Újabb benzinkúton vezettek be tankolási korlátozást, volt, ahol már pénteken elfogyott a gázolaj
A bonyhádi Oil! töltőállomáson is maximalizálták az egyszerre tankolható mennyiséget. A MOL szerint van elegendő üzemanyag és folyamatos a kiszállítás, ezért az autósoknak nincs okuk aggodalomra.
Újabb benzinkúton vezettek be mennyiségi korlátozást: a bonyhádi Oil! töltőállomáson szombat délutántól 50 literben maximalizálták az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét – írja a Magyar Hang. A 6-os főút melletti kúton a kialakult nemzetközi helyzetre hivatkoztak, ahol egy liter gázolaj 695, egy liter benzin pedig 645 forintba került.
Nem ez az első ilyen eset Tolna megyében: Őcsényben már pénteken napi 30 literes limitet vezettek be. Az üzemeltető táblán közölte, hogy egy járműbe naponta csak ennyi benzint vagy gázolajat lehet tankolni.
<
Egy másik Tolna megyei településen, Györkönyben pénteken nem korlátozás, hanem hiány okozott gondot: a benzinkút a Facebook-oldalán tudatta, hogy
a megnövekedett kereslet miatt teljesen kifogytak a gázolajból,
és a MOL tájékoztatása alapján az aznapra rendelt mennyiséget biztosan nem kapják meg.
A helyi problémákkal párhuzamosan az árak is emelkedtek:
szombattól a benzin átlagosan bruttó 7, a gázolaj pedig bruttó 17 forinttal drágult országszerte. Ezzel a benzin átlagára 585 forintra, a gázolajé pedig 639 forintra nőtt.
A drágulás hátterében az iráni háború és következményei, vagyis az olajtermelés és -szállítás akadozása áll.
A hírekre reagálva a MOL közölte, hogy részükről semmilyen központi korlátozásról nincs szó.
„A MOL részéről szeretnénk egyértelművé tenni: semmilyen üzemanyag-értékesítési korlátozásról nincs szó, és nem értjük, mire alapozzák az erre vonatkozó feltételezéseket.
A töltőállomás-hálózat üzemanyag-ellátása biztosított, van elegendő termék és folyamatos a kiszállítás, ezért az autósoknak nincs okuk aggodalomra” – áll a cég válaszában. Ugyanakkor elismerték, hogy az elmúlt napokban valóban nőtt a forgalom a kutakon, különösen a dízel iránt, ami szerintük egy ilyen nemzetközi helyzetben természetes reakció a fogyasztók részéről, de a hálózat a megnövekedett keresletet is ki tudja szolgálni.
Újabb benzinkúton vezettek be mennyiségi korlátozást: a bonyhádi Oil! töltőállomáson szombat délutántól 50 literben maximalizálták az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét – írja a Magyar Hang. A 6-os főút melletti kúton a kialakult nemzetközi helyzetre hivatkoztak, ahol egy liter gázolaj 695, egy liter benzin pedig 645 forintba került.
Nem ez az első ilyen eset Tolna megyében: Őcsényben már pénteken napi 30 literes limitet vezettek be. Az üzemeltető táblán közölte, hogy egy járműbe naponta csak ennyi benzint vagy gázolajat lehet tankolni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába a rengeteg üres hely, nem adnak jegyet az InterCityre a Budapest-Pécs vonalon
A MÁV a szakaszos vonatpótlások miatt korlátozza a jegyeladást a Budapest–Pécs vonalon, még akkor is, ha a szerelvényen van szabad hely. A vasúttársaság a rendelkezésre álló pótlóbuszok szűkös kapacitásához igazítja az eladható jegyek számát.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
„A pénztáros bele sem nézett a termináljába, kapásból rávágta, hogy nincs hely, sem az első, sem a másodosztályra” – emlékezett vissza az esetre, ami miatt végül a következő vonatra volt kénytelen jegyet váltani.
A visszajelzések alapján a jelenség nem egyedi, hanem mindennapos gyakorlat a dél-dunántúli fővonalon.
A vasúttársaság egy korábbi megkeresésre lényegében elismerte, hogy a vonatjegyek értékesítését szándékosan a rendelkezésre álló pótlóbuszok kapacitásához igazítják.
Ezzel a módszerrel elkerülik, hogy a csatlakozásnál az utasok az állomáson rekedjenek, mert nem férnek fel a buszokra. Az InterCity-k így akár üres helyekkel is elindulhatnak, ha a pótlásra szánt buszokon már nincs elég hely.
A kellemetlenségek a pótlóbuszos szakaszon folytatódtak. Az utasoknak a korábbi években megszokott, nagy csomagterű turistabuszok helyett ezúttal helyi, városi közlekedésre tervezett járművekkel kellett utazniuk.
„Ezeken a buszokon nincs hova tenni a csomagokat” – mutatott rá a logisztikai hibára az egyik utas.
Szerinte emiatt a közlekedőfolyosó is teljesen megtelik a felcipelt bőröndökkel, vagy az utas melletti ülésre kerülnek a csomagok, ami miatt amúgy is jóval kevesebb az ülőhely, miközben az emberek nyomorognak.
A MÁV egy 1,15 milliárd forintos beruházás keretében végzi a Rétszilas és Dombóvár közötti szakasz karbantartását, a munkák idején több InterCity-szakaszt pótlóbusz fed le. A MÁV hivatalos közleménye szerint a kapacitásokat az átlagos kereslethez igazítják, és szükség esetén bővítenek, a vágányzár idejére pedig napi három pár új Volán-expresszbuszt is beállítottak a két város között.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az elmúlt hetekben több, átláthatóságot érintő lépést is kommunikált: visszakapcsolták a késéseket mutató élő vonatkövető rendszert, miközben a vasúttársaság korlátozott járműkapacitással küzd, amit az is jelez, hogy népszerű járatokon, például az Adria InterCityn is bérelt kocsikat kell bevetni.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Palotaforradalom tört ki az ügyészségen, miután az aranykonvoj-ügy miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az aranykonvoj-ügy miatt távozott posztjáról, ami után több főügyész is szembefordult a vezetéssel. A konfliktus hátterében a titkosszolgálatok jogellenesnek vélt beavatkozása áll, ami a legfőbb ügyész pozícióját is megrengetheti.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
A lemondás valódi oka a HVG információi szerint az, hogy
a főügyész nehezményezte a titkosszolgálatok, különösen az Alkotmányvédelmi Hivatal jogalap nélküli beavatkozását a büntetőeljárásba.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek tanúvallomásai megerősítik, hogy az ukrán pénzszállítókat csak azután hallgathatták ki, hogy a titkosszolgálat munkatársai már végeztek a bilincsben és csuklyában tartott tanúkkal.
A pénzügyőrök számára az is gondot okozott, hogy a feljelentés nem tartalmazta, milyen bűncselekményből származik a pénz, ami a pénzmosás megállapításának alapfeltétele. Egy NAV főosztályvezető a meghallgatásán arról beszélt, hogy komoly kétségei voltak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban.
„Mivel a magyar jogszabályok szerint az autonóm pénzmosás nincsen büntetve, ezért kérdések voltak bennem, hogy ezzel mit fogok tudni kezdeni” – mondta.
Hozzátette, abban bízott, hogy a titkosszolgálatoknak biztosan vannak adataik. „Engem igazából az nyugtatott meg, hogy a feljelentésben szerepelt, hogy az Információs Hivatal adatai alapozzák meg a feljelentést, amelyet az AH tesz meg a legfőbb ügyésznek címezve. Számomra ezen szervek jelenléte alapján egyfajta megnyugvás volt, hogy valamilyen adatuk biztos, hogy van.”
A jogi aggályok mellett az ügyészségen belüli intézményi harc is kiéleződött.
Miután Fürcht Pál akadékoskodni kezdett, a Legfőbb Ügyészség a feje fölött átnyúlva instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy az ügyet úgy kezelje, mintha a titkosszolgálatoknak nem lett volna közük az ukránok jogellenes fogva tartásához.
Mivel ez nem formális utasítás, hanem „iránymutatás” volt, az érintett ügyész nem jelenthetett be elfogultságot, miközben a karrierjét kockáztatta volna, ha nem hajtja végre.
Fürcht lemondása után több főügyész is mögé sorakozott fel, amit a HVG-nek belső források „palotaforradalomként” jellemeztek. A felelősségi kérdések így már nem kerülhetik meg a végrehajtó szervek vezetőit.
Ha a nyomozás során sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség, sem a NAV felelőssége nem állapítható meg, a gyanúsítotti kör középpontjába a Terrorelhárítási Központ és annak leváltott főigazgatója, Hajdu János kerülhet.
A volt Orbán-kormány tagjaihoz – például Farkas Örs államtitkárhoz, Rogán Antal miniszterhez vagy Orbán Viktor volt kormányfőhöz – csak abban az esetben lehetne eljutni, ha Hajdu János vallomást tenne arról, hogy tőlük kapta az utasítást a rajtaütésre.
A személyi következmények a rendszer csúcsát is érinthetik.
Amennyiben a belső feszültségek Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásához vezetnek, az utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.
Egy 2024-es törvénymódosítás óta a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a merítés jóval tágabb lehet.
Mint ismert, március 5-én a TEK és a NAV látványos akcióban csapott le az ukrán aranykonvojra, és mintegy 27 milliárd forint értékű vagyont foglalt le. Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a pénzt és az aranyat az ukrán állami Oscsadbanknak.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kovács Gergely: Gondolkodok sok mindenen, szeretnék például az MSZP elnöki posztjáért indulni
A politikus az ATV-ben erősítette meg, hogy szeptemberben nem pályázik újra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöki posztjára. Döntését azzal indokolta, hogy a XII. kerületi polgármesteri teendői mellett már nem marad ideje a párt vezetésére.
Nem indul újra szeptemberben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöki posztjáért Kovács Gergely. A XII. kerület polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a döntése hátteréről, a pártot sújtó hatalmas tartozásról és arról, hogy miért kereste meg Magyar Pétert.
A politikus a felvetésre, hogy miért nem mondott le azonnal a választás után, azt válaszolta, hogy a következő hónapokban szeretne még segíteni a pártnak.
„Abban szeretnék segíteni, hogy ezt a pár hónapot valahogy lemenedzseljük, meg kell oldanunk ezt a nagy tartozást, ami van a párt nyakán”
– fogalmazott. Hozzátette, a párt elnökségének mandátuma amúgy is szeptemberben járna le, így addig igyekszik segíteni, amiben tud. Arra a kérdésre, hogy meggondolhatja-e magát, ironikusan jegyezte meg, hogy más tervei vannak. „Hát gondolkodok sok mindenen, szeretnék például most az MSZP elnöki posztjáért indulni.”
A viccet tovább fűzve azt mondta: „Hallottam, nekik nincs tartozásuk, tehát az működhet tovább a párt, és akkor én az MSZP-ben látom a reményt és a jövőt, úgyhogy én most arra nyitnék, és akkor valószínűleg ott fogok indulni.”
A párt helyzetéről szólva elmondta, a 686 millió forintos tartozásból 150 milliót már sikerült adományokból visszafizetni, de a teljes összeg előteremtését nem látja reálisnak. Szerinte a törvény, amely alapján fizetniük kell, nem érte el a célját.
„A fideszes kamupártokat végül is egyszer sem sikerült megbüntetni,
jól tudom, 8 éve megy az eljárás azoknak, akik 8 éve nem értek el 1%-ot, és fideszes kamupártnak hisszük őket. Mi meg nyilván nem az vagyunk, mert létezünk igazából 20 éve, de hivatalosan meg 10 éve, és akkor végül is nekünk kell visszafizetni” – magyarázta. Elmondása szerint a párt bíróságon támadta meg a határozatot, mert bár a törvényt nem vitatják, eljárási hibák történtek. „Például nem értesítettek minket az eljárás elindításáról, amit kellene” – állította.
