Leállt a sétahajózás a Velencei-tónál, már csak 55 cm a víz

Magyar Péter az Európai Tanács üléséről jelentkezett be közösségi oldalán. A magyar miniszterelnök ezúttal nem egy komoly politikai témával foglalkozott, hanem egy vidám képet osztott meg, amely vélhetően egy szünetben készült. Azt is elárulta, hogy kikkel és miért fotózkodott együtt. Azt írta:

A kormányfő szerint: „Örülök, hogy az asztal jó részére kerültem, és az éjszakába nyúló tárgyalások sokszor nehéz, néha kifejezetten humoros pillanatait három fantasztikus, nyitott és segítőkész kollegával fogom végigcsinálni: Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Bart de Wever belga miniszterelnök. Köszönöm a befogadást.”

Majd a végén egy vicces megjegyzést is írt:

VIDEÓ: A cicáról

A Magyar Természetjáró Szövetség egy online turistatérképen tette közzé azokat a nyugat-magyarországi szakaszokat, amelyek az egészségre veszélyes, ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal szennyezettek lehetnek – írja a szövetség a honlapján.

Ezek érintik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakaszát is, összesen körülbelül 5 kilométer hosszúságban, valamint további mintegy 30 kilométert más turistautakon.

A Greenpeace szerint egyetlen átsétálás egy szennyezett szakaszon valószínűleg nem jelent számottevő egészségügyi kockázatot. A veszélyt a felkavart por belélegzése jelenti, ami tartós vagy ismétlődő kitettség esetén okozhat megbetegedést.

Mivel a nehéz azbesztrostok a talajszint közelében halmozódnak fel, a gyerekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek.

Az érintett területek kezelői figyelmeztető táblákkal, sebességkorlátozással és az utak nedvesen tartásával igyekeznek csökkenteni a porzást. Az MTSZ pedig, mivel a területeknek nem tulajdonosa, a figyelemfelhívás mellett szükség esetén az útvonalak módosítását fontolgatja.

Tavasszal sorra igazolták a szennyezést nyugat-magyarországi helyszíneken. Kiderült, hogy a probléma sokkal kiterjedtebb, mint azt előzetesen gondolták. A kormányüléseken napirendre került az ügy, és osztrák–magyar vegyesbizottság is megkezdte a munkát a helyzet feltárására. A kormány a „szennyező fizet” elvét hangsúlyozza, leállította a további importot, a miniszterelnök pedig Bécsben is tárgyalt az ügyről.

Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy változás jön a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztján és menedzsmentjében.

A poszt szerint Dr. Gondos Miklós helyett Dr. Szilágyi Örsöt kérte fel arra, „hogy július 1-jétől irányítsa a kórházat.” Hozzátette, Dr. Buga László államtitkárral közösen az orvosigazgatói feladatok ellátására Dr. Kállay Krisztiánt kérték fel.

A miniszter posztja végén sok sikert, erőt és felelősségteljes munkát kívánt az új vezetőknek.

Hegedűs Zsolt június 8-án a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház élén is vezetőváltást jelentett be, akkor Dr. Járai Zoltánt nevezték ki megbízott főigazgatónak, az orvosigazgató pedig Dr. Kerkovits András lett.

Több százmilliárd forintos állami támogatás elköltését ellenőrizhették volna a Fideszhez szorosan kötődő háttéremberek a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítványnál - erről ír a Telex.

Az alapítvány hat évre 261 milliárd forintot és egy további 25 évre szóló, akár ezermilliárdos keretet is kaphatott volna.

A lap megszerezte a szervezet alapító okiratát és a hozzá kapcsolódó cégdokumentumokat, melyekből most először derült ki név szerint, kik ültek a pénzügyeket felügyelő testületekben.

Bár egy alapítvány szakmai irányítását a kuratórium látja el – amelyben az Élvonal esetében világhírű tudósok ülnek –, a gazdálkodás és a működés feletti tényleges kontrollt a felügyelőbizottság gyakorolja. Ez a testület betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és jeleznie kell, ha jogsértést tapasztal.

A kép az alapítványhoz rendelt Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központnál is hasonló. Ennek a cégnek a felügyelőbizottságában Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és volt innovációért felelős helyettes államtitkár; György László korábbi gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, aki nem mellesleg Hankó Balázs felnőttképzésért felelős állambiztosa volt, valamint Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója kapott helyet.

Az alapítvány a kinevezésekkel kapcsolatos kérdésekre azt a választ adta, hogy a kiválasztás a jogszabályok alapján, a szükséges kompetenciák figyelembevételével történt.

Az egész konstrukciót az a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi, vagyis kekva-modell tette lehetővé, amelyet az Európai Unió is élesen kritizált, amiért az állami vagyont magánjogi formába szervezte ki, miközben a felügyelő testületekbe beültetett szereplők egy egyszerű többségű kormányváltás esetén is a helyükön maradtak volna.

Azonban a Tisza Párt kétharmados választási győzelme ezt felülírta. Az új kormány már bejelentette a szerződés felbontását Krausz alapítványával és a már átutalt 22,4 milliárd forintot is visszakérik. Tanács Zoltán miniszter a lépést azzal indokolta, hogy a konstrukció korlátozza a közpénzek feletti demokratikus kontrollt.

A Tisza Párt vezette Országgyűlés hétfőn már meg is szavazta azt az Alaptörvény-módosítást, amely lehetővé teszi a kekvák felszámolását.