HÍREK
A Rovatból

Varga Mihály: Magyarország túljutott a válság mélypontján

Várhatóan 2022 év elejére térhet vissza a gazdaság a 2019-es szintre a pénzügyminiszter szerint.


Magyarország túljutott a koronavírus-válság mélypontján, a kilábalás hónapjai tartanak, a versenyképességet javító lépéseket következetesen végre kell hajtani - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapest Economic Forum 2020 online konferencián csütörtökön.

A politikus a Portfolió tanácskozásán kiemelte:

a következő hetekben várhatóan újabb intézkedéseket jelentenek be. Megerősítette, hogy a válságból lassabb kilábalásra kell készülni, a magyar gazdaság 2019 első negyedévi teljesítménye 2022 első fél évében tud visszatérni számításaik szerint.

A továbbra is gyorsan terjedő járvány visszafogja a globális gazdaságot, egymillió fölött van az elhunytak száma, az újonnan fertőzöttek napi száma folyamatosan csúcsokat dönt - mondta, hozzátéve: a járvány második hulláma W alakú vagy elhúzódó kilábalást eredményezhet a magyar gazdaságban. A politikus kitért arra, hogy a világgazdaságot törékeny állapotban érte a koronavírus-válság.

A növekedési lendület kifulladt 2020-ra egyes, Magyarország számára fontos partnerországban, a német gazdaság növekedése például mínusz 11,3 százalékra zuhant a második negyedévben, az EU27 országokban pedig mínusz 14 százalék közelébe. Világszerte azonnali, grandiózus fiskális és monetáris lépések történtek hasonló elvek mentén, a gazdasági kilábalás, talpra állás érdekében. A magyar kárenyhítő csomag mérete jelentős, eléri a 2019-es GDP 20 százalékát - mondta.

Varga Mihály megismételte, a járvány okozta visszaesés sokkal kedvezőbb helyzetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as pénzügyi válság. A gazdasági fundamentumok erősek, 2019-ben 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, míg 2008-ban 1,1 százalék, a devizahitelek aránya a 2008-as 62 százalék helyett alig 1 százalék lett 2019-re. Az ország külső adósságában is óriási különbség van - tette hozzá.

Az ország erős belső fundamentumaira nemcsak a járvány első szakaszában, hanem a másodikban is lehet építeni, amikor kormányzati kilábalási programokat fogalmaznak meg - húzta alá, jelezve:

a tárca becslései szerint 3-4 százalékkal fékezték a GDP-visszaesést a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseivel.

Magyarországot a válság "relatív nyertesei" közé emelheti költségalapú versenyképessége. Az elmúlt években a munkát és jövedelmeket terhelő adók csökkentésére és a fogyasztási típusú adók emelésére alapozó adófilozófia eredményesnek bizonyult, ez versenyképességi előnyt adott - közölte.

Varga Mihály szerint a fordulópontot a 2021 május-júniusi időszak jelentheti. A vállalkozásoknál változott a gazdasági szerkezet, ennek egyik fontos eleme az otthoni munkavégzés, vagy az ellátási láncok rövidítése, ezekre az újdonságokra a magyar gazdaságpolitikának is reagálnia kell - mondta. Kedvezőnek nevezte, hogy a cégeknek van befektetési terve, a beruházási ráta kimagaslónak számít, a termelő beruházásokban sincs visszalépés, a pozitív vállalati döntések folyamatosak.

A kormány 2016-ban elfogadott, majd 2018-ban megújított versenyképességi programját „következetesen végig kell vinni” - jelentette ki. A növekedés szerkezetében felértékelődnek egyes iparágak, ilyen az egészségipar, vagy az IT-szektor, ezek jelenthetik a növekedés forrását a következő időszakban, ezért ezekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni - mondta Varga Mihály, hozzátéve: a társadalmi stabilitás megteremtése - például a lakástámogatási program - létfontosságú a nemzetgazdasági célok eléréséhez.

A stabil kormányzati felállás mindig segíti a gazdasági kilábalási időszak lerövidülését. Magyarországon a politikai felhatalmazás lehetővé teszi, hogy a kilábalás gyorsabb legyen az Európai Unió más országainál - összegezte.

Ezzel egy időben bejelentette, hogy amerikai cégek újabb beruházásai érkezhetnek Magyarországra. Az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács ülésén 12 beruházásról tárgyaltak, amelyeket amerikai cégek terveznek megvalósítani Magyarországon, mindezek segítségével körülbelül 5000 új munkahely jöhet létre - mondta el a tárcavezető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság, hogy elmozdítható-e Sulyok Tamás
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök indítványát, ami az Alaptörvény-módosítások korlátairól szól. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt a lemondásra.


Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.

A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.

A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.

Közben az államfő asztalán van a parlament által múlt hétfőn elfogadott, többek között a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szóló 16. Alaptörvény-módosítás is, amelyet még nem írt alá. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni, és bár tartalmi vétóval nem élhet, eljárási hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz küldheti a szöveget.

Ma több tucat jogtudós tett közzé nyílt levelet, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érvelnek, legitimitást adva a kormányoldal törekvéseinek.

Magyar Péter miniszterelnök korábban Sulyok Tamás lépését, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordult, „szánalom kategóriának” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk