prcikk: Újabb gigantikus kínai akkumulátorgyárat jelentett be Szijjártó Péter – a Sunwoda Nyíregyházán építi fel | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Újabb gigantikus kínai akkumulátorgyárat jelentett be Szijjártó Péter – a Sunwoda Nyíregyházán építi fel

A cég az első ütemben 93 milliárd forintos beruházást hirdetett meg, de a projekt értéke a többi építési szakasszal, hosszú távon el fogja érni az 580 milliárd forintot.
MTI - szmo.hu
2023. július 27.



Mintegy 580 milliárd forint értékű beruházással Nyíregyházán építi fel első európai üzemét a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, a kínai Sunwoda, és ennek nyomán több ezer új munkahely jön létre - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közé tartozó vállalat Magyarországon hozza létre az első európai üzemét a kontinens autóipara részéről mutatkozó növekvő kereslet miatt.

A cég az első ütemben 93 milliárd forintos beruházást hirdetett meg, de a projekt értéke a többi építési szakasszal, hosszú távon el fogja érni az 580 milliárd forintot, s így több ezer munkahelyet teremt majd Nyíregyházán.

"Ez az idén bejelentett legnagyobb beruházás eddig. Ez a harmadik olyan beruházás idén, amely egymilliárd euró fölötti értéket képvisel, és ezzel már biztossá válik azon vállalásunk teljesíthetősége, miszerint a tavalyi beruházási rekordot idén nemcsak meghaladjuk, hanem meg is duplázzuk"

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a Sunwoda számára a környezetvédelem kiemelten fontos, a gyár teljes vízigényének 90 százalékát tisztított szennyvízből fogják biztosítani, és pusztán kézmosási, ivási és egyéb hasonló célokból fognak ivóvizet felhasználni, ráadásul szennyvíz-előkezelőt is építenek.

A cég napelemparkot is telepíteni fog, és így alapvetően megújuló energiával biztosítják majd az üzem működését, ami elősegíti, hogy Magyarország továbbra is azon kevés ország között lehessen, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett tudják növelni a gazdasági teljesítményüket. Mi több, a gyár csatlakozni fog az önkormányzati monitoring rendszerhez a levegő-, talaj- és vízszennyeződések megelőzésének garantálása érdekében.

"A vállalat nemhogy csak azt vállalja, hogy betartja a magyarországi, egyébként európai összevetésben is rendkívül szigorú előírásokat, hanem azt is, hogy még szigorúbb feltételeket szab".

Majd ennek kapcsán kiemelte, hogy a Greenpeace az elsők között üdvözölte nemrég azt a bejelentést, amely szerint újabb nagy elektromos akkumulátorgyárat építenek az Egyesült Királyságban. "Ezért kérek mindenkitől majd óvatosságot és körültekintést akkor, amikor magvas véleményeket fogalmaz meg erről a beruházásról".

A miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül már öt jelen lesz hazánkban, amelyek világpiaci részesedése 49,4 százalék a szektorban.

"Itt tenném fel a kérdést azoknak, akik az ilyen beruházások ellen érvelnek, hogy komolyan gondolják-e azt, hogy ezeket a beruházásokat más európai országba kellett volna elvinni? Komolyan gondolják-e azt, hogy nekünk, magyaroknak az lenne az érdekünk, hogy ezek a modern technológiával működő, a gazdaság növekedését hosszú távon biztosító gyárak, amelyek több ezer embernek adnak munkát, valóban más országok területén jöjjenek létre, és más országok húzzanak belőlük hasznot?".

Továbbá úgy vélekedett, hogy ez a projekt is bizonyítja a keleti nyitás sikerét, ugyanis 2019 óta rendre ázsiai országból érkezik évente a legtöbb beruházás Magyarországra, így tavaly és a számok tükrében minden bizonnyal idén is Kínából.

Szijjártó Péter érintette az elmúlt évek rendkívüli nehézségeit is, felidézve, hogy az utóbbi időszakban kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, s szavai szerint ennek nyomán "minden eddiginél élesebben különül el innentől kezdve a győztesek és a vesztesek kategóriája".

"Azok az országok, amelyek majd megszerzik ezen új világgazdasági korszak legnagyobb beruházásait, győztesek lesznek, és mindazok, akik erre nem képesek, azok a vesztesek kategóriájába fognak kerülni".

Majd aláhúzta: kétségtelenül az elektromos autóipar nagy gyárépítései fogják meghatározni, hogy hol lesz gazdasági növekedés és hol nem, ráadásul ez nem csupán gazdasági, hanem környezetvédelmi ügy is, mivel a közlekedési szektor adja jelenleg a globális károsanyag-kibocsátás 14 százalékát.

Arról számolt be, hogy ezért óriási harc zajlik ezen beruházásokért, és egyes országok "tisztességtelen eszközöket" is bevetnek, például felbérelnek másokat, hogy "megtévesszék az embereket", vagy hogy "kihasználják az emberek újtól való félelmét".

Tavaly világszerte tízmillió elektromos autót adtak el, ami az értékesítés 14 százalékát teszi ki, majd az idei első negyedévben 25 százalékos növekedést jegyeztek fel, és valószínűleg exponenciális növekedés előtt áll az ágazat.

A Sunwoda csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy

a Sunwoda cégcsoport elektromobilitási vállalataként funkcionáló Sunwoda Mobility Energy Technology Co., Ltd. (SEVB) eddigi legmodernebb akkumulátorgyárát építi fel Nyíregyházán a Déli Ipari Park területén. Az építkezés jövőre indul és a tervek szerint 2025 legvégén kezdődik el a termelés. Az üzem lítium-ion energiaforrásokkal látja majd el Nyíregyházáról a kontinens autóipari szereplőit.

A Sunwoda vállalatcsoportot 1997-ben alapították, központja Sencsenben található. Az elektromos járművekhez 2008-ban kezdett el akkumulátorokat gyártani. Termékportfóliója kiterjedt, számos energiatárolási technológiát és ahhoz kapcsolódó hardvert kínál az iparág ismert háztartási márkái számára. Gyárai Kínában és Indiában találhatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Székestül kizuhant a légiutas-kísérő a gépből, így élte túl a New York-i reptéri tragédiát, amelyben a gép pilótája és másodpilótája is életét vesztette
Az Air Canada Express Montrealból érkező járata ütközött egy tűzoltóautóval leszállás közben a LaGuardia reptéren. A baleset után a repülőtér forgalmát órákra leállították, a hatóságok vizsgálatot indítottak.


Vasárnap késő este a New York-i LaGuardia repülőtér kifutópályáján ütközött össze az Air Canada Express Montréalból érkező járata egy tűzoltóautóval. A Bombardier CRJ-900-as típusú gépen 72 utas és négyfős személyzet tartózkodott. A balesetben a gép pilótája és másodpilótája is életét vesztette.

Hétfőn nyilvánosságra került a légiforgalmi irányítás hangfelvétele, amelyen hallható, ahogy az irányító többször is megállásra szólítja fel a kifutópályára tévedt járművet. A felvételen egy ponton az irányító azt mondja: „Elcsesztem.” A járatot üzemeltető Jazz Aviation közleményben erősítette meg a baleset tényét és az utasok, valamint a személyzet számát, írja a légitársaság hivatalos oldala.

Kathryn Garcia, a New York-i és New Jersey-i kikötői hatóság ügyvezető igazgatója szerint negyvenegy embert szállítottak kórházba. Hétfő reggelre harminckettőt már kiengedtek közülük, a többiek súlyosan megsérültek. A baleset miatt a repülőteret lezárták, a forgalom csak hétfőn kora délután indulhatott újra korlátozásokkal.

A kikötői hatóság közlése szerint a tűzoltóautó egy másik incidensről tartott visszafelé este tizenegy óra negyven perc körül, amikor a kifutópályára hajtott. Néhány perccel később, 23:47-kor a 160-200 km/órás sebességgel leszálló repülőgép nekiütközött. Az esetről készült videón látszik, ahogy a gép orra kettétöri a járművet.

Az ütközés erejétől a gép padlóján lyuk keletkezett, amin az egyik légiutas-kísérő a székéhez kötve kiesett a kifutópályára. A nőt élve, súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel találták meg. A tűzoltóautóban ülő őrmester és egy tiszt végtagtörésekkel úszta meg az esetet.

A baleset körülményeit a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság és a Szövetségi Légügyi Hivatal vizsgálja. A szakértők elemzik a gép feketedobozainak adatait, a légiforgalmi irányítás felvételeit és a radaradatokat. A vizsgálat kulcskérdése, hogy a tűzoltóautó kapott-e engedélyt a kifutópálya keresztezésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár.
Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 23.



Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.

„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.

Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.

Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.

„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”

– vázolta fel a jövőképet.

Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.

„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”

– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.

A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.

„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”

– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.

A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.

„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”

– jelentette ki.

Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.

Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.

A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.

„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.

Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Európai Központi Bank: az ukrán pénzszállító lefoglalása már az EU monetáris stabilitását és az euró nemzetközi szerepét fenyegeti
A NAV pénzmosás gyanújára hivatkozva tartja vissza az Oschadbank 40 millió dollárját, 35 millió euróját és aranyát. Christine Lagarde EKB-elnök szerint az ügy uniós szintű kockázatot jelent.


Az ukrán Oschadbank páncélautóinak magyarországi lefoglalása túlnőtt egy kétoldalú vitán: az Európai Központi Bank szerint az ügy már az EU monetáris stabilitását és az euró nemzetközi szerepét fenyegeti. Christine Lagarde, az EKB elnöke egy levélben biztosította erről az Ukrán Nemzeti Bank vezetőjét, Andrij Pisnijt, amit az EKB szóvivője is megerősített – írta a hvg.hu.

Az ügy másfél hete robbant ki, amikor a magyar hatóságok lefoglaltak két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító autót, és elfogták a járműveket kísérő hét ukrán állampolgárt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújára hivatkozott, bár elismerte, hogy a szállítmány – 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany – egy tervezett banki transzfer része volt. A gyanút gyengíti, hogy a hatóságok az eljárás végét meg sem várva kiutasították az országból az elfogott ukrán férfiakat.

A NAV múlt szerdán bejelentette, hogy a két pénzszállítót visszaadja, de a pénzt és az aranyat nem. Nem sokkal korábban a kormány egy rendeletet tett közzé, amely szerint nemzetbiztonsági okokból vizsgálni kell a szállítmány és politikai szervezetek kapcsolatát. A rendelet kimondta, hogy a vagyontárgyakat a NAV határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni, és akként is kell kezelni”. Ezt követően a parlament gyorsan el is fogadott egy törvényt, amely jogilag is alátámasztotta a vagyon visszatartását.

Az ukrán jegybank kommunikációs igazgatója, Julija Jevtusenko szerint Christine Lagarde egyetért az ukrán érvekkel. Az EKB elnöke a levélben arról is írt, hogy a helyzet kockázatot jelent az euró nemzetközi valutaszerepére.

Lagarde biztosította az ukrán jegybankot, hogy a kérdést Brüsszelben és a Budapesten folytatott tárgyalásai során is napirendre tűzi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: Továbbra is vezet a Tisza Párt, sokan mégis a Fideszt tartják a választás esélyesének
A friss felmérés szerint a Tisza Párt 38 százalékos, a Fidesz 36 százalékos győzelmi várakozással áll. A szoros eredmény azt mutatja, a pártpreferencia-előny még nem jelent biztos győzelmet.


A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.

Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,

amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.

A Tisza szavazóinak 86 százaléka bízik pártja győzelmében, és csupán 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a Fidesz fog nyerni.

A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:

a teljes népesség 43 százaléka válaszolta azt, hogy az ismerőseinek többsége a Tiszát támogatja, és csak 24 százalék mondta azt, hogy ismerősei inkább fideszesek.

A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.

A két mutató közötti különbség arra utalhat, hogy a választók egy része a rendszer logikája és a mozgósítási képességek alapján a Fideszt még szoros versenyben is esélyesebbnek látja a végső győzelemre.

A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.


Link másolása
KÖVESS MINKET: