KULT

Undorító téma, brazil szappanopera előadásmódban – A szabadság hangja kritika

A film, amiről már úgy el lehet kezdeni beszélgetni, hogy nem látta az ember. Annyi minden van a hátterében, amiről esszét lehetne írni. A 2023-as Jim Caviezel nevével fémjelzett mű csak egy átlagos, középszerű akció-dráma lenne, ha nem lenne mögötte egy erősen megkérdőjelezhető, megtévesztő és elítélendő fogyasztóbázis.

Link másolása

A moziforgalmazó, Angel Studio tagadja a politikai áthallásokat, de egyértelműen lehet látni a Szabadság hangja című film és egyes szélsőjobb oldali szervezetek kapcsolatát. Kicsit a háttérről: Amerikában van egy QAnon-nak nevezett internetes csoport, politikai irányzat. Nevét, az első „Pizzagate”-nek nevezett összeesküvést elindító QAnon nevű bloggerről kapta, aki azt állította (találta ki), hogy a Fehér Házban a Clinton-család és a gonosz baloldali oligarchák egy pizzázóból rendelik maguknak a gyerekeket, akiket megerőszakolnak.

Annyira elterjedt ez az összeesküvés a hiszékeny lakosság körében, hogy az éttermet, ahonnan a Clinton kormány rendelte a céges rendezvényekre a pizzát, szélsőjobbos fegyveresek, „QAnon hívők” támadták meg.

Végül be is zárt az intézmény, mert a tulajdonosok nem bírtak az irányzat tagjaival. A hívők célja a gyerekek „kiszabadítása” volt, ami természetesen sosem sikerült, és mindig börtönbüntetés lett a vége, persze ez nem térítette el a mozgalmat. Több dokumentumfilm is szól erről, köztük például, az HBO Maxon is megtalálható Q: A vihar felé. Hogy is kapcsolódhat a cikkünk tárgya egy ilyen szélsőséges szervezethez?

A szabadság hangjait ilyen QAnon- és Trump-párti szélsőjobbos csoportokban kezdték el reklámozni és isteníteni, így annyira megnőtt rá az érdeklődés, hogy az interneten és a közösségi platformokon a jegyek értékesítésével a stúdió előre összekalapozott annyi pénzt, hogy már jóval a bemutató előtt sikeresnek nyilvánították. Ez persze erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető, hiszen nem biztos, hogy az alkotók ilyen díszes társaság mellett szeretnék látni a nevüket, mint akiknek a milliókat köszönhetik.

Ezek a fegyverrel fenyegető, magányos internethuszárok megtalálták a filmben a vágyképüket: gyerekeket menteni gazdag gonosz emberek karmai közül.

Illetve, az éppen tetőfokán lévő Jeffrey Epstein-botrány is hozzájárult a biztos sikerhez. A büdzsé 14,5 millió dollár volt és szinte semmit nem költöttek marketingre, mindezek ellenére a bevételei már meghaladták a negyed milliárd dollárt. Azt pletykálták, hogy Amerikában sok esetben üres teremmel mentek le a vetítések, mert ugyan megvették a jegyeket az összeesküvés-hívők, de elmenni már senki nem ment el a mozikba. Megérdemli-e ezt a sikert Alejandro Monteverde rendezése?

Ha eltekintünk a stúdió gerinctelen módszereitől, és attól, hogy milyen társaság támogatta a filmet, azt kell mondanom, nem: ez egy közepes, unalmas dráma. Történetünket Tim Ballard valós munkája inspirálta, aki egész életében a gyermek-szexkereskedelem ellen küzdött. Őt Jim Caviezel alakítja, akihez direkt Ballard ragaszkodott, miután látta a 2002-es Monte Cristo grófja feldolgozásában. Ballard egy kegyetlenül lélekölő munkát végzett és tényleg minden elismerésem, hogy ezt kibírta ép ésszel, gyakorlatilag a modern rabszolgaság ellen küzdött.

A film mellett szólhatna Caviezel alakítása, aki alapvetően jó színész, csak valószínűleg megkötötték a kezét, így egy unalmas Ballard-imitálás lett a vége.

A forgatókönyv és a rendezés pedig teljesen félrecsúszott. Annyira pátoszos és gejl az előadásmód, óvatoskodó, lassú, kimért és unalmas a történet, hogy az első jelenettől fogva nem jó nézni. Nem csak a tartalma miatt, hanem ahogy mindenki szenved, mind áldozati, mind nyomozói oldalról, minden kiszámítható. A jók nagyon jók és hibátlanok, a rosszak pedig igazi klasszikus bajuszpörgető gonoszok.

Valószínűleg a szegények, akiket behálóztak ezek az emberkereskedők, nem voltak ennyire tiszta áldozatok. Itt nagyon sok minden közrejátszott, a való életben a szegény országban élők, bizony eladták a gyermekeiket ilyen kegyetlen embereknek a megélhetésükért, és hogy a nyolc másik gyermeküket tudják etetni. Nem ennyire fekete és fehér, mint ahogyan azt az Szabadság hangja előadja. A szövegkönyv buta és hiába vannak jó színészek, ha a szájukból kliséket hallgatunk.

Nem azt mondom, hogy Tim Ballard története egy hiúsági projekt, mert nagyon fontos és eredményes a munkája, de túlzottan, már-már taszítóan művi és nyálas a film, ahhoz, hogy komolyan lehessen venni.

Persze tudom és értem, hogy ez egy nagyon felháborító és kényes téma, de ez nem mentség a gyenge produktumra. Rod Barr és Alejandro Monteverde forgatókönyve több sebből vérzik, mint egy brazil szappanopera.

A legmegdöbbentőbb, legkegyetlenebb pillanatok az egész vetítés alatt, a film elején vannak: a valódi emberrablásokat mutató rövid részletek a főcím alatt, amik nem tudom mennyire valósak, mert ha azok igazi felvételek, megint csak a jóízlés határait feszegetik az alkotók. Az egész mozi unalmas, lassú, kitalálható és feleslegesen túlkomplikáltnak hat.

Pedig lett volna benne lehetőség, hiszen Caviezel, egy nagyon jó színész, de sajnos nem tudja megmenteni a filmet az érdektelenségtől.

A robotikus előadása valószínűleg Tim Ballard imitálása, nem segíti a filmet, a forgatókönyv és a rendezés, pedig egyenesen küzd a néző unalmáért. Ha nem terjedt volna el ennyire bizonyos megkérdőjelezhető körökben, valószínűleg egy közepes streaming film lett volna. Különösen nem érdemli meg a stúdió a sikert, az „állítólagos” alattomos terjesztési módszereik után. Hiába fontos a téma, nem jó nézni a filmet és nem a kegyetlen tartalma miatt, hanem a szájbarágós, buta, üres, unalmas megvalósítása okán. Így jó szívvel szinte senkinek nem ajánlható.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: