Varnus Xavér a zaklatási vádakról: kitalációkon alapuló, lerágott csont
Néhány napja fiatalkorúak szexuális zaklatásával vádolták meg Varnus Xavért. Az orgonaművész szerint soha, senkivel nem volt olyan kapcsolatban, amellyel megsértette volna „az alkotmányos magyar törvényeket”.
Reagált Varnus Xavér, miután a Mi Hazánkhoz kötődő Magyar Jelen egy cikkében néhány napja fiatalkorúak szexuális zaklatásával vádolták meg.
Varnus szerint a korábban a Pesti Srácoknál dolgozó Füssy Angéla által jegyzett cikk tele van csúsztatásokkal és hamis információkkal
– írja a Telex. Varnus egy, a szerkesztőséghez eljuttatott levelében azt írta, Magyarországon egyszerű gyámhatósági engedéllyel már 16 évesen házasságot köthet bárki, a szexuális beleegyezési korhatár pedig még ennél is alacsonyabb, 14 év. Ezután feltette a kérdést, hogy Füssy Angéla vajon a 29 éves Bartók Bélát is elítéli, aki az akkor 16 éves Ziegler Mártát vette feleségül, és arról ír, hogy ha valakinek 30 éves korában 17 éves szerelme van, az Magyarországon teljesen törvényes. Varnus a Telex szerint azt is leszögezte a levelében: soha, senkivel nem volt olyan szerelmi, vagy szexuális kapcsolatban, amellyel megsértette volna „az alkotmányos magyar törvényeket”, soha, egyetlen kapcsolatában sem volt hatalmi, vagy fölérendeltségi helyzetben egyetlen partnerével sem, vagyis nem volt tanáruk, nevelőjük, felettesük, illetve minden partnere önként és saját, szabad akaratából került intim kapcsolatba vele. Így fogalmaz:
„Régóta keresi a fogást rajtam, és most egy 30 éves, kitalációkon alapuló, lerágott csont történettel házal újra az olvasóinál”
Füssy cikke részben egy olyan anyagra hivatkozik, ami 7 éve a HVG-nek készült, ám ott végül nem jelent meg. Ebben három férfi állítja, hogy évtizedekkel korábban, tizenéves korukban Varnus szexuálisan közeledett hozzájuk, illetve más hasonló korú fiúkhoz is.
Vasárnap Perintfalvi Rita a közösségi oldalán egy hosszú posztban állt ki Varnus mellett, majd egy erről beszámoló cikket azzal osztott meg, hogy „ez Varnus Xaviér orgonaművész reakciója is”. Füssy cikkét elemezve azt írja, abban szerinte egyetlen olyan állítás sem szerepel, ami bűncselekménnyel vádolná Varnust.
Az ügyben a Telex megkereste Gergely Mártont, a hvg.hu főszerkesztőjét. Gergely azt válaszolta a lapnak a meg nem jelent 2017-es anyagról:
„Ha végül nem jutottunk kész cikkig, nem meghunyászkodás, hanem szakmánk szabályai miatt történt.”
Reagált Varnus Xavér, miután a Mi Hazánkhoz kötődő Magyar Jelen egy cikkében néhány napja fiatalkorúak szexuális zaklatásával vádolták meg.
Varnus szerint a korábban a Pesti Srácoknál dolgozó Füssy Angéla által jegyzett cikk tele van csúsztatásokkal és hamis információkkal
– írja a Telex. Varnus egy, a szerkesztőséghez eljuttatott levelében azt írta, Magyarországon egyszerű gyámhatósági engedéllyel már 16 évesen házasságot köthet bárki, a szexuális beleegyezési korhatár pedig még ennél is alacsonyabb, 14 év. Ezután feltette a kérdést, hogy Füssy Angéla vajon a 29 éves Bartók Bélát is elítéli, aki az akkor 16 éves Ziegler Mártát vette feleségül, és arról ír, hogy ha valakinek 30 éves korában 17 éves szerelme van, az Magyarországon teljesen törvényes. Varnus a Telex szerint azt is leszögezte a levelében: soha, senkivel nem volt olyan szerelmi, vagy szexuális kapcsolatban, amellyel megsértette volna „az alkotmányos magyar törvényeket”, soha, egyetlen kapcsolatában sem volt hatalmi, vagy fölérendeltségi helyzetben egyetlen partnerével sem, vagyis nem volt tanáruk, nevelőjük, felettesük, illetve minden partnere önként és saját, szabad akaratából került intim kapcsolatba vele. Így fogalmaz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balmazújvárosban mindössze két percig tartott a szeptember 3-án 17 órára összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés. A legfontosabb napirend a gyermekek közétkeztetése volt, de döntés nem született, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület hat képviselője ismét nem jelent meg, így a testület határozatképtelenné vált. A Városháza díszterme megtelt aggódó szülőkkel, sokan a folyosón vártak, és ugyanazt kérdezték: mi lesz másnaptól az óvodai és iskolai étkezéssel.
„Az óvodában ma mindössze vajas kenyeret kaptak a gyerekek. Az iskolában kisebb a baj, oda be tudunk csomagolni szendvicset, de közétkeztetés ott sincs”
– mondta egy édesanya a Cívishírnek. Hozzátette, hogy az óvodába élelmet nem vihetnek be, ezt tiltják az intézményi szabályok és a közegészségügyi előírások.
A szolgáltató cég vezetője, Demeter László az ülésen úgy fogalmazott:
„Láttuk, hogy a pénzügyi keret kimerül, ezt jeleztük augusztusban. Jogszabályi keretek között már nem tudunk szolgáltatni. Az első napon még felelős szolgáltatóként saját költségünkön készítettünk vajas kenyeret, de holnaptól már azt sem tudjuk biztosítani.”
A tanácskozást Varga Marina polgármester nyitotta meg.
„Ötödik alkalommal van a testület előtt a téma. 1700 gyerek nem kapott étkezést ma. Kellemetlen és méltatlan helyzetben érzem magam, mert ismét határozatképtelenség miatt kell bezárnom az ülést”
– mondta, majd két perc után be is fejezte az ülést.
A teremben ezt követően fórum alakult ki. A polgármester többször is hangsúlyozta: – Nem mi idéztük elő ezt a helyzetet. Hat ember döntése miatt nem tudunk előrelépni. Pénteken ismét összehívom a testületet, mert ez nem állapot. Hat ember nem teheti tönkre 17 ezer lakos életét.
A legkritikusabb helyzet az óvodákban alakult ki. Tarné Szabados Erzsébet Éva, az óvoda és bölcsőde igazgatója kijelentette:
„Ha holnap sem lesz étkezés, az óvodát nem tudjuk nyitva tartani. Három nap után a köznevelési hivatalnak jeleznünk kell, és akár be is zárhatják az intézményt. Ez 562 gyermeket érintene közvetlenül. A szülők felajánlották, hogy saját felelősségükre bevinnék az élelmet, de erre nincs törvényes lehetőség.”
A fórumon felszólalt Tóth Lajos Árpád, a hajdúböszörményi tankerületi központ vezetője is:
„Egész nap azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk, több államtitkárság bevonásával. Magánszemélyek nem vihetnek ételt az intézményekbe, ez az önkormányzat feladata. Vannak már alternatív javaslatok, és meglesz a megoldás” – hangsúlyozta, amit a jelenlévők tapssal fogadtak.
A szülők között többen úgy fogalmaztak, hogy a KBE képviselői „a város érdekeit hangoztatják, de épp a legfontosabbat, a gyerekek étkeztetését akadályozzák”.
Egy volt képviselő, Ferenczi Mária úgy vélte, „a KBE tagjai a végtelenségig elmennek, ha így lehet feszíteni a húrt. A szülőknek és az intézmények dolgozóinak kell összefogniuk, hogy nyomást gyakoroljanak rájuk.”
Akadt olyan hozzászóló is, aki szerint a teljes testület felelős, és az új választás kiírása lehet a megoldás.
A fórum végén a polgármester ismét megszólalt:
„Tavaly négyszáz ember maradt hónapokra fizetés nélkül, most pedig 1700 gyermek étkeztetése került veszélybe. Hat ember játszik 17 ezer lakos akaratával. Ha kicsi lelkiismeret és tisztesség lenne bennük, már rég felálltak volna, vagy itt lennének az ülésen. Én újra és újra összehívom a testületet, mert ezt nem lehet így hagyni.”
A városvezetés közleményt ígért a további teendőkről. A szülők közben azt várják, lesz-e másnaptól meleg étel az óvodákban és az iskolákban, vagy marad a vajas kenyér. Varga Marina este a közösségi portálon bejelentette, hogy a képviselő-testület pénteken 10 órától ismét ülést tart a közétkeztetés ügyében. A bejegyzésben ezt írta: „Minden felelős képviselő jelenlétére számítok, 1700 Gyermek és közel 100 szociális gondozott étkeztetéséről kell döntenünk.”
Balmazújvárosban mindössze két percig tartott a szeptember 3-án 17 órára összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés. A legfontosabb napirend a gyermekek közétkeztetése volt, de döntés nem született, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület hat képviselője ismét nem jelent meg, így a testület határozatképtelenné vált. A Városháza díszterme megtelt aggódó szülőkkel, sokan a folyosón vártak, és ugyanazt kérdezték: mi lesz másnaptól az óvodai és iskolai étkezéssel.
„Az óvodában ma mindössze vajas kenyeret kaptak a gyerekek. Az iskolában kisebb a baj, oda be tudunk csomagolni szendvicset, de közétkeztetés ott sincs”
– mondta egy édesanya a Cívishírnek. Hozzátette, hogy az óvodába élelmet nem vihetnek be, ezt tiltják az intézményi szabályok és a közegészségügyi előírások.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Történelmi rekord: egyetlen év alatt közel 1000 milliárddal gyarapodott a Mészáros család cégeinek értéke
Először szerepel a rangsorban ezermilliárd feletti becslés, tavaly még 627,5 milliárdnál tartott a csomag. A növekedés hátterében portfóliószintű eredményjavulás áll.
A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:
a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.
A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.
A Mészáros-érdekeltségek közül kiemelkedik az MBH Bank és az Opus Global Nyrt. Az utóbbihoz tartozik a magyar ellátás mintegy negyven százalékát lefedő energetikai portfólió (Opus Tigáz és Titász). Az Opus Global Nyrt. 48 milliárdos rekord adózott eredményt ért el, és 334 milliárddal növelte a tulajdonosok vagyonát. Az MBH Bankkal együtt közel 700 milliárd forintot tesznek ki a több mint harminc cégből álló portfólió összértékéből.
Íme az idei top 10 (a bővített lista a Forbes szeptemberi számában érhető el):
Mészáros Csoport (1549,8 milliárd forint); tulajdonos: Mészáros család
MPF Holding (501,8 milliárd forint); tulajdonos: Felcsuti család
Bonafarm csoport (400 milliárd forint); tulajdonos: Csányi család
Duna Aszfalt (234,4 milliárd forint); tulajdonos: Szíjj család
Gránit Pólus csoport (176,6 milliárd forint); tulajdonos: Demján Sándor örökösei
Hell Group Holding (175,2 milliárd forint); tulajdonos: Barabás család
Master Good (172,2 milliárd forint); tulajdonos: Bárány család
Jász-Plasztik (129,3 milliárd forint); tulajdonos: Kasza család
Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. (piaci érték: 121,7 milliárd forint); tulajdonos: Schmidt–Ungár család
Kész Holding Zrt. (piaci érték: 102,4 milliárd forint); tulajdonos: Varga család
A lista hatodik helyén álló Hell Group Holding egy helyet javított a tavalyihoz képest. A cég a héten pert indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ellen. Állításuk szerint a TASZ „valótlan, pontatlan, félrevezető állításokat” közölt a Forbes ellen indított pereikről, amelyekben a jogvédő szervezet képviselte a magazint.
A Barabás család vállalata tavaly évek után újra felkerült a Forbes listájára. 2024 márciusában – több mint négy év után – döntés született a Fővárosi Törvényszéken a Hell tulajdonosai és a Forbes kiadója közötti polgári perben. Az energiaital-cég 2019-ben indított pert a leggazdagabb magyar milliárdosokat szerepeltető lista miatt, amelyen név szerint említették a Hell tulajdonosait. A jogerős, idén februári ítélet szerint a Forbes listáján megjelenhetnek a Hell-tulajdonosok nevei is. Ezt követően a Hell tulajdonosai tízmilliós sérelemdíjat, nyilvános bocsánatkérést és a róluk szóló tartalmak eltávolítását követelték a TASZ-tól.
A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:
a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.
A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mi tiszta lapokkal játszunk” - Orbán Viktor bejelentette, idén valami teljesen másképp lesz Kötcsén
Az eddig szigorúan zártkörű eseményről élő közvetítést lengetett be a miniszterelnök. Magyar Péter aznapra szintén fontos bejelentéseket ígért a településen.
Ezzel arra utalt, hogy a Tisza Párt vezetője korábban bejelentette: ők is ott lesznek szombaton a településen, ahol a Fidesz hagyományos őszi rendezvényét tartják. Magyar közölte, hogy ezen a napon mutatja be pártja új arcait, nem messze Orbánék rendezvényétől.
A kormányfő posztjából kiderül egy újdonság is: az eddig szigorúan zártkörű eseményt élőben közvetítik a közösségi oldalán. Hogy ez pontosan mit jelent, és hogy az egész rendezvény, beleértve Orbán Viktor beszédét is, nyilvános lesz-e vagy sem, feltehetően majd csak szombaton derül ki.
Orbán Viktor a Facebookon szólt be Magyar Péternek.
„Az igazi Kötcse. Vasárnap egész nap élő közvetítés a Facebookon. Mi tiszta lapokkal játszunk. Vigyázat, hamisítják”
Ahmed, Mahmud, Mohamed és Musztafa - mától ezek a nevek is részei a magyar utónévkincsnek
Az Országgyűlés Kósa Lajos javaslatára a miniszteri rendeletre bízta a magyar és a nemzetiségi jegyzékek rögzítését. Aki nem találja a kiválasztott nevet a listán, a magyar név felvételét a Nyelvtudományi Kutatóközpontnál, a nemzetiségi nevet a nemzetiségi önkormányzatnál kérheti.
Megjelentek a Magyar Közlönyben Hankó Balázs rendeletei. A kultúráért és innovációért felelős miniszter a 13 nemzetiségi és a magyar utónevek jegyzékéről döntött, vette észre a 24.hu. A rendelet szerint a magyar utónévkincs a nemzeti identitás része, kifejezi az összetartozást, és hordozza a nyelvi kultúrát és hagyományokat. Az utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében a rendelet tartalmazza a magyar utónévjegyzéket is.
A szabályozás csütörtöktől hatályos. Az oroszlányi iskola évnyitóján elhangzottak után a lap szúrópróbaszerűen megnézte a férfi utónevek jegyzékét,
amelyben szerepel az Ahmed, a Mahmud, a Mohamed és a Musztafa is.
Kósa Lajos javaslatára az Országgyűlés úgy döntött, hogy a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendeletben foglalja a magyar és a nemzetiségi utóneveket. Ha valaki olyan utónevet adna a gyermekének, amely nincs a magyar vagy a nemzetiségi utónévrendeletben, a magyar utónév felvételét a Nyelvtudományi Kutatóközpontnál, a nemzetiségi utónév felvételét a nemzetiségi önkormányzatnál kezdeményezheti.
Hankó Balázs szerint a szigorúbb szabályozásra azért van szükség, mert az utónevek nemcsak kulturális örökségünk hordozói, hanem meghatározzák a gyermekek egész életét is.
Kósa Lajos a 24.hu-nak korábban elárulta, mely keresztnevekkel volt gondja a törvényjavaslat benyújtásakor. Az általa kifogásoltak közül több is bekerült az engedélyezett nevek közé.
Megjelentek a Magyar Közlönyben Hankó Balázs rendeletei. A kultúráért és innovációért felelős miniszter a 13 nemzetiségi és a magyar utónevek jegyzékéről döntött, vette észre a 24.hu. A rendelet szerint a magyar utónévkincs a nemzeti identitás része, kifejezi az összetartozást, és hordozza a nyelvi kultúrát és hagyományokat. Az utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében a rendelet tartalmazza a magyar utónévjegyzéket is.
A szabályozás csütörtöktől hatályos. Az oroszlányi iskola évnyitóján elhangzottak után a lap szúrópróbaszerűen megnézte a férfi utónevek jegyzékét,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
