Ukrán elnöki tanácsadó: Lavrov nem együttműködő a tárgyalásokon, egyszerűen „csak hazudik”

Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.

Központilag összeállított, a Tisza Párt álláspontjának ellentmondó kérdéssorral keresi a közmédia a párt előválasztási jelöltjeit – írta meg a Telex. Az ügyre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált, egyúttal több szakpolitikai kérdésben is állást foglalt.

Magyar Péter szerint „A »köz«média elkezdte elárasztani a TISZA postafiókját a Rogánék által megírt, korábban kiszivárgott hazug kérdéseivel”.

A jelölteket nemcsak a közmédia, hanem a megafonos influenszer, Bohár Dániel is kereste. „Ők, mióta bejelentették, hogy képviselő jelölt-jelöltek lettek, már nem magánemberek. Hanem közszereplők. Ezt vállalták. És az embereknek joguk van tudni, mire számíthatnak tőlük. Ezért hívtam fel őket. És meg tudom ígérni: folytatom” – írta Bohár.

A HVG által megszerzett belső levelezés szerint az M1 csatornaigazgatóság hírterületi kiemelt szerkesztője azt írta a munkatársainak, hogy

A levél így folytatódott: „Egyeztetve a csatornaigazgatóval és a vidékszerkesztőkkel arra kérlek Titeket, hogy a lenti táblázat alapján holnaptól egyesével keressétek fel a Tisza-jelölteket”.

egyetértenek-e a migránsok beengedésével Simonovits András tiszás nyugdíjszakértő felvetése nyomán; támogatják-e Ukrajna azonnali uniós csatlakozását; vagy egyetértenek-e a sorkatonaság visszaállításával Ruszin-Szendi Romulusz egy mondata alapján. Emellett érdeklődniük kellett arról is, olvasták-e Bódis Krisztina „Csipkejózsika” című művét, illetve milyen konkrét terveik vannak Tarr Zoltán „választást kell nyerni, utána mindent lehet” kijelentése fényében.

A párt ismert tervei között egyébként szerepel a korrupcióellenes intézkedések elfogadása, az uniós pénzek hazahozatala, az állami egészségügy és az oktatás fejlesztése, a MÁV megmentése, a kis- és középvállalkozások támogatása, az önkormányzatok hatáskörének visszaadása és az orbáni megélhetési válság megszüntetése.

Újabb fejezettel bővült Szalay-Bobrovniczky Kristóf fapados utazásának története, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pénteken egy fotót tett közzé a honvédelmi miniszterről, amint egy Louis Vuitton bőrönddel áll sorba. Hadházy Facebook-bejegyzése szerint a tárcavezető bőröndje újonnan 1 145 400 forintba kerül – írta a 24.hu.

– fogalmazott posztjában Hadházy. A képviselő kiemelte, hogy egy gyermekvédelemben dolgozónak körülbelül 8 hónapot kellene ezért az összegért dolgoznia.

„egy snassz, százezer forintos kézitáskát szorongatva az ölében”.

Szalay-Bobrovniczky a kormány egyik leggazdagabb emberének számít, az egykori századvéges vezető tulajdonában volt (legalábbis névleg) többek között a Magyar Vagongyár, egy cseh repülőgépgyár, és a kaszinókoncessziót is ő kapta meg Andy Vajna halála után. Ezeket azonban miniszteri kinevezése után átadta más NER-közeli üzletembereknek.

Megtagadta a kormánypárti Bors atomháborúval fenyegető különszámának kézbesítését egy somogyi újságkihordó, aki szerint az ő munkája nem az, hogy propaganda szórólapokat vigyen ki az embereknek – számolt be az esetről az RTL Híradó. A nőnél mintegy 800-850 példány maradt a Mediaworks által kiadott, „Háború vagy béke?” alcímű ingyenes kiadványból.

– mondta Matisáné Szabó Márta, aki elvi okokból döntött a terjesztés leállítása mellett. A Népszava által először bemutatott történet szerint a nő beleolvasott a 16 oldalas újságba, amelynek címlapján egy gombafelhő látható, és olyan szalagcímek szerepelnek benne, mint hogy „12705 atombomba fenyegeti a világot”, vagy hogy „Horvátországban már sorozzák a 18 éveseket”.

„Nem arra szerződtem, hogy bármelyik párt szórólapját kivigyem; ez propaganda, és nem tartozik a munkakörömbe” – tette hozzá.

A lapot több vármegyében, főleg falvakban terjesztik, és vegyes fogadtatásra talált. A Békés megyei Mezőgyánon egy 87 éves asszony felháborodottan nyilatkozott.

– fogalmazott Deli Sándorné. Egy helyi férfi szerint a 2026-os választás miatt hergelik az embereket.

– jelentette ki. Ugyanakkor volt olyan lakos is, akit megrémítettek az olvasottak. „A szórólapban arról tájékoztattak, hogy lehet-e háború, viszik-e a fiatalokat katonának, sorozás lesz-e. Mi ezt nem szeretnénk, ezt elkerülnénk” – mondta.

Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt hétvégén Győrben hasonlóan fogalmazott. „Nem érdekli őket az sem, hogy minden, a háborúval eltelt nap óriási kockázatot jelent mindannyiunk számára: a harmadik világháború kitörésének kockázatát. Látva a fegyverkezést és a nukleáris fegyverekre való nyílt hivatkozást, ez nem lehet más, mint egy egész bolygónkat elpusztító atomháború” – mondta a tárcavezető.

Urbán Ágnes médiakutató szerint a Bors különszáma a kormány üzeneteit közvetíti.

egyre többen jönnek rá, hogy propagandával és dezinformációval van dolguk” – értékelte a helyzetet a szakértő.

A Policy Solutions egy kutatása szerint a magyarok többsége jelenleg nem tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. A felmérésből az is kiderül, hogy csökken azok aránya, akik pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtanának Ukrajnának.