HÍREK
A Rovatból

Ukrajnai „népszavazások”: házról házra járnak az orosz katonák a szavazatokért

Van, ahol csak kedden lehet személyesen az urnákhoz fáradni, addig fegyveres katonáknak kell bediktálni a szavazatokat.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. szeptember 24.



Felfegyverzett katonák kopogtatnak az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, hogy személyesen rögzítsék a lakók szavazatait a „népszavazások” során, írja a BBC. A voksolás tétje, hogy a „felszabadított” területek hivatalosan is Oroszország részei legyenek a jövőben.

A lapnak egy nő elmondta, hogy a szavazatot szóban kell leadni, a választ pedig egy katona rögzíti a szavazólapon, ami nála is marad a Zaporizzsja megyei Enerhodarban.

Az orosz állami média szerint a házról házra járásra a „biztonság” miatt van szükség. A TASZSZ állami hírügynökség szerint szeptember 27-én lehet majd személyesen az urnákhoz fáradni, addig ezzel a módszerrel gyűjtik a voksokat.

Herszon déli részén ugyanakkor a főtéren állnak a katonák egy urnával, amibe be lehet dobni a szavazólapokat. Egy melitopoli nő arról számolt be, hogy két „közreműködő” érkezett a szülei lakásába két katona társaságában.

A két emberre ráadásul csak egyetlen szavazólap jutott, nem pedig fejenként egy. Amikor az anyukája megkérdezte, mi lesz, ha nemmel szavaznak, azt mondták neki, hogy „semmi”. Az idős emberek most attól tartanak, hogy az oroszok nem fogják békén hagyni őket.

Egy herszoni forrás szerint alig jelzi valami, hogy népszavazás kezdődött a környéken. Az oroszok egyáltalán nem mozgósítják az embereket. Egyedül annyit tudnak, hogy egy tíz éve nem használt kikötői épületben lehet leadni a voksokat.

A BBC hangsúlyozza, hogy a beszámolók minden részletének valódiságát nem tudták ellenőrizni, mindenesetre a fegyveres katonák jelenléte ellentmond Moszkva kijelentéséhez. Az orosz vezetés szerint ugyanis az ötnapos népszavazás végeredménye egy szabad és tisztességes választás után alakul ki. Egy másik szemtanú szerint az épület bejáratát fegyveresek őrzik. Ő csak úgy tudta megúszni a szavazást, hogy azt mondta: otthon felejtette az útlevelét.

Szombat délelőtt a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy helyi tisztviselőre hivatkozta azt közölte, hogy a donyecski régióban pénteken 23,6 százalékos volt a részvétel. Zaporizzsja megyébena szavazásra jogosultak több mint 20,5 százaléka, Herszon régióban pedig 15 százalék szavazatott pénteken, ezzel elégedettek is az oroszok - írta a Guardian.

A herszoniak mindenesetre nagyon félnek, hogy mi lesz a népszavazás után. Egyelőre elképzelni sem tudják, mi lehet pontosan az oroszok célja a közeljövőben.

Kijev szerint a négy területen zajló szavazások mit sem változtatnak Ukrajna céljain. A megszállt ország hadserege mindent megtesz az elfoglalt területek felszabadításáért. Eközben Vlagyimir Putyin szerdán részeleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Az elnök tervei szerint 300 ezer tartalékos katonát készítenek fel az ukrajnai bevetésre.

Oroszország célja, hogy a háború kezdete után hét hónappal a megszállt területeket elcsatolja Ukrajnától. A világ legtöbb országa előre jelezte, hogy nem fogják elismerni az ukrán területek annektálását. Oroszország ezzel szemben a katonai doktrínájára hivatkozva onnantól kezdve hivatkozhat arra, hogy nyugati fegyverekkel támadják a területét, ami tovább eszkalálhatja a konfliktust. Szélsőséges esetben akár atomfegyver bevetéséről is határozhat Vlagyimir Putyin.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fontos döntést hozott a kormány a babaváróról: újabb haladékot kapott 24 ezer pár
A Tisza-kormány meghosszabbítja a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot. A 24 ezer érintett párnak így 2026. november 1-jéig van idejük a gyermekvállalásra, elkerülve a büntetést.


Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.

Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.

A Tisza-kormány úgy döntött, hogy ők is meghosszabbítják a fizetési haladék határidejét egy újabb intervallummal, amíg a Pénzügyminisztérium ki nem dolgoz egy enyhébb, de jogkövető rendszert a rendezés érdekében.

Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy

a határidőt egészen 2026. november 1-jéig tolják ki.

Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.

Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt vannak a kormány bejelentései: benyújtották a jogállamisági törvénycsomagot
Magyar Péter és a három kormányszóvivő több bejelentést is tett a csütörtöki sajtótájékoztatón. Döntöttek a Diákhitel1 kamatstopjának év végéig történő meghosszabbításáról, a szifilisz-fertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályok módosításáról, és arról is, hogy Budapest újabb haladékot kap a szolidaritási adó befizetésére.
DKA – Fotó: - szmo.hu
2026. június 11.



A kormány csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a jogállamisági törvénycsomagot.

A szóvivő szerint ezzel „óriási lépést tettünk afelé, hogy Magyarország teljesítse a jogállamisági és intézményi feltételeket”. Szondi Vanda kiemelte, hogy „ez elengedhetetlen az uniós források felszabadításához”.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormány visszavonja a Nemzeti Hitvallás közintézményekben való kötelező kihelyezését. Mint mondták, ezt még a 2010-2014 közötti Orbán-kormány alatt vezették be az állami intézményekben.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter miniszterelnök fel is mutatott egy táblát, amin a hitvallás volt látható. Ennek eltávolítása az intézményvezetők feladata.

Döntöttek a Diákhitel1 kamatstopjának év végéig történő meghosszabbításáról is. Ezzel kapcsolatban Magyar Péter arról beszélt, hogy „amikor leköszönt a Diákhitel Központ éléről, még 1,99 százalék volt a Diákhitel1 kamatja, most ez majdnem 10 százalék”. A kormányfő hozzátette, hogy „utasították a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy vizsgálja meg a forrásbevonás működési költségeit, hogy jelentősen csökkenthető legyen a diákhitel kamatja”.

A kormány döntött arról is, hogy meghosszabbítja Budapest számára a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére adott határidőt.

A lépést azzal indokolták, hogy Karácsony Gergely a napokban arról beszélt, a főváros fizetésképtelenné válhat, ha nem kap haladékot. Az újabb határidő október 15. Hozzátették, a cél, hogy tartós megoldás szülessen az anyagi helyzet rendezésére, ezért a kormány egyeztetésbe kezd a fővárossal. Magyar Éva szóvivő tájékoztatása szerint korábban összesen nyolc önkormányzat kapott fizetési haladékot, öt település azóta már rendezte a tartozását.

Módosítják a szifilisz-fertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat is.

Lehetővé teszik, hogy más egészségügyi szolgáltató által kiszűrt adatokat a kezelő orvos is megismerhesse. Eddig ugyanis az volt a jellemző, hogy kizárólag a szűrést végző orvos férhetett hozzá ezekhez.

A kormány szerint a cél a halálos kimenetelű esetek elkerülése, mivel a szifilisz akár halállal is végződhet. Magyar Péter ezzel kapcsolatban azt mondta, azért került a téma a kormány napirendjére, mert „az utóbbi években évente több mint tíz csecsemő halt meg szifilisz-fertőzés miatt azért, mert a szülés előtt a szülészorvos nem tudott arró, hogy az édesanya szifilisszel fertőzött”.

Azt is bejelentették, hogy a kormány meghosszabbította a lakossági napelempályázatok elszámolási határidejét (június 15.) szeptember 30-ig.

Cikkünket frissítjük...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk