Újabb benzinkúton vezettek be tankolási korlátozást, volt, ahol már pénteken elfogyott a gázolaj
A bonyhádi Oil! töltőállomáson is maximalizálták az egyszerre tankolható mennyiséget. A MOL szerint van elegendő üzemanyag és folyamatos a kiszállítás, ezért az autósoknak nincs okuk aggodalomra.
Újabb benzinkúton vezettek be mennyiségi korlátozást: a bonyhádi Oil! töltőállomáson szombat délutántól 50 literben maximalizálták az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét – írja a Magyar Hang. A 6-os főút melletti kúton a kialakult nemzetközi helyzetre hivatkoztak, ahol egy liter gázolaj 695, egy liter benzin pedig 645 forintba került.
Nem ez az első ilyen eset Tolna megyében: Őcsényben már pénteken napi 30 literes limitet vezettek be. Az üzemeltető táblán közölte, hogy egy járműbe naponta csak ennyi benzint vagy gázolajat lehet tankolni.
<
Egy másik Tolna megyei településen, Györkönyben pénteken nem korlátozás, hanem hiány okozott gondot: a benzinkút a Facebook-oldalán tudatta, hogy
a megnövekedett kereslet miatt teljesen kifogytak a gázolajból,
és a MOL tájékoztatása alapján az aznapra rendelt mennyiséget biztosan nem kapják meg.
A helyi problémákkal párhuzamosan az árak is emelkedtek:
szombattól a benzin átlagosan bruttó 7, a gázolaj pedig bruttó 17 forinttal drágult országszerte. Ezzel a benzin átlagára 585 forintra, a gázolajé pedig 639 forintra nőtt.
A drágulás hátterében az iráni háború és következményei, vagyis az olajtermelés és -szállítás akadozása áll.
A hírekre reagálva a MOL közölte, hogy részükről semmilyen központi korlátozásról nincs szó.
„A MOL részéről szeretnénk egyértelművé tenni: semmilyen üzemanyag-értékesítési korlátozásról nincs szó, és nem értjük, mire alapozzák az erre vonatkozó feltételezéseket.
A töltőállomás-hálózat üzemanyag-ellátása biztosított, van elegendő termék és folyamatos a kiszállítás, ezért az autósoknak nincs okuk aggodalomra” – áll a cég válaszában. Ugyanakkor elismerték, hogy az elmúlt napokban valóban nőtt a forgalom a kutakon, különösen a dízel iránt, ami szerintük egy ilyen nemzetközi helyzetben természetes reakció a fogyasztók részéről, de a hálózat a megnövekedett keresletet is ki tudja szolgálni.
Újabb benzinkúton vezettek be mennyiségi korlátozást: a bonyhádi Oil! töltőállomáson szombat délutántól 50 literben maximalizálták az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét – írja a Magyar Hang. A 6-os főút melletti kúton a kialakult nemzetközi helyzetre hivatkoztak, ahol egy liter gázolaj 695, egy liter benzin pedig 645 forintba került.
Nem ez az első ilyen eset Tolna megyében: Őcsényben már pénteken napi 30 literes limitet vezettek be. Az üzemeltető táblán közölte, hogy egy járműbe naponta csak ennyi benzint vagy gázolajat lehet tankolni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még a választás előtt döntött az Orbán-kormány két, 2033-ig szóló uniós posztról
Csehi Zoltánt újrajelölték bírónak, Fehér Miklós Zoltánt pedig főtanácsnoknak az EU Bíróságára. A jelölésről azokkal a közjogi vezetőkkel is egyeztettek, akiknek a lemondását Magyar Péter követeli.
A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy
a kormány újrajelöli Csehi Zoltánt az Európai Unió Bíróságára a 2027 és 2033 közötti ciklusra
– írja a HVG. A döntés időzítése azért érdekes, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, így a lap szerint nem látszott olyan határidő, ami miatt a választás előtt kellett volna dönteni.
Ezzel egy időben a kormány egy másik fontos pozícióról is határozott:
Fehér Miklós Zoltánt jelöli főtanácsnoknak, szintén 2027 októberétől kezdődően.
Ez a lehetőség Magyarország uniós tagsága óta most először nyílt meg az ország számára.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány a jelölés előtt az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. Időközben Magyar Péter a választás után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.
Az Európai Unió Bírósága az EU legfőbb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései a tagállamokra, így Magyarországra is kötelezőek. A Bíróság testülete tagállamonként egy bíróból, összesen 27 bíróból áll, munkájukat tizenegy főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független jogi véleményt, úgynevezett „indítványt” készít, ami gyakran irányt mutat a bíráknak. Míg az öt legnagyobb tagállam állandóan küldhet főtanácsnokot, a többi helyet rotációs rendszerben osztják szét, ezért a mostani magyar jelölésnek különös súlya van.
