HÍREK
A Rovatból

Az Uzsoki kórház főigazgatója: A kórházak többsége brutális adóssággal küzd, ez rendszerhibára utal

Ficzere Andrea szerint strukturális változások nélkül a pluszforrások feneketlen kútba mennek. Arról is beszélt egy interjúban, hogy a fenntartó kérésére nem adták ki a VIP-osztály pénzügyi adatait, pedig a belső vizsgálatok sem találtak szabálytalanságot.


A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, Ficzere Andrea a HVG-nek adott interjúban beszélt a kórházuk térítéses osztályát érintő ügyekről, a várólistákról, a szakemberhiányról és a magyar egészségügy rendszerszintű problémáiról. Ficzere Andrea szerint eddig is a rendelkezésére állt mindenkinek, aki szakmai kérdésekben fordult hozzá, mert úgy véli, „az egészségügy nem politikai kérdés”, ő eddig is ezt képviselte, ezután is ezt fogja.

Az intézmény fizetős, korábban VIP-osztálynak nevezett részlegének pénzügyeit Hadházy Ákos független képviselőnek kellett kiperelnie.

A főigazgató szerint nem az ő döntése volt, hogy nem adták ki az adatokat. Állítása szerint ha lehetősége lett volna reagálni Hadházy Ákos érdeklődésére, akkor abból nem lett volna ügy.

„Meg is írtam neki a választ, ha az akkor nyilvánosságra kerül, engem és a kórházat sem állítják évekig pellengérre” – mondta. Hozzátette, az ügyben lezajlott egy belső kórházi, egy belügyminisztériumi és egy rendőrségi nyomozás is, de semmilyen szabálytalanságot nem tártak fel. Ennek ellenére, állítja, nem kapott engedélyt az eredmények nyilvánosságra hozatalára.

„El tudja képzelni, hogy ha három, különböző vizsgálat bármilyen visszaélést talált volna, akkor zavartalanul működhetnénk tovább?” – tette fel a kérdést.

Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy Papcsák Ferenc volt fideszes polgármester cége 250 millió forinthoz jutott a VIP-részlegre szervezett műtétekkel, Ficzere Andrea úgy reagált: „Az nem igaz, hogy 250 millió forintot keresett.” Szerinte a cég bevétele volt ennyi öt év alatt, amiből a haszna „összesen huszonpár millió forint lett”. Kiemelte, hogy Papcsák cége a 14-15 beszállítójuk közül csak az egyik volt. A részleg létrehozásához 2013-ban a kórháznak szerinte semmilyen plusz forrást nem kellett biztosítania, mert az infrastruktúra rendben volt.

A főigazgató hangsúlyozta, a térítéses ellátás a szabad kapacitás terhére történik, a TB-s betegek elől nem veszik el a lehetőséget. „Mi egyetlen TB-s beteg elől sem vesszük el az időt és a lehetőséget, hiszen minden vizsgálat és beavatkozás a kitöltött munkaidőn felül, a részünkre biztosított finanszírozást maximálisan kihasználva, sőt, jellemzően azt meghaladva, a szabad kapacitás terhére történik” – jelentette ki.

A hosszú ortopédiai várólistákat azzal magyarázta, hogy az Uzsoki végzi a legtöbb ilyen beavatkozást az országban, állami ellátásban napi 15 protézisműtétet, míg a térítéses osztályon átlagosan heti kettőt. A magánellátásból befolyt összeget állítása szerint visszaforgatják az állami rendszerbe, ebből adnak jutalmakat a szakdolgozóknak és vásárolnak eszközöket.

„Boldogan bezárnám a térítéses betegellátó osztályt, ha plusz finanszírozást kapnánk a szabad kapacitásainkra, és ha az itt végzett plusz munka után járó plusz pénz nélkül is meg tudnám tartani az embereimet”

– fogalmazott.

A VIP-osztály átnevezését a fenntartó kérésével indokolta.

A várólistákról szólva elmondta, több műtétet is végeznének az állami ellátásban, ha több pénzt kapnának, mert az eddigi kvótáikat teljesen kimerítették. Arra a felvetésre, hogy az Uzsoki sem használta fel a célra előirányzott teljes finanszírozást, azt válaszolta, hogy az endoprotetikai beavatkozások a jelenlegi finanszírozás mellett veszteségesek. „A térdprotézis-műtéteken nálunk körülbelül 10 százalékos a veszteség, a csípőprotézis-műtéteknél pedig mintegy 25 százalékos” – részletezte. Emiatt a térdműtéteket a veszteség ellenére elvégezték, a csípőműtéteket viszont csak az előírt kvótáig.

Ficzere Andrea szerint a kórházak eladósodása nem a rossz gazdasági vezetés, hanem a rendszer hibája.

„A kórházak többsége brutális adóssággal küzd, ez rendszerhibára utal” – állítja.

Úgy véli, a menedzsmentnek minimális ráhatása van a költségvetésre, mivel a kiadások nagy részét a bérek és a központosított beszerzések teszik ki. Az intézményben hónapokig tartó CT-leállást azzal magyarázta, hogy a közbeszerzést az Országos Kórházi Főigazgatóság folytatta le. „Erről kérdezze meg a kivitelezőt” – mondta. „A központosított beszerzés előtt mi sok mindent olcsóbban, gyorsabban és hatékonyabban tudtunk beszerezni” – jelentette ki.

A kórházszövetségi tisztségviselőként a kormányzat felé tett jelzéseiről azt mondta, az ágazatvezetésnél nyitott fülekre találtak az észrevételei, de

„amikor van egy felülről eldöntött iránymutatás, akkor azt nem fogja megváltoztatni egy kórházigazgató véleménye.”

Az egészségügyi reformokkal kapcsolatban úgy látja, strukturális változások nélkül a pluszforrások feneketlen kútba mennek.

„Egyetértek azokkal, akik szerint feneketlen kútba megy a pénz, ha minden így marad” – mondta.

Első lépésként az ellátás valós költségeit kellene megismerni, a finanszírozást pedig a teljesítményhez kötni. Javaslatai között szerepel az aktív kórházi ágyak számának csökkentése, a krónikus ellátás és a megelőzés erősítése.

Végezetül kijelentette, a Magyar Kórházszövetség nevében is többször nyilatkozta, hogy az egészségügy önálló tárcát érdemel. „Szeretném, ha a jövőben felkarolnák az egészségügy területét és megértenék, hogy ez egy védelmi rendszer: ami ezen a területen történik, az alapjaiban határozza meg azt, hogy a társadalom tagjai meddig és milyen minőségben élnek” – zárta az interjút.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert
A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”. A TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben.


Magyar Péter a közösségi oldalán tette közzé pártja álláspontját az Országgyűlés alelnökének személyével kapcsolatban.

„Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert.”

A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”.

A bejelentés előzménye, hogy a TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben. A mostani posztban megfogalmazott személyi vétó új elem, mivel korábban nem neveztek meg olyan politikust, akit kizárnának a tisztségből.

A „magyar érdekeket eláruló” minősítés a sajtóban korábban megjelent, kiszivárgott telefonfelvételekre utal, amelyek szerint a külügyminiszter uniós egyeztetésekről tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.

Az Országgyűlés alelnökeinek személyéről a parlamenti pártok az alakuló ülés körüli egyeztetéseken döntenek. Magyar Péter és a TISZA Párt már hónapok óta élesen bírálja Szijjártó Péter külpolitikáját és Oroszország felé való nyitását.

A választást követően, április 17-én Magyar Péter még arról beszélt, hogy az ellenzéknek, így a Fidesznek is lesz alelnöke a Házban. A mostani, Szijjártó Péter személyére vonatkozó bejelentés ezt az általános megállapodási szándékot korlátozza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Direkt36: A Fidesz-frakció egyik munkatársának lakásában él a körözött lengyel politikus
A Direkt36 derítette ki, hogy a korrupcióval vádolt Marcin Romanowski egy budai lakásban él, amelynek Párkai Dávid Zsolt, a Fidesz-frakció alkalmazottja a résztulajdonosa. A lengyel politikus ellen európai elfogatóparancs van érvényben.


Egy budai, I. kerületi lakásban él a hazájában korrupcióval vádolt és európai elfogatóparancs alapján körözött Marcin Romanowski, a korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. Az ingatlan egyik tulajdonosa Párkai Dávid Zsolt, aki a Fidesz-frakció alkalmazásában áll – írja a Direkt36. A tényfeltáró portál munkatársai a helyszínen próbálták kérdezni a lengyel politikust, aki azonban nem válaszolt.

Az ügy különös aktualitását az adja, hogy Magyar Péter két hete, április 13-án bejelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén felülvizsgálnák a politikai menedéket kapott, hazájukban eljárás alatt álló személyek, köztük Romanowski helyzetét.

