Üvegfalak és öntöttvas: ilyen lett az Eiffel Palace
Egykor a Pesti Hírlap kiadóhivatala, nyomdája volt, de háromtornyú palotának is nevezték. Ma modern, óriási irodaház, a régi időket idéző körfolyosókkal. Nézzetek be az Eiffel Palace-ba!
Az épület történetéről és a felújítási munkálatokról Dr. Rézműves Ildikó marketing és pr igazgatót kérdeztük, aki elmondta: a fejlesztő cég kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a különleges építészettörténeti és esztétikai értékkel bíró részleteket hitelesen és eredeti pompájukban illesszék vissza az épület egységébe. A gyönyörű csigalépcsőt, kerék- és gömbmotívumokkal, állatalakokkal díszített oszlopokat, kerengőszerű körfolyosókat elnézve, ez sikerült is.
A stilizált múlt és a csúcstechnológiára épülő jelen kiválóan képes együtt létezni az irodaház falain belül. Az öntöttvas, acél és kovácsoltvas mellett üvegfalú lift suhan el, szikrázó fényű ledlámpák világítják be a hatalmas belmagasságú (3,2 méter) irodák minden szegletét, amelyeket formatervezett bútorokkal rendeztek be. Az előtérben, néhány vitrinben tárgyi emlékeket is találunk az Eiffel Palace megboldogult nyomda-korából.
A Légrády testvérek (Károly és Tivadar) 1893. július 24-én vásárolták meg a Váci körút, Klotild utca és Sólyom utca által határolt 743 négyszögöles V. kerületi kettős saroktelket 216.105 forint 33 krajcárért.
E helyen - a mai Bajcsy-Zsilinszky út, Stollár Béla utca és Bihari János utca találkozásánál - Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint épült meg a Pesti Hírlap szerkesztősége, kiadóhivatala és nyomdája.
A tulajdonosok funkcionalitást és esztétikumot egyaránt szem előtt tartó szándékai szerint megépült palota különleges architektúrája méltóan tükrözte a Pesti Hírlap kiadóhivatal és nyomda nagyságát. A főváros meghatározó napilapja 1894-ben költözhetett új otthonába.
A Nyugati pályaudvar felé néző sarokkupola mindkét oldala 1-1 toronnyal egészült ki, így tetődíszei miatt háromtornyú palotának is nevezték az épületet. A sarokkupola tetején, a Pesti Hírlap felirat fölött, jobb kezében gázégős fáklyát tartó lebegő géniusz állt, amely a jeles napok estéin világított. A saroktorony később, Budapest ostromakor (1944-1945) megsemmisült, ezáltal a tetőszerkezet jellegét veszítette. Az épületet érő több lövés során a homlokzat nagy része és a negyedik emelet is súlyosan megsérült.
A három utcai homlokzattal rendelkező épület földszintjén a környező utcákra nyíló üzletsor húzódott. A sarokbejárat felől nyílt a kiadóhivatal, a hátsó részen az expediáló helyiség, a beépített udvaron pedig az íves gépterem üzemelt. A félemeletre települt a szedőterem, kiegészülve a nagyudvart övező két méter széles szedőkarzattal. Ezen a szinten kapott helyet a könyvkötészet, a kliséműhely és az öntöde is.
Az első emelet Klotild utcai oldalán sorakoztak a szerkesztőségi szobák. A Váci körútra néző frekventált sarokrészre épült a tulajdonosok lakása. Az eredetileg négy és fél emeletes épület felső szintjein - a második, harmadik és negyedik emeleten - kényelmes, nagyrészt utcára néző bérlakások kerültek kialakításra.
A belső udvari körfolyosókon páros oszlopállással míves kovácsoltvas korlát futott végig. Az öntöttvas oszlopokat gömbök, kerékmotívumok díszítették, a 2. emeleti oszlopfőkre a család nemesi címerében szereplő unikornisok kerültek. A főlépcsőház kovácsoltvas szerkezete és korlátja, valamint az első emelet könyöklője alatt végigfutó majolikadíszítés tovább erősítette az épület építészeti gazdagságát.
A közel egy év alatt felépült újságpalotában 1894. június 29-én nyomtatták a Pesti Hírlap első számát, amely korábban a Nádor utcai nyomdában készült.
A Pesti Hírlapnak és vasárnaponként megjelenő mellékletének szerzőgárdáját az elkövetkező évtizedekben olyan nevek fémjelzik, mint Mikszáth Kálmán (évekig a ház lakója volt), Jókai Mór, Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Kosáryné Réz Lola, Nagy Lajos, Zelk Zoltán, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Tolnay Lajos, Gáspár Margit, Molnár Ferenc, Harsányi Zsolt és Márai Sándor.
Az épület 2013-as fejlesztése során a homlokzat a korabeli tervek alapján nyerte vissza eredeti, 1893-as arculatát. Belső szerkezete és felépítése a XXI. század legmagasabb technikai és fenntarthatósági követelményeinek megfelelően valósult meg, Gelesz András Ybl-díjas építésztervező elképzelései alapján.
A homlokzati elemeken kívül az eredetileg Gustav Eiffel irodája által tervezett belső főudvar és a főlépcsőház lenyűgöző öntöttvas szerkezete is eredeti helyén és formájában került visszaépítésre, és vált az új épület belső ékkövévé. Az Eiffel Palace névre keresztelt épület ünnepélyes alapkőletételére 2013. március 12-én került sor, és az év végére felépült az irodaház.
Ha neked is tetszik a csodás épület, nyomj egy lájkot!