A bírói posztra újrajelölt Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi testületben, 2021 óta a Bíróság bírája. A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán pedig 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban.
A jelölteket egy uniós szakértői bizottság, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja, a végső szót pedig a tagállamok kormányainak képviselői mondják ki közös megegyezéssel.
A tét nem kicsi, hiszen az Európai Unió Bírósága az elmúlt években számos, Magyarország számára rendkívül fontos ügyben döntött.
Az egyik ilyen ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrégiben azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. A Bíróság ítélete ebben a kérdésben még várat magára.
A Bíróság egy másik ítéletében kimondta, hogy a 2021-es, „gyermekvédelminek” nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint a döntés alapján a Pride-tilalom sem maradhat hatályban.
A testület emellett 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést is kiszabott az országra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is megjárták a luxembourgi fórumot.
A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris feszült az átadás a Honvédelmi Minisztériumban: Ruszin-Szendi kemény elszámoltatást ígér
A Tisza-kormány leendő honvédelmi minisztere azt közölte, Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi tárcavezető nem személyesen, hanem egy államtitkáron keresztül intézi vele a tájékoztatást. A miniszterjelölt szerint a helyzet ellenére a szakmai delegáltak már megkezdték a munkát a minisztériumban.
Megkezdődtek az átadás-átvételi feladatok a Honvédelmi Minisztériumban – tájékoztatott Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi miniszterjelöltje Facebook-oldalán. Mint írta, a szakmai delegáltak már a minisztériumban dolgoznak, ugyanakkor állítása szerint a jelenlegi tárcavezető, Szalay-Bobrovniczky Kristóf mindeddig nem kereste meg őt személyesen.
„A jelenlegi honvédelmi miniszter azonban mindeddig nem keresett meg engem, hogy tájékoztasson a minisztérium valós helyzetéről. Erre a feladatra a Közigazgatási államtitkárt jelölte ki.”
Ruszin-Szendi szerint pedig lenne miről beszélni – több ügy rövid időn belüli kivizsgálását ígérte. Listáján szerepel a minisztérium költségvetésének helyzete, az állami hadiipari cégek körüli mozgások, valamint több folyamatban lévő fegyelmi eljárás is.
Ezek között említette az újdörögdi kézigránát-baleset körülményeit, a „papíron létező” tartalékosok utáni kifizetéseket, a kecskeméti laktanyában eltűnt repülőalkatrészeket, valamint a Sárkányok Kabul felett című filmforgatás alatt eltűnt két haditechnikai eszközt. Azt is jelezte, hogy vizsgálni fogják, „hogyan lettek milliárdokból plakátok és imázs filmek”.
Ígérete szerint ezek a kérdések nem maradnak a levegőben, és ahol szükséges, a felelősségre vonás sem marad el.
Ruszin-Szendi a programja legfontosabb elemének az állomány moráljának visszaállítását nevezte. Már a miniszterjelölti bejelentése után egyenesen a katonáknak üzent, azt ígérve, hogy a középpontba az embert helyezi. Ezt a gondolatot erősítette meg mostani posztja végén is:
„Egy hadsereget nem plakátok tartanak egyben, hanem a benne szolgáló katonák hite és tartása. És ezt a hitet vissza fogjuk adni nekik.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter és a tárca korábban többször is reagált a honvédséget érő kritikákra. A miniszter következetesen védte a haderőfejlesztési programot és a katonai vezetésben végrehajtott „fiatalítást”. A kecskeméti lopás ügyében a kormányzati kommunikáció azt hangsúlyozta, hogy hadrendből kivont, működésképtelen MiG–29-esek használhatatlan alkatrészei tűntek el. A honvédségi vizsgálati megállapítások szerint pedig az újdörögdi kézigránát-balesetnél a gránátsorozatnál nem találtak rendellenességet vagy hibás működést.
Megkezdődtek az átadás-átvételi feladatok a Honvédelmi Minisztériumban – tájékoztatott Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi miniszterjelöltje Facebook-oldalán. Mint írta, a szakmai delegáltak már a minisztériumban dolgoznak, ugyanakkor állítása szerint a jelenlegi tárcavezető, Szalay-Bobrovniczky Kristóf mindeddig nem kereste meg őt személyesen.
„A jelenlegi honvédelmi miniszter azonban mindeddig nem keresett meg engem, hogy tájékoztasson a minisztérium valós helyzetéről. Erre a feladatra a Közigazgatási államtitkárt jelölte ki.”
Ruszin-Szendi szerint pedig lenne miről beszélni – több ügy rövid időn belüli kivizsgálását ígérte. Listáján szerepel a minisztérium költségvetésének helyzete, az állami hadiipari cégek körüli mozgások, valamint több folyamatban lévő fegyelmi eljárás is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több százezres bírságot kaphatnak a magyar autósok is Ausztriában egy új törvény miatt
Péntektől lép életbe az a jogszabály, ami lehetővé teszi a kamerás behajtás-ellenőrzést az osztrák városokban. A rendszer kiépítése városonként eltérő ütemben halad, Bécsben például csak 2028 körül indulhat.
Péntektől új korszak kezdődik Ausztriában: több nagyváros jogi lehetőséget kap arra, hogy kamerákkal figyelje a belvárosokba behajtó autókat, és aki engedély nélkül lép be a kijelölt zónákba, komoly bírságra számíthat – írja a Blikk.
A szabályszegésért kiszabható bírság felső határa 726 euró, vagyis nagyjából 285 ezer forint lehet, ismételt vagy súlyosabb esetben az összeg 2180 euróra, átszámítva közel 860 ezer forintra is emelkedhet.
Fontos azonban, hogy a törvénymódosítás csak a kereteket adja meg, a rendszerek kiépítése és élesítése városonként eltérő ütemben halad majd. Bécsben például várhatóan csak 2028 körül indulhat el élesben a kamerás beléptetés.
A változás lényege, hogy péntektől hatályba lép az osztrák közúti közlekedési szabályok, a StVO módosítása, amely lehetővé teszi a településeknek az automatizált, kamerás behajtás-ellenőrzést. Az ADAC német autóklub információi szerint
a rendszer a külföldi autósokat is érinti, tehát a magyar vagy szlovák rendszám sem véd meg a csekktől.
A kijelölt zónák bejáratánál kamerák a behajtó többnyomú gépjárművek rendszámát rögzíthetik; a motorkerékpárok és mopedek a minisztériumi ismertetés szerint nem tartoznak az automatikus rögzítés alá. A rendszer összeveti a leolvasott adatokat az engedéllyel rendelkező autók adatbázisával, amelyben a helyi lakosok, a mentők, a taxik és a külön engedéllyel közlekedők szerepelhetnek. A zónákat új táblákkal és útburkolati jelekkel jelölik majd.
A kamerás ellenőrzés iránt már most több osztrák nagyváros is érdeklődik, a legfontosabb érintett települések között van Bécs, Linz, Graz, Salzburg, St. Pölten és Leoben is. A cél mindenhol a dugók csökkentése, a levegőminőség javítása és az élhetőbb belvárosok kialakítása.
Az új szabályozás nemcsak a turistákat, hanem a nagy számban Ausztriában dolgozó magyar munkavállalókat is érzékenyen érintheti, akiknek egy ilyen bírság jelentős terhet róhat.
2025-ben átlagosan közel 130 ezer magyar dolgozott Ausztriában. Az autósoknak eddig is mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, Ausztria ugyanis a drágábbik végletnek számít a régióban az üzemanyagárak tekintetében.
A törvénymódosítást komoly politikai és szakmai vita előzte meg. Michael Ludwig, Bécs polgármestere és az Osztrák Városszövetség elnöke szerint a változás elengedhetetlen a modern városfejlesztéshez.
„Az európai szabványok szerinti elektronikus behajtásmenedzsment bevezetésével olyan városközpontot hozunk létre, amely teret ad a zöldítésnek, a hűtésnek, a vonzó gyalogos- és kerékpárutaknak, valamint a hívogató közösségi tereknek” – fogalmazott.
Ezzel szemben az osztrák autóklub, az ÖAMTC attól tart, hogy a városok visszaélhetnek a lehetőséggel. Bernhard Wiesinger, a klub érdekképviseleti vezetője szerint „ha ez a törvény jön, egész Ausztriában további és nagyobb behajtási tilalmi zónák burjánzása várható”.
Az osztrák városok évek óta sürgették a jogi háttér megteremtését. A törvénymódosítást idén március 25-én fogadta el a Nemzeti Tanács, és pénteken lép hatályba. Az autósoknak ezért azt javasolt tájékozódniuk Ausztriába utazás előtt az adott városban érvényes behajtási szabályokról. Ahol bizonytalanok, érdemes az autót egy P+R parkolóban hagyni, és a belvárost közösségi közlekedéssel megközelíteni.
Péntektől új korszak kezdődik Ausztriában: több nagyváros jogi lehetőséget kap arra, hogy kamerákkal figyelje a belvárosokba behajtó autókat, és aki engedély nélkül lép be a kijelölt zónákba, komoly bírságra számíthat – írja a Blikk.