Párkai Dávid Zsolt megerősítette, hogy a lengyel politikus az ő résztulajdonában álló ingatlanban lakik. A birtokukba került dokumentum szerint Párkai „képviselői tevékenységet segítő személyi titkárként” dolgozik a Fidesz-frakcióban, munkáltatója pedig Kocsis Máté frakcióvezető. Párkai ezzel szemben azt állította, hogy ő jogi szakértőként tevékenykedik a parlamentben, és a szerződését nem Kocsis, hanem Balla György frakcióvezető-helyettes írta alá.

Párkai a frakcióvezető szerepét igyekezett kisebbíteni: „Kocsis alatt több mint ezer ember dolgozik, ilyen alapon mindenkinek ő a munkáltatója a frakcióban”.

Az ügyben megszólalt a Fidesz-frakció sajtóosztálya is, közleményükben azt írták, a „frakcióvezetőnek semmi köze nincs” a lengyel politikus „menedékkérelméhez és az azzal kapcsolatos eseményekhez”. Hozzátették, hogy bár a frakcióvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, a napi munkavégzést nem ő felügyeli, és sok esetben a szerződéseket sem ő írja alá.

A menedékjog megadását korábban a lengyel kormány élesen bírálta.

Radosław Sikorski külügyminiszter „barátságtalan lépésnek” nevezte a döntést, ami után a varsói magyar nagykövetet be is rendelték a minisztériumba.

A magyar kormány jogi védőhálót is kiépített az ehhez hasonló esetekre. Egy tavaly elfogadott törvény ugyanis nehezíti az európai elfogatóparancs végrehajtását olyan személyek esetében, akiket Magyarország menekültként ismert el.

Marcin Romanowski ellen hazájában 19 vádpontban folyik eljárás, többek között szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsítják. Az ügyészség szerint egy igazságügyi alapból több milliárd forintnak megfelelő összeget juttattak törvénytelenül a párthoz kötődő szervezeteknek, és ebből a pénzből szerezték be a Pegasus nevű kémszoftvert is. A politikus a Fidesszel szövetséges Jog és Igazságosság (PiS) párt 2023-as választási veresége után került a hatóságok látókörébe.

Romanowskit 2024 júliusában rövid időre őrizetbe is vették, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként mentelmi joga volt, ezért elengedték. A mentelmi jogát csak később, októberben függesztették fel. 2024 decemberében kapott politikai menedékjogot Magyarországtól, és a dokumentumok szerint Párkai Dávid Zsolt is ekkor kezdte bérbe adni neki a lakást. Idén februárban a lengyel hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Párkai azt közölte, ha Romanowski tartózkodása törvénytelenné válna, megszüntetik a bérleti szerződést.

A lakás másik tulajdonosa Párkai Dávid testvére, Párkai Dániel, aki egy olyan alapítvány, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja, amelyben Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári titkosszolgálatokért felelős államtitkára is igazgató volt. Az ügy érdekessége, hogy Romanowski nemcsak lakhatáshoz, hanem munkához is jutott Magyarországon: a kormányközeli Alapjogokért Központ által létrehozott Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője lett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A magyar hatóságok kérték Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését
Megindult az eljárás az Európai Parlamentben a fideszes képviselő mentelmi jogána felfüggesztéséről. Ilyen esetekben a testület nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, hanem arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
F. O. - szmo.hu
2026. április 28.



Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.

Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

Az Európai Parlament ilyenkor nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, csupán arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.

Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.

A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.

Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint

„a Tisza Párt javára – egyébként példátlan módon – még egy sajtóterméket is betiltó bírónő, Mikus Zsuzsanna a Tisza Párt híve, ugyanis a Tisza Párt, tehát egy politikai párt applikációjához aktivistaként csatlakozott”.

Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.

Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.

„Deutsch Tamást természetesen nem azért jelentettem fel, amit a posztjában írt, (…) hanem azért, mert azt állította rólam, hogy nem véletlen, hogy Magyar Péter a bíró édesanyján keresztül elérte azt az ítéletet, azt a bírósági döntést, hogy betiltották annak az újságnak a különszámát” – írta, hozzátéve, hogy Deutsch ezzel őt és az eljáró bírót is bűncselekmény elkövetésével vádolta.

Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.


Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.

A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.

A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.

A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.

A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.

A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.

Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.


Link másolása
KÖVESS MINKET: