Újbuda nem fizet, Zugló polgármestere saját javadalmazásából fizet, Velence polgármestere vizsgálatot indított az igazgató lépése miatt

Nagy eséssel indította a forint a napot, miután Nagy Márton bejelentette, hogy

A reggel 8 órai 383,4 forintos euróárfolyam a hírekre azonnal esni kezdett, fél kilenckor már 384,9-nél járt, a napi mélypontja pedig 386,2 volt. A dollár árfolyama a kora reggeli 331,7 forintról 333,6-ra ugrott. Az OTP részvényeinek árfolyama is megszenvedte a bejelentést, a délelőtt folyamán 3,2 százalékos esésnél is tartott – írta a hvg.hu. A nagy tőzsdei papírok közül a Richter árfolyama viszont 1,7 százalékot erősödött, a gyógyszeripari cég ugyanis hagyományosan sokat nyer a gyenge forinton.

A helyzetet különösen ellentmondásossá teszi, hogy az NGM hétfőn délelőtt még azt ígérte: „Csökkenni fog a költségvetési hiány tavalyhoz képest”, majd este már a hiánycél emelését közölték. A bejelentés szerint a kormány a 2025-ös és a 2026-os évre is 5 százalékos hiánnyal számol, a banki különadót pedig a tervek szerint 2026-ban a duplájára, 360 milliárd forintra emelik. A bejelentés egybeesett a friss inflációs adattal is, amely szerint sorozatban negyedik hónapja 4,3 százalékos volt az éves áremelkedés üteme.

A bankadó emelésének híre előtt a miniszter a Facebookon bírálta az OTP-t, amiért az Alkotmánybírósághoz fordult a kistelepülési ATM-szabály miatt. A forint gyengülése egy erősödő időszakot tört meg: áprilisban még 410 forintot közelítő árfolyamról indult a javulás, a hétfőn elért 383,1-es szint pedig utoljára 2024 januárjában volt látható.

Nemzetközi szervezetek már korábban jelezték a magyar költségvetési pálya kockázatait. Az IMF júniusi közleményében arra figyelmeztetett, hogy a kormány által meghirdetett politikák önmagukban nem elegendőek a korábbi, alacsonyabb hiánycélok eléréséhez, és már akkor 4,8 százalék körüli hiányt vetítettek előre 2025-re.

A lehető legnagyobb körültekintéssel járt el a beteg gyógyítása és ápolása során az idegsebészeti osztály – ezt közölte a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja a szekszárdi főorvosnő halálával összefüggésben. Az intézmény szerint nem hibázott a szakszemélyzet, és hozzátették, hogy a betegek szabad mozgását a klinikai központ nem korlátozhatja.

Bár a Blikk korábban arról írt, hogy a kórházban belső vizsgálat indult annak tisztázására, hogy kinek az esetleges hibájából, hanyagságából hagyhatta el egy frissen műtött beteg a klinikát, az intézmény most azt közölte, hogy nem indult belső vizsgálat.

Dr. Kett Antónia gerincét műtötték, a beavatkozás után, pénteken hajnalban tűnt el az osztályról, másnap holtan találták meg őt egy, az Állomás utcai garázssor mögötti erdős területen. A holtan talált orvosnő lánya szerint a család súlyos mulasztásokat sejt a háttérben.

„Két órán keresztül rá sem néztek az édesanyánkra. Azt mondta, hogy nagyon nagy fájdalmai vannak és borzasztóan viselkednek vele” – nyilatkozta a 24.hu-nak.

Az RTL úgy tudja, hogy a doktornő a műtétet követően erős fájdalomcsillapítókat kapott, ezek miatt egy ideig bolyongott a kórház területén, de ez senkinek nem tűnt fel. A kórházi kamera hajnali 5 órakor rögzítette, ahogy a nő kisétál az épületből. Valószínűleg elesett, mert felszakadtak a sebei, ezután ment ki az utcára. A dolgozók csak az eltűnése után két órával vették észre, hogy a beteg nincs a kórházban. Innentől csaknem 30 órán keresztül nem tudott róla senki semmit.

A Szegedi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit.

Botrányba fulladt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülése, amelyen a gyermekvédelem helyzetéről kellett volna tájékoztatást adnia Pintér Sándor belügyminiszternek. A tárcavezető azonban nem vett részt az ülésen, maga helyett Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt küldte, a bizottság fideszes tagjai pedig távol maradtak.

A kormánypárti képviselők hiányában a testület nem volt határozatképes, így a napirendet sem tudták elfogadni.

Az ellenzéki képviselők mellett az ülésen megjelent Dobrev Klára EP-képviselő is, akit Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke hívott meg.

A hvg.hu tudósítása szerint Fülöp Attila a vendégeknek fenntartott széken ült, majd a határozatképtelenség megállapítása után azonnal az ajtó felé indult. Varga Zoltán és Dobrev Klára is próbálta maradásra bírni, amiből hangos szóváltás lett.

és a kormány tagjai a parlamenti vitanapon már rendelkezésre álltak. „Ismeri a házszabályt, pontosan tudja, hogy amit önök csinálnak, az cirkusz” – mondta Fülöp, majd megígérte, hogy az éves meghallgatáson Pintér Sándor meg fog jelenni, és elhagyta a termet.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint Fülöp Attila „egészen gyalázatos módon viselkedett”, mivel semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy akár egy informális ülésen válaszoljon a kérdésekre. Szabó elmondta, arról kérdezte volna az államtitkárt, hogy elégségesnek tartja-e a szociális ágazatban a 15 százalékos béremelést, és hogy a kormány valóban elkölti-e még idén a gyermekvédelemre ígért 17 milliárd forintot. Egy módosító javaslatból ugyanis az derült ki, hogy eddig hatmilliárdot költöttek el, a fennmaradó összeget pedig átcsoportosítják.

Az ülésen jelen volt Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője is, aki annak idején ellenezte a Szőlő utcai javítóintézet élére kinevezett Juhász Péter Pál kinevezését. Molnár szerint nem meglepő, hogy az intézményben történt bűncselekményekről információval rendelkezők nem állnak ki a nyilvánosság elé, mert félnek a retorziótól.

Felidézte, hogy Juhász Péter Pált évekkel ezelőtt etikai vétség miatt bocsátották el a fóti intézményből egy feljelentés után, de nem sokkal később az etikai bizottság vezetőjének is megköszönték a munkáját.

Juhász Péter Pált és élettársát 2025 májusában vették őrizetbe emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával. Később hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították, a gyanú szerint több mint 56 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott az intézménynek. 2025 szeptemberében a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és egy soron kívüli nyomozócsoport folytatja az eljárást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy fogalmazott, „nem kizárható”, hogy az ügynek kiskorú sértettjei is vannak. Az ügyben több rendőrt is poligráfos vizsgálatnak vetettek alá, hogy kiderítsék, ki szivárogtatott információkat a nyomozásról. A Gyermekjogi Civil Koalíció korábban Pintér Sándorhoz fordult, a mulasztások feltárását és a felelősök elszámoltatását kérve.

A mostani bizottsági ülés előzménye, hogy 2025 októberében a Fidesz többsége leszavazta, hogy Dobrev Klára felszólalhasson a DK által kezdeményezett gyermekvédelmi vitanapon a parlamentben.

VIDEÓ: Az ülésről

Új szintre lépett a TISZA Párt körüli adatbotrány, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogellenesnek minősítette a kiszivárgott adatok térképes közzétételét, és elrendelte annak törlését. A Helyzet van! című műsorban Frész Ferenc, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetője arról beszélt, hogy a történtek hátterében szerinte nem egy klasszikus hekkelés áll – írta a 444.hu.

Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a Have I Been Pwned nevű, adatszivárgásokat figyelő nemzetközi oldal „érzékeny szivárgásként” vette fel a listájára a TISZA Párt adatbázisát, mintegy 198.500 érintettel.

Az ügyben a kormányzat és a TISZA Párt álláspontja élesen eltér. Orbán Viktor miniszterelnök súlyos nemzetbiztonsági kockázatról beszélt, és azonnali vizsgálatot rendelt el, miután a kormányzati kommunikáció szerint 200 ezer magyar adatai kerültek „ukrán kézbe”. A kormányközeli média, köztük a Mandiner és a Magyar Nemzet, a kiszivárgott adatokat a Tisza Világ applikációhoz kötötte, sőt, egyes lapok elkezdték név szerint listázni az érintett közszereplőket.

Ezzel szemben a TISZA Párthoz közeli források szerint nem hekkelés, hanem adatlopás történt, és egy folytatólagos, ártó szándékú támadásról van szó. Magyar Péter, a párt elnöke korábban arra buzdította az érintetteket, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen és bejelentést a NAIH-nál.

Frész Ferenc szerint az ügy jogi következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Mivel az adatbázisból nemcsak a személyes adatok, hanem az érintettek párthovatartozása is egyértelműen beazonosítható, az adatok különleges adatnak minősülnek. Ezért

– fogalmazott a szakértő. Különösen problémásnak nevezte azt a technikai megoldást, amellyel az adatokat térképre tették, mivel az oldal megnyitásakor minden látogató böngészőjébe letöltődött a teljes adatbázis, így annak terjedése gyakorlatilag megállíthatatlan.

Az ügy október elején robbant ki, amikor egy körülbelül 20 ezer nevet tartalmazó lista került nyilvánosságra. Ezt követte november elején egy jóval nagyobb, közel 200 ezer fős adatcsomag megjelenése különböző online fórumokon, ami után a kormányfő elrendelte a vizsgálatot. A Mandiner ezt követően kezdte el listázni a neveket, majd felkerült az internetre az az interaktív térkép, amelyet a NAIH azóta jogellenesnek minősített. A szakértő azt javasolja az érintetteknek, hogy azonnal változtassák meg az összes jelszavukat, állítsanak be mindenhol kétfaktoros azonosítást, és tegyenek feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen, valamint bejelentést az adatvédelmi hatóságnál, a bizonyítékokat pedig (például képernyőmentéseket) őrizzék meg.