Csak idő kérdése, és örökre eltűnnek az autók a pesti rakpartról? A Valyo ezért dolgozik
Bár az autósok ezt nem feltétlenül fogadták annyira lelkesen, mint a gyalogosok, sokak szerint az idei nyár egyik legnépszerűbb és egyben legmenőbb kiülős helye Budapesten a Jane Haining rakparton volt. A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt július közepétől egy hónapon át teljesen lezárták a forgalom elől, előtte és utána – a tervek szerint egészen október 23-ig – pedig hétvégente vehetik birtokba a városlakók.
A vízparton üldögélés és iszogatás mellett rengeteg program is várta a látogatókat, köztük számos olyan, ami egészen szürreálisnak hatott ebben a környezetben.
Többek között bicikliszerelő workshopon, filmvetítéseken, tánc- és jógaórákon, kerekasztal-beszélgetéseken és vegán grillezésen is részt lehetett venni, a Fekete Zaj fesztivál szervezői akusztikus koncertekkel készültek, több más DJ mellett pedig az underground igazi legendája, Palotai is zenélt.
Luxus, hogy itt autók mennek
Az egész programsorozatot a Valyo Egyesület álmodta meg és koordinálta, akik már 2010 óta dolgoznak azért, hogy a budapesti Duna-part élhetőbbé tételével összekapcsolják a várost és a folyót.
„Kézzelfogható példákon keresztül szeretnénk megmutatni, milyen sokféle módon használhatjuk ki a part adottságait” – mondja a két alapító, Lohász Cili és Tömör Miklós, akikkel az egyesület újbudai, közösségi térként is funkciónáló bázisán ültünk le beszélgetni.
Egészen kicsiben indultak: legelőször egy kacsakődobó bajnokságot hirdettek meg, de legnagyobb meglepetésükre már erre is több mint százan jöttek el. Innentől nem volt megállás, 2011-ben elkezdtek köztéri bútorokat gyártani, valamint művészek bevonásával megalkottak egy 15 állomásos tanösvényt a Duna budapesti szakasza mentén, az A38 Hajótól a Margitszigetig.
„A pesti rakpart autóforgalmát ki tudja váltani a Kiskörút, a Nagykörút, a Hungária körút és az M0-s is, a budai oldalon viszont egyelőre semmilyen alternatíva nincs, ezért jóval nehezebb lenne közlekedni a kiiktatása esetén” – indokolja Tömör Miklós.
A körülmények szerencsés együttállása folytán tavaly az utóbbit is ki tudták próbálni: a Lánchíd felújítása idején fővárosi felkérésre egy hónapig szerveztek oda programokat, és rá kellett jönniük, hogy sokkal kellemesebb, mivel ott jóval több árnyék van. A realitások talaján maradva egyelőre mégis a pesti oldalra fókuszálnak.
Tömör Miklós és Lohász Cili
Az elmúlt bő tíz évben több projektjük is megvalósult ezen a szakaszon: 2012 és 2014 között három szezont élt meg a Valyo Part a Lánchíd lábánál, ahol több száz négyzetméteren székeket és asztalokat, vendéglátást, koncerteket és egyéb kulturális programokat kínáltak. Utána a Pontoon működött ott, majd a híddal együtt ez is építési területté vált.
Indultak a RakPark fantázianevű pályázaton is, ahol egy komplex koncepciót dolgoztak ki arról, hogyan hasznosítánák a rakpart pesti szakaszát a Parlamenttől a Bálnáig. Ennek egy nagyon kicsi részét tudták megmutatni idén a Jane Haining rakparton, de a teljes terv sokkal összetettebb: többek között burkolatcsere és fasorok kialakítása is része lenne.
Korábban is megcsinálták már a nyár legmenőbb helyét, aztán ráépült egy stadion
Közben a Római parti ellenállást is szervezték hat éven keresztül, 2013-tól 2019-ig: tüntetésekkel, közösségszervezéssel léptek fel a tervezett mobilgát ellen, és végül ez lett az egyetlen olyan kiemelt kormányzati beruházás, ami nem valósult meg.
„A ‘60-as években óriási evezős- és úszóélet volt a Római parton, de az iparosodás hatására annyira szennyezett lett a víz, hogy be kellett tiltani mindent. Utána lassanként megépültek Budapest körül a szennyvíztisztító telepek, ezek hatására elkezdett tisztulni a folyó vize. Végül 2019-ben készültek olyan mérések, amelyek kimutatták, hogy ismét alkalmas akár fürdésre is. Nagy siker, hogy 2021-ben önkormányzati szervezésben nyílt meg újra, és azóta is üzemel, idén már két hónapon át” – meséli Lohász Cili.
A Valyo-hoz kötődik a grillezőhelyek építése is a Gellért-fürdő sokak által „hajléktalan-jacuzzinak” nevezett kifolyójánál. Ezekből aztán más partszakaszokra is jutott, mára már 8 darab van belőlük, mindegyik óriási népszerűségnek örvend. Hamarosan újabb kettőt adnak át a Margitszigeten és a Vizafogó-lakótelepnél, ezzel 10-re nő majd a számuk.
„Az persze egyértelmű volt, hogy teljes nyárra nem fogják ismét lezárni a hidat, ezért kezdettől fogva a hétvégék mellett kampányoltunk. Ekkor ugyanis annyira alacsony ott a forgalom, hogy komolyabb fennakadás nélkül ki lehet iktatni” – mondja Cili.
Felhúztak rá egy 4-5 hónapos, egymásra épülő médiakampányt, ami nagyon jól sikerült: több ezren töltötték ki a kérdőívüket, a végére pedig tulajdonképpen már mindenki készpénznek vette, hogy ismét le lesz zárva a híd. Végül az akkori főpolgármester, Tarlós István se tudott ellenállni a társadalmi nyomásnak, és engedélyezte a hétvégi lezárást.
„A helyzetnek külön pikantériát adott, hogy ezzel egy időben a Római part ügyében folyamatos vitában álltunk Tarlóssal, a híd lezárása kapcsán mégis engednie kellett. Óriási siker volt ez nekünk, és magát a projektet is imádták az emberek” – fogalmaz Miklós. Utána még két szezonban töltötték meg programokkal a hétvégékre lezárt hidat, a projektnek a járvány kirobbanása vetett véget.
Ezzel párhuzamosan, 2018-ban Valyo Kikötő néven megcsinálták az akkori nyár legizgalmasabb kiülős helyét, az éppen most zárult atlétikai vb stadionjának helyén. A helyszínt már évekkel korábban is próbálták megszerezni, végül egyetlen szezonra jártak sikerrel, mielőtt elkezdődött az építkezés.
2019. március 15-én még tartottak egy nyitó- és egyben záróbulit, amire a rossz idő ellenére is közel kétezren látogattak ki. Nem sokkal később már a munkagépeké volt a terület.
Kicsit még segített is a Covid
Mivel Karácsony Gergely programjában szerepelt a Duna-part felszabadítása, a győzelme után sok civil szervezet bekopogott az új főpolgármesterhez, köztük a Valyo is. A kezdetek kissé döcögősek voltak, ma viszont már szinte minden, a folyópartot érintő kérdésben kikérik a véleményüket.
2020 elején kezdték el tervezni, hogy az Antall József rakparton, a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszon bútorokat helyezzenek el, aszfaltfestést, sportprogramokat és hasonlókat szervezzenek. Márciusban viszont beütött a járvány, és az egészet félre kellett tenni.
„A főváros először úgy reagált, hogy lezárta a Margit-szigetet, de amint elkezdtek jönni az hírek arról, hogy más európai nagyvárosokban ezzel pont ellentétes a trend, lassan ők is kapcsoltak, és onnantól már bátorították, hogy az emberek egy tágas területen a szabad levegőn lehessenek. Ennek szellemében nyitották meg a rakpartot is hétvégente, a Covid farvizén sokkal simábban átment ez a kezdeményezés, mint amiben mi reménykedtünk” – mondja Cili.
A hétvégi lezárások őszig tartottak, erre még nem igazán csatlakoztak rá, 2021-ben viszont már igen: növényekkel, napozóágyakkal, tollaspályával, piknikasztalokkal és aszfaltfestéssel dobták fel a Parlament és a Lánchíd közötti szakaszt.
„Alapelvünk, hogy bárki hozhat programot, mindössze egy űrlapot kell kitöltenie hozzá. Mi ebben csak közvetítők vagyunk, segítjük a megvalósítást és a promóciót, de tartalommal nektek kell megtölteni. Minden elszállt ötlet jöhet: volt már görkoriverseny, masszázs, coach-kitelepülés is. Olyan fura dolgok jutnak az emberek eszébe amelyekről magunktól biztosan nem gondolnánk, hogy működnek ezen a helyszínen” – teszi hozzá Miklós.
