Közleményt adott ki az Energiaügyi Minisztérium, miután a napelemesek és a Napelem Szövetség is egy emberként hördült fel Lantos Csaba energiaügyi miniszter Tranzit Fesztiválon tett bejelentésére.
Azaz arra, hogy 2024 januártól nemcsak a 2014 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba, ami a netadóhoz mérhető hatalmas pofon a napelemeseknek, és akkor az új telepítőket érintő bruttó elszámolásról még nem is igazán tudni semmit.
„Brüsszel várja el a napelemes bruttó elszámolás bevezetését. A brüsszeli rendelkezések a jövő évtől kötelezik a tagállamokat a bruttó elszámolás bevezetésére. A brüsszeli irányelvnek megfelelő hazai szabályozási tervek finomhangolása folyamatban van, a témában további egyeztetések várhatók”
„a kormány az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is támogatja a családokat abban, hogy saját fogyasztásukat részben környezetbarát napelemes rendszerek telepítésével fedezzék. A híresztelésekkel szemben a már megvalósult és az újabb beruházások az elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése után is megtérülnek a háztartások számára.”
Kitértek arra is, hogy a napelemek terjedését számtalan módon támogatták és ösztönözték, ezért is lehet, hogy
„az ipari és lakossági napenergiás kapacitások minden várakozást meghaladó ütemben bővültek Magyarországon. A tavalyi rekordévben mintegy 1100 megawatt új teljesítmény épült ki, idén már az első nyolc hónapban ennél több kapacitás csatlakozott a hálózatra.”
Az új háztartási napelemes rendszerekre betáplálási korlátozást rendeltek el 2022 októberében – ennek most zajlik a felülvizsgálata, „az ideiglenes zárolás alól felszabadítható körzetekről szeptemberben várható bejelentés.”
Közleményt adott ki az Energiaügyi Minisztérium, miután a napelemesek és a Napelem Szövetség is egy emberként hördült fel Lantos Csaba energiaügyi miniszter Tranzit Fesztiválon tett bejelentésére.
Azaz arra, hogy 2024 januártól nemcsak a 2014 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba, ami a netadóhoz mérhető hatalmas pofon a napelemeseknek, és akkor az új telepítőket érintő bruttó elszámolásról még nem is igazán tudni semmit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”
Hozzátette:
„A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani”
A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.
A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.
Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.
A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint
„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”
A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Beszélt Semjén Zsolttal a fideszes képviselő, aki korábban azt mondta: sosem kedvelte a KDNP-s politikust
Junghausz Rajmund szerint mindig hangot kell adni annak, ha valami hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk, „akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik”.
Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.
Később már arról számolt be, hogy a miniszterelnök-helyettes meghívta egy beszélgetésre, kedden pedig délutáni posztjában arról írt, hogy megtörtént a találkozó. Ahogy az várható volt, a téma a gyermekvédelem volt. Junhgausz a Facebook-on azt írta: „Azzal hívtak fel a Karmelitából, hogy a miniszterelnök-helyettes személyesen szeretne velem beszélni. Úgy olvasható a hírekből, hogy a kormányzat pozitív lépéseket tervez tenni a gyermekvédelem területén, ezért örömmel mentem el a találkozóra” – írta Junghausz.
Azt is elismerte, hogy volt benne némi bizonytalanság, mivel korábban elég egyértelműen megfogalmazta a véleményét Semjén Zsoltról. „Amiatt volt csak bennem némi bizonytalanság, hogy miként tudunk feszültségektől mentesen beszélni egymással annak ellenére, hogy korábban nem finomkodtam, amikor a gondolataimat megfogalmaztam vele kapcsolatban.”
A képviselő szerint azonban az aggodalom feleslegesnek bizonyult: „Aggodalmam alaptalannak bizonyult, érdemben tudtunk beszélni az igazán fontos kérdésekről.”
A beszélgetésen Semjén Zsolt megerősítette, hogy még az idén 17 milliárd forint többletforrás érkezik az állami szociális intézményrendszerhez. Junghausz szerint azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél több a gyermekvédelembe kerüljön. „Így jelentősen növelhető a gyerekek étkeztetésére szánt összeg és bérkiegészítésre is sor kerülhet a szférában” – fogalmazott a képviselő.
A poszt szerint Semjén Zsolt azt is megkérdezte Junghausztól, hogyan osztaná fel ezt a többlettámogatást:
„Arra bíztatott, hogy őszintén írjam le az ezzel kapcsolatos a gondolataimat. Szakember továbbra sem vagyok, de az biztos, hogy lesznek megfontolandó javaslataim.”
Junghausz arról is írt, hogy szerdán találkozik Fülöp Attilával, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárral, akivel elsősorban az Őrmezei Gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének javításáról akar beszélni. Bízik abban, hogy ez a megbeszélés is nyitott hangulatban zajlik majd.
A bejegyzés végén személyesebb hangvételre váltott, és két tanulságot is megfogalmazott:
„Van abban erő, ha egy ember a saját sérelmeit hátrahagyva tud nyíltan beszélni az őt kritizáló féllel a személyüket meghaladó fontosságú ügyekről.”
Hozzátette:
„Mindig érdemes hangot adnunk annak, ha hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk a környezetünkben. Akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik.”
A képviselő a poszt végén azt ígérte, a további részletekről is be fog számolni.
Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.
Surányi György: Ha marad a Fidesz, jövő nyáron megszorításokra készülhetünk
A közgazdász szerint a jelenlegi gazdaságpolitika már most sem támogatja a növekedést. Egy új kormánynak szerinte több tere lehetne átalakítani a költségvetést.
Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint komoly megszorításokra lehet számítani jövő nyáron, ha a Fidesz marad hatalmon. Erről a Forbes Money Summit konferencián beszélt. Úgy fogalmazott: „hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz”.
Emlékeztetett arra is, hogy 2022-ben a választások után hasonló történt: a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és más terheket, miközben kerülte a „megszorítás” szót.
Surányi úgy véli, ha például a Tisza Párt alakítana kormányt, nem lenne feltétlenül szükség megszorításokra.
Szerinte lenne lehetőség a kiadási oldalon belenyúlni a költségvetésbe. Példaként hozta fel az állami cégeken keresztül a magánszektorba jutó százmilliárdokat, az állami médiára és propagandára fordított kiadásokat, valamint a kaszinók online fizetési rendszerbe vonását.
Ezekkel komoly összegeket lehetne átcsoportosítani.
Arról is beszélt, hogy egy új kormány valószínűleg könnyebben hozzáférhetne az uniós forrásokhoz is, amelyeket jelenleg visszatart az Európai Bizottság. Ez nagyobb mozgásteret adhatna a gazdasági döntésekben.
Ugyanakkor figyelmeztetett: bárki is lesz hatalmon április után, szembe kell néznie azzal, hogy az államháztartás szinte minden alrendszere – az élsport kivételével – alulfinanszírozott, és belső reformokra van szükség. Ezeket pusztán költségvetési átrendezéssel nem lehet megoldani – idézi a közgazdászt a Telex.
Surányi szerint kétféle nézet van arról, milyen állapotban van a magyar gazdaság: az egyik szerint válságban van, a másik szerint repülőrajtban. Ő úgy látja, egyik sem igaz. Szerinte a gazdaság nem válságos, de növekedési csapdában van. A mostani szerkezet mellett nem lehet elérni évi 3-4 százalékos növekedést. Azt is mondta, hogy az idei növekedés 1 százalék alatt maradhat.
Ennek oka szerinte az, hogy már most is komoly megszorítások vannak, így a kormány nem tudja érdemben támogatni a növekedést. Különösen akkor, amikor az exportkereslet – ami eddig húzta a gazdaságot – most nem tudja betölteni ezt a szerepet.
A forint árfolyamáról is beszélt. Szerinte a korábbi, 400 forint körüli euróárfolyam nem volt összhangban a gazdaság alapjaival. Most először hosszú idő után pozitív a külkereskedelmi egyenleg és a reálkamat is, ezeknek pedig erősíteniük kellene a forintot. Most ez végre meg is történik.
Úgy látja, ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével egyértelművé tette, hogy célja a forint árfolyamának stabilizálása.
Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint komoly megszorításokra lehet számítani jövő nyáron, ha a Fidesz marad hatalmon. Erről a Forbes Money Summit konferencián beszélt. Úgy fogalmazott: „hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz”.
Emlékeztetett arra is, hogy 2022-ben a választások után hasonló történt: a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és más terheket, miközben kerülte a „megszorítás” szót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bóka János Varga Judit esetleges visszatéréséről: A döntés kizárólag rajta múlik
„Mind emberi, mind szakmai, mind erkölcsi, mind politikai értelemben csak a legjobbakat tudom róla mondani” - mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Bóka János a Heteknek adott interjúban beszélt arról, hogy hamarosan egyeztetni fog Varga Judittal. A volt igazságügyi miniszter visszatérésének lehetősége is szóba került a beszélgetés során.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter az interjúban arról beszélt, hogy számít Varga Juditra, akivel hosszú éveken át dolgozott együtt európai ügyekben. Mint fogalmazott:
„Minden olyan eszköz, minden olyan gesztus, amivel ő a politikai közösségünk melletti kiállásról, támogatásról tesz tanúbizonyságot, az bennünket erősít, és annak mi nagyon örülünk.”
Bóka szerint Varga Judit ezt a támogatást eddig is „nagyon sokféleképpen kifejezésre juttatta”, és meglátása szerint a jövőben is képes lesz erre. A volt igazságügyi miniszterről úgy fogalmazott: „Mind emberi, mind szakmai, mind erkölcsi, mind politikai értelemben csak a legjobbakat tudom róla mondani.”
Konkrétumokat nem árult el azzal kapcsolatban, hogy Varga Judit milyen formában térhetne vissza, vagy hogy egyáltalán visszatér-e.
Mint mondta, ez a döntés kizárólag Varga Juditon múlik.
„Ennek a határait csak ő tudja megítélni, tekintettel az ő személyes integritására, a családjának, a szeretteinek az integritására” – tette hozzá Bóka János.
Bóka János a Heteknek adott interjúban beszélt arról, hogy hamarosan egyeztetni fog Varga Judittal. A volt igazságügyi miniszter visszatérésének lehetősége is szóba került a beszélgetés során.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter az interjúban arról beszélt, hogy számít Varga Juditra, akivel hosszú éveken át dolgozott együtt európai ügyekben. Mint fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
