Utánamentünk a városi legendának: vannak menzák, ahol úgy lehet enni, mint a járvány előtt?
2021-ben emberekkel zsúfolt menzát látni már-már olyan, mintha egy inverz Black Mirror-részt néznénk. Jócskán alátüzelt a vendáglátósok puskaporos hordójának az a videó, amelyet a Telex osztott meg: a felvételen egy zsúfolt menza volt látható, ahol az emberek az asztaloknál ücsörögve ettek – egy éve ennek még nem lett volna hírértéke, de a járványhelyzet kellős közepén, amikor sorra mennek tönkre a bezárni kényszerülő vendéglátóhelyek, érthető módon sokakat felzaklattak a képek.
Felmerült tehát a kérdés:
Nem árt leszögezni: a Kacsa utcai menza nem szegett szabályt: a november 11-én életbe lépő járványügyi korlátozások miatt immár harmadik hónapja legfeljebb elviteles eladásra nyithatnak ki a vendéglátóhelyek, kivéve az üzemi étkezdéket, ahol megengedett, hogy az ételt az asztaloknál fogyasszák el a vendégek. Minderre persze szigorú szabályok vonatkoznak, nem elég, ha egy étterem pusztán egy irodaházban található. A jogszabályok útvesztőjében ugyanis meg lehet találni, mi minősül pontosan ennek: az a vendéglátóipari egység, amely tevékenységosztályozás tekintetében a „munkahelyi vendéglátás” alá esik.
A járványhelyzet alatt rengeteg menza – a munkahelyi mellett az iskola étkezők is - működött és működik is, ám ezek elsősorban zártak. A Kacsa utcában ezzel szemben nem zárt, ám ez sem tilos: NAV oldalán megjelent tájékoztatás szerint azoknál a helyeknél, amelyeknél a fent említett besorolás megjelenik, még csak annak sem kell megvalósulnia, hogy zárt – azaz kizárólag az adott irodaházhoz/létesítményhez tartozó dolgozók számára fenntartott – legyen. Ez azt jelenti tehát, hogy a Kacsa utcai menzára bárki beülhet enni az utcáról betérve.
A helyes és kielégítő válasz hiányában inkább nyakunkba vettük a fővárost, és megnéztük, mi is a menzahelyzet jelenleg. A nagyjából tíz nagyobb irodaházban található irodai éttermet érintő körtúrának optimistán indultam neki, merthogy milyen furcsa lesz ismét embertömegek közepén halálra zabálni magam, illetve hogyan fér majd belém ennyi étel. Akkor még nem gondoltam, hogy éhen maradok a végére.
Járványhelyzet ide vagy oda, az éhes irodistákat etetni kell, de az ebédidőben elviteles dobozokkal mászkáló hadakat és az őket kerülgető biciklis futárokat látva biztos, hogy továbbra is az ételfutár és az elvitelre kért étel mellett teszik le legtöbben a voksukat.
Ők viszont – az egyik étterem esetében volt ez különösen látványos a hatalmas üvegablakok miatt – leülhetnek bent, éppen ezért kívülről pont úgy nézett ki a helyzet, mint a járvány előtti időkben, leszámítva, hogy az a sorban állás közben azért volt maszk az embereken, a távolságtartás viszont már nem valósult meg maradéktalanul.