A szabályszegésért kiszabható bírság felső határa 726 euró, vagyis nagyjából 285 ezer forint lehet, ismételt vagy súlyosabb esetben az összeg 2180 euróra, átszámítva közel 860 ezer forintra is emelkedhet.
Fontos azonban, hogy a törvénymódosítás csak a kereteket adja meg, a rendszerek kiépítése és élesítése városonként eltérő ütemben halad majd. Bécsben például várhatóan csak 2028 körül indulhat el élesben a kamerás beléptetés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szécsi Zoltán, az új fideszes képviselő: Orbán Viktor nélkül nem lehet értelmes megújulás
A Fidesz-frakcióba frissen beülő olimpiai bajnok a párt választási veresége ellenére is úgy látja, a siker garanciája továbbra is Orbán Viktor. A sportolóból lett politikus elárulta, számára nem volt meglepés, hogy megkeresték a frakció átalakítása miatt.
A Fidesz listájának 211. helyéről a frakcióig jutott Szécsi Zoltán, aki a parlament egyik új arca lesz a korábbi kormánypárt színeiben. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó a választási vereség után is Orbán Viktorban látja a siker garanciáját, még úgy is, hogy a leköszönő miniszterelnök nem ül be az Országgyűlésbe.
Szécsi vasárnap fogadta el a felkérést, hogy a visszalépő politikusok helyén mandátumot szerezzen. Döntését azzal indokolta, hogy egy politikai közösséghez való tartozás nem a győzelemtől vagy a vereségtől függ.
„Az értékválasztás nem attól függ, hogy nyersz vagy sem”
Szécsi bejutása annak a radikális átalakításnak a következménye, amely a Fidesz–KDNP választási veresége után kezdődött. Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, hogy a párt és a jobboldali közösség újjászervezésére koncentrálhasson. Ezt követően összesen 25-en jelezték, hogy nem ülnek be a parlamentbe, köztük olyan meghatározó politikusok, mint Kövér László, Kósa Lajos és Rogán Antal.
A kisebbik koalíciós partnernél is hasonló folyamat zajlott: Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és több vezetőtársa sem vette fel a mandátumát.
Szécsi Zoltán az előző ciklusokban nem politizált aktívan, de az idei kampányban egyre közelebb került a Fideszhez. A 220 hektáros gazdaságot működtető egykori sportoló belépett a Gazdák Digitális Polgári Körébe, és március 15-én Orbán Viktor mögött ült a Kossuth téri rendezvényen.
Bár a Fidesz–KDNP országos listáján csak a 211., szimbolikusnak tűnő helyet kapta, a tömeges visszalépések miatt végül mandátumhoz jutott. Azt mondta, már Orbán Viktor Patrióta-interjúja után „volt egy sejtése”, hogy a frakció átalakítása miatt megkeresik. Hozzátette, a politikai irányultsága korábban is ismert volt, ezért nem érte meglepetésként a felkérés.
„A gondolati világom ismert volt, ezért nem volt meglepetés, hogy felkértek a kampányban való szereplésre, és akkor is igent mondtam, amikor szóltak, hogy felteszik a nevemet a listára, ez pedig a választás óta sem változott.”
Szécsi szerint a döntésében az is közrejátszott, hogy a Fideszen a megújulás szándékát látja. Elismerte a vereség súlyát, és utalt a választói kritikára is.
„Azt mindenki sejti, hogy mik voltak azok a hibák, amelyekre 3,3 millió választó mondta azt, hogy semmi esetre sem kérjük. Ellenzékben azonban nem lehet elkövetni ugyanazokat a hibákat” – vélekedett.
Úgy véli, „Orbán Viktor nélkül nem lehet értelmes megújulás”.
„Ha ő ott van, akkor az garancia, hogy a párt továbbra is kormányzati feladatra készül, és akkor van garancia és a hit, hogy ez jó lesz”
– fogalmazott Szécsi Zoltán.
A Fidesz hétfőn jelentette be a frakció névsorát, kedden pedig választmányi ülést tartott, miközben Orbán Viktor a parlamenten kívülről vesz részt a Fidesz újjászervezésében.
A Fidesz listájának 211. helyéről a frakcióig jutott Szécsi Zoltán, aki a parlament egyik új arca lesz a korábbi kormánypárt színeiben. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó a választási vereség után is Orbán Viktorban látja a siker garanciáját, még úgy is, hogy a leköszönő miniszterelnök nem ül be az Országgyűlésbe.
Szécsi vasárnap fogadta el a felkérést, hogy a visszalépő politikusok helyén mandátumot szerezzen. Döntését azzal indokolta, hogy egy politikai közösséghez való tartozás nem a győzelemtől vagy a vereségtől függ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