Fotók innentől a cikk végéig: Nagy Bogi
Csak vurstli ne legyen belőle
A két alapító mellett – akik egész évben ezzel foglalkoznak – a szezon idején még négyen dolgoznak a belső stábban, valamint rengeteg önkéntesük is van, aki hosszabb-rövidebb időt szán erre. A projekt költségeit a Főváros állja, emellett pályázati forrásokra is támaszkodnak.
Jövőre szeretnék az idei koncepciót továbbvinni, a hosszú távú céljuk pedig az, hogy teljesen megszűnjön a rakparton az autóforgalom, és egy parkként funkcionáló köztér jöjjön létre a helyén. Ezzel kapcsolatban eléggé optimisták, szerintük csak idő kérdése a dolog.
Miklós szerint bármerre nézünk Európában, mindenhol azt a példát látjuk, hogy a köztereket sokkal intenzívebben használják a közlekedésen túl minden másra. A Duna-part pedig nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország egyik legikonikusabb helye, ehhez képest jelenleg alig lehet közelférkőzni hozzá, ami nonszensz.
Szeretnék tágítani a kereteket térben és időben is, hogy mire napirendre kerül az állandó megnyitás, már bőven legyenek tapasztalataik. A terjeszkedés leginkább erőforrás kérdése, ötletük rengeteg van.
Azt sem engedték még el teljesen, hogy az október 23-i szezonzáró előtt hétközben is legyen még egy egybefüggő lezárt időszak. Már csak azért is jó lenne ez, mert így tesztelni tudnák, milyen hatással van a város forgalmára élesben, vagyis a nyári szabadságok és iskolaszünet végeztével a rakpart kiiktatása.
A vendéglátósok is sokkal szívesebben települnek már ki a rakpartra, mint a korábbi években, mivel a hatalmas érdeklődés megnyugtatta őket. Azt ugyanakkor a szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy véletlenül se az anyagi haszonszerzés kerüljön túlsúlyba, és a helyi lakosoknak és a turistáknak is szerethető helyek legyenek itt
„Nem szeretnénk, ha ez az egész egyfajta vurstlivá válna, ahol az idelátogatók lehúzása a fő cél, mint például a Váci utcában.”
Megkértük a szervezetet, hogy kommentálják részletesebben a pesti rakpart teljes autómentesítésének tervét. Válaszként a fentebb említett nyilatkozat meghatározó elemeit idézték nekünk, ezt az alábbiakban szó szerint közöljük:
„A pesti alsó rakpart Budapest egyik legmeghatározóbb, ikonikus helyszíne, a világörökség része. Fejlesztése kiemelkedő jelentőségű mind az itt élők, mind az ide látogatók szempontjából. A pesti alsó rakpartot megújító közterületi fejlesztés lehetőséget ad arra, hogy a jelen kihívásaira, így a klímaváltozás hatásaira is reflektáló, színvonalasabb kialakítás jöhessen létre.
„A Fővárosi Önkormányzat a Partnerekkel közösen kidolgozandó mérési sztenderdek alapján monitoring rendszert állít fel a további tesztidőszakok eredményeinek értékelésére.”
„A Fővárosi Önkormányzat a pesti alsó rakpart felújításának teljes programjának második szakaszát, kifejezetten ideértve azoknak a szakaszoknak a megvalósítását, ami a pesti alsó rakpart közúti közlekedési hálózatban betöltött jelenlegi szerepét érinti, akkor indítja el, ha a tesztidőszakok alatt látott forgalmi tapasztalatok és valamennyi forgalmi tényező, tekintettel a közlekedési hálózat egészére igazolják a közlekedési hálózat működőképességét, ezzel lehetővé téve a pesti alsó rakpart átmenő és tranzithálózatból való kiemelésének megvalósítását.”
A Fővárosi Önkormányzat ismert célja a közösségi közlekedés, az aktív és mikromobilitási forgalom arányának növelése párhuzamosan az egyéni gépjárműforgalom arányának csökkentésével. Ugyanakkor cél, hogy a jövőbeli kisebb egyéni gépjármű forgalom, kisebb mértékű torlódások mellett valósulhasson meg. Ezáltal azok az egyéni gépjárművel megtett utazások, amelyek nem válthatóak ki fenntartható közlekedési móddal, a jelenlegi körülmények és lehetőségek romlása nélkül történhessenek meg.
A Magyar Autóklub vonatkozó álláspontját 14 pontban foglalta össze, amit bár a Lánchíd forgalmával kapcsolatban állítottak össze, valamennyi környezettudatos struktúraváltás követelményrendszerét megfogalmazza.
(A rakpartot legközelebb szeptember 9-10-én nyitják meg, az aktuális programokat itt találod.)