Kovács Gergely arról is beszélt, hogy kereste Magyar Pétert az ügyben.
„Írtam neki SMS-t, és akkor felhívott. Ez nagyon menő, hogy felhív 20 perc után a miniszterelnök úr” – mondta, majd hozzátette, Magyar Péter azt felelte, éppen a kormányát alakítja, beszéljenek később.
Kovács szerint a tartozást nem lehet egyszerűen elengedni, de a törvény módosításáról érdemes lenne beszélni. „Én nem gondolom, hogy el lehetne engedni egy ilyen tartozást, tehát ez egy félmilliárdos összeg, azt nem lehet csak úgy elengedni, viszont arról lehet érdemes beszélni, hogy ez a törvény megfelelő-e.”
A műsorvezető felvetésére, hogy korábban már meggondolta magát a lemondással kapcsolatban, a polgármester kifejtette, a jelenlegi helyzet más, mivel a hivatali teendői minden idejét felemésztik. „Amikor én polgármester lettem, sokáig azt hittem, hogy mindig lesz majd valamikor időm arra, hogy a párttal tudjak foglalkozni, de gyakorlatilag az történt, hogy így tényleg ez egy ilyen 0-24-es meló. Szóval tényleg nincs időm a pártra, és annak nincs sok értelme, hogy aki vezetője egy szervezetnek, annak nincsen rá semmi ideje.”
A párt jövőjével kapcsolatban úgy látja, sokan szeretnék valamilyen formában folytatni. Felmerült a civil szervezetté alakulás vagy egy új párt alapítása is.
A párt létjogosultságát firtató kérdésre azt válaszolta, továbbra is szükség van egy olyan erőre, amely a megszokott politikai sárdobálás helyett más hangot képvisel.
Szerinte „ilyen szereplőre azért bőven van szükség, aki mondjuk nem az a célja, hogy egy nap még öt ember infarktus kapjon a politika miatt, hanem hogy esetleg tényleg úgy legyen kritika megfogalmazva, hogy ez az valami befogadható formában van.”
Az interjú végén szóba került az a pletyka is, hogy a Tisza Párt esetleg új önkormányzati választásokat kezdeményezne. Kovács Gergely szerint ez „fura és példátlan lenne”, de a fővárosban kialakult helyzet miatt lehet rá esély.
Úgy látja, a Tisza Párt győzelme ellenére nem veszi át a főváros politikai vezetését, ami irányítási vákuumot teremt. „Ha mondjuk én kulturális területen szeretnék valamit a fővárossal együttműködni, akkor nem tudok kinek írni, mint kerületi polgármester. A hivatalban a főosztályok léteznek, de nem ők a döntéshozók, hanem politikai szereplők szoktak ott lenni” – vázolta a problémát, amit szerinte a Tiszának valahogy meg kellene oldania.
Nem indul újra szeptemberben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöki posztjáért Kovács Gergely. A XII. kerület polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a döntése hátteréről, a pártot sújtó hatalmas tartozásról és arról, hogy miért kereste meg Magyar Pétert.
A politikus a felvetésre, hogy miért nem mondott le azonnal a választás után, azt válaszolta, hogy a következő hónapokban szeretne még segíteni a pártnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás a fizetéscsökkentéséről szóló törvényt már aláírta, a „lex Orbánt” még nem
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény. A hétfőn megszavazott Alaptörvény-módosítást viszont még nem írta alá a köztársasági elnök.
Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.
Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.
Magyar Péter miniszterelnök számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A képviselői tiszteletdíj csökkentése kihat Sulyok Tamás fizetésére is.
Az államfő illetménye a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött, így júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult
az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatát is, amelynek legfontosabb eleme, hogy nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
Ez a módosítás a kihirdetését követő napon léphet hatályba, ám az államfő egyelőre nem írta alá.
A Fidesz, illetve újraválasztott elnöke, Orbán Viktor az Alaptörvény-módosítását elutasította, mert álláspontjuk szerint az „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.
Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.
Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
