Váratlan mellékhatás? Megugrott a cukorbetegek száma a Covidon átesettek körében
Húszból egy új diabéteszes megbetegedés a covidhoz köthető. Minél súlyosabb lefolyású volt a fertőzés, annál nagyobb a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Kisebb kutatások már felvetették, hogy a Sars-CoV-2 fertőzés növelheti a cukorbetegség kialakulásának esélyét, feltehetően a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek károsodása miatt. Ezt most egy nagymintás kutatás is igazolta – írja a The Guardian.
Egy vancouveri egyetemen mintegy 630 ezer ember adatait vetették össze, olyanokét, akiket Covidra teszteltek. Megállapították, hogy a pozitív teszteredményűek közül nagy számban kerültek ki 1-es vagy a 2-es típusú cukorbetegséggel frissen diagnosztizáltak.
Kiderült, hogy 100 cukorbeteg közül 3-5 egészségromlása a koronavírus fertőzéshez köthető.
Azoknál a férfiaknál és nőknél volt a legnagyobb a kockázat, akik a Covid miatt kórházba is kerültek.
A tanulmány készítői felhívják a figyelmet arra: fontos, hogy az orvosok figyelemmel kísérjék a Covid esetleges hosszú távú következményeit. Szükséges lehet kivizsgálni a cukorbetegség fennállását, különösen azoknál, akiknél súlyos lefolyású volt a fertőzés, mert a diabétesznél fontos a korai felismerés. Elkerülésére még mindig legjobb az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás.
A felnőttek körében eleve gyakoribb, 2-es típusú diabétesz alakult ki a fertőzésen átesettek nagyobb részénél. A covidos gyerekeknél viszont utólag jórészt 1-es típusú cukorbetegség jelentkezett.
Egyelőre az is elképzelhető, hogy ezek a betegségek csak átmenetiek, hiszen a Covid hosszú távú hatásainak egyelőre csak szemlélői vagyunk. Az biztos, hogy a cukorbetegség kialakulásának első számú okai továbbra is az életmódban, például a súlyfölöslegben keresendők.
Kisebb kutatások már felvetették, hogy a Sars-CoV-2 fertőzés növelheti a cukorbetegség kialakulásának esélyét, feltehetően a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek károsodása miatt. Ezt most egy nagymintás kutatás is igazolta – írja a The Guardian.
Egy vancouveri egyetemen mintegy 630 ezer ember adatait vetették össze, olyanokét, akiket Covidra teszteltek. Megállapították, hogy a pozitív teszteredményűek közül nagy számban kerültek ki 1-es vagy a 2-es típusú cukorbetegséggel frissen diagnosztizáltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meglepő hőfokot javasol a hatóság a klímákhoz a legnagyobb hőségben
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ friss ajánlást adott ki a légkondicionálók használatáról. Azt javasolják, hogy hőségriasztás idején a 27–28 fokos beltéri hőmérséklet is komfortos lehet.
A legtöbb split klíma nem cseréli a levegőt, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen a szén-dioxid és más beltéri szennyező anyagok felgyülemlésének elkerülésére – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ frissen kiadott iránymutatásából. A hatóság szerint a túlzott hűtést kerülni kell:
a kinti és a benti hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8–10 Celsius-fokot. Hőségriasztás idején a 27–28 fokosra hűtött szoba is komfortos lehet, a túl alacsony hőmérséklet ugyanis megterheli a szervezetet, különösen akkor, ha a jéghideg helyiségből a forróságba lépünk ki.
A klimatizált helyiségek levegője gyakran túl száraz, ami légzőszervi panaszokat, valamint a szem, a torok, az orr nyálkahártyájának és a bőrnek a kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra, mert az megfázásos tüneteket, ízületi fájdalmakat és gyulladásokat idézhet elő. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra, ami miatt a kórházi légkondicionáló hiánya is komoly kockázatot jelent. A száraz levegő hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással és hidratáló készítményekkel lehet enyhíteni.
A berendezések tisztítása és fertőtlenítése nemcsak a hatékony működés, hanem az egészségvédelem miatt is kulcsfontosságú. A szűrőkön, a hőcserélőkön és a kondenzvíz-elvezető rendszerben felhalmozódhat a por, a pollen és különböző mikroorganizmusok, amelyek a levegőbe kerülve súlyosbíthatják az allergiás és asztmás tüneteket. A szűrőket a gyártó előírásai szerint kell tisztítani, a teljes berendezés szakszerű ellenőrzése és karbantartása pedig legalább évente egyszer, lehetőleg a nyári szezon előtt ajánlott.
A gépjárművekben is fontos a rendszeres tisztítás, utazás közben pedig kerülni kell a túlzott hűtést, és hosszabb utakon időnként friss levegőt kell beengedni.
A hatóság a passzív hővédelmi megoldásokat is hangsúlyozza, mint az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt. A megfelelően használt klíma csökkenti a hőség egészségkockázatait, de magas energiaigénye miatt környezeti terhelést jelent, ezért fontos az energiahatékony használat.
Az idei első országos másodfokú hőségriasztás nyitotta meg a kánikulaszezont, amit közszolgáltatói lépések követtek: a MÁV és a Volánbusz több napon át ingyen vizet osztott a legforgalmasabb helyszíneken.
A legtöbb split klíma nem cseréli a levegőt, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen a szén-dioxid és más beltéri szennyező anyagok felgyülemlésének elkerülésére – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ frissen kiadott iránymutatásából. A hatóság szerint a túlzott hűtést kerülni kell:
a kinti és a benti hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8–10 Celsius-fokot. Hőségriasztás idején a 27–28 fokosra hűtött szoba is komfortos lehet, a túl alacsony hőmérséklet ugyanis megterheli a szervezetet, különösen akkor, ha a jéghideg helyiségből a forróságba lépünk ki.
A klimatizált helyiségek levegője gyakran túl száraz, ami légzőszervi panaszokat, valamint a szem, a torok, az orr nyálkahártyájának és a bőrnek a kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra, mert az megfázásos tüneteket, ízületi fájdalmakat és gyulladásokat idézhet elő. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra, ami miatt a kórházi légkondicionáló hiánya is komoly kockázatot jelent. A száraz levegő hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással és hidratáló készítményekkel lehet enyhíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.
Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.
A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.
Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.
A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.
A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.
Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.
A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Három éve nem látott mértékben tarolt az RSV a kisgyerekek körében
A légúti óriássejtes vírus (RSV) a súlyos kórházi esetek 32,8 százalékát okozta április közepén. A legsúlyosabb betegek fele öt év alatti kisgyermek volt.
Április közepére az RSV vette át a vezetést a súlyos légúti megbetegedések között: a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti fertőzések (SARI) közel harmadáért felelt, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya. A legsúlyosabban az öt év alattiakat sújtotta a vírus.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint április közepén a súlyos légúti fertőzések miatti kórházi kezelések 32,8 százalékáért volt felelős a légúti óriássejtes vírus – írta az EgészségKalauz.
Egy hónappal korábban, március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka bizonyult RSV-pozitívnak. Ezzel szemben az influenza 5, a COVID pedig csupán néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban.
A súlyos akut légúti fertőzéssel ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, és ennek a korcsoportnak a nagy többsége – több mint 85 százaléka – éppen az RSV miatt került kórházba.
A vírus főként az alsó légutakat támadja, ezért a még éretlen tüdővel és fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes, náluk gyakori az intenzív osztályos kezelés.
A fertőzés megelőzésére ma már több lehetőség is létezik: a terhes anyák oltása, illetve a csecsemők közvetlen, egyetlen adagban az egész szezonra védelmet nyújtó immunizálása.
Az Európai Unió 19 országában már finanszírozott program keretében elérhető ez a korszerű módszer, amely akár 80-90 százalékkal is csökkentheti a gyermekkori kórházi esetek számát.
Magyarország azonban jelenleg azon mindössze hét uniós ország egyike, ahol még nincs finanszírozott RSV-megelőzési program. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisban minisztériumi döntésre terjesztette fel egy innovatív RSV elleni készítmény társadalombiztosítási befogadását.
Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója a vírus súlyát emelte ki. „Nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy az RSV a csecsemő- és kisgyermekkori légúti megbetegedések egyik legfontosabb kórokozója. Az egy év alatti gyermekek körében a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás vezető oka, az öt év alattiak alsó légúti fertőzései miatti kórházi kezelések közel negyedéért felelős” – mondta.
A veszély nemcsak a koraszülötteket érinti.
„A súlyos megbetegedés nemcsak a magas kockázatú – koraszülött, tüdőbeteg vagy súlyos szívbeteg – csecsemőket érinti, hanem az időre született babákat is” – hangsúlyozta Dr. Nádor Csaba, a Melletted a helyem Egyesület elnöke.
Nagy Lívia, az egyesület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen betegség az egész családot megterheli. „Az RSV nemcsak a gyermek betegsége, hanem az egész családot érintő krízishelyzet. Amikor egy csecsemő légzéstámogatásra vagy kórházi kezelésre szorul, a szülőkben egyszerre jelenik meg a félelem, a tehetetlenség és a kérdés: vajon tudhattunk volna-e többet a megelőzés lehetőségeiről?”
Az RSV-szezon minden évben már szeptemberben elindul és egészen április közepéig tart. Általában minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik rajta Magyarországon.
A szakmai szervezetek szerint a megelőzési lehetőségek bővítése, az újszülöttek minél szélesebb körű immunizálása egyszerre járulna hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez és a csecsemők védelméhez.
Április közepére az RSV vette át a vezetést a súlyos légúti megbetegedések között: a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti fertőzések (SARI) közel harmadáért felelt, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya. A legsúlyosabban az öt év alattiakat sújtotta a vírus.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint április közepén a súlyos légúti fertőzések miatti kórházi kezelések 32,8 százalékáért volt felelős a légúti óriássejtes vírus – írta az EgészségKalauz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Veszélyes azbeszt rejtőzhet sok magyar kertben is, nem csak a palatetőben
Régi kerítéselemek, virágládák és kerti szegélyek is tartalmazhatnak rákkeltő azbesztet. A valódi veszélyt az jelenti, ha ezek az anyagok megsérülnek, mert a felszabaduló por súlyos betegséget okozhat.
Nem csak a palatetőben leselkedik veszély: sok magyar kertben a kerítéselemek, kerti szegélyek vagy akár a virágládák is tartalmazhatnak azbesztet. A legnagyobb probléma azonban nem a meglétük, hanem a fúrás, vágás, csiszolás okozta por.
Sokan nem is gondolnák, de a rendkívül időtállónak számító azbesztcementből korábban nemcsak hullámpalát, hanem kerítéselemeket, különféle udvari építményeket, sőt kerti szegélyeket és virágládákat is gyártottak – írja a Dívány. Ezekből ma is számos található országszerte a kertekben, mivel az anyag évtizedekkel később is használatban maradt.
A valódi problémát az okozza, ha a pala vagy más azbeszttartalmú szerkezet megreped, elöregszik, vagy egy felújítás során fúrják, vágják, törik. Ilyenkor az egészségre veszélyes, mikroszkopikus rostok a levegőbe kerülhetnek, belélegezve pedig súlyos, akár daganatos megbetegedéseket okozhatnak.
A szabályozás egyértelműen tiltja a veszélyes anyagok roncsolását: „tilos az azbeszttartalmú anyagokat vágni, fúrni, csiszolni vagy bármilyen módon roncsolni.”
Éppen ezért, ha egy régi épületnél felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja, nem ajánlott saját kezűleg nekilátni az eltávolításnak. A biztonságos kezelés speciális technológiát, megfelelő védőfelszerelést és minden esetben szakember közreműködését igényli.
Bár az azbeszt felhasználását Magyarországon már 2005 óta tiltják, a korábban beépített anyagok továbbra is jelen vannak. Ez nemcsak az épületekre, hanem a közműhálózatra is igaz: egyes településeken még ma is működhetnek korábban kiépített azbesztcement vízvezeték-szakaszok.
Idén tavasszal a Szombathelyen mért, határérték feletti azbesztszennyezés országos üggyé nőtt, és rövid idő alatt több városban is vizsgálatok indultak. Sopronban május elején az akkreditált labor tremolit típusú azbeszt jelenlétét igazolta, majd május végére önkormányzati bejelentés szerint 34 vizsgált útszakaszból 19-ben találtak azbesztet. Más településeken akadtak gondok: Zalaegerszegen május elején egy parkolóban igazolták az ausztriai eredetű szennyezést, a porzás csökkentésére ideiglenes lefedéssel reagáltak. Május közepén Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az osztrák bányatulajdonossal a Magyarországra irányuló értékesítés leállításáról is.
Nem csak a palatetőben leselkedik veszély: sok magyar kertben a kerítéselemek, kerti szegélyek vagy akár a virágládák is tartalmazhatnak azbesztet. A legnagyobb probléma azonban nem a meglétük, hanem a fúrás, vágás, csiszolás okozta por.
Sokan nem is gondolnák, de a rendkívül időtállónak számító azbesztcementből korábban nemcsak hullámpalát, hanem kerítéselemeket, különféle udvari építményeket, sőt kerti szegélyeket és virágládákat is gyártottak – írja a Dívány. Ezekből ma is számos található országszerte a kertekben, mivel az anyag évtizedekkel később is használatban maradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
