gyula minisztériumi fenyegetéssel, mondvacsinált kizárásokkal uralta le a reklámpiacot szakmabeliek szerint
Fenyegető minisztériumi telefon a beadási határidő előtt, kizárások „aránytalanul alacsony árra” hivatkozva, és több tízezer soros Excel-táblák, amelyekkel a kisebb cégeknek esélyük sem volt. Reklámszakmai források szerint ilyen és ehhez hasonló módszerekkel uralta le az állami kommunikációs piacot Balásy Gyula cégbirodalma.
Balásy Gyula hétfőn a Kontroll műsorában jelentette be, hogy a Lounge Communications, a Lounge Event, New Land Media és Visual Europe nevű cégeit minden vagyoni joggal együtt felajánlja a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek tevékenysége szerinte már túlmutat a piaci kommunikáción, és mindennel el tudnak számolni. A bejelentést követően azonban kedden a rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cégcsoport ügyletei kapcsán, és már pénzösszegeket is lefoglaltak, valamint bankszámlákat zároltak.
A 444.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő reklámügynökségi vezetők szerint a valódi verseny gyakorlatilag a 2010-es évek közepén, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásával szűnt meg.
A központosított keretszerződésekre kiírt közbeszerzéseket több tízezer soros Excel-táblázatokban tették közzé, amelyekben több tízezer tételre kellett árajánlatot adni. A források szerint érdemben csak az a szereplő tudott pályázni, amelyik előre felkészült egy ekkora ártábla kitöltésére.
A kisebb cégeket gyakran mondvacsinált indokokkal zárták ki, a leggyakoribb indok az „aránytalanul alacsony ár” volt, még akkor is, ha azt beszállítói árakkal támasztották alá. Egyikük egy ennél is durvább esetről számolt be:
„Előfordult olyan eset is, amikor már be sem tudtuk adni az elkészült ajánlatunkat, mert a benyújtási határidő előtt tulajdonosunk telefonhívást kapott a minisztériumból, hogy ha nem akar más érdekeltségei kapcsán gondot, úgy ne is induljunk az eljárásban”
- mondta egyikük a lapnak.
Az iparágban régóta keringenek pletykák a túlárazásokról is. Ilyen volt például, hogy a Millenáris vagy a Várkert Bazár bérlésekor a szerződés előírta, hogy a technikát kötelezően a jóval drágább Visual Europe-tól kell beszerezni.
Más források arról beszéltek, hogy Balásyék tízezer baseballsapkát adtak el az államnak darabonként több tízezer forintért, miközben a valós beszerzési költségük legfeljebb pár száz forint lehetett.
A források szerint az is gyakori volt, hogy a megrendelt reklámkampányok a valóságban jóval kisebb volumenben valósultak meg, mint ahogy az a szerződésekben szerepelt.
A szakmai források szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az állam hatékonyan tudná működtetni a cégcsoportot, amely szerintük jelenlegi formájában alkalmatlan több száz állami szereplő igényeinek kiszolgálására. A valódi kérdés az, hogy az átvétellel nyilvánosságra kerülnek-e azok az ártáblák és teljesítési igazolások, amelyekből kiderülhet a túlárazások valós mértéke.
A túlárazásokról nemcsak piaci pletykák, hanem belső, állami forrásból származó információk is napvilágot láttak. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója a Facebookon írta meg, milyen küzdelmet jelentett számára, hogy állami cégvezetőként kikerüljön a New Land–Lounge keretszerződés alól. Példaként említette, hogy egy rutin PR-cikkért majdnem négyszer annyit, egy 164 oldalas kiadvány szerkesztéséért pedig közel hatszor annyit kellett volna fizetniük a keretrendszerben, mint a piacon. „Az egészben a legborzasztóbb az volt, hogy minden legális volt és jogszerű. (...) Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú” – fogalmazott.
A Korrupciókutató Központ egy korábbi jelentése szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott 254 közbeszerzésből 253-at verseny nélkül ítéltek oda, ami extrém korrupciós kockázatot jelzett.
Balásy Gyula hétfőn a Kontroll műsorában jelentette be, hogy a Lounge Communications, a Lounge Event, New Land Media és Visual Europe nevű cégeit minden vagyoni joggal együtt felajánlja a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek tevékenysége szerinte már túlmutat a piaci kommunikáción, és mindennel el tudnak számolni. A bejelentést követően azonban kedden a rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cégcsoport ügyletei kapcsán, és már pénzösszegeket is lefoglaltak, valamint bankszámlákat zároltak.
A 444.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő reklámügynökségi vezetők szerint a valódi verseny gyakorlatilag a 2010-es évek közepén, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásával szűnt meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid nekimegy a reklámtörvényeknek: vége lehet a városképet romboló óriásplakátok korszakának
A leendő miniszter szerint Budapest is folyamatosan jogi akadályokba ütközött, amikor az óriás reklámoktól próbálta megtisztítani a várost. A felülvizsgálat visszaadhatja az önkormányzatoknak a saját döntési jogkörét - ígérte.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Leendő miniszterként ígéretet tett a helyzet rendezésére.
„Az építészetért, településképért és a közlekedésért is felelős minisztérium leendő vezetőjeként azt ígérhetem: minden egyes ilyen kormányrendeletet és paragrafust meg fogunk keresni, át fogunk nézni, és felül fogunk vizsgálni” – írja.
Hozzáteszi, a cél, hogy „ahol csak lehet, a Tisza programjával összhangban szeretnénk visszaadni az önkormányzatok jogköreit a saját városképük védelmére”. Vitézy szerint fővárosi képviselőként maga is tapasztalta, hogy a városvezetés milyen jogi akadályokba ütközött, amikor a reklámzajtól akarta megtisztítani a várost.
„Eddig fővárosi képviselőként is pontosan láttam, hogy hány mondvacsinált, mesterségesen kitalált veszélyhelyzeti kormányrendeletbe és egyéb jogi akadályba ütközött Budapest, amikor a világ egyik legszebb épségben megmaradt történeti városszövetét próbálta megtisztítani a mindent ellepő óriásplakátoktól, reklámhálóktól”"
- fogalmazott.
A politikus szerint a feladat kettős.
„Nem csak a kormányzati kommunikációs pénzek koncentrált kijátszása, túlárazása, a gyűlöletkeltés megszüntetése tehát a feladat, hanem az épített környezetünk megtisztítása is a folyamatos reklámzajtól és a hergelő propagandától.”
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megkezdődött a felkészülés a Parlamentben is, az új országgyűlési képviselők képzésen vettek részt. A TISZA Párt képviselői közül többen is beszámoltak arról, hogy milyen hangulatban telt az oktatásuk, és képeket is megosztottak.
„Ma képviselőtársaimmal az Országgyűlés hivatalos képzésen veszünk részt.
Felemelő érzés itt ülni, és arra készülni, hogy hazánkat itt szolgálhatom. Közösen fogunk dolgozni egy emberségesebb, élhetőbb Magyarországért”
- írta Kapitány István, a TISZA gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője, leendő miniszter a közösségi oldalán, ahol egy fotót is közzétett az ülésteremből.
„Ma az Országgyűlés Hivatala által szervezett képzésen veszünk részt.
Nagyon kedves és professzionális a csapat, hatalmas segítség lesz ez nekünk, újonc képviselőknek. Köszönjük!”
- áll Tanács Zoltán, a TISZA kormányzati programalkotásért és kormányzásra való felkészüléséért felelős vezetője, országgyűlési képviselő bejegyzésében, melyben több fotót is közreadott a szerdai nap eseményeiről és helyszínéről.
Radnai Márk, a TISZA alelnöke és országgyűlési képviselője közös fotót posztolt Kapitány Istvánnal, a képhez azt írta:
„Ó Kapitány, Kapitányom! Ez szép kis feladat lesz!”
Velkey György László azt írta: „Ma felkészítő oktatáson vettünk részt a Házban.
Hatalmas megtiszteltetés lesz itt dolgozni a hazánkért nap mint nap”.
Megkezdődött a felkészülés a Parlamentben is, az új országgyűlési képviselők képzésen vettek részt. A TISZA Párt képviselői közül többen is beszámoltak arról, hogy milyen hangulatban telt az oktatásuk, és képeket is megosztottak.
„Ma képviselőtársaimmal az Országgyűlés hivatalos képzésen veszünk részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
