Magyarországon már meghaladta a 29 ezret a járvány áldozatainak a száma, tegnap 73-an haltak meg a fertőzés miatt. Az RTL Híradó különkiadásában Boldogkői Zsolt virológus professzor arról beszélt, a nyájimmunitással regionálisan el lehet érni, hogy megszabaduljunk a vírustól. Világszinten szerinte még azzal sem biztos, hogy sikerül.

Sajnos egy újabb családi tragédiát kell nektek megmutatnunk - így kezdte posztját a Tündérpakk Alapítvány Facebook-oldalán.

Ahogy arról az RTL Híradó is beszámolt, a koronavírus járvány harmadik hullámában sok kismama is életét vesztette.

Ugyan a járványadatok az utóbbi hetekben már folyamatosan javulnak Magyarországon, még mindig sokan halnak meg a koronavírus miatt. Tegnap 1039 új fertőzöttet azonosítottak és 73-an haltak meg a vírus miatt. 2543-an vannak kórházban, közülük 308 beteg van lélegeztetőgépen. Tovább nőtt az oltottak száma, az első oltást már több mint 4 millió 554 ezren megkapták. A miniszterelnök tegnap az állami rádióban azt mondta, Pünkösd környékén meglehet az 5 millió beoltott, és szerinte esély van arra is, hogy hatmillióan beoltassák magukat.

Orbán Viktor szerint "a regisztráltak számát figyelmébe véve nem lehetetlen, hogy a hatmilliót elérheti a beoltottak száma, ez most már tényleg csak az embereken múlik, az ő döntésük és felelősségük, hogy felvegyék az oltást".

Kende Anna szociálpszichológus az RTL Híradó szerda esti különkiadásában arról beszélt, hogy szerinte azoknak, akik még nem oltatták be magukat, az lesz meggyőző, ha látják, milyen változást hoz egy-egy közösség életében, ha sokan beoltatják magukat.

"Sokkal fontosabb nyilván az információk átadásán túl arról beszélni, hogy ez a közösségek életében mit jelent, és ez az, ami igazán motiváló, amikor egy-egy közösséget, munkahelyet, iskolát együtt vonunk be az oltásba és azt érezzük, hogy valami közösségi ügy, ez a legfőbb motiváció, hogy látom, hogy a társaim be vannak oltva hozzám közel állók és látom, hogy ez a közöség életén hogy tud változtatni."

"Regionális szinten lenne esélyünk arra, hogy megszabaduljunk, Magyarország, Európa vagy uniós szinten. Ehhez az kell, hogy felelős társadalmi emberként reagáljunk, és oltassuk be magunkat. "

A vita a nagy érdeklődés miatt május 26-án, szerdán egy újabb különkiadásban folytatódik.

Közel 2000 kilométer hazai gyorsforgalmi út fejlesztése, felújítása és üzemeltetése kerülhet koncesszióba 35 évre - ez derült ki a hétfőn megjelent Európai Unió közbeszerzési értesítőből, írja a 24.hu.

A közlemény szerint 1662 kilométer alaphálózat + 381 kilométer kiegészítő hálózat tervezése, felújítása, építése, üzemeltetési, karbantartási és finanszírozási feladatai kerülnének koncesszióba. A terv szerint az utak használatából befolyó állami útdíjat fordítanák erre a célra.

A téma a hétfői parlamenti ülésen is szóba került. Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta:

- mondta. Hozzátette: a hírek szerint Szíjj László lesz a nyertes - írja az MTI.

Megjegyezte: a kormány fideszes oligarcháknak akar közpénzt kijátszani.

- magyarázta. Úgy látja, így olyan utak is megépülhetnek, amelyek megerősítik Magyarország szerepét a nemzetközi tranzitforgalomban. Nem jó, hogy egy magyar nagyvállalkozót vádol meg a képviselő, és azt kell nézni, hogy Magyarország érdekét szolgálja-e a fejlesztés - vélekedett.

A miniszter elmondása szerint a tervezett koncesszióban arról van szó, hogy ha valaki utat épít, akkor annak bevételéből részesül és költségvetési támogatást is kap. Ha az állam építi az utat, akkor ahhoz a forrásokat elő kell teremteni, vagy hitelt kell felvenni. Ha ezt koncesszióban teszik meg, akkor ők is kockázatot vállalnak.

Gulyás Gergely szerint,

Tordai Bence válaszában azt közölte, hogy szerinte Gulyás mellébeszél, mert a kiírásban nemcsak az újakról van szó, hanem a már meglévő utakról is. Majd hozzátette:

Gulyás viszontválaszában annyit ismételt meg, hogy bárki pályázhat, és az nyer, aki a legolcsóbb és legjobb ajánlatot adja.

A kormány kezdeményezte a Római Birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását - írja a 444.hu.

A Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül kb. 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam.

A lap információi szerint

A 444.hu azt is megjegyzi, hogy ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

A régészprofesszor a lapnak azt is elmondta, hogy egyébként ő maga is egy osztrák kollégájától értesült a kormány döntéséről.

A lap azt is felidézte, hogy a kormány 2019-ben úgy döntött, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. A kormány erről a lépésről sem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog. A kormány akkor érdemben nem indokolta meg ezt a lépést. Az csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét - benne a helytartói palotával - a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.

A 444.hu kereste a kormányt a visszalépés miatt, több minisztériumnak és a Kormányzati Tájékoztatási Központnak is elküldték kérdéseiket, de érdemi választ még sehonnan sem kaptak.

A szakdolgozók több mint fele távozni készül az egészségügyből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) frissen lezárt felméréséből, erről a Népszava számolt be. A lap szerint

Tavaly november óta tiltja egy jogszabály, hogy az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak, de ez a korlátozás június 15-től megszűnik. A lap megjegyzi, hogy az elmúlt nyolc hónapban csak egyszer, az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetésekor volt lehetőségük kiválni a szolgálatból. Akkor mintegy 5000 egészségügyi dolgozó élt is a lehetőséggel.

A Népszava szerint sokakat akkor az tartott vissza, hogy az egészségügyre nehezedő iszonyatos járványnyomás alatt nem akarták cserben hagyni sem a betegeket, sem a kollégáikat.

 

A válaszadók további harmada azt jelezte, hogy még bizonytalan a maradását illetően, csupán szűk hatoduk tartana ki a munkahelye mellett - írja a lap.

– mondta a lapnak Soós Adrianna, a FESZ elnöke.

Továbbá az új szolgálati jogviszony bevezetését említik, e jogszabály hátrányai a szakdolgozókat ugyanúgy sújtják, mint mindenkit, akit a hatály alá soroltak, miközben az előnyeiből, a béremelésből csak az orvosok részesültek - jegyzi meg a Népszava.

Az eredetileg tervezett jövő hétfői időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a brit kormány a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások teljes körű feloldását a delta nevű vírusvariáns terjedése miatt - jelentette be hétfő este Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség a még érvényben lévő néhány korlátozás feloldásának négy hétnél hosszabb halasztására. Kijelentette ugyanakkor: ez a plusz időszak szükséges ahhoz, hogy minél többen részesüljenek a koronavírus elleni oltásban, különösen a fiatalabb korosztály tagjai közül, akiknek a körében gyorsabban terjed az először Indiában azonosított delta vírusvariáns.

Hozzátette:

A hétfő este bejelentett módosítás alapján jövő hétfőtől az eredeti terveknek megfelelően eltörlik az esküvőkre meghívható vendégek létszámára eddig központilag megszabott 30 fős felső korlátozást, de az emberek közötti távolságtartás előírása e rendezvényeken is érvényben marad.

Érvényben marad az az előírás is, hogy szabadtéren - a sportrendezvényektől eltekintve - legfeljebb harminc, zárt terekben, elsősorban magánlakásokban legfeljebb hat nem egy háztartásban élő ember tartózkodhat egymás társaságában.

Boris Johnson hétfő esti tájékoztatóján elmondta: hetente hozzávetőleg 64 százalékkal emelkedik - az átlagon belül a legfertőzöttebb térségekben hetente megduplázódik - az újonnan kiszűrt fertőződések száma.

Hozzátette: Angliában hetente átlagosan 50 százalékkal, az átlagon belül a legfertőzöttebb északnyugati országrészben 61 százalékkal növekszik a kórházi ellátást igénylő esetek száma.

A brit kormányfő kiemelte ugyanakkor: egyértelmű, hogy a koronavírus elleni oltások hatékonyak, és az oltási kampány puszta kiterjedésének köszönhetően az ország most összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a korábbi fertőzési hullámok idején. Az oltások ugyanis nagymértékben csökkentik a vírus terjedését, és két oltási dózis nagyon magas szintű védelmet nyújt a súlyos betegség kialakulása, illetve a Covid-19 betegségből eredő halálozás ellen.

Boris Johnson bejelentette: a kormány az eddigi menetrendben szereplő július 31-ről július 19-re hozta előre azt a határidőt, ameddig a teljes brit felnőtt lakosságnak - hozzávetőleg 52,7 millió embernek - meg kell kapnia a koronavírus elleni oltás első dózisát.

Ugyaneddig az időpontig a felnőttek kétharmadának - ezen belül az 50 évesnél idősebbek, a fokozottan veszélyeztetettek, az egészségügyi és szociális ellátás első vonalában dolgozók mindegyikének, és azoknak a 40 éven felülieknek, akik május közepéig megkapták az első dózist - mindkét oltási adagot be kell adni.

Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója a hétfő esti sajtótájékoztatón elmondta: az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) legfrissebb kutatási eredményei szerint a Nagy-Britanniában használt vakcinák nagyon magas hatékonysággal veszik elejét a koronavírus-fertőződésből eredő súlyos betegségek kialakulásának a delta variáns esetében is.

A PHE adatai szerint az első dózis 57-85 százalékkal, mindkét dózis 85-98 százalékkal csökkenti a kórházi kezelést igénylő súlyosságú Covid-19 betegség előfordulási esélyét.