Vagyonokat veszíthet, aki rosszul taktikázik az új nyugdíjtrükkel

A kormány újabb 180 nappal hosszabbítaná meg a „háborús veszélyhelyzetet”, a javaslat 2026. május 13-ig szól. A parlamenti képviselők rendkívüli ülésen vitatták meg a hosszabbítást. Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy a kabinet a közelgő parlamenti választási szabályokon változtatna, ezt az igazságügyi tárca a HVG-nek is közölte.

Magyar György ügyvéd élesen bírálta a hosszabbítást. A Népszavának nyilatkozva fogalmazott:

Szerinte továbbra is súlyos jogállami visszaélésről van szó, mert a világon sehol nem hirdettek ki háborús veszélyhelyzetet, csak Ukrajna és Oroszország áll háborúban.

A keddi vita során a DK-s Sebian-Petrovszki László azt mondta, nincs szükség a rendkívüli állapotra, a kormány szerinte a Szőlő utcai botrányról terelné el a figyelmet. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője úgy érvelt, hogy olyan időket élünk, amikor gyors kormányzati cselekvés kell.

Mivel áprilisban módosult az alaptörvény, a Fidesz–KDNP-nek már nem kell kétharmad a veszélyhelyzet fenntartásához, de a rendeleti úton történő törvényalkotáshoz továbbra is szükséges. Ez azért lényeges, mert egy esetleges kormányváltás után az új vezetés – például a Tisza Párt – csak kétharmaddal tudna élni ezzel az eszközzel. Eddig ez fordítva működött.

Az ügyvéd felidézte Tuzson Bence esetét is. Az igazságügyi minisztert rendeletben hatalmazták fel, hogy a Szőlő utca–Zsolt bácsi ügyben nyomozati iratokba tekintsen be, és a megállapításait nyilvánosságra hozza. Magyar erre utalva tette fel a kérdést: azok után, amit láttunk, mire számítsunk?

A különleges jogrend 2020 óta kíséri a kormányzás menetét. Először a Covid miatt vezették be, 2022 májusától az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hozták vissza. Azóta „háborús veszélyhelyzetben” élünk, amit legutóbb 2025. november 7-ig hosszabbítottak meg. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 2015 óta hatályos, de az nem a klasszikus rendkívüli jogrend.

A kabinet a különleges jogrenddel gyorsan, parlamenti vita nélkül dönthet. A veszélyhelyzetekre hivatkozó rendeletek többsége nem az adott krízisekhez kapcsolódott. 2020-ban rendelettel vonták el az önkormányzatok adóbevételeit, és ingyenes parkolást vezettek be. 2021-ben így módosítottak a választási szabályokon is, hogy a parlamenti választással egy időben tarthassák meg a „gyermekvédelmi népszavazást”. Később „háborús jogrendben” könnyítették az adóhatóság számára az önkormányzati köztartozások behajtását, és rendeletek sorával 2503 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből.

Orbán Viktor a nehéz helyzetekben érzi magát a legjobban – erről beszélt Nagy János államtitkár, a miniszterelnök korábbi személyi titkára az Ultrahang podcastban. Úgy fogalmazott: „hidegfrontban érzi a legjobban magát”.

A műsorban felidézték a 2006-os országgyűlési választások utáni időszakot is, amikor a Fidesz vereséget szenvedett. Nagy János elmondta, hogy azon a nyáron mélypontra került a fideszes politikai közösség, és a párton belül kételyek, aggodalmak jelentek meg.

Arra a kérdésre, hogy megingott-e Orbán Viktor pozíciója a párt élén, Nagy úgy reagált:

A HVG szemléje szerint Nagy arról is beszélt, hogy a választási vereség után Orbánnak nagy erőkkel kellett tartania a frontot. Szerinte

Úgy fogalmazott: ez az időszak nemcsak Orbán személye miatt volt meghatározó, „hanem a nemzeti-keresztény-konzervatív erők zászlóshajójáról van szó, aminek a legnagyobb kárt az okozta volna, ha kormányos nélkül marad”. Hozzátette: ezt a miniszterelnök elsősorban nem maga, hanem a tábor miatt nem engedhette meg.

A beszélgetés során a műsorvezető, Király Tamás felvetette, hogy különböző legendák keringenek arról, hogyan viselkedik Orbán egy választási vereség után.

– mondta. Nagy erre nem reagált.

Az államtitkár szerint Orbán Viktor akkor mutatja meg igazán erejét, amikor komoly nyomás alá kerül. Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök „akkor a legélesebb, amikor nagyon szoros helyzet van”.

(via 24.hu)

Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.

A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.

Úgy fogalmazott, hogy a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de politikai üzenetekkel nem szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is hozzátette, hogy

„Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta.

Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy a jelenlegi „4,3 százalékos infláció, plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem lehet árstabilitásról beszélni, és érdemi gazdasági növekedés sincs. A miniszter nyilatkozatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben.”

A Portfolio szerint

A lap emlékeztetett, hogy a magyar deviza másfél hete nem volt ilyen gyenge az euróhoz képest.

(via 24.hu)

Gulyás Gergelyt egy levélíró arra kérte, hogy tegyen annak érdekében, hogy Varga Judit visszatérjen a politikába – ez derül ki a miniszter Facebook-oldaláról. Gulyás a levél felolvasásával üzent Vargának, hogy térjen vissza.

Gulyás Gergely idén júliusban Varga visszatéréséről azt mondta: mivel ezt még ő maga sem tudja elképzelni, ezért nincs aktualitása a kérdésnek. Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy ha ő lett volna Varga Judit férje, akkor valószínűleg Varga lenne az első női miniszterelnök Magyarországon. Orbán szerint Vargában miniszterelnöki képességek voltak.

(via 24.hu)