News here
hirdetés

HÍREK

Újraindulhat az orosz olajszállítás Magyarországra: a Mol fizetett az ukránoknak

A társaság átvállalta a díjkötelezettséget az oroszok helyett, így pár napon belül megoldódhat a probléma.

Link másolása

hirdetés

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

"A díjkötelezettség átvállalásával a Mol gyors megoldást nyújtott a problémára: az ukránok ígérete szerint néhány napon belül újraindulhat a kőolajszállítás, amely pár napja a banki oldalon felmerülő technikai akadályok miatt állt le"

- olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a gyors intézkedést az ellátási helyzet tette indokolttá: a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül érkezik a kőolaj Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba is, és bár a Molnak Magyarországon több hétre elegendő saját tartaléka van, regionális nagyvállalatként a környező országok ellátásbiztonságáért is felelősséget vállal.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Palya Tamás: „Kimentem az osztályomhoz, ott már többen is zokogtak. Ez már nekem is sok volt, sírtam én is”
A Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárát nem érdekli sem Pintér Sándor, sem Maruzsa Zoltán.

Link másolása

hirdetés

Több százan tiltakoztak gyűltek össze péntek este a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, miután a tankerület kirúgta az iskola több tanárát, amiért polgári engedetlenségben vettek részt. Három tanárnak mondtak fel azonnali hatállyal, és vélhetően két másik kollégájukat is ki fogják rúgni, őket csak azért nem tudták erről tájékoztatni, mert épp nem voltak az iskolában.

A Partizán péntek esti műsorában nyilatkozott Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium egyik kirúgott tanára. Osztályfőnökként és matektanárként dolgozott az iskolában, 30 éve tanít.

Amikor beleállt a tiltakozásba, diákjai azt mondták neki, hogy vigyázzon, mert mi lesz velük, ha kirúgják, hiszen érettségire készülnek.

„Néha azt kell mondani, hogy elég, és fejjel kell menni a falnak, mert az nem sztrájk, hogy közben órákat kell tartaniuk.”

- válaszolta.

hirdetés

A műsor után közösségi oldalán búcsúzott diákjaitól:

"Nem gondoltam volna, hogy az 52. születésnapom után 10 nappal véget ér a tanári pályafutásom. De véget ért.

Emlékszem, amikor 1993 nyarán – 23 évesen - először mentem a püspökladányi vasútállomástól a gimnáziumig, akkor az merült fel bennem: vajon kell-e még itt jönnöm? Kellett. 24 évig dolgoztam ott, voltam osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő tanár, iskolarádió felelőse, tanítottam matekot, kémiát, analitikát, ott voltam, amikor elindult a környezetvédelmi képzés, én tervezhettem meg a labort.

Aztán 2014-ben odaküldtek egy igazgatót a fidesz frakcióból. Szörnyű évek jöttek és 2017-ig tartott mire felismertem: itt nekem nincs jövőm.

Közben azért voltak tanítványaim, akik országos versenyeredményeket értek el az Irinyi, Curie, Kökél és OKTV versenyeken. És nagyon sok diákot segítettem hozzá a sikeres emelt szintű érettségihez. Azt gondolom, hogy a kollégáim megbecsültek, hiszen többször választottak meg a Közalkalmazotti Tanács tagjává.

2017-ben teljesen véletlenül választottam a budapesti Kölcsey Gimnáziumot, ami azzal járt, hogy Püspökladányban feladtunk mindent, újra kezdtük az életünket. Nagyon szerettem a Kölcseyben tanítani. Furcsa, hogy ez a mondat már múlt időben van. Itt is voltak sikereim: Irinyi, Kökél, OKTV. De nagyon büszke voltam arra, hogy olyanok is szerették az óráimat, akik nem rajongtak a kémiáért. És aztán beleálltam olyan akciókba, amik miatt ma is tükörbe tudok nézni. És nekem ez nagyon fontos!

Aztán ma megérkezett az elbocsátó, szép üzenet, amit személyesen kaptam meg a tankerület vezetőjétől, akinek inkább le sem írom a nevét, mert számomra ő egy erkölcsi hulla. Mindezt úgy, hogy éppen kezdtem volna a 6. órámat. Ezután visszamentem az órámra és közöltem a gyerekekkel, hogy kirúgtak. Először azt hitték viccelek. De nem.

Többük szemében könnyeket láttam. Aztán a kollégákkal beszélgettem. Aztán kimentem az osztályomhoz, ott már többen is zokogtak. Ez már nekem is sok volt, sírtam én is.

Aztán egy másik osztály tagjai vettek körül a folyosón, ahol „csak” kémiát tanítottam és legnagyobb megdöbbenésemre többen zokogtak.

Annak ellenére, hogy kirúgtak és többé nem csinálhatom azt, amit legjobban szeretek, most inkább azt érzem, hogy milyen jó, hogy tanár lettem! Mert ezekért a pillanatokért megérte.

Egész délután üzenetekre válaszoltam. Aztán pedig már a Partizán stúdiójából láttam, hogy mi van a Kölcsey előtt. Megdöbbentő és megható volt. És még most is, éjfél felé közeledve, jönnek az üzenetek. Köszönöm mindenkinek!

És nem érdekel sem Maruzsa Zoltán, sem Pintér Sándor, sem Marosi Beatrix (na csak leírtam a nevét), ha attól jobb lesz a magyar közoktatás, hogy Palya Tamás már nem része ennek, akkor legyen úgy. Sok sikert hozzá!

Miattam pedig nem kell aggódni, már van állásajánlatom, nem fogok éhen halni."

A Partizán stúdiójában Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, aki szinten a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanít elmondta, hogy zavarodott és megrendült állapotban van, mert még nem kapta kézhez a kirúgásáról szóló levelet, és azóta sem álltak vele szóba a tankerületnél, de arra számít, hogy őt is kirúgják.

Ítéletvégrehajtóknak nevezte a tankerület dolgozóit, szerinte nem ők döntöttek a kirúgásokról. Palya Tamás mellett ő is perre fog menni, ha hivatalossá válik a kirúgása, mert szerinte aránytalan, hogy a polgári engedetlenség miatt kirúgják őket.

Törlay szerint talán most már egyre többen értik ezt, és egyre többen szólalnak fel az oktatásban tapasztalható problémák miatt. Úgy gondolja, a hatalom emiatt nyúlt ilyen erős eszközhöz most.

„Ez fenyegetés a többi tanár felé.”

- vélekedett az elbocsátásukról.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Elkezdődött a népszámlálás, bírságot kaphat, aki nem vesz részt a kitöltésben
Október 16-áig lehet az interneten kitölteni a kérdőíveket, ezt követően számlálóbiztosok keresik fel a háztartásokat.

Link másolása

hirdetés

Ma kezdődik a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező; a kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni, ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív.

A tízévente esedékes népszámlálás – amelyet tavaly a koronavírus-járvány miatt elhalasztottak erre az évre – pillanatképet ad az országról, bemutatja milyenek a magyarok, például hogy milyen viszonyok között élnek, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, az egészségi állapotuk, a vallási hovatartozásuk.

A válaszadás azért különösen fontos, mert a kapott adatok megalapozzák a jövőbeni döntéseket, képet adnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, információval szolgálnak új vállalkozások létrehozásához, és most először energiahatékonysági döntések előkészítését is szolgálják
– ismertette a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Vukovich Gabriella.

Az idei lesz az utolsó hagyományos népszámlálás, amelyen még a lakosság együttműködésére van szükség, a következőhöz már állami adatbázisokat használnak fel.

A felkérőleveleket már kézbesítették a háztartásoknak, ezekben található az a 12 jegyű kód, amelynek segítségével be lehet lépni az online felületre. Ha valakinek nem érkezik meg ez a levél vagy elveszíti, akkor az ügyfélkapun keresztül is tud belépési kódot igényelni. A www.nepszamlalas2022.hu honlapon lehet kitölteni a kérdőívet, az online résztvevők nyereményjátékban is részt vehetnek.

A válaszadás egy 2-3 tagú háztartás esetében körülbelül fél órát vesz igénybe.

A népszámlálás két kérdőívből áll: egy lakáskérdőívet, valamint a lakásban élőkről fejenként egy személyi kérdőívet kell kitölteni.

hirdetés
Az online kitöltés lehetőségével nem élő háztartásokat október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel, rájuk szigorú biztonsági előírások vonatkoznak, egyedi sorszámmal ellátott igazolványt viselnek, és tableten rögzítik a válaszokat.

Akiket nem érnek el a számlálóbiztosok, azok a pótösszeírás idején, november 20. és 28. között a polgármesteri hivatalokban tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Európai uniós jogszabály rögzíti, milyen adatokat kell gyűjteni a népszámláláskor, de ezen felül minden országban vannak speciális témák. Magyarországon ilyenek például az egészségi állapotra és a munkába járáshoz használt közlekedési eszközökre vonatkozó kérdések.

A legtöbb kérdésre kötelező válaszolni, de vannak témák, amelyekre a válaszadás önkéntes: ilyen az egészségi állapot, a fogyatékosság, a nemzetiségi hovatartozás, az anyanyelv, a családi-baráti körben használt nyelv és a vallás.

A számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozatot írnak alá, akik vállalják, hogy az információkat bizalmasan kezelik, azokat másnak nem adják át, valamint a kérdőívekről másolatot, fotót, feljegyzést nem készítenek, beszélgetést semmilyen eszközzel nem rögzítenek.

A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Ha ezt megtagadja valaki az súlyos következményekkel járhat: közigazgatási bírsággal sújtható, amelynek mértéke akár 200 ezer forintra is rúghat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Orbán Viktor a büntetőintézkedések megerősítését sürgető nyilatkozatot írt alá Brüsszelben, miközben itthon a szankciókat okolja a kialakult helyzetért
Lehet, hogy a kormány mégis meggondolta magát?

Link másolása

hirdetés
„Megerősítjük az Oroszország illegális intézkedéseivel szembeni korlátozó intézkedéseinket. Tovább növeljük a nyomást Oroszországra, hogy fejezze be agresszív háborúját.”

– ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az EU állam- és kormányfői testülete, az Európai Tanács adott ki tegnap délután a négy ukrajnai terület illegális orosz annektálását követően, számol be róla a Népszava.

Mivel Orbán Viktor tagja az Európai Tanácsnak, ő is aláírta a szankciók és a nyomásgyakorlás fokozására felszólító deklarációt.

Mindeközben idehaza az Oroszország elleni büntetőintézkedések teljes megszüntetését sürgeti a miniszterelnök, valamint kilátásba helyezte, hogy az állam- és kormányfők októberi találkozóján ezért fog lobbizni.

Szinte minden nyilvános fórumon azzal vádolja Brüsszelt, hogy hazudott, mert azt ígérte, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak és jobban fognak fájni Oroszországnak, mint Európának. A szankciók ellen nemzeti konzultációt is indítanak.

Orbán Viktor tegnap az állami Kossuth Rádióban például arról beszélt, hogy a válságért továbbra is a szankciós politika a felelős. Szerinte hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor kivetették a szankciókat az energiahordozókra.

Az uniós vezetők – Orbán állításával ellentétben – nem ígérték, hogy a büntetőintézkedések véget vetnek a háborúnak, csak azt állították, hogy ezekkel nyomást gyakorolnak az Ukrajnát megtámadó Oroszországra, és ezek a lépések hatásosak, mert súlyos károkat okoznak Moszkvának.

A korlátozó intézkedések egyik célja, hogy kifejezésre juttatják, hogy az orosz csapatok által elkövetett atrocitások és emberi jogi jogsértések nem maradhatnak megválaszolatlanok.

hirdetés

Szeptember 28-án, a nyolcadik szankciós csomag előterjesztésekor pedig von der Leyen ismét annak a véleményének adott hangot, hogy a szankcióik keményen sújtják Putyin rendszerét és megnehezítik számára a háború fenntartását.

Mi pedig fokozzuk erőfeszítéseinket és haladunk előre”

– hangsúlyozta, és ehhez a véleményéhez pénteken csatlakoztak az állam- és kormányfők is, köztük Orbán Viktor miniszterelnök.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Havi 8 ezer forintot kér a szülőktől a budapesti Madách Imre Gimnázium a tanárok pluszmunkájára
Összesen 25 ilyen feladatot sorolnak fel, félnek, ha nem kapnak elég bért, pedagógusaik új munka után néznek.

Link másolása

hirdetés

A szülői közösségnek címzett levelet az ország egyik legjobb középiskolája, a budapesti Madách Imre Gimnázium anyagi okokból.

A Facebookon közzétett, bárki számára látható üzenetben azt írják: „kollégáik a megélhetési nehézségek miatt 10% feletti arányban kényszerültek elhagyni iskolánkat. Ezzel elindult a gimnázium szellemi amortizációja, ami a források csökkenésével a tanulási környezet amortizációját is eredményezi”.

Hozzáteszik, a levél megírásával sokáig vártak, mert elveikkel ellenkezik, hogy az államilag garantált ingyenes oktatás mellett anyagi hozzájárulást kérjenek. Ugyanakkor egyre nehezebben tudják kigazdálkodni az iskola összes, vállalt feladatát, például a tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgákra, próbaérettségikre felkészítést, vagy épp az iskolai honlap és Facebook-oldal működtetését (összesen 25 felsorolt, az alapfeladatokon kívüli plusz munkát).

Ezért „az Alma Mater Alapítvány Kuratóriuma minden tanuló után – a jelenlegi helyzetet figyelembe véve – havi 8000 Ft támogatást kér, idejáró testvérek esetén összesen 12 ezer Ft-ot” 2023 januárjától.

Hangsúlyozzák, a felsorolt feladatokat a plusz hozzájárulás nélkül a tanév második félévében már nem tudnák ellátni, és semmiképp nem szeretnék, ha tanáraik megélhetési okokból más munka után néznének.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: